Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-28 / 301. szám
2001. december 28., péntek KetetwM&gyarország SZAKOLYI KÖRKÉP /7 Nyírség! kiadás ________________________________ HÍREK 0 Monográfia Kiadás előtt áll Szakoly monográfiája, melyet Madár János szerkesztett és Bene János muzeológus lektorált. A 400 oldalas kötet gazdagon illusztrált: 300 fényképet (köztük 100 színes) tartalmaz. 0 Óvoda a kastélyban Az egykori Szent- miklósi-kastélyban működő óvodába 126 gyerek jár négy csoportban. Az ovi is pályázik a Comenius 2000 minőségbiztos első körére - tudtuk meg Káplár János- né vezetőtől. 0 Lakosság Szakolynak ez év október 31-én 3209 lakosa volt. A sólyom fiai Szakoly neve a szláv „szokol” (sólyom) szóból eredeztethető. A település írásos emlékben 1291-ben fordul elő, miszerint a Káta nemzetbeli György adományozta Zakoly nevű földként Hodos ispánnak, akik magukat 1354-ben már Zakolynak, Zakolyi- aknak nevezték. 1320-ban Dózsa nádor elnökletével megyegyűlés volt a faluban. Ebből az időből maradt ránk a műemlék református templom, melyet a XIV. században építettek, 1892-ben restauráltak, majd 1898-ban újjáépítették Szentmiklósi Sándor és Tisza Lajos gróf adományaiból. 1329-ben a Zichy-okmánytárban Ina-Sza- kola, a későbbi pápai tizedlajstromban Zeluk és Zakói néven szerepel. A törökdúláskor elnéptelenedett A Földvár nevű dűlő arról vall, hogy valaha földvár védte az itt lakókat. A község mai nevét feltehetőleg 1487-ben kapta, akkor a Zakoly család birtoka volt. 1556- ban a településen 65 dézsmafizető jobbágy, mintegy 320-330 fő lakott. A Zakolyiaknak kúriájuk volt a faluban, mely később másé lett. 1640-ben több birtokosa (Zakoly, Bonczy, Melith) is van, s mint pusztát, bérbe adták a hajdúvárosoknak. A törökdúlás idején csaknem teljesen elnéptelenedett. A faluban még 1828-ban is csak 6 jobbágy- és 12 zsellércsalád lakja. 1839-ben viszont már 1100 lakosainak száma. A XIX. század közepén az egykori miniszterelnöknek, Tisza Kálmánnak volta itt birtokai, valamint Szentmiklósi Sándornak (egykori udvarháza ma óvoda) és Horváth Mihálynak voltak birtokai. A Tiszafáié kúriában hajdan Móricz Zsigmond is járt, az itteni vigalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét. Szakolyban hozták létre a megye első szociális otthonát 1950-ben, mely 1976-ban értelmi fogyatékosok megyei intézetévé alakult. A település térségi szerepe az ötvenes években kezdett erősödni. A képen: Tímár Dalma rajza KM-reprodukciő Rajzpályázat A Dél-Nyírségi Fejlesztési Társulás ifjúsági referense rajzpályázatot hirdetett két témában (fogápolás, világbéke) három kategóriában (óvodásoknak, alsó és felső tagozatos iskolásoknak). A pályázatra sok szép, ötletes pályaművet küldtek be a gyerekek. Külön említést érdemelnek Timár Dalma, Sütő Lili ötödikes, Madura Hedvig nyolcadikos balkányi, Vicéi Attila, Vékony Anett hatodikos szakolyi gyerekek alkotásai, s a témagyőztes Győri Erzsébet. A pénztelenséget még tornádó is tetézte A negyvenmilliós költségvetési hiányt egynegyedével pótolta az „önhikis” pályázat Györke László Szakoly (KM) - Rendkívül kemény évet zárunk - vágott a dolgok sűrűjébe Rényai János, Szakoly polgármestere. Negyvenmilliós hiánnyal fogadta el a testület a költség- vetést. A település a halmozottan hátrányos helyzetű települések közé került. Természetesen benyújtották „önhikis” pályázatukat kiegészítő támogatásra, de csak tizenegymillió forintot kapott az önkormányzat. Korlátozás A téli Szakoly A szerző felvételei Rényai János- A tetemes különbözeiét kigazdálkodni, természetesen, lehelt ................. Nagyon nagy szükség lenne idősek bentlakásos otthonára tetten - teszi hozzá a polgármester. - A dologi kiadások 30-40 százalékos korlátozásával igyekeztünk a működőképességet megőrizni. Ez a megszorítás, azért is jött rosszkor, mert szeptember 1- jén már birtokba vehették a gyerekek az általános iskola új, nyolc tantermes szárnyát, melynek berendezése, felszereltsége még ugyancsak foghíjas. A költségvetési hiányt az önkormányzat vállalkozási tevékenységgel is igyekezett pótolni földjein, gyümölcsöseiben. Az erdőtelepítéssel, gondozással, gyümölcsbetakarítással egyúttal munkalehetőséget is teremtett sok munkanélkülinek, s mintegy 6-8 millió forinttal enyhített a pénzszűkén. Az iskola építésére 100 milliót kaptak céltámogatásként, melyet a Területfejlesztési Tanács 60 millióval toldott meg. A saját erő (40 millió) előteremtéséhez azonban 12 millió forint fejlesztési hitelt voltak kénytelenek fölvenni négyéves futamidőre. A törlesztés 2002-ben kezd „ketyegni”, ami azt jelenti, hogy jövőre nagyobb beruházást nem is tervezhetnek.- Pedig nagyon nagy szükség lenne idősek bentlakásos otthonára - jegyzi meg Rényai János. - Egy 24 személyes otthont szeretnénk létesíteni a településen, mely hozzávetőleg 60-70 millióba kerül majd. Ennek megvalósítására azonban csak decentralizált támogatást vehetünk igénybe. Szélvihar Az év egyik, kétségtelen legkellemetlenebb eseménye volt Szakolyban a május 29-ei tornádószerű szélvihar, mely a település 11 utcájának 78 ingatlanában tett összesen tízmillió forintnyi kárt, 3,4 milliónyi önkormányzati ingatlanokban keletkezett. Megsérült 30 lakóház, 15 gazdasági épület, 33 mezőgazdasági létesítmény. A biztosítók összesen 600 ezer forintot fizettek ki, 2,7 milliót a vis maior keretből kapott a település. Ahogy mondani szokták: szegény embert ág is húzza. Az infrastrukturális fejlesztésekben városi színvonalat elérő településen nagy gond a munka- nélküliség (17 százalék). A legnagyobb foglalkoztatónak számít az önkormányzat és a megyei fenntartású ápoló-gondozó intézet. Ezenkívül egy falipari cég ad még munkát a helybelieknek, valamint egy varroda. Ez egy 3200 lelkes településnek nem túl sok. Térségi szerepben az új Iskola A szakolyi Arany János Általános és Szakképző Iskola az idén egy nyolctantermes új épülettel bővült, melyet szeptember 1-jén vehettek birtokba a nebulók. Nagy Imre igazgatóhelyettes végigvezet az új szárnyon. A tágas épületrészbe az alsó tagozatosok járnak, melyet még nem „lakták be” teljesen, hiszen a berendezés nem megy egyik napról a másikra. Az 1990-es évek elején épült szárny pedig a felsősöké. A pályázati lehetőségek igyekeznek maximálisan kihasználni. A iskola 528 diákja huszonnégy csoportban tanul. A szakképző - ahol 165-en tanulják a pincér, a pék, a szakács és a cukrász mesterséget a környékbeli településekről - a régi iskola épületében kapott helyet. Két esti levelező gimnáziumi osztálynak is helyet biztosítnak, ahol negyvenegyen tanulnak jelenleg. Áz iskola a Comenius 2000 minőségbiztosítás első körét teljesítette, most pályázott a második körre. Társulásban Szakoly központtal még 1993-ban hozták létre a Dél- Nyírségi Fejlesztési Társulást, melynek érdekessége, hogy túlnyúlik a megye határain, hiszen a hajdú-bihari Nyíradony is tagja. Bal- kány, Biri, Bököny, Geszte- réd, Érpatak, Nagykálló, Kállósemjén, Nyírgelse, Nyírmihálydi és Űjfehértó sok térségi beruházást (hulladéklerakó, gáz és szennyvíz) együtt valósítottak meg. öt térségmenedzsere van, soros elnöke Bujdosó László geszterédi polgár- mester, titkára pedig megalakulása óta Győri András. Asszonykórus Bár még nem tekint nagy múltra vissza a Hajnal Csillaga Nyugdíjasklub, de asszonykórusa Popovics Mik- lósné vezetésével máris szép elismerésnek örvend, hiszen a nyí- radonyi fesztiválon igen jól sikerült a bemutatkozásuk. A kép egy kiránduláson készült a fővárosban Amatőr felvétel Az orvos bácsinál Szakolyban két háziorvos „felügyel” a lakosság egészségére. Kintj értünkkor éppen dr. Baran Zoltán rendelt. Miután megnézte (a képen látható) kisdiák torkát, elfogytak a páciensek, s volt idő néhány szót váltani.- Szakolyra is általában azok a betegségek jellemzőek, mint bármely más településre: a magas vérnyomás, a mozgás-, légzőszervi megbetegedések. Újdonság viszont, hogy az én körzetem bekapcsolódott a „körjáratba”, ami azt jelenti, hogy helyben levesszük a vért, a vizeletet. Nem kell tehát betegeimnek emiatt utazniuk, várakozniuk. A hétvégi ügyeletet is ketten látják le dr. Vasváry Tündével, így a szakolyiaknak nem kell más településről orvost hívniuk, vagy utazniuk. Mondd, hogy áááál A szakolyi önkéntes tűzoltók köztestületben A megyében elsőként - az országban harminchatodikként - Szakolyban alakult meg az önkéntes tűzoltóegyesület helyébe lépő köztestület. Nem véletlenül, hiszen a szakolyi tűzoltók eddig is sokat hallattak magukról. Csupán egy adat: a március árvízi mentésben, majd a bontásban a szakolyi önkéntesek 230 munkanapot teljesítettek. Hogy mi a különbség az önkéntes tűzoltóegyesület és a köztesület között? Győri András jegyző, a köztestület elnöke:- A lényeg az, hogy mint köztestület, a szakolyi tűzoltók vonulási területet kapnak, tehát január 1-jétől Biriben, Bökönyben, Geszteréden, Nyírgelsén, Nyír- mihálydiban és természetesen Szakolyban biztosítják a gyors és szakszerű beavatkozást. Riasztás esetén 8-10 percen belül elindulnak a cél felé. Mivel legközelebb Nyírbátorban és Nyíregyházán van hivatásos tűzoltóság, ahonnan harminc percen belül nem lehet kiérni az említett településekre, igen nagy jelentősége van az időnyerésnek, tehát nagyobb biztonságban érezhetik magukat az érintett települések. Természetesen állandó ügyeletet tart a híradós, a gépkocsivezető, a szolgálatvezető és a készenléti csapat tagjai A köztestület 35 tagja közül 32 képzett tűzoltó; a technikai feltételek is adottak. Lényegében közel azonos feltételek mellett végzik dolgukat, mint a hivatásosok, a köztestület azonban nem végezhet tűzvizsgá- latot, és csak a bevetésért jár nekik anyagi juttatás. Pernyák Sándortól, megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk: a szakolyi után a közeljövőben remélhetőleg Vásárosnaményban, Fehér- gyarmaton, Csengerben és Raka- mazon adottak lesznek a feltételek, hogy létrehozzák a köztestületet. Sajnálatos azonban, hogy a közvetlen - másfél kilométerre lévő - szomszéd település, Bal- kány önkormányzata nem a csatlakozás mellett döntött, így ide nem köteles vonulni a szakolyi tűzoltóság.
