Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám
2002. január 12., szombat HÉTVÉGE /8 TARLAT ............. Jubileumra készülve A, múlt évben számos köztéri alkotás került ki Schmidt Sándor iparművész műhelyéből. Nagy sikert arattak azok az óvodák számára tervezett és készített alkotások is, amelyek formájukkal és anyagukkal is sokkal közelebb állnak a gyerekekhez, mint az úgynevezett modernek. A művész az elmúlt évben megyei alkotói díjban részesült, illetve megkapta Vásáros- namény Pro Űrbe kitüntető címét is. Schmidt Sándor az idén ünnepli hatvanadik születésnapját, amelyre életmű-kiállítással készül. Elek Emil felvételei Életfa Gyulaházán Életfa Milotán MÚZSA Ady Endre Farsang Megkoptál, kedves hercegecském, Bizony megkoptál, büszke Karneválunk, Bizony megkoptál, miként egynehányunk. Hárman valátok, hercegecském, Jómagad, Bacchus és a kicsi Ámor... Ma nincs pogány és elfogyott a mámor. Te jókedv voltál, hercegecském, Vidám tréfának pajkos, játszi kedve, Ma meg mindenki el van keseredve. Bacchus is így járt, hercegecském, Ő még divatban volna egyelőre, De, hajh, nektár volt s lett belőle lőre. És Ámor? Kedves hercegecském, Kettőtöknél is gyászosb véget éré: Kis hirdetések rovatába téve. Megkoptál, édes hercegecském, Sorsod ne szégyelld! Megkopva is szép a', Ha pogánykodni vágyunk néha-néha... Depresszió vagy normális szomorúság Világadat, hogy a betegek 30-45 százaléka gyógyszerre meggyógyul, méghozzá tartósan Szőke Judit Azt gondoltam, kerekítek egy hosszabb írást a depressziósokról. Azokról az emberekről, akik e népbetegség alanyaiként a tartós boldogtalanságtól, a veszteségérzettől, vagy a freudi megfogalmazás szerint a „hétköznapi nyomorúságtól” szenvednek. Sokan vannak, vagyunk olyanok, akik hosszabb időn át, akár teljesítményt megbénítóan rosszkedvűek, levertek - egészen a pszichiátriai kezelésig. Készülve a riportra áttanulmányoztam a vonatkozó ismeretterjesztő és laikusok számára is érthető szakirodalmat, s ebből sok mindent megtudhattam. Azt például, hogy a depressziót a tünetek súlyossága, időtartama és egyéb jelenségek különböztetik meg a normális szomorúságtól. Továbbá, hogy a depresszió valamilyen formája világszerte érinti a nők húsz, a férfiak tíz, a serdülők öt százalékát. A depresszió az egész test betegsége, befolyásolja az énképet, a másokról, a világról alkotott gondolkodást. Nem gyengeség A depresszió nem a személyes gyengeség jele, nem túlérzékenység, lelki törékenység, még csak nem is akarattal befolyásolható kóros állapot. Azt is hiába mondják a depressziós emberre, hogy szedje össze magát. De a megfelelő kezelés meggyógyítja őket. E betegségben szenvedők 30-45 százaléka teljesen meggyógyul, 60- 75 százalékuk jelentősen javul. Míg a másik végleten az is szomorú tény, hogy depressziós állapot előzi meg az öngyilkosságok jelentős részét. Hová is fordulhattam volna szakavatottabb segítségért, mint a megyei önkormányzat nagykál- lói pszichiátriai szakkórházának osztályvezető főorvosához, Bánki M. Csaba egyetemi docenshez, az orvostudományok doktorához, és számtalan egyéb cím és katedra birtokosához, aki könyveket, publikációk sorát írta a témáról? S akinek sok kutatás is fűződik a nevéhez. A riportom a maga klasszikus műfaji értelmében véve „ugrott”, mert a betegjog nem enged közel az esetekhez, de egy csöppet sem bánom, mert tőle sokkal hasznosabb és érdekesebb információkat tudhattam meg. Meglepetésemre a főorvos (ha nem is tárta szét a karját) azzal kezdte, hogy nem tudunk eleget a depresszióról, fogalmunk sincs, hogy lesz valaki az. Miközben persze tanítjuk - jegyezte meg -, meg lehet belőle bukni az egyetemen, de igazából a lényeget a mai napig nem tudjuk. 1952-ben egy tbc-ellenes gyógyszer kipróbálása során véletlenül rájöttek arra, hogy a depressziósok javulnak tőle. El kezdték vizsgálni azt, hogy vajon mitől vagy minek a fordítottjától keletkezik a depresszió.- Nincsenek egyértelmű bizonyítékaink, ámbár szépek, szellemesek a végzett vizsgálatok és valóban sok a szorongó, depressziós ember. Világadat, hogy a depressziós betegek 30-45 százaléka gyógyszerre meggyógyul, méghozzá tartósan. De mi az a gyógyszer vagy mi az a módszer, ami gyógyít? Érdekes, hogy ha valaki kap antidepresszánst és részt vesz pszichoterápián, akkor mindkét esetben azonos a hatásmechanizmus ideje: 2-3 hétig semmi elmozdulás nem tapasztalható, csak 8- 10 hét múlva érezhető jobbulás, az oldódás. Ugyanazon emberekre hat a gyógyszer, mint akiknél hatásos az irányított beszélgetés, a tréning. A tudós kérdése azonnal felmerül: mi a közös nevező a tabletták, a placebo (gyógyszert utánzó, de hatóanyagot nem tartalmazó készítmény, vagyis ka-mu, a szerző) és a pszichoterápián részt vettek között? A válasz nyilván az agy. Ott kell változást elérni. Nagyon izgalmasak azon információi, melyek a gyógyszerkísérletekről szólnak. A kívülálló el sem tudja képzelni, milyen procedúra, szigorúság és titkosság veszi körül a kipróbálásokat. Csak röviden: a vállalkozó betegeket a legteljesebb körűen felvilágosítják, arra kérik, beszélje meg a A komputer segíti Bánki főorvost családjával és gondolja végig az ismertetett kockázatokat, előnyöket, mérlegelje a lehetőségeket. Át kell számolni a tablettákat, naplót kell vezetni, részt kell venni laborvizsgálatokon, ezek anyagát általában külföldön elemzik, a vizsgálatot végzők állandóan kérdezősködnek, négy naponta kötelező az információcsere... S hogy ez milyen értelemben van fő témánkkal kapcsolatban összefüggésben? A depressziós tünetek enyhítését kereső kutatások esetében az elbizonytalanodott, depressziós betegek különös magatartást tanúsítanak. A fontosságtudat, a középpontba kerülés, a bánásmód, a személyes, ráérős foglalkozás gyógyító hatással van Ha az agyat fényképezzük, sok mindent meglátunk azokra is, akikről később, amikor a szupertitkos kódokat feltörik, kiderül, hogy placebót kaptak. Leáll az önvédelem A főorvos ezt a jelenséget így kommentálja:- Sem a gyógyszer, sem a pszichoterápia nem önmagától gyógyít, hanem mindkettő arra teszi képessé az agyat, hogy aktiválja saját, belső gyógyító mechanizmusait. A depressziók és a szorongások ugyanis valószínűleg úgy keletkeznek, hogy az élet stresszhatásait kivédő, azaz a belső biztonságot, az önvédelmet szolgáló folyamatok valamiért csődöt mondanak, nem képesek működni. Ha azt állítjuk, hogy a depresszióban az egyik fontos tényező az agy kémiai ingerületátvivő anyagainak egyensúlyi zavara, akkor azt is mondjuk: ezt kell helyreállítani. Olyan ember nincs, aki ne szo- rongana, valamennyiünket ér gyász, egy szeretett ember elvesztése nagyon lesújtó, mások csődbe kerülnek, háborúban élnek, bűncselekmény részesei lesznek, mégsem feltétlenül lesznek depressziósak. Akkor talán jobb az a kérdésfeltevés: mitől nem lesz valaki depressziós? Azt hiszem, attól, hogy a legtöbb embernél egészséges a stresszoldó állapot, míg másoknál beragad, nem bír leállni, szinte beléfagy a szorongás. Mint a láz, mely nem múlik el akkor sem, ha elűztük a kórokozókat. Gyökerek Hogy ezen kívül hol mélyebben keresendők a depresszió gyökerei? A génekben és a gyermekkorban, amikor még az agy igen képlékeny. Kutatások erősítik meg a hat hónapos és a kétéves kor közötti időszak jelentőségét. Ekkor sem kaphat az agy sem túl kevés, sem túl sok erős ingert. Visszatérve a gyógyításra. A gyógyszermolekuláknak általában az a működési elve, hogy az agyban van rá vevő, vagyis valami szabad érzékelőhöz tud kapcsolódni a szintetikus úton előállított szer. Az agy sokszor összetéveszti a maga anyagait a külsőleg bevittekkel, miközben maga is előállít például ópiátszerű anyagokat, sőt még codeint is. Ezek okozzák a könnyű lebegést - mondjuk a szeretett személy si- mogatása vagy orgazmus nyomán. Ha ezeket blokkolják, akkor minden rossz, nem esik jól semmi. Az agy készít magának szorongásoldókat, sőt szteroido- kat is. Ezek jelenlétét még lefagyasztott agyban is kimutatták. Az agy saját gyárában készül depresszióellenes anyag is, sőt négyféle marihuána. A kenderből előállított drognak minősített anyag ugyanoda kötődik, ahová a házi szer. Csakhogy az agy ezt összetéveszti a sajátjával. A külső, különben sokkal tökéletlenebb hatások belső mechanizmust indítanak el. Lényeges különbség, hogy a saját anyag csak rövid ideig spricce- lődik, hatása is rövid, nem lehet tehát rászokni... Piros foltok A természetes állapotban készült feldobó anyagok jelenléte látható is, MRI (mágneses rezonancia) -vizsgálatok igazolják. Ha depressziós betegek agyát műszeresen „lapozzák”, miközben mutatnak nekik tájakat, szép kellemes embereket, madarakat, kék eget, boldogságelemeket, nincs hatás. Ha azonban depresszióellenes gyógyszert adva figyelik, láthatóak a piros foltok, azaz a következmények. Pszichoterápia előtt és után is ugyanez a helyzet. Pedig ott semmi mást nem csinálnak, mint tréningezik azt, hogy sikeres, értékes ember vagyok... A terápiás beszélgetés mozgósít, a gyógyszer pótol - mondta el a szakember. Vagy pedig (és ez már a hozzá nem értő újságíró cseppet sem tudományos tanácsa): építsünk magunknak páncélszekrényt, zárjuk bele szívünk minden fájdalmát. Aztán üljünk a zárra! És nevessünk szabadon! Nevezetességeink Korányi Frigyes 1827. december 10-én született Nagykállóban. Belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában, bevezette a laboratóriumi kutatást, a bakteriológiai és a röntgenvizsgálatokat. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni országos küzdelem. Szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését. A Korányi-emlékház ma is fogadja a látogatókat Elek Emil felvétele >
