Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-29 / 302. szám
2001. december 29., szombat Kelet* m HÁTTÉR /3 hírek 0 Tűzijáték Kisvárdán December 31-én éjféltől Kisvárdán tűzijátékot tartanak a városháza előtti téren. A tűzijáték után a városháza pezsgővel vendégeli meg az érdeklődőket. 0 Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete a mai napon a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház Vérellátó Állomásán szervez véradást 8-15 óra között. 0 Szünetelteti A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államháztartási Hivatal családtámogatási ügyekben a kihelyezett ügyfél- szolgálatot december 31-ig szünetelteti. NÉZŐPONT Pazarlás, vagy bölcs döntés Balogh József Egy ablakot sokkal érdekesebb dolog betörni, mint beüvegezni. E klasszikussá vált mondás arról szól, vajon mi a fontosabb dolga az újságírónak: a valósághű tájékoztatás, vagy csak az eredmények, vagy csak a hibák feltárása. Mindez akkor jutott eszembe, amikor az RTL Klub egyik karácsonyi híradójában megszólaltattak két árvízkárosultat. Az egyik arra panaszkodott, hogy megfenyegették, amiért az Aktáknak panaszkodni mert, a másik meg azt tette szóvá, miért nem adták oda neki a pénzt, ő olcsóbban mégépíttette volna a házát. A fenyegetésről nem érdemes szót ejteni, aligha lehet igaz, a pénzről annál inkább. Alig telt el öt-hat év azóta, amióta az előző kormány jelentős összegű szocpol. támogatást adott a lakásépítéshez. Mi történt? Néhány vállalkozó megszimatolta a hatalmas üzletet, megkereste a szerencsétlen sokgyermekes családokat, felszedték a pénzt, lehet, hogy osztoztak is rajta, de lakás csak elvétve épült belőle. Azt a döntést sem véletlenül hozzák évek óta az önkormányzatok, hogy a különböző segélyek többségét nem pénzben adják a rászorulóknak, hanem élelemben, tankönyvben, iskolatejben, mert a pénzbeli támogatások jelentős része a kocsmákba vándorolt. Magyarul: a legbölcsebb döntés volt nem pénzt, hanem lakást, bútort, műszaki cikkeket adni a kárt szenvedett családoknak, bár az is biztos, hogy a legtöbben arra költötték volna, amire kapták. Aiegyénk 2001-es történetének legnagyobb katasztrófája az árvíz volt, a legnagyobb ajándék pedig az újjáépítés. Felépült 711 ház, felújítottak 1487-et, mindössze 47 házat adtak át olyan állapotban, amelyben csak a lakhatás alapvető feltételeit sikerült megteremteni. Ezért lett volna sokkal korrektebb olyan tájékoztatást adni az ünnepen, amelyben az ablak be- üvégezése is szerepel, s még azt sem kellett volna elhallgatni, hogy előtte az bizony be volt törve. Tíz év után ismét épülnek bérlakások A Takarékpalota külső rekonstrukciója befejeződött, most folytatódik a belső felújítással A Pacsirta utcai új lakásokat már birtokba is vették az idősek CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Fordulópontot jelentett ez az év Nyíregyházán a bérlakás-építés terén, miután szinte egy évtized óta nem épült bérlakás a város területén. Két beruházásnak köszönhetően rövidesen közel százötven új lakásba költözhetnek bérlők. Az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett ugyanakkor a bérbe adható ingatlanok száma: míg a rendszerváltás idején 8200 „tanácsi” lakás volt Nyíregyházán, addig mostanra 1800-ra apadt ez a szám. A bérlők éltek ugyanis törvény adta lehetőségükkel, s igyekeztek kihasználni a kedvező lehetőséget: az ingatlan forgalmi értékének 80 vagy 60 százalékáért, szinte minimális kamattal, részletfizetési kedvezménnyel megvásárolták a bérlakást, amelyben éltek. Vegyes tulajdon Ők azóta a maguk gazdái, a havonta fizetett közös költségből igyekeznek működtetni, felújítani ingatlanjaikat. A társasházzá alakult egykori bérházak egy része azonban vegyes tulajdonban maradt, hiszen nem mindenki tudta vagy akarta megvásárolni bérlakását. Az ilyen esetekben az a rend, hogy az önkormányzat, illetve a megbízásából a bérlakásokat kezelő Piac- és Vagyonkezelő Kft. az ingatlanok után fizeti a közös költséget, nagyobb felújítások alkalmával pedig a tulajdoni hányad alapján a rá eső részt. Mint a kft. igazgatójától, Hámö- riné Rudolf Iréntől megtudtuk, az utóbbi két évben nagyon sok ilyen épületet tettek rendbe. Az épületek állaga nem romlik, hanem éppenséggel javul. Maradtak bérházak tisztán ön- kormányzati tulajdonban. Ilyen például az Ungvár sétány 1. szám alatti ház, amelynek tizenegy emeletén közel kétszáz minigarzonban egy kisebb falunyi bérlő lakik. A lapos tetős épület az utóbbi időben már több helyen beázott, így nemrég elvégezték a teljes szigetelését. Ugyanez a felújítás történt a Bessenyei tér 3-4. szám alatti, ugyancsak minigar- zonos házban. Itt és a Csaló közi tisztán önkormányzati tulajdonú épületben 2002-ben komfortérzetet javító beruházásként kaputelefont szereltetnek fel. A közmunka-program keretében a Huszártelepen is milliókban mérhető felújításokat végeztek az elmúlt években. A Takarékpalota külső rekonstrukciója befejeződött, most folytatódik a munka a belső felújítással. A következő, városképi szempontból sem elhanyagolható beruházás a Nyírvíz-palota felújítása lesz. Külső segítségre itt nemigen számíthat az önkormányzat, ugyanis ellentétben a Takarékpalotával, amely vegyes tulajdonú (az önkormányzat után a legnagyobb hányaddal az OTP rendelkezik), ez tisztán városi ingatlan. Itt egyelőre a felújítási terv előkészületeinél tartanak, de úgy számolják, a Rákóczi utca 1. szám alatti Takarékpalota belső munkáinak befejezése után rögtön következhet a Nyírvíz-palota. Nem eladó Törvény adta lehetőségével élve tavaly májusban a közgyűlés minden elidegenítésre való kijelölésről szóló határozatát visszavonta. (Ez természetesen a már folyamatban lévő ügyeket nem érintette.) Indokolta a döntést egyebek mellett az is, hogy nem lett volna etikus egyik oldalon bérlakás-építéshez támogatásra pályázni, másik oldalon forgalmi érték alatt bérlakást eladni. Lakásépítésben Nyíregyházán az 1986-os és az 1990-es év volt a csúcs, amikor 1000-1000 új lakás használatba vételi engedélyét adták ki. Jócskán visszavetette az építési kedvet azonban a hitelkamatok jelentős emelkedése, miközben kötelező volt eladniuk a bérlakásokat az önkormányzatoknak. Nem meglepő ezek után, ha ugrásszerűen megemelkedett a bérlakásra jogosult igénylők száma, akik, bár az évek múlásával szorgalmasan „gyűjtögették” pontjaikat, nagyon nem reménykedhettek abban, hogy belátható időn belül kulcsot is kapnak. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a lakások egy részét nem is lett volna szabad eladni. Néhány jobb anyagi kondícióval rendelkező dunántúli város a bérlakás-eladásból származó bevételét igyekezett visszaforgatni bérlakás-építésre. Számítások szerint Nyíregyháza önkormányzata 600 millióval tartozott a lakásalapba. A holtpontról való kimozdulásban segített a kormány lakásprogramja. Élve a felkínált lehetőségekkel, az önkormányzat több pályázatot is benyújtott. Az Sipeki Péter felvétele első nyertesnek köszönhetően ez év őszére elkészült 29 bérlakás a Pacsirta utcai idősek otthona tetőtér-beépítésével. A Lobogó utcán már lerakták az alapkövét a „fecskeháznak”, amely 114 családnak nyújt majd segítséget az életkezdésben. A 2002-ben elkészülő lakások bérlőinek névjegyzékét jövő év elején fogadja el a közgyűlés. Újabb pályázatok Az önkormányzat keresi a további lehetőségeket tetőtérbeépítésekre, melyek kivitelezési költségeihez állami támogatást venne igénybe. A Pacsirta utcán még várható bővítés és hasonló terveket dédelgetnek a Csaló köz 11-15. szám alatt is. Legkésőbb februárban újabb pályázatot nyújt be a város a Gazdasági Minisztériumhoz. Költözik, ha nem fizet Még mindig van néhány olyan bérlő, aki tetemes tartozást halmozott fel lakbérből, közüzemi díjakból, de akár jó hímek is tarthatjuk, hogy számuk a négy évvel ezelőttihez viszonyítva elenyésző. Természetesen volt kilakoltatás az idén is. Törvény szerint a jogerős bírósági ítélet alapján a felhalmozott tartozás miatt jogcím nélkülivé vált bérlőknek távozniuk kell lakásukból. Utcára azonban Nyíregyházán senkit sem tesznek ki. A volt bérlők egy része magának keres hajlékot (általában rokonoknál, barátoknál), másik részüket a Huszár-telepen vagy az Albérlők Házában helyezi el a vagyonkezelő szervezet. A legnagyobb gondot azonban a tartozások behajtása jelenti - a bérleményükből kilakoltatottak ugyanis nem tudják miből fizetni tartozásukat. ÉLETKÉPEK j j/j j j j j j j jj j js jjfWro. WW ............................c el itt ítn. 11 ti. 11 t í ♦ t Antitábla a mellékutcában Zöldi László V égh Antalt ismerősei és barátai tónizták, a rokonai viszont Antinak becézték. Emléktábláját egy esztendővel a halála után helyezték el annak a háznak a falán, ahol harminc évig élt és írt. A kétemeletes társasház egy csöndes budai mellékutcában áll. Előtte vagy hatvanan topognak. Van, aki Salgótarjánból vagy Komlóról érkezett, de fölismerni néhány földit is az író szúkebb pátriájából, Szatmár- ból. Az írótársak, közéleti személyiségek között feltűnően sok az ismeretlen, olvasó. A sötét ruhájú nők egy-egy szál virágot szorongatnak. A férfiaknál Végh-könyvet látni; az alkalmat szeretnék a hires vendégek aláírásával megörökíttetni. Az utca felőli homlokzaton van már egy tábla, Darvas Józsefé. A Kossuth-díjas író és többszörös miniszter közösen épített házat az akkor még fiatalnak számító másik íróval. Megismerkedésüknek akad néhány tízezer tanúja ebben a megyében. A Nyíregyházáról fővárosba került fiatal írót visszahívták Penészlek községbe, hogy találkozzon az olvasókkal. Végh Antal végigjárta a falut, beszélgetett a helybéliekkel, majd a Balaton partjára utazott, hogy a szigligeti alkotóházban végre belekezdjen a régóta tervezett regényébe. Helyette azonban penészleki tapasztalatait vetette papírra, ez a riport jelent meg Állóvíz címmel az egyik folyóiratban. A megyei pártbizottság első titkára felháborodásában ki akarta záratni az író- szövetségből. Darvas József elnök korántsem zárkózott el a büntetéstől, csakhogy ellenőrizendő a botrányos állításokat, maga is elment a határmenti faluba. Ebből az élményből született A térképen nem található című dráma, amelyet 1969 januárjában mutatott be a miskolci színház. Az öreg író a próbákon ismerkedett meg a pályakezdő rendezőnővel, akit nem sokkal később el is vett feleségül. S amikor házépítésbe fogott, társul maga mellé vette újdonsült barátját, a fiatal írót. A Darvas-táblát már elkoptatta az idő, a Végh-táblán még lepel. Felhangzik egy szatmári népdal, zenekíséret nélkül, a tiszta dallam még a szomszédos ház kapujában perlekedő tulajdonost is elhallgatásra készteti. Aztán lehull a lepel, elhangzanak a rövid beszédek. Néhány búcsúzkodó kézfogás, oszlik a tömeg. Délre kongat a pasaréti templomharang, vagy húszán autókba szállnak, irány a pesthidegkúti ház, ahol a beteg Végh Antal utolsó másfél évét töltötte. A tágas dolgozószobában minden változatlan. A falióra hét előtt tíz percet mutat; 2000. december 19-én este ekkor halt meg az író, azóta nem húzták fel a láncos alkotmányt. Kocsonya, szatmári lucskoskáposzta és forralt bor kerül az összetolt asztalokra. A szúkebb baráti kör tagjai beszélgetnek, néha nevetnek is. A halott író nevéhez kötődő történetek még csak véletlenül se szomorúak. Lezárták a Temetői főkönyvet Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Tavaly elevenítették fel Nyíregyházának azt a régi hagyományát (1945-ben szűnt meg), hogy év végén ünnepélyes keretek között lezárják a Temetői főkönyvet. Erre pénteken került sor a városházán Tukacs István alpolgármester, Köteles István, a Hatósági és Okmányiroda vezetője és Szekrényes András, a Temetkezési Vállalat igazgatója részvételével. Örvendetes, hogy az idén növekedett Nyíregyháza lakossága, mintegy 3700 volt az élve- születők száma (bár nyilván nem minden újszülött helybeli), miközben 1244 földinktől vettünk örök búcsút. A legtöbben az Északi temetőben találtak végső nyughelyét, 1132-en. Ez a szám ötvennel kevesebb, mint tavaly. Sóstóhegyen és Borbányán a lakosságszám növekedésével emelkedett az elhunytak száma is. Halotta- ink számának nyilvánosságra hozatalával adózunk emléküknek - tette hozzá Szekrényes András.
