Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-31 / 303. szám

2001. december 31., hétfő HAZAI TÁION /4 0 Előadássorozat A Magyar Kodály Tár­saság megyei tagcsoportja, a TIT Huma­nitás Népfőiskola és a Móricz Zsigmond Megyei könyvtár előadássorozatot szer­vez Verdi, a lélekábrázolás mestere cím­mel. 2002. január 7-én 17 órától az Átok és indulat című előadásra a megyei könytár I. emeletén várják az érdeklődőket. 0 Tűzijáték Kisvárdán a városháza előtti téren ma éjféltől tűzijátékot tartanak. A tű­zijáték, illetve a Himnusz után a városhá­za pezsgőbontásra várja az érdeklődőket. 0 Hálaadás A jósavárosi görögkatolikus templomban és közösségi házban a mai napon 17.30 órától, a sóstóhegyi görögka­tolikus templomban pedig 16.30 órától li­turgiát, illetve év végi hálaadást tartanak. Szatmári reprezentálja Penyige (Molnár Károly) - A Szenke- parti községben közel nyolcszázan élnek. Szabó József körjegyző elmondta, hogy eb­ben az évben 111 millió 569 ezer forintból gazdálkodnak. Az önkormányzat önhibá­ján kívül került hátrányos helyzetbe. A képviselő-testület 12 millió forintos igényt fogalmazott meg. Sajnos nagyon ala­csony a saját bevétel. A normatív állami támogatás nem követi megfelelően az inf­lációt. Költségesek az intézmények annak ellenére, hogy az igényeket nagyon vissza­fogták. A felsőbb szervek közel 10 milliót juttatnak az önhikis központi keretből a penyigei önkormányzatnak. A terveket a valósághoz kell igazítani. Az általános iskolával szemben, a Kossuth ut­ca 204. szám alatt van egy régi parasztház, ami önkormányzati tulajdonban van. Ez a község utolsó, még változatlan formában meglévő régi lakóháza, ami a régi szatmá­ri építészet reprezentánsa. A többit az 1970- es árvíz romba döntötte. Az utcafrontról in­duló két szobában szüvamúzeumot alakíta­nak ki. Itt fényképpel, konkrét tárgyakkal, leírásokkal bemutatják a szilva hasznosítá­si folyamatát. Lekvár és aszaltszilva, no meg szilvapálinka szintén található lesz majd a múzeumban. Az épület második részében egy 10 személy együttes elhelyezésére alkal­mas turistaszálláshelyet alakítanának ki. A kertben a Magyarországon található összes szilvafajtából lenne néhány példány. A ta­lajt, a körülményeket, a mikroklímát úgy alakítanák, hogy itt ezek a fák megmarad­janak.. Bíznak abban, hogy a megvalósítás­hoz sikerül támogatást szerezni. A régi parasztház megújul Penyige központ­jában Kártyakeverők Nyéki Zsolt Nehéz lenne összeszámolni, mennyi ember tett idén is fogadalmat: „Istenem, csak most utoljára segíts, hogy minél gyorsabban jussak túl a bevásárláson! ígé­rem, jövőre jó leszek és nem hagyom az utolsó pillanatra ebbéli teendőimet! Ámen.” Egy szó mint száz, nagy forgalom volt az üzletekben, a nagyobb bevásárló- központoknál pedig ismeretlenek kísérget- ték a guruló kosarakkal autójukhoz igyek­vő idegeneket (a kosárszerzésnek ugya­nis ez volt a legbiztosabb módja). A roham nem érhette váratlanul a mul­tinacionális áruházlánc tagjait, éppen ezért keltett megütközést egy furcsa esemény. Az egyik áruházban, amikor a vevő félórás araszolgatás után hegyet varázsolt a pénz­tár elé, s fizetéshez nyújtotta bankkártyá­ját, sajnálkozva néztek rá: „Csak készpénzt tudunk elfogadni. Rossz a terminál.” Értet­lenkedés és dilemma: hagyja a dagadt ru­hát illetve az áruhegyet másra, és álljon odébb vagy sétáljon a bejárati bankauto­matához, váltson pénzt, aztán jöjjön vissza. Üdvözlet a XXI. században! Ezerötszáz őstermelő Szakolyban Geszteréden jobb a föld mint a környéken, de kevesebb a mezőgazdasági vállalkozó Szakoly, Geszteréd (KM - Gy. L.) - Halász Antal falu­gazdász két településen - Szakolyban és Geszteréden - segíti állami támogatáshoz jutni a mezőgazdaságban te­vékenykedőket. Bár mindkét dél-nyírségi tele­pülésre jellemző a homok, Gesz­teréden valamivel jobb a föld: az átlag eléri a 12 aranykoronát, míg Szakolyban ez a szám csak 9,7. Új telepítések Mindkét településen nagy te­rületen - Szakolyban 900, Gesz­teréden 600 hektáron - termesz­tettek az idén kukoricát. Gesz­teréden a zöldség (200 hektár) megelőzi a dohányt (180), míg Szakolyban fordított a sorrend: 220 hektárt tesz ki a dohány és csak 100-at a zöldség. Ennek hát­tere, hogy évek óta jó „dohány­gesztoraik” vannak. Szakolyban 350 hektárt tettek ki a kalászo­sok, ezen belül a búza vetéste­rülete elenyésző volt. A laikus azt hinné - merthogy sok a gond a értékesítéssel -, hogy amióta megszűnt a hatal­mas szovjet piac, csökkent a gyü­mölcsös területe. Ez azonban ko­ránt sincs így, hiszen Szakoly­ban a 345 hektár gyümölcsösből csak 150 a régi telepítés. Az idén is telepítettek, igaz, csak 16 hek­Halász Antal falugazdász táron. Az alma viszont - éppen az értékesítési gondok miatt - kezd háttérbe szorulni, növeke­dett a meggyes területe, és új­donság a bodza. Ez utóbbira igen nagy a kereslet, hiszen bogyóját mint természetes színezőanyagot használják fel nagy mennyiség­ben. Geszteréden pedig szederül­tetvények jelentek meg, csak az idén 7 hektáron telepítettek, diót pedig 5 hektáron.- Szakolyban - mondja Halász Antal - idejében rendeződtek a földviszonyok, az önkormányzat a feltételeket is idejében megte­remtette a teleház létrehozásával ahhoz, hogy a falugazdász haté­kony segítséget tudjon nyújtani a támogatások elnyerésében. Őstermelők és vállalkozók Talán ezzel is magyarázható, hogy 1497 őstermelő van a tele­pülésen, ezek közül 350 regiszt­rált. A földalapú támogatást 317- en, az állattenyésztésit pedig 17­A szerző felvétele en vették igénybe. Ez utóbbi ága­zatban 14-en juhászattal foglal­koznak, s csak 5-en szarvasmar­ha-tenyésztéssel. Szakolyban kie­melkedően magas (25) a mező- gazdasági vállalkozók száma. Igaz van közöttük kényszervál­lalkozó is, de többségük tervsze­rűen építette fel gazdaságát. Geszteréden 972 őstermelő gaz­dálkodik, a vállalkozók száma azonban csak tizenkettő. Igaz, egy-egy vállalkozó nagyobb föld­területen gazdálkodik. Kovács András vállalkozó Nyíregyháza (KM - M. S.) - Kovács András (37 éves) életé­nek utóbbi egy évtizede az új­ságok jegyében telt. Újságki­hordóként kezdte ugyanis a ki­lencvenes évek elején a Postá- | nál. Ma már vállalkozóként ér-1 tékesít lapokat, Nyíregyháza Z négy forgalmas helyén műkő- | dik pavilonja. A Kelet-Ma- < gyarországgal a kezdetektől foglalkozik, rekordja az volt, amikor naponta négyszázat ér­tékesített a megye napilapjá­ból.- Alighanem szerencsém volt, amikor a Postánál életem első pavilonját megkaptam, mert egy sajátos, ám nagyfor­galmú helyen kezdtem: a „KGST-piacon” - emlékezik. - Találékonyságra is szükség volt; nemcsak vártam, hogy pultomhoz jöjjenek a vevők, időnként bezártam néhány percre és végigszaladtam a so­más ez a munka, mint újságárusként - magyarázza. - Jól jön a hosszú évek tapaszta­lata, mert szinte minden nap másféle előkészületet igényel. Például az ünnep előtti napo­kon több színes, olvasmányos újság és rejtvénylap fogy, mint hétközben, talán több drágább újság is elkel. A Kelet sajátos helyzetben van, hiszen a me­gye egyetlen napilapja és mi­vel régen megjelenik, sokan is­merik. Kovács András megfigyelte, hogy az utóbbi években na­gyobb keletje van a bulvárla­poknak, szinte minden vásár­lói rétegből van érdeklődő az aktuális pletykák iránt. A köz­vetlen konkurenciától nem tart, inkább a multiktól, hiszen egyre többen járnak a nagy be­vásárlóközpontokba, s ha már ott vannak, ott veszik meg a la­pokat is. Felesége is vállalkozó, egy „kisbizományit” üzemeltet, kettőjük jövedelméből négy ta­gú család él: Árpád fiuk kilenc­éves, Bence négy és fél. Kovács András rok között, rikkancsként kia­báltam a jó címeket. Egy-egy ilyen körben mindig sok lapot el tudtam adni. Aztán változott a helyzet: nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként kezdett dolgoz­ni. Később újabb pavilonokat vont be a vállalkozásba, most a Búza téren, az Örökösföldön, és a kórház közelében érdekelt - természetesen a Tokaji úti mellett.- Vállalkozóként teljesen Balázs Ferenc születésnapjára emlékeztek Vásárosnamény (KM) - Em­lékünnepséget rendezett a na­pokban a Beregi Népfőiskola és a Kelet-magyarországi Sza­badelvű Protestáns Kör Ba­lázs Ferenc erdélyi író és közéleti ember, a népfőiskola névadója születésének 100. évfordulója tiszteletére Vásárosnaményban a Jókai úti gyülekezeti termében. Az erdélyi és a hazai közmű­velődés kiemelkedő alakjáról, a második Apáczai Csere János­nak nevezett, a jövőt hajszoló unitárius lelkészről, Balázs Fe­rencről Felhős Szabolcs, a pro­testáns kör vezetője elmondta: emberöltőnyivel járt kora előtt, mintha a mi kortársunk lett vol­na. Azon fáradozott, hogy az em­beri lélek a maga szépségében kibontakozhasson. Élen járt, mint társadalomszervező, mint író, mint lelkész. A szószékről mindig az igazságot, gyakorlati előadásokat hirdetett. 1923 őszén teológiai ösztöndíjasként az ox­fordi egyetemre indult. Az uni­tárius egyetemen végre megtalál­ta mindazt, amire annyira szom­jazott: az igazi emberi értékeket felkaroló szellemiséget, a min­den kultúrára nyitott szabad gondolkodást, amelyben az egyé­ni tanulás, az önképzés kap el­sődleges szerepet. A hétéves ösz­töndíj után sikerült „bejárni a kerek világot”. 1930 tavaszán az aranyosszé­ki Mészkő unitárius gyülekezete választotta meg papjának. Itt olyan feladatokat tűzött ki ma­ga elé, mint tej szövetkezet létre­hozása, gazdaköri vető- és csép­lőgép, gyümölcsfaültetés, játszó­tér kialakítása, kenderfonás, hi­telszövetkezet, gazdaköri mű­hely. Nála a népfőiskola a jövő iskolája volt. Ez aktív cselekvés­re buzdít, a különböző társadal­mi közösségek belső energiáinak mozgósításával lehet a problémá­kat orvosolni. Mészkőn a belül­ről szervezett szövetkezeti rend­szer kiépítésén fáradozott. A dán példa európai szövetkezeti min­ta volt számára, de mindez a globalizáció látomását idézte fel Balázs Ferenc benne. Tisztán látta, hogy az ipa­rosodó világ, amely a világpiac­ra termel, az egészséges falukö­zösségek felszámolásához vezet. Ezért hirdette, hogy magunknak kell kifejleszteni a hazai viszo­nyokra épülő szövetkezeti for­mát. Ezzel a speciális szövetke­zéssel a kolhozszervezés mintá­ját is kizárta. Csak magunkban bízhatunk, mindenféle megváltás titka bennünk rejlik - vallotta a jövőt kergető apostol. Balázs Ferenc szellemiségét a beregi népfőiskola folytatta. Ma is nyitva Nyíregyháza (KM) - A mai na­pon is várja a vásárlókat a Piac- csarnok reggel 7 órától 13 óráig. Munkahely a pincében Tiszavasvári (KM) - A múlt héten beindult Tiszavasváriban a gom- batermesztő-képzés, s tavasszal újabb csoport kezdi el a tanulást. Tiszavasváriban a gom­batermesztésnek hagyomá­nyai vannak. Most, hogy az ICN a gyár morfint terme­lő részét nem építi le, az alapanyag, tehát a máktok, illetve az ebből készülő szecska kínálja a lehetősé­get a laskagomba-termesz- tés felújítására. Egy Kerecsenden élő vál­lalkozó ehhez ad jelentős tá­mogatást, a helyi önkor­mányzat pedig a város büdi részén jelképes összegért egy ingatlant ajánlott fel, ahol raktárt, hűtőházat épít a vál­lalkozó, illetve ahol fogadni tudja, illetve előkészíti a beoltott alapanyagot. A tele­pen akár ötven dolgozót is tudnak foglalkoztatni, akik a komposztálástól kezdve a raktári, a hűtőházi munká­kat, a szállítás-előkészítést végzik. Szakmai betanításu­kat a Nyíregyházi Regioná­lis Munkaerőfejlesztő és Képző Központ végzi. A ta­vasszal induló képzésre a helyi munkaügyi kirendelt­ségen lehet még jelentkezni, A vállalkozó ígérete sze­rint korlátlan mennyiség­ben felvásároltja a laska­gombát. A megyei Munka­ügyi Hivatal és az FM Föld­művelésügyi Hivatala támo­gatást és segítséget adott azért, hogy a munkahelyü­ket elveszítő családok hely­ben, saját lehetőségeinek megfelelően akár otthon, a pincéikben biztos megélhe­tést nyújtó foglalkozáshoz jussanak, mert a gombának biztos felvevőpiaca van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents