Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-15 / 12. szám
Nagy István Attila felvétele 2002. január 15., kedd KULTÚRA /II 0 Gordonkamuzsika Január 17-én, csütörtökön fél hatkor a Kodály Zoltán Általános Iskolában Onczay Csaba Kos- suth-dQas gordonkaművész ad koncertet. Közreműködik: Homor Zsuzsanna zongorán. 0 A Magyar kultúra napja Január 20- án 11 órakor Szatmárcsekén a Magyar kultúra napja alkalmából Kő Pál mond ünnepei beszédet a református templomban. 0 Tárlat Nagy Mihály szobrász alkotásaiból nyílik kiállítás január 15-én 11.30 órakor a nyíregyházi Lippai János Mező- gazdasági Szakközépiskolában (Krúdy köz 2.). A tárlat január végéig tekinthető meg. Elsősök Nyírparasznyán a kis elsősök fél év alatt elsajátították az olvasás és számolás tudományát Központi felvételi nyílt nap Nyíregyháza (KM) - 2002. január 19- én ismét térítésmentes központi felvételi nyílt napot szervez a Felvételi Információs Szolgálat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében. A rendezvény célja, hogy segítsen a 2002-ben magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és közgazdaságtanból felvételizőknek eldönteni, hogy melyik pályán, illetve felsőoktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. A nyílt nap alkalmából a FISZ olyan orientációt kíván nyújtani a 12-es középiskolá soknak, mely elősegíti, hogy a diákok ne kényszerből válasszanak pályát, hanem tudatosan, tájékozottan, ambícióiknak megfelelően hozzanak döntést. A térítésmentes rendezvény során azokat a háttérfolyamatok is bemutatják majd, melyek a közeljövőben új sikerszakmákat szülhetnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a FISZ csak korlátozott számban, előzetes regisztráció alapján tud jelentkezőket fogadni. Jelentkezni a 06/1-473-0769-es, a 06/30- 230-7309-es hivatali számokon, illetve az info@flsz.hu email címen lehet. AZ OLVASÁS ÉVE A bánatos szépségű királylány Nyíregyháza (KM) - Kányádi Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még ennyire teljes. Napi politika a természet lágy ölén Az előadás nem a hagyományos drámát ígérte, hanem a jelenetekből összeálló valóságot Jelenet az előadásból: Egyed Attila, Avass Attila és Széles Zita Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A Krúdy Kamaraszínpadon minden előadás a közvetlenség élményével ajándékozza meg a nézőt. Nincs zenekari árok, nincs távolság a színészek és a közönség között. Ez a magyarázata annak is, hogy itt viszonylag ritkák a kevéssé sikeres produkciók. Az idei esztendő első színházi bemutatója itt volt. Stephen Poliakoff 1952-ben született. Eddig tucatnál is több tévéfilmet és mozifilmet írt. Első, a hetvenes | években írt drámái a megzava- | rodott fiatalokról szólnak, vi- | szonylag kevéssé agresszív éllel. £ Az áttörés 1975-ben következett | be. Ekkori munkáiban a nagyvá- £ rosok sivatagában értelmetlenül tengődő fiatalokról festett megrázó erejű képet. 1976-ban folytatódott a sikersorozat, megkapta a Standard-díját, néhány évvel később az Angol Nemzeti Színház is bemutatta drámait, köztük A természet lágy ölén című darabot is. Diáklázadások Az 1968-as diáklázadásokig mindenki azt hitte, hogy a háború után időszak töretlenül fejlődik, egy újabb, hosszan tartó béke és nyugalom időszaka következik. így volt ez Angliában is. Az észak-írországi események, s a nyomukban bekövetkező gazdasági válság azonban bizonytalanná tette az életet. Megváltoztak az értékek, sok fiatal csatlakozott a szélsőséges pártokhoz. Lendvai Zoltán rendező, aki a Szarvaskirály és a Terecske megrendezésével Nyíregyházán ismertté tette magát, megpróbálja valamiféle művészi köntösbe burkolni a teljesen nyilvánvalót. A darabnak, a rendezésnek, a mostani bemutatónak határozott üzenete van. Arra a veszélyre figyelmeztet, hogy napjaink Magyarországában van olyan politikai erő, amely híveket toboroz az idegengyűlölet megfogalmazásával. Miközben a nemzet érdekeit hangoztatja, akár erőszakkal is eltávolitaná az országból az idegeneket (nem magyarokat). Nick (Egyed Attila) megpróbálja felvenni a harcot, de túlságosan erőtlen, tele van illúzióval, s mintha a hatalom sem akarná igazán leleplezni az idegen- gyűlölőket (talán jók lesznek még valamire?). Pedig - mondja az előadás - csak akkor van esély a győzelemre, ha a hatalom keményebben fellép ellenük, s nem engedi meg azt a naiv értelmiségi szépelgést, hogy érvekkel le lehet beszélni az erőszak híveit a helytelen út követéséről. Nemzeti érdekek Kevin (Avass Attila) és Charlotte (Széles Zita) egy párt szervezői, akik támogatásokat szereznek a párt működéséhez. Közben szállítják a röplapokat, élnek azokkal az eszközökkel, amelyek az „illegalitásban” szokásosak. Haladnak észak felé, új helyzetekbe kerülnek, lelepleződésüktől való félelmükben a gyilkosságtól sem riadnak vissza. S ekkor voltaképpen az is kiderül, hogy a nemzeti érdekek mögé bújva erőt gyűjt az erőszak. A Krúdy Kamaraszínpadon megépített díszlet (Véber Tímea munkája) izgalmas, érdekes volt. Helyenként beszorította a szereplőket a játéktérbe, de egyébként sok-sok ötlettel változatos helyszíneket varázsolt. A Farkas Tibor (DJ. Schultz) által válogatott zenei anyag tökéletes korfestést jelentett. Brecht modorában A természet lágy ölén első felvonása (szerencsésebb lett volna szünet nélkül játszani) brechti remineszcenciákat idézett. Egy meghatározott tétel mentén jöttek a dialógusok, s mintha a rendezés sem igényelte volna a színészi játékot. Pedig Avass Attila láthatóan „a nagy szerep” lehetőségét érezte. De a szöveg mintha légüres térben hangzott volna, a néző nemigen értette, hogy mi ezeknek a fiataloknak a bajuk, nem tapintotta ki a mozgatórugókat (a fanyar önsajnálaton kívül Kevin esetében). Az előadás nem a hagyományos drámát ígérte, hanem a jelenetekből összeálló valóságot, amelyhez a brechti színház szellemében viszonyulhatunk valahogyan. Szóval, nem győzött meg semmiről sem az első rész. Amatőrszínházi dialógusok profi körülmények között. Talán csak Zubor Ágnest emelhetjük ki, aki kitűnően el tudta játszani az unatkozó asz- szonyt, aki számára a párt számára végzett gyűjtőmunka inkább csak pótcselekvés. Egyed Attila minden erőlködés nélkül megformálta Nick figuráját, hiszen sablonokból épült, úgy, ahogyan az ilyen jellegű tézisdrámákban csEiknem minden figura. Sándor Júlia konyhalánya bevándorolt, idegen volt. Az eszme ellenségképének tárgyiasulása. Ő lenne hát a célpont? Sándor Júlia jó alakítása pontosan ennek a nevetségességét mutatta meg, mindenféle szerzői vagy rendezői ráolvasás nélkül. A kamasz szerepében Nagy Péter hiteles alakítását láthattuk, Szántó Sándornak sajnálatosan rövid ideje maradt a rendőrt megformálni. Rövid időn belül már második alkalommal szól bele a Móricz Zsigmond Színház az aktuális Emlékezetes alakítás Széles Zitának a második részben volt néhány nagyszerű mozdulata, amelyek azt mutatták, hogy ezt a nem túlságosan bonyolult karaktert is végtelenül komolyan vette, s arra törekedett, hogy mélységet adjon a figurának. Avass Attila Kevinje helyenként idegbeteg volt, szembetegsége hatalmi gőggel párosult, helyenként jól megfogalmazott cinizmusa megmutatta ennek a karakternek a sebezhető pontjait. Avass Attila emlékezeteset alakított. politikai folyamatokba. Nem is rejtőzködőén, hanem eléggé nyilvánvaló, félreérthető módon. De hát a művészet nem azzal politizál, hogy konkrét helyzetekről mond véleményt, hanem olyan értékeket mutat fel, amelyeket politikai elkötelezettségtől függetlenül mindenkinek követnie kell(ene). A szeretet képes, művészi krónikája Nyíregyháza (Tőkey Péter) - Zimányi Alajos megyénkben élő grafikusművész témái közül nem hiányoznak a természet, a társadalom kataklizmái - árvíz, haláltábor. Tusrajzaiból mégis az élet sze- retete sugárzik. Fehér-fekete grafikáit együtt szemlélve kibontakozik az emberhez és a tájhoz szorosan kötődő gondolat és érzésvilága. A sokszorosan megélt események egységes művészi kifejező eszközökkel előadva, végül is a szeretet képes krónikájává egészülnek ki. 1944-ben Beregszászon született, református lelkész családban. 15 éves volt, amikor Kárpát- aljáról áttelepültek. Járt a Debreceni Református Teológiára, és elvégezte a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajzszakát is. A lelkészi és pedagógus hivatás szervesen kapcsolódik művészi alkotópályájához. Életútjának meghatározója az erős családi kötődés, a segítőkészség, humánum. Feleségével 1992-től vezeti a ricsikai Idősek Szeretet Otthonát (Kisvárdától nem mesz- sze), miközben folyamatosan alkot. Az egymásnak feszülő szerkezetek közül előtűnő emberi arcok a helytállás, a küzdelem szimbólumai. A közösségek összetartozásában rejlő erők hol nyitott, hol zárt kompozíciókban jutnak kifejezésre. A köralakú és téglalap befoglaló formák hol a drámai hatást, hol a megbékélést, a nyugalmat sugalmazzák. Művei megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben. Számos kiállításon vesz részt. Munkásságáról a Debreceni Tanárképző Főiskolán már szakdolgozat is készült. Jemeni író kötete Budapest (MTI) - A magyar irodalom történetében először fordul elő, hogy egy külföldről érkezett, Magyarországon diplomát szerzett költő magyarul jelentessen meg szépirodalmi kötetet. Az irodalmi körökben Prince néven ismert jemeni Khaled Nashwan verseket, prózákat, aforizmákat, novellákat tartalmazó Sába királynő országából jöttem című könyve a pécsi Alexandra Kiadó gondozásában látott napvilágot. Tartalmaz olyan meséket és mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még, közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl. KM-reprodukciő Nevezzük az összesei az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben. „A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás” - hangzott valamikor a szülői intelem. A bánatos szépségű királylány című kötetet, amelyet a Magyar Könyvklub jelentetett meg, Deák Ferenc ihletett szépségű rajzai teszik tökéletessé. Japánkert az iskolában A felkelő nap országának hangulatát idézi meg az a kis japánkert, amelyet a távol-keleti országból kapott decemberben ajándékként a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola. Az oktatási intézménybe január elején ellátogatott japán vendégek is megcsodálták a kertet, amely felidézte számukra a több ezer kilométerre lévő otthont Balázs Attila felvétele
