Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-14 / 291. szám

2001. december 14., péntek PASZABI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Közmeghallgatás A község önkor­mányzatának képviselő-testülete decem­ber 19-én 18 órától közmeghallgatást tart az általános iskolában. A program­ban az idei év értékelése mellett a jövő évre vonatkozó tervek, elképzelések megvitatása szerepel. 0 Decemberi harsona Decemberben is­mét megjelenik a község önkormányza­tának kéthavonta megjelenő lapja, a Pa- szabi Harsona. A megszokott aktuális hírek, interjúk mellett most karácsonyi, újévi köszöntőt is olvashatnak a pol­gárok. 0 Stagnáló népesség A községben több évre visszamenőleg ezerháromszáz kö­rüli a lakók száma. A legutóbbi felmé­rések alapján ebből kétszáztizennyolc fő a hatvan éven felüli polgár, mely a töb­bi településhez képest is jó arány. Tizenegy éve önálló A település nevével a tatárjárás idején találkozhatunk először „Beel-Paszab” for­mában. 1261-ben a Káta nemzetség birto­kában volt, majd 1284-ben már osztoztak területén a család tagjai. A XIV. század kö­zepén a Tomaj nembeli Bánffy család bir­tokolta. 1455-ben került a Zokolyak kezé­be és nagyobb része még két évszázad múl­va is övék volt. Ezután Meliht Péter, majd a Rákócziak kezébe került, akik Kórössy György kamarásnak adták. Halála után a királyi kincstárra szállt. A falu másik ré­szét Petneházy Zsigmondi birtokolta, majd lányai révén az Ibrányi, Uray és az Or­mos családokra szállt. A XVIII. században már nyolc földbirtokos osztozott a terüle­tén. A jobbágyfelszabadítás után újabb tu­lajdonosai lettek az említettek örökösei mellett. Ekkoriban a falu határába tarto­zott Bénye is, ami a szabolcsi vár földje volt, valamint a Terebes néven említett földterület is. A települést a mai közigaz­gatási rendszer részeként 1990-ig Tiszaber- cel társközségeként tartották számon, azó­ta viszont önálló községként szerepel. ^Özség Paszab címere Négyszáz éves Egyes források szerint 1597-től volt re­formátus egyház a településen, mely 1702- ig anyaegyházként működött, majd 1702-1790 között TiSzabercel filiája volt. A parókia iratai alapján ezután vált ismét önállóvá. A régi templom a XVIII. század végére már nagyon rossz állapotba került, így 1792-ben megkezdték a téglatemplom építését, mely az 1808. évi egyházlátoga­tás jegyzőkönyve szerint három év alatt készült el fa harangtoronnyal. A mai tor­nyot 1810-1830 között építették. A templom a mai napig a község közepén áll. Egyha- jós, íves szentélyével, homlokzata előtt ál­ló tornyával őrzi a régi korok emlékét. A toronybejárat felett 1851-es évszám talál­ható, illetve egy 1889-ből származó Besse- nyei-címer. Dunántúlon is dolgoznak a paszabiak Megvalósulnak az álmok, az állami támogatást pályázatok útján egészítik ki V. Pikó Gabriella Még csak tizenegy éve tel­jesen önálló Paszab, melyet addig Tiszabercel társközsé­geként tartottak számon. Az azóta eltelt idő nagyrészé­ben, immár hetedik éve irá­nyítja a község életét Gencsi Sándor polgármester.- Azt hiszem, az eltelt jó né­hány esztendő önmagáért beszél. Nagyon szeretek itt élni, isme­rem a település lakóit, a gondo­kat, örömöket, melyekből mindig akad bőven. Támogatott kisebbség A mindennapos nehézségekkel sajnos nekünk is szembe kell nézni: a településen élő 1300 la­kos közül regisztrált munkanél­küli 136, ezen kívül még körül­belül ötven a nem regisztráltak száma. A gond, hogy helyben nincs sok lehetőség: az iskolá­ban, óvodában, az önkormány­zatnál, esetleg a varrodában le­het elhelyezkedni. így is sokan választják az állandó utazást, el­járnak nagyobb városokba, sőt van, aki Dunántúlra megy mun­kát vállalni. »................... Kemény küzdelem szükséges minden egyes újításhoz. Gencsi Sándor POLGÁRMESTER )) Községünkben elég magas a kisebbség aránya, a lakók majd­nem egyharmad része roma