Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-19 / 295. szám

2001. december 19., szerda letetatMtgpFöfsxág HAZAI TÁJON /4 HÍREK 0 Hangverseny December 20-án, csütör­tökön délután öt órától a csengeri Pető­fi Általános és Zeneiskola aulájában ka­rácsonyi hangversenyt tartanak. 0 Téli ügyelet A mozgáskorlátozottak me­gyei egyesülete ma délig várja az ügyfe­leket, január 30-ig a 42/410-522-es szá­mon telefonügyeletet tartanak. 0 Zenebarátok A helyőrségi klubban de­cember 20-án 18 órától a művészeti szak- középiskola fúvősegyüttese szerepel. Géza bácsi könyvet írt Tiszavasvári (KM- Sz. J.) - Utazás, pihenés, szerelmeskedés helyett ajánlja még nyomdaszagú könyvét a humor kedvelőinek figyelmébe Fülöp Attila alias (ahogy az egyik helyi kereskedel­mi rádió reggeli műsorából ismerik) Géza bácsi. Az emberi hülyeség határtalan, áll a mot­tószerű igazság - le­het, hogy ez a könyv címe - a borítón. Fü­löp Attila hülyesége sem túlságosan korlá­tozott - állíthatja, aki ismeri a tréfacsináló fenegyerek család­apát. Az IQ-40 humorduó egyik tagjaként (társa Hadházi László, Sava­nyú volt, aki egyedül is próbálkozott ötlet­gazdaként, szereplőként az egyik legnézet­tebb országos kereskedelmi tv-csatománál) 15 évig szórakoztatta a megye és az ország vidámkodásra vágyó felét. Fülöp Attila családjával Tiszavasváriban él, viccújságok főmunkatársa, 180 írást, hu­moreszket gyűjtött egybe, majd elolvastat­ta a munkákat a karikatúrában jártas Téy- lorral (Szabó László, Tiszalök), akit elkapott a humor múzsája. A szerző próbálkozott több kiadónál, mígnem rájött, a legjobban önmagában bízhat meg, no meg van neki a hangstúdió mellett kiadási profilja is, így maga vágott neki a redakcijának. Az a cél vezette - ez tőle meglehetősen szokatlanul komolyan hangzik -, hogy ma­radjon valami az utókor számára. Amik az első kötetbe nem fértek bele, majd beleke­rülnek a következőkbe - teszi rögtön hozzá. Az a terv, hogy a második könyv fordított sorrendben készül majd: a rajzokhoz szület­nek meg a szövegek. Már a beszélgetés vége felé járunk, ami­kor minden átmenet nélkül megjegyzi: va­lahogy le vannak lassulva az emberek. Csak nézhetek kérdően, mert jön a válasz:- Bemegyek múltkor kedvenc boltomba. Az eladó mint mindig rosszkedvű.- Kérek fél kiló baromfitúrót - mondom. Az eladó matat a hűtőben:- Na, már nincs.- Akkor pontyfarhátat.- Csak hétvégén lesz. Csupa olyat kérsz, ami nincs.- Na, jó, akkor sertéstojást. Ekkor végre felharsant a nevetés vala­hol a sor hátuljától indulva.- Tudom, ezért a könyvért nem fogok iro­dalmi Nobel-díjat kapni, de ha sikerül a mindennapok monotóniájában és túlhaj­szoltságában megfáradt embereket egy ki­csit is felvidítani, megérte! - búcsúzik. TÜSKÉS SAROK Hóból is megárt.. Ladányi Tóth Lajos Hun a hó és hózik. Túl azon, hogy Mi­cimackó fázik, sokan ráfáznak a fehér le­pelbe takarózott táj láttán. A saját bőrükön érzik az olykor csontig hatoló hideget, pusztán a szívekbe költözik melegség - ilyenkor, ünnepek táján. Ámde hull a hó és hózik. Hol csak pely- hekben, hol esik, hol pedig szakad. Akkor aztán elszakad a cérna. Aki „pechére” Nyíregyháza közelében lakik, és a megye- székhelyre indulna, vagy éppen hazatérne, rádöbben, hogy minden rosszban van va­lami hó. Mert bár az illetékesek hetet- havat összehordanak, a havat senki nem hordja, tolja el. Úgy érzik, kitoltak ve­lük. Az út csúszik, a busz késik, ők pedig bosszankodnak, mondván: hóból is megárt a sok! Csocsó filmbeli harcai a hatalommal Egy életvidám kisember, aki a legnehezebb időben is képes ember maradni, és erőt adni Koltal Róbert nemcsak rendezője, főszereplője Is a filmnek Száraz Ancsa Nyíregyháza (KM) - A na­pokban Nyíregyházán is be­mutatták a Csocsót, Koltai Róbert legújabb filmjét. A premieren részt vettek az al­kotók, és a szereplők is. Egy rohamosan fejlődő szoci­alista iparváros, valahol a Duna- parton. Itt játszódik a Csocsó, mely az ötvenes évek elejére re­píti vissza a nézőket. Az Acél­városban május elseje megün­neplésére készülnek, és mivel szovjet elvtársak is részt vesznek a nagy napon, Csornai Gusztáv szervezőkészségére igencsak szükség van. Szemben állnak- Csocsó egy életvidám kisem­ber, aki a legnehezebb időben is képes ember maradni, és erőt adni a körülötte élőknek - mond­ja filmbeli énjéről a rendező, főszereplő, Koltai Róbert. - Alak­ja annyiban hasonlít a Sose ha­lunk meg főhősére, Gyuszi bácsi­ra, hogy mindketten alakítói a körülöttük zajló világnak, de mig a vállfaárus harsány, Cso­csó csendesebb. Mindketten szembenállnak a hatalommal, de semmiféle ármánykodás nem fog ki rajtuk. Benne élnek az adott korban, nem kívülállók. Az éle­tet könnyedén veszik, vidámsá­guk pedig másokra is átragad. Azt hiszem, ez a film sikerének a titka: a jókedv. Nehéz időkben nagy szükség van a vígjátékok­ra, az emberek szívesen felejtik el a mindennapok gyötrelmeit. És éppen ez a célunk is: szóra­koztatni. A gyűlölködés helyett mindenki menjen el a moziba, és nevessen, érezze jól magát! Igazi sztárparádé Az emberek szeretik a magyar filmeket, szeretik, ha a saját tör­ténelmük egy darabja elevenedik meg a filmvásznon - mondja a színész-rendező. - Az Egészséges erotika és a Csapd le csacsi után volt néhány év szünet, majd 1993-ban elkészült a Sose halunk meg, ami korszakhatárként is felfogható. Ezt követően ugyan­is egymást követték a hazai fil­mek, a nézők pedig rajongtak ezekért az alkotásokért. Idő­sebbek és fiatalok egyaránt szí­vesen jártak moziba, és mindig kíváncsian várták a következőt. A siker életkortól független, ez pedig talán annak köszönhető, hogy amikor filmet készítek, nem az a célom, hogy eszmei mondanivalót közvetítsek. Törté­netet mesélek el, és hogy a néző ebből mit profitál, az a saját ér­zésvilágától függ. Ha jól szórako­zik, az nekem öröm. De ha emel­lett meg is ért valamit abból, amit a film közvetít, az külön boldogsággal tölt el. Mint aho­gyan az is, hogy a Csocsóban olyan kiváló színészek játsszák a fő szerepeket, mint Máté Gá­bor, Gáspár Sándor, Kováts Adél, Básti Juli, vagy Kern András. Igazi sztárparádé a film, melyet az eddigi bemutatók helyszínén nagyon szerettek a nézők, bízom benne, hogy nem lesz ez más­ként Nyíregyházán sem. IÜ . . .............. Varga Zsuzsanna marketingasszisztens Nyíregyháza (KM - G. B.)- Egy földhöz, kereskede­lemhez egyaránt vonzódó, idén gazdasági agrármérnök diplomát szerzett fiatal lánynak akadhat-e kedvére valóbb munkahely, mint ép­pen az AMC? A kérdés költői, a nyíregyhá­zi Varga Zsuzsanna esetében ki­váltképp az, mivel minapi be­szélgetésünk alkalmával maga mondta: remekül érzi magát az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. Regionális Kiren­deltségén. Az AMC feladata ugyanis az élelmiszer-gazdasági termékek piacra juttatásának elősegítése. Márpedig ez utóbbit igazán érti, sőt szívügyének tekinti nen a Debreceni Egyetem gaz­dasági agrármérnök szakára vezetett, ahol idén végzett. Bi­zonyítékául annak, hogy az egyetem őket valóban az élet­re igyekezett felkészíteni, Zsu­zsanna három bizonyítványt - külkereskedelmi üzletkötő, vámügyintéző, mérlegképes könyvelő - is említ, amiket a diplomával együtt kaptak. A megnyerő modorú lány az AMC kirendeltségen augusz­tustól állt munkába. Lelkesen meséli: itt kiválóak a lehető­ségek ismereteinek a bővítésé­re. Tapasztalt marketing szak­ember főnökétől rengeteget ta­nulhat, továbbá az agrárium szinte minden területével kell foglalkozniuk a kecsketenyész­téstől, a tájgazdálkodáson át a bor-, és az almatermesztésig. A különböző témákban az AMC támogatásával rendezett ta­nácskozásokon kiváló alkalom nyílik a mezőgazdaság egyes területeinek a megismerésére. Egyelőre nincs is más célja Zsuzsannának, legalábbis ami ránk tartozik. Varga Zsuzsanna, hiszen kicsiben ez volt kedvenc foglalatossága gye­rekkorától kezdve. Vonzódott az állatokhoz, szüleivel együtt ő is kertészkedett, s ami gyümölcs, zöldség, virág a családi házuk körül, saját szükségletükön felül megtermett, azt jó tíz év óta ma­ga is lelkesen árulja a piacon. Minden bizonnyal ez a gye­rekkori vonzalom vezette a Sipkái Barna Kereskedelmi Szakközépiskolába, ahol 1996- ban érettségizett kereskede­lem-marketing szakon. Útja in­Magyar ízek francia földön Nyíregyháza (KM) - A nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátói­pari és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjai a közelmúltban a franciaor­szági Avesnes sur Helpe vá­rosának egyhetes gasztronó­miai rendezvénysorozatán vettek részt. A részt vevő skót, német és magyar dele­gációk egy diszétkezés kere­tében mutatták be országa­ik jellegzetes étkezési szoká­sait, s ismerkedtek meg más nemzetek hagyománya­ival. A nyíregyházi fiatalok többek között almával, fok­hagymával, diós-mákos bejglivel, mézeskaláccsal és Tokaji aszúval kínálták meg a vendéglátókat, akik a jel­legzetes magyar ételeken keresztül kaptak ízelítőt a hazai ízekből, szokásokból. Osztrák óvodákat mustráltak a kállóiak Huszonhét fős küldöttség élvezte a hollabrunni házigazdák vendégszeretetét Ladányi Tóth Lajos Nagykálló (KM) - Ez nem mese: hol volt, hol nem volt, Hollabrunnban időzött a gyer­mekeket óvó lelkes kis csa­pat. Világot láttak, erőt merí­tettek, azóta pedig élményei­ket úton-útfélen elmesélik. A megyei pedagógiai és közmű­velődési intézet és továbbképző központ, valamint a hollabrunni pedagógiai intézet kapcsolata nem újkeletű: a tapasztalatcsere aktu­ális fejezeteként a nagykállói bá­zishoz tartozó óvodák vezetői la­pozhattak bele az osztrákok nyi­tott könyvébe. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány hathatós közbenjá­rása nagyban hozzájárult a tanul­mányút sikeréhez. Tízórai otthonról Huszonegy település óvodai in­tézménye tartozik a Brunszvik Teréz Egyesített Óvodához. Mivel igénylik a szakmai kitekintési lehetőségeket, Nyírtéttől Magyon át Érpatakig éltek az alkalommal: huszonheten vettek részt a hatna­pos programban. Mindannyian él­vezhették a helyi önkormányzat­ok támogatását.- Nem pusztán Hollabrunnban jártunk, a mosonmagyaróvári Őzike óvoda életébe is bepillant­hattunk - idézte fel az út állomá­sait Cseh Árpádné, aki bázisin­tézményvezetőként három éve töl­ti be a posztját. - A közel négy­ezer lakosú alsó-ausztriai kisvá­ros két állami óvodájában meg­győződhettünk arról, hogy a csa­ládi nevelést tartják elsődleges­nek. Reggeltől délig ingyenes az ellátás, ugyanakkor mindenki az otthonról hozott tízórait fogyaszt­ja. Ebédidőre igencsak megcsap­pan a létszám, a gyermekek egy- tizede marad, a többieket hazavi­szik, és aznap nem is térnek visz- sza. A délutáni foglalkozásokért már fizetni kell.- A kisebbségi kérdés ország­határtól független, csak amíg ha­zánkban a romák szerepe megha­tározó, addig Ausztriában a ven­dégmunkások és a bevándorlók (szerbek, törökök, afgánok...) gyermekei is oviba járnak, akik viszont nem beszélik a nyelvet. Az integrált nevelés keretében ér­dekes volt megfigyelni: hogyan foglalkoznak a különleges bá­násmódot igénylő, fizikailag és/vagy szellemileg sérült gyer­Cseh Árpádné munkahelyén a Katica csoport tagjai elmélyülten játsza­nak A szerző felvétele mekekkel. Normál óvodai rend­szerben gyógypedagógus ügyel rá­juk, eközben speciális fejlesztés­ben részesülnek. Fajátékok Az eszközpark kiépítettségét alapvetően befolyásolja az anyagi háttér. Ha nincs pénz valaminek a megvásárlására, rengeteg múlik az óvónők sokoldalúságán.- Az osztrákoknál a szabadtéri játékok többsége fából készül, ra­gaszkodnak a természetes anya­gokhoz. Szemben a hazánkban el­terjedt, de szerencsére kiszoru­lófélben lévő vascsöves mászókák- kal. Folyamatosan fényképeztünk, a látottakból ötleteket szereztünk. Érezhetően több pénzből gazdál­kodnak, emellett az egészséges életmódra nevelésre összpontosí­tanak, és arra törekednek, hogy minél több kirándulást szervezze­nek. Tapasztalatom szerint ná­lunk sokkal inkább nyomon követhető az óvónői kreativitás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents