Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

2002. január 2., szerda EURÓPA /4 HÍREK 0 Euró Ezután a korábbinál sokkal több­ször írjuk majd le az Euró jelét: . A szá­mítógépek legtöbbjén ezt a Ctrl+Alt+U vagy Alt+Shift+2 billentyűkombinációval tehetjük meg. Ha nem sikerülne, hasz­nálhatjuk az EUR rövidítést. 0 ÜJ honlap Az Európai Régiók Gyűlé­sének (angol rövidítése AER) új honlap­ja van, amely az Internet Explorer 4.5 vagy a Netscape 6.0 verziójával nézhető: www. a re-regi on s-eu ro pe. o rg 0 Hasznos olvasmányok Európa A-tól Z- ig. Az európai integráció kézikönyve; Eu­rópa Kislexikon. Az Európai Unió és Ma­gyarország (mindkettő az ETK Dokumen­tumtár kiadványa) Kevesen tájékozottak az uniós információkról Budapest (MTI) - A magyar vállala­toknak csupán valamivel több mint 12 százaléka tájékozott az összes vo­natkozó uniós jogszabályról. Ez derül ki az Eurochambres felméré­séből, melyről sző volt a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK), az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége és az Eurochambres által szervezett szemi­náriumon. A magyarországi felmérés során 260 kérdőívet dolgoztak fel. Ebből kiderült, hogy az uniós jogszabályok közül 42,3 szá­zalék csak azokat ismerte, amelyek érin­tették. A válaszadók 12,3 százaléka volt tel­jesen tájékozott, 22,7 százalékuknak nincs információja és nem tudják, milyen változ­tatásokat kell végrehajtaniuk a csatlako­zás kapcsán. A szemináriumon elhangzott, hogy a fel­mérést februárban megismétlik. Nadja Parcsami, az Európai Tájékozta­tási Központ igazgatója elmondta, hogy Magyarországon az európai uniós informá­ciókhoz az elmúlt három évben egyre több helyen lehet hozzáférni. Az Európai Tájé­koztatási Központot az Európai Unió működteti és általános információkat szol­gáltat ingyen az érdeklődőknek. A magyar- országi központot az elmúlt három évben 40 ezren keresték fel. A központ látogató­inak fele diák, oktató, egyetemista és főiskolai hallgató. Az érdeklődők másik fe­lét a civil szféra, a magánszektor, a vál­lalkozások és az önkormányzatok adják. Az érdeklődők 30-40 százaléka a különböző uniós finanszírozási lehetőségekről kért in­formációt. Euró a törvényben Budapest (MTI) - A gazdasági élet néhány területén új jogszabályok lép­tek hatályba január elsején. Életbe lép az új tőkepiaci törvény - az európai uniós csatlakozáskor időszerűvé váló paragrafusok kivételével -, amely az európai uniós elvárásoknak megfelelő, egy­séges és átfogó előírásokat tartalmaz a tőkepiaci intézmények biztonságos műkö­dése, a befektetők védelme és a hatékony felügyeleti munka érdekében. A törvény úgy lép hatályba, hogy rendelkezései a fo­lyamatban lévő ügyekben akkor alkalma­zandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb sza­bályt tartalmaznak. Az euró bevezetését követően a pénzügyi unión kívüli orszá­gokban, így Magyarországon is mától igényelhető a közös valuta a helyi keres­kedelmi bankoktól. Járai Zsigmond bank­elnök szerint a forintot 2006-2007 táján vált­hatja majd fel az euró, akkor majd Magya­rországon is vernek euró és eurócent ér­méket. A bankokban már napokkal ezelőtt a mai nyitásra készletezték az euró bankjegyeket. 1 euró kb. 250 Ft EPA-felvétel Példás együttműködés határokon át Vízügyi és környezetvédelmi szeminárium Maastrichtban öt megye küldötteinek Öt megye vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberei Maastrlchtban Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM - M. S.) - A Kárpátok Eurorégió regio­nális testvérszervezete a Maas-Rajna Eurégió tizenki­lenc magyar vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakem­bert hívott meg Maastrichtba. Az egyhetes szemináriumon öt északkelet-magyarországi megye (köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg) képviselői a hollandiai gyakorlat­tal ismerkedhettek meg. Süli-Zakar István professzor, a Kárpátok Eurorégió Tanácsának tagja, Kóthay László vízügyi igaz­gató (Debrecen) és Majomé Lász­ló Brigitta, a Kárpátok Eurorégió ügyvezető igazgatója adott tájé­koztatást lapunknak. Alvízi ország Egy közismert európai szálló­ige szerint az Isten megteremtet­te a vizeket, a hollandok pedig a partokat. Valóban Hollandia tör­ténete a vizekkel való küzdelem története. Az ország területének 25%-a a tenger szintje alatt fék- . szik, s a sűrűn lakott ország né­pe századok óta csatornákat és szélmalmokat épített a káros víz elvezetésére. Hollandia Európa legiparoso- dottabb, legurbanizálódottabb ré­szén helyezkedik el és Nyugat- Európa nagy folyói a Rajna és a Maas itt folynak a tengerbe. Alvízi országként - hasonlóan hazánkhoz - a Németországban, Franciaországban és Belgiumban keletkező és a folyók által szállí­tott szennyeződéseket Hollandia „kapja”. Természetesen a nagy történelmi hagyományú holland vízgazdálkodás és környezetvéde­lem ezen a téren is példa értékű együttműködést alakított ki szomszédaival. Ezért is nagyon jelentősnek tarthatjuk azt a sze­mináriumot, amit a Maas-Rajna Eurégióhoz tartozó hollandiai Limburg tartomány szervezett Maastrichtban a Kárpátok Euro­régió magyar vízügyi és környe­zetvédelmi szakembereinek. A Kárpátok Eurégió és a Maas-Raj­na Eurégió között öt éve van együttműködés, és a közös ren­dezvények sorában kiemelkedően sikeresnek tarthatjuk a novem­beri tanulmányutat. Közös monitoring Északkelet-Magyarország öt megyéjéből meghívott 19 szakem­ber egy teljes héten át ismerke­dett az Európai Unióban is élen­járó holland vízgazdálkodással és környezetvédelemmel. A Maas fo­lyó Franciaországban ered és vé­gig folyik a belga iparvidéken, mielőtt Hollandiába érkezik. A három ország között - a Maas fo­lyó teljes vízgyűjtő területére - példaértékű határon átnyúló együttműködés jött létre. A víz­ügyi és környezetvédelmi együtt­működés sok hasznos példát mu­tat a csatlakozásra váró Magyar- ország számára. A szeminárium résztvevői meg­ismerkedhettek a német-holland vízügyi határon átnyúló együtt­működéssel, a Hollandia és szom­szédai között létrehozott monito­ring rendszerrel. Tapasztalhattuk, hogy Hollandiában működik a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékgazdálkodás lényegében újrahasznosítást és energiaterme­lést jelent. A holland házigazdák bemutat­ták, milyen magas szintre emel­kedhet a koordináció a különböző ágazatok között. Hollandiában a vízgazdálkodás, a természetvéde­lem, a területfejlesztés és a kör­nyezetvédelem között nem a ve­télkedés, vagy a rivalizálódás a jellemző, hanem sokkal inkább az együttműködés és a kölcsönös tisztelet. Az Élő Tiszához A Maas-Rajna Eurégió szak­értői szakmai és anyagi támoga­tást ígérek a Kárpátok Eurorégió által kezdeményezett „Élő Tisza” program-megindításához, s a mos­tani szeminárium folytatásaként öt magyar szakembert hívnak meg Maastrichtba hosszabb tanul­mányútra a Kárpátok Eurorégió tagmegyéiből. Nagyobb szerepet a régióknak! Kiemelt figyelmet az Unió határainak mentén fekvő területekre Az Európai Régiók gyűlése Sopronban Marik Sándor felvétele Sopron (KM - M. S.) - Első ízben tartotta éves közgyűlé­sét egy középkelet-európai tagjelölt országban az Euró­pai Régiók Gyűlését (ERGY), amelyre 250 régió képviselője érkezett Sopronba, köztük megyénké is. Az első nap történéseiről az esemény napján tudósítottunk. A továbbiakban négy nagy téma­kör volt a tanácskozás napirend­jén: az Európai Unió bővítési po­litikája és hatása az európai ré­giókra; a „Régiók Európájának” közreműködése egy átlátható és legitim európai vezetés kialakí­tása céljából; a regionalizáció erősítésének fontossága különös tekintettel Közép- és Kelet Eu­rópára; a régiók szerepe a sta­bilitás és béke biztosításában egy globalizált világban. A bővítésről elhangzott: a csat­lakozásra váró országoknak ah­hoz, hogy a közösségi joganyag előírásainak megfeleljenek, meg kell birkózniuk az EU-tagság tár­sadalmi, gazdasági, területfejlesz­tési és ökológiai kihívásaival. A regionális szállítmányozás, a te­rületfejlesztés, a hulladékgazdál­kodás, az agrárpolitika, az ifjúság- politika és a kisebbségpolitika csak néhány terület, ahol a régi­ók hatással lehetnek az EU-poli- tikára. A közgyűlés nyilatkozatában megfogalmazták: a régiók küldöt­tei azt szeretnék, ha a bővítési fo­lyamat olyan módon valósulna meg, ami elfogadható mind az EU tagállamaiban, mind a csatlako­zásra váró országokban élő embe­rek számára. Ezen érvek amellett szólnak, hogy a régiókat be kell vonni a bővítési folyamatba és fi­gyelembe kell venni azt, hogy az ERGY a középkelet-európai régi­ók integrációra való felkészítésé­vel jelentős szerepet játszhat ab­ban, hogy a bővítési folyamat si­kerrel záruljon. Az ERGY befolyá­sának növelése érhető el, ha - a régiók páneurópai képviselete­ként - kiterjeszti kapcsolatait olyan országok régióira is, ame­lyek eddig még nem kapcsolódtak be a bővítési folyamatba. A közgyűlés javasolta, hogy fektessenek különös hangsúlyt az EU jövőbeni periférikus régi­óira a politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok erősítése cél­jából ezen régiókkal és ezen ré­giók között. A Régiók Gyűlése javasolta egy vezetési kódex megalkotását, amelyben a bizottság elkötelezi magát a régiókkal való együttmű­ködés mellett, hogy a döntéshoza­tali folyamatban a döntések és tárgyalások előkészítése során ve­gyék figyelmébe a régiók képvi- selő-testületeinek szakmai javas­latait. Ez az EU-n belüli döntés- hozatal átláthatóbbá tételéhez ve­zetne és hozzájárulna az egyes ve- zetési/kormányzati szintek közöt­ti hatáskör-megosztáshoz. KISLEXIKON 0 Három pillér A Maastrichti szerződés három pillért ho­zott létre. Az első pillérhez azok a politikák tartoznak, amelyekben a döntés közös­ségi intézmények kezében van: belső piac, egységes valuta, mezőgazdaság. A má­sodik és a harmadik pillér azokkal a területekkel kap­csolatos, amelyeken a tagor­szágok nem akarták megosz­tani döntési jogukat a közös­ségi intézményekkel. Ilyen a közös kül- és biztonságpoli­tika, valamint az igazságügy és a belügy. Ezeken a terü­leteken kormányközi együtt­működés folyik. E három pil­léren nyugvó szervezet fölött az Amszterdami Szerződés őrködik. A bevándorlás ellen­őrzése, a vízum- és mene­dékjogi ügyek kezelése, a bí­rósági együttműködés polgá­ri ügyekben ezentúl egyhan­gú közösségi döntés alapján történik a szerződés életbe lépésétől számított öt éven keresztül. Ez alól Anglia, Dá­nia és Írország kivétel. 0 A szubszidiaritás elve Az Amszterdami Szerződés kü­lön határozatban erősíti meg a szubszidiaritás elvét. A ki­zárólagos közösségi hatás­körökön kívül (mezőgaz­daság, szállítás, kereskede­lem), az Európai Unió csak akkor cselekszik,, amikor a közösségi szintű eljárás ha­tékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű cselekvés. A szubszidiaritás olyan jogi alapelv, amelyre az Európai Közösségek Bírósá­ga hivatkozhat. Ebből az alapelvből következik, hogy az Európai Unió hatásköre bi­zonyos esetekben kitágítha­tó, bizonyos esetekben kor­látozott. A leginkább ifjúságbarát régió díja Az európai régiók közgyű­lése által meghirdetett ver­seny zsűrije egyhangúan a norvégiai Nordland régiót tar­totta a 2001. év „Leginkább if­júságbarát régiójának”. Nor­végiának ez a tengerparti ré­giója a 90-es évek kezdete óta egy erőteljes népességcsökke­nést élt át, különösen a fia­tal szakemberek elvándorlá­sa volt jellemző, mert nem ta­láltak megfelelő állást. A fiatalok munkahelyhez segítését kifejezetten célzó eszközök segítségével ez a helyzet teljesen megválto­zott, a fiatalok a régióban maradnak és a munkanélkü­liségi ráta néhány éven belül 25 százalékról 2,9 százalékra csökkent. A zsűri a németországi Thüringia és a romániai Te- mes régióknak elismerő címet adományozott. Tizennégy or­szág 33 régiója vett részt a ver­senyen. (A díj egy Aranyserleg, a svéd Sörmland régió ajándéka és egy Svédországban élő japán képzőművész, Hitoshi Kakiza- kí alkotása. Minden második évben lehet pályázni.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents