Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

2001. december 27., csütörtök EM^lagpforság HAZAI TÁJON /4 HÍREK yffWWWS 0 Levéltári szünet A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára december 22-től 2002. január 2-ig zár­va tart. 0 Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete a mai napon véradást szervez a nyír­egyházi Szabolcs Volán Rt.-nél 11-14 óra között és Rétközberencs község or­vosi rendelőjében 8-13 óra között. 0 Új időpont A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár által meghirdetet ci­gány vers- és prózamondó verseny me­gyei döntőjének új időpontja: 2002. ja­nuár 8. délelőtt 11 óra. A versenyt a nyír­egyházi Roma Közösségi Házban tartják. Csengersimáról a cipőgyárba Csengersima (Molnár Károly) - A szennyvízrendszer kiépítésével az egyik legjelentősebb beruházás ké­szült el Csengersimán. Maga a tisztí­tómű a község jánkmajtisi határrészé­ben elkészült, a közvetlen környezet rendbetételére is rövidesen sor kerül. Az önkormányzat költségvetésének nagy részét az intézmények működésére használ­ják. Saját erőből fejlesztésre nem nagyon futja. A Gazdasági Minisztérium pályáza­ta tette lehetővé a szolgálati lakások épí­tését. Ezek közműveit úgy kellett megépí­teni, hogy minden lakás fogyasztását kü­lön lehessen mérni. A település vezetői elmondták, a csen- gersimaiak fizetik a közüzemi díjakat, min­denki feje felett fedél van. Vannak, akik­nek a fűtéséhez hozzájárultak. Ez lehet la­kásfenntartási támogatás, vagy tüzelő vá­sárlásához való hozzájárulás. A telefon- számla késedelmes befizetésével illetőleg a víznél az alapdíj térítésével egy-egy lakó­nál volt probléma. A képviselő-testület elfogadta az idei harmadik negyedévi költségvetést, illetve a 2002. évi koncepciót. Sikeres 2001 után az a szándék, hogy az új év se legyen rosz- szabb az előzőnél. A belterületi vízrende­zés kivitelezője már megvan. Remény van arra, hogy e munkáknál helyi munkanél­külieket is foglalkoztathatnak majd. Töb­ben élnek azzal a kínálattal, amit a csen- geri cipőgyár bedolgozási lehetősége jelent. A roma kisebbségből is többen vannak, akik elfogadják a munkaalkalmakat. Kisorsoltuk a nyertest Nyíregyháza (KM) - Kelet karácsony címmel jelent meg nemrégiben kiadvá­nyunk, a mellékletben lévő keresztrejt­vényt több mint kétszáz olvasónk töltötte ki helyesen. Közülük Petró Józsefné leve- leki megfejtőnknek kedvezett a szerencse, ő nyerte a nyíregyházi Fru-Fru Szépség­szalon húszezer forint értékű ajándékát. TÜSKÉS SAROK IW.W.WÄWWW Kihullott a hulladék Cseppet sincs esztétikus látványban ré­szük a Hősök terére igyekvő járókelőknek. Ha addig még átjárható az átjáró, átlép­hetik, kikerülhetik az ünnepek alatt hely­hiány miatt, vagy kicsomagolás után nél- külözhetővé vált kellemetlen kellékeket. íme a tetthely Sipeki Péter felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A téli ünnepkör magába foglal egy sor, vallásos eredetű ünnepet (karácsony, aprószentek nap­ja, vízkereszt), amelyeknek saját, jellemző szokásanya­guk van. Mégis az egész cik­lusnak együttesen évkezdő jellege van. Ezért már november végén, december elején is találunk olyan jósló és serkentő szokáso­kat, amelyek az új év közeledé­sére figyelmeztetnek. Az évkez­dő újévi szokások nálunk épp­úgy, mint más népeknél, főkép­pen abból a hitből nőttek ki, hogy ami az év első napján tör­ténik, az később, az év során új­ra megismétlődik. Ezért az em­berek, hogy az egész évi szeren­csét biztosítsák, igyekeznek csu­pa kellemes dolgot cselekedni: vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az új évbe, minden jót kívánnak egy­másnak... Téli népszokások- A Nyírség táncegyüttes műsorát, amelyet a Móricz Zsig­mond Színházban mutattunk be december 23-án este, egy­ségbe fonja a téli népszoká­sok füzére. Ez a Miklós-napi tré­fás vesszőzéssel kezdődik - mondja Demarcsek György -, majd a Luca-napi szokások kö­vetkeztek. Karácsony előtti táncünnep a színházban Az emberek, hogy az egész évi szerencsét biztosítsák, csupa kellemes dolgot cselekszenek A téli ünnepkör kapcsán játszottak el népszokásokat a Klsmargaréta Táncegyüttes tagjai- Ehhez a naphoz sokféle há­zasságjósló eljárás is kapcsoló­dott: szerelmi varázslást jelente­nek az úgynevezett Luca-cédulák, melyek segítségével a jövendőbe­li nevét lehet megjósolni. Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lus­tákat megszégyeníti... Bohókás pásztorok A karácsonyi népi színjáték középpontjában hazánkban a ki­fordított bundát viselő bohókás betlehemes pásztorok tréfálkozá­sa, éneke áll. A betlehemezés két fő formája az élő szereplőkkel, il­letve bábokkal előadott karácso­nyi játék. Fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, amelyben többnyire a szent csa­lád látható, valamint angyalok, állatfigurák... A moldvai hejgetés (más né­ven urálás) a legények óévbú­csúztató, köszöntő, bőségvarázs­ló, adománykérő szokása. A bú­za élettörténetét mondja el a hejgető a mag elvetésétől a ki­sarjadzáson, aratáson, kicsép- lésen, megőrlésen át egészen a belőle történő kenyérsütésig, majd jókívánságokat mondanak a ház népének. A szokás elsődle­ges célja a gabona, a kenyér, te­hát a termékenység mágikus, ri­tuális biztosítása a következő esztendőre. A Móricz Zsigmond Színház­ban bemutatott gála a tánc ün­nepe volt, emelkedett hangulat­tal ajándékozta meg mindazokat, akik szakítottak időt egy ilyen megmártózásra. Nekik volt igazuk. ARCKÉP Groncsák József vegyésztechnikus Tiszavasvári (V. P. G.) - Harminc év kétségtelenül hosszú idő. Főleg, ha ke­mény munkával, egyetlen munkahelyen tölti el az ember.- 1971. június 23-tól dolgo­zom egy gyógyszergyárban ve­gyésztechnikusként - meséli Groncsák József. - Mégsem ér­zem tehernek a napi feladato­kat, hiszen az életem részévé vált ez a hely. Pedig harminc év alatt sok minden történt...- Tokaji születésű vagyok, ott töltöttem el csodálatos gyér* mekkoromat. A középiskolát viszont Tiszavasváriban végez­tem egy gyógyszeralapanyagot gyártó szakmunkásképzőben. Groncsák József A szerző felvétele Itt szinte gyermekfejjel ismer­kedtünk össze a feleségemmel, akivel azóta is a legnagyobb boldogságban élünk. Pedig még tizennyolc éves sem voltam, amikor megszületett a fiunk, akit nemsokára követett egy kislány. Nem mondom, hogy egyszerű volt a helyzetünk, de nem is panaszkodom. Itt ma­radtunk a városban és együtt keményen kellett küzdenünk azért, hogy megteremtsük a családi egzisztenciát, megad­junk mindent a gyerekeknek. Ezért én felnőttfejjel is tovább tanultam: letettem az érettségit és a technikusi minősítőt. A gyógyszergyári munka mellett másodállásban temetke­zési vállalkozásba fogtam 1990- ben. Az ötletet sajnos szomo­rú tapasztalatok adták, így fo­gadtam meg: enyhíteni fogom azok fájdalmát, akik elveszítik szeretteiket és segítek nekik az ügyek intézésében. A vállalkozást azóta már be­fejeztem, de manapság is sűrűn veszek részt polgári temetése­ken szónokként. Ezzel még a tanítóm, a megboldogult Gad- nai Gábor bízott meg, aki ta­nárként és szónokként is tevé­kenykedett városunkban. A Játékot átadók és az átvevők Fullajtár András felvétele Ajándék a csarodai ovisoknak Csaroda (KM) - A Nemzet­közi Rendőrszövetség (IPA) Oszt­rák szekciójának tisztelet­beli tagja, Walter Schweigen az árvízkárosult csarodai gye­rekek részére több mint fél­millió forint értékű játékot ajánlott fel karácsonyi aján­dékként. A teherautónyi különféle já­tékot dr. Pásztor Miklós ezredes, az IPA megyei elnöke és Szilá­gyi Mihály alezredes, (az árvíz idején miniszteri biztos volt Csa­rodán) adta át szombaton Luko- vics Bertalan polgármesternek és Balogh Béláné körzeti veze­tő óvónőnek. A játékoknak a Csaroda-Tákos-Hetefejércse kör­zeti óvodájába járó csöppségek örülhetnek. Kendert termelnek Tyúkodon Tyúkod (M.K.) - A szatmá­ri önkormányzatok egy része már korábban felfigyelt a szociális földprogram kínálta lehetőségekre. Tyúkod ön- kormányzata Czibere József testületi tagra bízta e prog­ram kivitelezését. Huszonöt hektár saját tulajdo­na van a falunak. Az önkor­mányzat is működtette a gépi szolgáltatás rendszerét, idén vi­szont azt kezdeményezték, hogy a földterületen kendert termelje­nek. Azok a helybenlakók jelent­kezhettek, akiknek nincs egy hektárnál nagyobb saját földjük és szívesen termelnének kendert. Az önkormányzat a területet leszárzúzózta. Tavaly ősszel az őszi szántást elvégezték. Tavasszal a talaj­munkákat folytatták és elvetet­ték a kendermagot. A lehetősé­get meghirdették. Harmincnyol­cán jelentkeztek. Nyílhúzással döntötték el, hogy ki hol lesz bir­tokos. Bár kevés csapadék volt tavasszal, a kenderrel nem volt gond. Huszonkét sor jutott egy- egy vállalkozóra. Ez mintegy 1700 négyzetméter. Az ekekapá- zást még az önkormányzat vé­gezte el, a további munkálatokat pedig a vállalkozók. Növényvé­delmi kártevő nem nagyon van. A kender termesztésének Tyú­kodon hagyománya van. A prog­ramban résztvevők 70 százaléka a roma etnikai kisebbséghez tar­tozik. Ők napszámosként már korábban dolgoztak kenderrel, összesen 180-200 mázsa kender termett. Ez közel 4 millió forint bevételt jelentett a résztvevők­nek. Mindenki magának dolgo­zott, így természetesen voltak el­térések a betakarított termény mennyiségében. Holdanként 3,5- 6 mázsányi kendermagot takarí­tottak be. A bevétel 10 százalékát, a tör­vénynek megfelelően visszatar­tották a következő év előkészí­tésére. Jövőre ugyanide nem vet­hető kender, napraforgó kerül a földbe. Ehhez már elnyerték a pályázatot, s ez kevesebb kézi­munkát igényel.

Next

/
Thumbnails
Contents