Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-10 / 8. szám
2002. január 10., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Gyógyfürdő A tiszavasvári gyógyfürdő engedményes tervére a város négymillió forintot nyert a Gazdasági Minisztériumtól, egymilliót az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácstól. 0 Továbbtanulók A záhonyi önkormányzat a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj rendszerben hét pályázónak ítélt oda havi ötezer forint támogatást. 0 Tiszatér Fesztivál A közelmúltban Tiszadobon a Tisza menti Települések Térségfejlesztési Társulata döntött a 2002. évi országos fesztivál megrendezéséről. NÉZŐPONT Akik kimaradnak az újságból Nagy István Attila Január első napjaiban Nyírparasznyára vetődtem. A nagy havazás idején a szél meglendítette a havat, így aztán körbefogta a néhányszáz lakosú települést. Csendes, unalmas délelőtt volt, csend, mint bármelyik kis faluban. Az elhanyagolt, szegényes falusi iskola udvarán néhány gyerek kergetőzik, majd a tanító néni beparancsolja őket. A tanterembe lépve le kell hajtanom a fejemet, különben beverném a szemöldökfába. Tízegynéhány gyerek, elsősök, hallgatják a tanító nénit, majd felállva, hangosan köszöntenek. Régi emlékek tolulnak fel bennem, amikor még én is így álltam fel, ha látogató érkezett. A tanító néni Debrecenben végzett, állást keresett, s talán véletlenül került Nyírparasznyára. Megszerette a helyet, a tanítást, az itt élő embereket. Lelkesen, csillogó szemmel mondja, hogy ezek a gyerekek fél év alatt megtanultak olvasni és számolni úgy, hogy óvodába se jártak. Mindezt büszkén, elégedetten mondja, mert a befektetett mun- , kát, energiát igazolja. Elszégyelltem magam. Milyen keveset és ritkán írunk azokról, akik a várostól távol teszik a dolgukat. Akik még hisznek a hivatás szépségében és fontosságában. Tanítanak, nevelnek. Átadják a magatartás jellemformáló erejét, a hitet, hogy csak a tudással lehet és érdemes kiemelkedni, eredményt elérni. Milyen keveset írunk a falusi tanítónőkről, a gyógyszerészről és orvosról, a lakatosról és a boltosról, a postásról és a gazdálkodóról. Azokról, akik kistelepüléseken élnek, mégsem érzik magukat bezárva, mosolyogva mondják, hogy nem mennének el sehová, mert szeretik az embereket. Egyszerű szavakkal, hitelesen. M it kezdjek ezután a magam keserűségével, elégedetlenségeivel? Eltűnt valami az életemből, aminek a hiányára itt döbbentem rá, Nyírparasznyán, abban a parányi tanteremben, amelybe csak lehajtott fejjel lehetett belépni. Átmeneti menedék családoknak Ellátás gyógyult pszichiátriai betegeknek, tolókocsisoknak Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Az internet kormányzati portálján, mert ilyen is van, olvasható a családpolitikai kisszótár. Ezt az értelmező, a tisztánlátás, a közös nevező használatára szolgáló gyűjteményt a Szociális és Családügyi Minisztérium állította össze azzal a céllal, hogy az segítse a lehetőségek megismerését. Szükséglet, igény Ebben az szerepel, hogy a családpolitika legfőbb célkitűzése: a családok megbecsülésének és biztonságának növelése, és a családok támogatása abban, hogy a született gyermekeket megfelelő anyagi, szellemi és erkölcsi színvonalon fel tudják nevelni. Vannak azonban szituációk, amikor ezek a szándékok kevésnek bizonyulnak vagy ezekkel ellentétes folyamatok rombolják a családok anyagi és/vagy mentális hátterét. Ennek a figyelemmel kísérésére, a családok megelőző és krízishelyzetben történő gondozására hozták létre évtizedekkel ezelőtt a családsegítő szolgálatokat, melyek az idő múlásával, az egyre intenzívebben jelentkező társadalmi szükségletek hatására bővülő szolgáltatásokat nyújtanak. Ahogy ezeket Erdős Judit, a nyíregyházi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (CSSSZ) vezetője számomra összefoglalja, mindezek alap és speciális szolgáltatások. Mind a két funkció, a családsegítő és a gyermekjóléti is bővül ebben az évben egy- gyel-eggyel. A nyíregyházi közgyűlés még novemberben döntött úgy, hogy a Tokaji úton lévő Albérlők Házának egy részét intézménnyé alakítja és családok átmeneti otthonaként bocsátja a rászorulók rendelkezésére (az intézményi státus központi források, pályázati összegek és normatív állami támogatás megszerzéséhez szükséges). Az átalakításhoz és a napi működéshez nyújtott be az új gazda, a családsegítő pályázatot. A családok átmeneti otthonának formáját a gyermekvédelmi törvény vezette be, ezt modellkísérlet előzte meg, amit a nyíregyháziak tanulmányoznak. Nálunk az a szükség hívta életre, hogy a Csillag utcai anyaóvóban csak anya három évnél idősebb gyermekével vagy gyermekeivel húzhatja meg magát. A családok ottFontos, hogy a családban jó legyen a klíma Sipeki Péter illusztrációja honában azonban egész családokat és kisebb gyerekeket is befogadnak majd. Itt különben térítési díjat kell fizetni... Nappali ellátás 40 főre kérik az engedélyeket - ez a folyamat pillanatnyilag zajlik. Pályázatot nyújtottak be az épületrész átalakítására is. Más irányú változás is foglalkoztatja azonban a CSSSZ munkatársait. Egy másik társadalmi réteg ügyeit is vállalják, méghozzá azoknak a családoknak és egyéneknek a gondozása céljából (ők általában rokkantnyugdíjasok), akik a tartós kórházi pszichiátriai ellátást már nem igénylik (zömében pszichotikus betegekről van szó), de szükségük van nappali foglalkozásra, klubszerű tevékenységre, tréningekre, csoportos együttlétre, egyszeri meleg ételre. Számukra természetesen az egészségügyi személyzettel a kapcsolat élne tovább. Ez a dolog természeténél fogva komoly együttműködést kíván más szervezetekkel, jó partner például a Pszichotikus Betegek Egyesülete. E speciális szolgáltatás tervezett helyszíne - szintén egy remélt nyertes pályázat eredményeképpen -, eleinte húsz fő részére, a Sarkantyú utcai jelenlegi központ egy része. A Damjanich utcai OTP épületét ugyanis háromnegyed részben a családsegítő, egynegyed részben pedig a rendőrség kapta meg. Az igazgatónő elképzelése szerint az intézmény Vécsey utcai alközpontja megszűnne és a Sarkantyú utcáról is odaköltözne a munkatársak egy része. De erre az évre egyéb új ötletek megvalósítása is a tervek között szerepel, jelenleg is 8-9 pályázatuk van benn különböző helyeken, szeretnék például elérni, hogy a falugondnoki hálózat teljesen lefedje a peremkerületeket, tanyabokrokat és a tolókocsis személyek segítését jelentő szolgáltatást is akarják bővíteni. És akkor ott van még a Roma Közösségi Ház és a gyermekjóléti szolgálat három részlege... Ha a két speciális feladat indul, összesen 72 fős lesz a CSSSZ személyzeti létszáma, a kétéves költségvetés erre az évre 100 milliós költségvetést enged. Ez 150 millióra fog emelkedni a megnövekedett feladatok mellett. Átmeneti otthon a családoknak Az otthontalanná vált szülők kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenné biztosított és a gyermeket e miatt el kellene választani szülőjétől. Az otthon további ellátást, segítséget is nyújt a szülőnek és közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetük rendezésében. (Részlet az 1997. évi XXXI. törvényből) MEGKÉRDEZTÜK: SZOKOTT ON FARSANG0ZNI? A sikeres műtétre Ferter János rajza M ivel kismama vagyok, idén kimarad a család életőből a farsang. Korábban azonban nagyon szerettem ezt az „ünnepet” és az iskolai bálokon kívül a barátokkal is gyakran szerveztünk jelmezes házibulikat Ezeket manapság is gyakran emlegetjük, hiszen remek öltözékeket varázsolt mindenki magára. Szerintem a farsangnak sajátos hangulata van, melyet senkinek nem szabad kihagyni. Képesné Szabó Nikolett, kismama M anapság, sajnos, nem szoktam farsangi bálokra, bulikra járni, hiszen ötödéves vagyok a Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskolában és a tanulás miatt nincsen időm. Viszont szívesen emlékszem visz- sza az általános iskolás évekre, amikor már hetekkel a farsang előtt azt tervezgettük, minek öltözzünk be. Remélem, a közeljövőben azért ismét részt vehetek egy hangulatos, jelmezes farsangon. Buzsik János, tanuló M inden évben elmegyünk egy-egy farsangi bálra, lassan hagyománnyá vált az ünneplés. Általában a barátokkal mi is be szoktunk öltözni, mivel a hagyományok ezt kívánják, egyébként pedig ettől lesz hangulatos a buli. Természetesen idén is tervezzük a farsangot, bár még nem tudjuk, milyen jelmezt öltsünk magunkra. Remélem, sikerül valami egyedit, ötleteset kitalálni. Baloghné Fazekas Gyöngyi, üzletvezető Ma: közgyűlés Nyíregyháza (KM - K. É.) - Ma ülést tart a megyei közgyűlés. A tervezett napirendi pontok között első helyen a december 20-án megtartott, és határozatképtelenség miatt félbeszakadt tanácskozás folytatásaként az M3-as autópálya nyomvonal-korrekció véglegesítésének, valamint a Polgár- Nyíregyháza közötti szakasz megépítésének véleményezését tárgyalják a képviselők. A téma előadója ár. Helmeczy László, a közgyűlés elnöke lesz. A továbbiakban számos előterjesztés megvitatásával folytatódik a munka. A megyei önkormányzat tulajdonát képező volt Nyírtourist Irodaház értékesítése kiírt pályázatot, az ingatlan hasznosításának lehetőségeit, s még számos, fontos gazdasági kérdést is napirendre tűznek a közgyűlés tagjai, de szó lesz a megyei munkaerőpiac helyzetéről, a kistérségek gazdasági, kommunális fejlesztésének helyzetéről, lehetőségeiről is. Jogaszbal Nyíregyháza (KM) - Ismét lesz jogászbál, a hagyományok tehát folytatódnak. Ezúttal február 9-én, este 8 órától tartják a III. évezred második jogászbálját, mégpedig Nyíregyházán, a Hotel Korona termeiben. Az érdeklődést jelemzi, hogy a Magyar Jogászegylet megyei szervezete által rendezendő bálon a jogászszakma képviselői és családtagja mind nagyobb számban vesznek részt. A program ezúttal is önmagáért beszél. Kovács András megyei főügyésznek, a Magyar Jogászegylet megyei szervezete elnökének megnyitója után a Fanat-x táncsoport lép fel, a zenét pedig Kazár Pál kitűnő zenakara szolgáltatja. A jogászbálon - melyre jegyeket elővételben a Bocskai u. 3. szám alatti ügyvédi irodában máris vásárolni lehet - megválasztják az est bálkirálynőjét is. A báli szezon véleményem szerint nem múlhat el farsangi ösz- szejövetelek nélkül. Régebben a baráti társasággal ünnepeltünk, manapság gyakran járunk „protokoll” farsangokra. Bár ezek is nagyon kellemes hangulatúak és sok ismerőssel találkozunk, de a korábbi bulik feledhetetlenebbek voltak. Talán azért, mert fiatalabb korában az ember felszabadultabban tud szórakozni a közeli barátokkal. Turcsik László, intézményvezető S ajnos, már néhány éve nem járok farsangi bálokra. Az általános- és a középiskolában rendszeresen szerveztek jelmezes bulikat, melyeken én is beöltöztem. Manapság viszont nincsen a korosztályomnak megfelelő hely, ahová elmehetnénk ünnepelni. Másrészt pedig ez az időszak a vizsgáké, így a barátok közül senki nem vállalkozik arra, hogy farsangi házibulit szervezzen. Topolánszky Tünde főiskolás
