Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-02 / 1. szám
2002. január 2., szerda Kelet« Magyarország GYÁSZJELENTÉS /IS Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. CSADA SÁNDORNÉ szül. Horváth Ilona volt orosi lakos, életének 60. évében váratlanul elhunyt. Temetése 2002. január 4-én 11 órakor lesz az orosi temető ravatalozójából. Gyászoló család. 139165 Köszönetét mondunk mindenkinek, aki szeretett halottunk, SÁNTA ISTVÁN temetésén megjelentek, ravatalára virágot helyeztek, fájdalmunkat részvételükkel enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. EMLÉKEZÉS t „Míg éltél te voltál mindenünk, Míg élünk érted fáj szívünk. Veled terveztünk boldog jövőt, szépet, De a kegyetlen sors mindent összetépett. Hulló könnyekkel állunk hamvaid felett, A sírod bezárta a legdrágább kincsünket. Rövid volt életed, hosszú legyen álmod, Zokogva őrizzük csendes nyugvásod." Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, amikor FAGYAL TAMÁS volt tiborszállási lakos 1 éve örökre itthagyott bennünket. A család. 139271 Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunkat, PETRISS JÁNOSNÉT utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló család. 138477 Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szerető feleség, legdrágább édesanya, anyós, nagymama, testvér, IGNÉCZI ANDRÁSNÉ szül. Pongrácz Erzsébet volt ibrányi lakos, 66 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2002. január 3-án (csütörtökön) 13 órakor lesz az ibrányi temető ravatalozójából. Gyászoló férje és családja. Gyászoló leánya és családja. Fájó szívvel tudatjuk, hogy MAYER GYULÁNÉ szül. Pokoraczki Mária 78 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2002. január 3-án 14 órakor lesz a borbányai temető ravatalozójából. Gyászoló rokonság. 139407 Apróhirdetési szelvény IfWillfr t'f MAGÁNSZEMÉLYEK tMUKhW iliíiy J CUUIM Úl) részére A hirdetés megjelenik a beérkezést követő 10 napon belül. A hirdetési díj számítása soronként történik. Egy sor rózsaszín postautalványt (vagy annak másolatát) mellékelni, megközelítőleg 90 karakter, aminek az ára bruttó 650 Ft. Kérjük, hogy a megjelentetni kívánt szövegnél ügyeljenek a További soronként 250 Ft A kialakult összeget kell megszo- magyar helyesírás szabályaira. rozni a megjelenési alkalmakkal, s az így kapott végösszeget Címünk: Kelet-Mo. Hirdet. Csop. 4401 Nyháza, Pf. 25. jelen szelvény leadásával irodánkban is befizetheti. Levél- Ha hirdetését jeligével adja fel, a befizetendő végösszeget ben történő feladáskor kérjük a végösszeg befizetését igazoló jeligedíj is terheli! Apróhirdetési szelvény ÁLLÁSKERESŐK részére a Kelet«» Magyarország segít önnek, h0gy MEGTALÁLJA MUNKAHELYÉT! A hirdetés megjelenik a beérkezést követő 10 napon belül. Kijelentem: a fenti szövegben tudomásom szerint félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Kijelentem: a fenti szövegben tudomásom szerint félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. 1 Név: Lakcím: i 1 1 ■—— i i Telefon: _________________________________________ Aláírás:______________________________________________________ I j Címünk: Kelet-Magyarország Hirdetési csoport. 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. i Hirdetését feladhatja a szelvényen irodáinkban, vagy a hirdetés díjának befizetését igazoló rózsaszín postautalvány mellékleté- \ jj vei, levélben, a következő címre: INFORM MÉDIA Kft. - 4401 Nyíregyháza, Pf. 25. v ‘■3.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Név: _________________________________________ Lakcím:___________________________________________________ | Telefon: ______________________________________ Aláírás:___________________________________________________ | Címünk: Kelet-Magyarország Hirdetési csoport. 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. Hirdetését feladhatja a szelvényen irodáinkban, vagy a hirdetés dijának befizetését igazoló rózsaszín postautalvány meUékleté- ! X vei, levélben, a következő címre: INFORM MÉDIA Kft. - 4401 Nyíregyháza, Pf. 25. ‘■V .........................................-........................................................................................................................................................................................... Kelet-olvasó: Jól informált ember! Hirdessen a Kelet«#Magyarország hasábjain! Tanuláshoz adnak segítséget Fehérgyarmat (M. K.) - Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj-pályázatot hirdetett meg a képviselő-testület Fehérgyarmaton. A polgármesteri hivatal a szociális helyzetük alapján rászoruló, felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató diákokat kíván segíteni. Ösztöndíjra pályázhatnak azok a fehér- gyarmati állandó bejelentett lakással rendelkező fiatalok, akik a jelenlegi tanévben utolsó éves középiskolások, érettségi előtt állnak; s a 2002/2003-as tanévtől állami felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton kívánnak tanulni. Ök háromszor 10 hónapra, azaz 6 egymást követő tanulmányi félévben részesülhetnek támogatásban. A pályázók az intézmények, karok és szakok teljes nevét a Felsőoktatási Pályaválasztási Tájékoztatóból nézhetik ki. A pályázatok elbírásánál előnyt élvez az a pályázó, ahol az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 százalékát; árva- vagy félárva. Ahol a családban az eltartottak száma 3, vagy ennél több ugyancsak előnyt jelent, miként az, ha a gyereket egyedül neveli a szülő. A rokkant szülő, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő személy esetében is jobban odafigyelnek a pályázóra. Ezen belül igyekeznek olyanokat segíteni, akik nem juthatnak be a kollégiumba. Fontosnak tartották megfogalmazni a kiírók, hogy a megítélés alapja nem a tanulmányi eredmény, hanem a szociális rászorultság. Tavaly több ám ment exportra, mint belföldre A textília, textiláru, bőrtermék és lábbeligyártás külpiaci eladásai nőttek a legjobban Nyíregyháza (KSH-Malaku- cziné Póka Mária) - A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei telephelyű ipari vállalkozások az elmúlt év első kilenc hónapjában 270 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, volumenében 12 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az emelkedés az országosnál (5,5 százalék) említésre méltóan nagyobb, az egy évvel korábbinál (13 százalék) valamivel kisebb, éven belül lassuló mértékű volt. A növekedés motorja az export dinamikus emelkedése. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján az export volumene 25 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A textília, textiláru, bőrtermék és lábbeligyártás ágazat külpiaci eladásai összehasonlító áron 47 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét, aminek kiemelkedő szerepe van az export dinamikus alakulásában. A másik legnagyobb exportpiaccal rendelkező ágazat, a vegyipar mindössze 6 százalékkal növelte külpiaci eladásait. Az export tizedét adó gépipari vállalkozásoknál 24 százalékkal emelkedett, az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban viszont 3 százalékkal csökkent az export. A külpiaci értékesítési árbevételből csupán néhány százalékkal részesedő fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység ágazat eladásai figyelemre méltóan, 23 százalékkal bővültek. A szűkülés nem általános A belföldi értékesítési volumen 12 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A belföldi piac szűkülése nem általános, az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban bekövetkezett 35 százalékos csökkenés azonban nagymértékben meghatározta az ösz- szes belföldi értékesítés alakulását. Csökkent a másik, döntően belföldön értékesítő ágazatba, a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenységbe sorolt vállalkozások belföldi eladása is, de az előbbinél lényegesen kisebb mértékben (9 százalékkal). A többi jelentősebb feldolgozóipari ágazatban növekedett a belföldi értékesítési volumen. A kizárólag hazai piacon értékesítő megyei székhelyű villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ág értékesítése 10 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítési árbevételt tekintve legnagyobb mértékben (45 százalékkal) a textília, textiláru, bőrtermék és lábbeli gyártása ágazat teljesítménye növekedett, és egyedül az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazaté csökkent (27 százalékkal). Lassan növekszik a bor kedvelőinek aranya Nyíregyháza (KM) - Egy görbe szilveszter után bizonyára érdekes lehet, hogy a bort háromszor annyi férfi, mint nő tartja különösen kedvelt italnak, derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A hegy levét ugyanis a férfiak ötvenegy, a nőknek viszont csak tizenhat százaléka szereti. Átlagosan szívesen isz- sza a bort a felnőtt lakosság közel egyharmad része. Ez az arány évek óta lassan emelkedő tendenciát mutat. így a bor pozíciója erősödik az étkezési szokásokon belül. A bort különösen kedvelők aránya az elmúlt öt év alatt 28 százalékról 32-re kúszott. A felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével végeztek még tavaly egy vizsgálatot. „Az étkezési szokások” nevű kutatást a GfK először 1989-ben indította el, és azóta többször megismételte. így lehetséges az adatok összehasonlítása tizenkét éves periódusban. A kedveltségiül eltérő trend jellemzi a fogyasztás gyakoriságát. Amíg ugyanis 1989-ben egy átlagos magyar felnőtt hetente egyszer ivott bort, addig ez ritkább lett néhány éven át. Most azonban a trend megfordulni látszik. A két évvel ezelőtti heti átlag 0,7 alkalom után 0,9-es középértéket állapított meg a GfK a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján. Az átlag azonban nagy eltéréseket takar. Például a férfiak ötször olyan gyakran isznak bort, mint a nők. Életkor szerint a 40 évesnél idősebbek az átlagosnál többször, a fiatalabbak pedig kevesebbszer fogyasztanak. Ä lakóhelyeknél érdekes trend, hogy korábban a legkisebb falvakat jellemezte a leggyakoribb fogyasztás, ami a lakosság számának növekedésével ritkult. Idén településnagyság szerint nincsenek eltérések, viszont egyértelműen a budapestiek lettek a leggyakoribb borivók. A bor fogyasztásának heti, átlagos gyakorisága a heti egy alkalom körül mozog évek óta. Öt évvel ezelőtt 1,1-szer ittak a válaszadók bort hetente, tavaly 0,9 alkalommal. Érdekes változást látunk, ha összehasonlítjuk a bor és a sör megítélését. A GfK első felmérése idején ugyanis a bornál többen kedvelték a sört, egészen pontosan a megkérdezettek 34 százaléka. Mára viszont a sörösök aránya kisebb lett, mint a borosoké. Ugyanígy a fogyasztás gyakoriságában megelőzte a sört a bor a legutóbbi évek során. Mivel sört átlagosan egy felnőtt hetenként 1,2 alkalommal ivott 1989-ben, míg tavaly már csak 0,6-szor.
