Kelet-Magyarország, 2002. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
2002. január 9., szerda Keleti Magyarország KULTÚRA / 8 0 Bemutató Január 12-én a Krúdy Kamaraszínpadon újabb bemutatót tart a Móricz Zsigmond Színház. Stephen Poliakoff A természet lágy ölén című drámáját Lendvai Zoltán rendezésében láthatja a közönség. 0 Történelem Január 10-én 11 órakor a Jósa András Múzeumban könyvbemutatót tartanak. Ezúttal a Béke poraikra II. című dokumentum kötetet mutatják be, amely a II. világháborúban a történelmi Magyarország területén elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról szól. 0 Bábszínház A Mesekert Bábszínházban január 15-én a Csalóka Péter című darabot tekinthetik meg a gyerekek. Örökkévalóság Tárl Mihajluk, Mihaj- lo Örökkévalóság című szobrát is láthatta a közönség Nyíregyházán, a Városi Galériában Elek Emil felvétele AZ OLVASÁS ÉVE ' Regényes magyar krónika a tizenhatodik századról Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - „Európa csendes”- kezdte Guise Henrik herceg 1582. március 17-én kelt levelét azzal a franciás könnyedséggel, amely egészen természetesnek tartja, hogy ha a francia királyi udvarban nincs valami olyan hangos A könyv borítója esemény, amely KM-reprodukciő jelentősen eltérne a megszokottól, akkor egész Európát csendesnek, már-már unalmasnak tekintse... Ezervalahány kilométerre a királyi udvartól eddig semmi nem csendes. Báthory István lengyel király éppen békét kötött az orosz cárral, történetesen Rettegett Ivánnal, aki lemondott a Baltikumról. Ugyanebben az évben Habsburg Rudolf császár és király országgyűlést rendelt Pozsonyba, hogy a két év óta egyre elégedetlenebb magyar rendekkel találkozzék... Sumonyi Zoltán a Magyar Könyvklub felkérésére regényciklust írt a Batthyány családról. A pelikán vére címűben főként még csak szemlélődő magyar főúr, Batthyány Boldizsár a történetnek ebben a harmadik, lezáró részében a 16. századi magyar krónikának minden fontos színterén jelen van. Az ő alakja is bizonyítéka annak, hogy Magyarország török által meg nem szállt részén ugyanaz az európai kultúra létezett, mint a kontinens szerencsésebb országaiban. Az Oroszlán torka című történelmi regény mindenesetre ezt igazolja. Fafaragó Nagy Sándor, akinek hétfőn nyílt kiállítása a nagykállói művelődési központban, Nyírszőlősön él. 1988-ban szökött át Romániából Magyarországba, s azóta megyénkben él. A fejfákkal tizenöt éve foglalkozik, azóta több kiállításon is bemutatta a romániai magyarlakta vidékek jellegzetes fejfaformáját. Huszonegy éves lelkészi pályafutása alatt számtalanszor nyílt alkalma temetőket, sírokat megfigyelni, aminek eredményeképpen azóta jó néhány romániai magyarlakta vidék jellegzetes fejfaformáját fába faragta. Elek Emil felvétele Virtuális vágyak a Városi Galériában A Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festményeket feltétlenül érdemes megtekinteni Nyíregyháza - Papp D. Tibor - A nyíregyházi Városi Galériában karácsony előtt nyílt meg Csók István kiállítása. A Mesterek és mesterművek jelen darabja méltó ünnepi ajándék. Csók István (1865-1961) matuzsálemi kort festett végig. A Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festmények művészettörténeti számbavétele meghaladja ezen írás kereteit. Nem szólhatunk részletesen az ifjúkori Cecei kertről, a Malompatakról, vagy a Hidakról: Szajna-híd Párizsban 1908, illetve az életkolorista felfogású Margit-hídról 1937. Csók István nőábrázolása Inkább Csók nőábrázolásait közelítsük a lehetőségek határain belül. A Nők pávával című kép még visszafogott, idilli kompozíció. Mind a színek, mind a nők testtartásai csupán utalnak arra a szituációra, mikor a vágy nem talál csak a játékban kielégülést. Rendkívül érdekesek a feleségéről festett képek. Felesége arcképe, Első séta. Az első 1903 után készült egész alakos festmény. Visszafogottan kacér, a meztelen vállak és a mély dekoltázs erotikája ellentétben áll a ruha mély kékjével, illetve a határozott arccal, és gátat emel a fantázia száBudapest (MTI) - A Viktória és a Dániel utóneveket választották leggyakrabban újszülött gyermeküknek a szülők 2000-ben Magyarországon, ezzel megdőlt az Alexandrák és a Dávidok többéves vezetése - derül ki a legújabb népesség-nyilvántartási adatokból. A leányoknál a leggyakoribb nevek a Viktória után a Vivien, az Anna, az Alexandra, a Fanni, a Dóra, a Réka és a Petra voltak. Más képet kapunk, ha a teljes lakosság tekintetében vizsgáljuk meg a leggyakoribb utóneveket: ezt a listát a női nevek köBudapest (MTI) - Az idén mintegy 3 milliárd forintot különítettek el a kulturális turizmus fejlesztésére a gazdasági és a kulturális tárca hétfőn aláírt megállapodása szerint. Tavaly 1,75 milliárd forintot fordított ilyen célra a két minisztérium. Az idei megállapodás aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta: a két tárca közös pályázatának keFekvő akt guldásának. A Züzü első sétája elemzésre érdemes kompozíció. A képben a gyermekkel csupán a cseléd törődik, a festő felesége szinte elhatárolódik és önálló reprezentatív jelenséggé minősül át az anyaszerepből. Oppler Emil- né arcképe a távolságtartás mintapéldája. A jómódú hölgy arcáról hiányoznak az érzelem nyomai, s a festő örömének jelét csak a karokat fedő muszlin, bravúros anyagszerűségében érhetjük tetten. Csók István kirándult a népzött a Mária, az Erzsébet, az Ilona, az Éva és az Anna vezetik. Ezek a nevek ma már nem túl népszerűek: 2000-ben a Mária a 73., az Erzsébet a 84., az Ilona pedig a 113. helyen állt az újszülötteknek adott nevek listáján. A férfineveknél az alábbi sorrend alakult ki 2000-ben: Dániel, Dávid, Bence, Máté, Tamás, Péter, Balázs és Ádám. Az összlakosságban előforduló utónevekhez képest a férfiaknál kisebb változás tapasztalható. Továbbra is kedvelt az István (18.), a László (10.) és a Zoltán (11.). A lányoktól eltérően újszülött fiúgyermeküknek szívesebben adtak bibliai neveket a szülők rete 1,05 milliárd forint - 10 százalékkal több, mint 2001-ben - amelyet 50-50 százalékban fizet a GM és az NKÖM. A GM további 2 milliárd forintot biztosít a kultusztárcának olyan kulturális beruházások, fejlesztések, marketingmunkák támogatására, amelyek szorosan kapcsolódnak az idegenforgalomhoz. Tavaly erre a célra 800 millió forintot fordítottak. Az egyéb témák támogatására, amelyben a kulturális turizmus is érintett, az idén 9 milliárd forintot Elek Emil reprodukciója rajz területére is, ha nőkről volt szó. Az Őcsényi menyecske és a Sokác nő prezentálja ezt az irányt. Megmutatva a „nép gyermekeinek” naturális báját. Csók, talán párizsi élményeinek hatására rendkívül finoman festette a mezítelen női test vágykeltését. Figyelemfelkeltés A Támár című kép parányi ékszer. Itt nagyvonalúan kezeli az ecsetet, akárcsak Renoir. Kihasználja a hideg ultramarin háttér 2000-ben: az Ádámot, az Áront, a Benjámint vagy a Boldizsárt. Mindkét nem tekintetében gyakoriak a régies hangzású nevek. Lányoknál az Enikő, az Emese, a Kincső vagy az Emőke, fiúknál a Levente, a Csaba, a Botond és a Bendegúz. Tavaly több szülő akarta növényekről elkeresztelni leány- gyermekét: az MTA engedélyezte a Bodza, az Áfonya vagy a Búzavirág utónévként való használatát. Az Akadémia elutasította viszont azokat a kérelmeket, melyekben beceneveket kívántak anyakönyveztetni a szülők. Nem használható utónévként az Évike, a Szilvi és a Tóni sem. fordít a GM a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja keretében. Az együttműködési megállapodásban az idén négy pályázati témát jelölt meg a két tárca: a múzeumok élményelemekkel történő fejlesztése, vonzerejük javítása, tematikus kulturális utak turisztikai fejlesztése, vallási turizmus fejlesztése, valamint műemlék templomok díszkivilágítása. A pályázati kiírás keddtől olvasható a minisztériumok honlapján. és a meleg fehér női bőr kontrasztjából adódó figyelemfelkeltés hatását. A lágy női test szinte zárvány a hidegségben, felkínálja magát az őt megóvni akaró szándéknak. Egyértelműbb, ugyanakkor rafináltabb a Fekvő akt című kép. A 124x163,5 cm-es felületet betölti aurájával a hanyagul heverő fiatal leány, akinek korát többek között keblének feszes formája is jelzi. Igézőén tekint a nézőre, ajka enyhén szétnyílik, mintegy előlegezve a jövőbeli kéjes sikolyok eljövetelét. Rejtett szemérem Csók István az aktfestészet egyik kánonját borítja föl, mikor a csípőt és a combokat festi. Tradíció, hogy az akt összezárja lábát, így a szemérem rejtett marad. Mivel jelen képen Csók határozottan széttárt combokkal ábrázolja modelljét, kis beleéléssel virtuálisan megjelenik előttünk a rózsaszínben lüktető „gyönyörök kertje”. Nem csodálhatjuk, hogy 1932-ben ún. modernsége miatt nyugdíjba küldték az Akadémiáról. Csók István egy korszakot jelez, amelyik a magyar piktúra XX. századi súlypontját képezte. A rendkívül érdekes kiállítás január végéig látható a Városi Galériában. Szféra Estély Budapest (MTI) - Az idén 11. alkalommal szervezi meg a Szféra Estélyt január 19-én az Operaházban a Szféra Európa Kulturális Szolgáltató Kft. A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón Budapesten elhangzott: az estélyt 11 évvel ezelőtt azzal a céllal indították el, hogy társasági hagyományt teremtsenek a polgárosodó Magyarországon. Az estély azóta társasági formát ad a gazdasági élet szereplői és döntéshozói számára az informális kapcsolatteremtéshez. Az idén 7. alkalommal osztják ki a Szféra Globus, A magyar vállalkozókért és Az év vállalkozója Magyar- országon díjakat. A Szász Endre által készített kisplasztikák tulajdonosaira az idén már interneten is szavazhatnak a vállalkozók. A díjakat a hagyományoknak megfelelően a magyar kormány tagjai adják át. A rendezvényt, mint eddig is internetes információs fórum egészíti ki, segítve a kapcsolatteremtést. A Viktória és a Dániel utónevek vezetnek Hárommilliárd forint kulturális turizmusra