szár­mazású. Szerencsére elmondha­tom, hogy a Paszabon 1998-ban A jövő generációja komolyan veszi a tanulást, hiszen csak így lehet eredményt elérni v. pikő Gabriella felvételei megalakult kisebbségi önkor­mányzattal nagyon jól tudunk együttműködni, így kölcsönösen segíthetjük egymás munkáját. Például a májusban megrende­zett millenniumi ünnepségen a kopjafaavatásnál, illetve a köz­ség zászlójának avatásánál ők is átvehették saját lobogójukat, mely kék-zöld színű és egy ke­reket ábrázol. Nehéz lépések- Mint a legtöbb településnek hazánkban, nekünk is kemény küzdelem szükséges minden egyes újításhoz - folytatta a pol­gármester. - Az állami támoga­tás még az önnfentartáshoz is kevés, év elején a működési for­ráshiány huszonöt millió forint volt. Szerencsére pályázatok út­ján tizenkétmillió forintot kap­tunk, így valamelyest javult a mérleg. Az utóbbi években meg­valósult több álmunk is, melye­ket még az elődeim indítottak út­nak. így került sor a gáz beve­zetésére, a kövesutak elkészíté­sére és 1995-ben az új általános iskola felépítésére. Ezeken kívül a községnek még több újítást sikerült elérnie a kö­zelmúltban: bővítettük az óvoda konyháját, kiépült a szennyvíz- hálózat, bevezettettük a telefont, a kábeltelevíziót, felújíttattuk a polgármesteri hivatalt, illetve az iskola új bitumen sportpályát kapott. Az idei legnagyobb beruházás a fent említett millenniumi ün­nepségre készíttetett kis tér, il­letve az ezen lévő kopjafa volt. Közeli terveink között szerepel az általános iskolához tartozó tornaterem építtetése, mely je­lenleg engedélyeztetés alatt áll. Remélhetőleg jövőre elkezdődhet az építkezés, bár ez kizárólag a pályázatok sikerén múlik. To­vábbá szeretnénk még a három burkolatlan útszakaszt leaszfal- toztatni. Természetesen igyek­szünk, hogy még több munkahe­lyet létesítésünk Paszabon.- Bízunk benne, településünk a jövőben dinamikusan fejlődik tovább, hiszen csak így leszünk képesek arra, hogy továbbvi­gyük hagyományainkat. Gondo­lok itt a világhírű szőttesünk ké­szítésére, mely évtizedek óta összefonódik községünk nevével. Emellett pedig Paszabon találha­tó a környék, illetve a megye- székhely vízellátásának nagyrészét adó vízmű, mely a legmodernebb technikával üze­mel - zárta gondolatait Gencsi Sándor. Pólót varrnak a nők német megrendelésre Megfeszített munkával dol­goznak a Háziipari Szövetke­zet paszabi kirendeltségén a varrodában, hiszen decem­berben a tizenkét varrónő­nek több ezer pólót kell el­készíteni.- Éjjel-nappal folyik a munka, teljesíteni kell a megrendelése­ket - mutatja be az üzemet Udvariné Popovics Edit szalag­vezető. --Igazság szerint egész évben hasonló tempóval kell varrnunk, de ez a hónap kétség­telenül a legnehezebb. A jelen­legi kollekciónak, mely Né­metországba megy, közeledik a leadási határideje. Utána persze következnek az újabb megrende­lések. Gyakran szállítunk pél­dául Olaszországba, vagy Ma­gyarország más területeire. Var­rodánkban, mely 1994 óta műkö­dik a községben, kizárólag nő ruhák készítésével - blúzok, kosztümök, szoknyák - foglalko­zunk.- Igyekszünk lépést tartani a divattal, de ehhez szükséges a modern technika is. A mostani gépek már lassan kezdenek elavulttá vállni, így remélhető­leg hamarosan sor kerül a fej­lesztésekre. Talán jövőre sikerül megvalósítani álmainkat, így újabb gépekkel, még több dolgo­zóval és ezek segítségével haté­konyabban folytathatnánk a munkát. Időben teljesíteni kell a megrendeléseket Számítógépes vízellátás A Nyírségvíz Rt. paszabi víztermelő telepe látja el Nyíregyháza vízellátásának jelentős részét, illetve a környező települések, mint például Tiszabercel, Ibrány, Nagyhalász igényeit is. A kirendeltségen jelenleg ti­zenhat fő dolgozik, bár évekkel ezelőtt ennek többszöröse volt a létszám. A kevés foglalkoztatott számának oka, hogy országos vi­szonylatban is a legmoder­nebbnek számító rendszerek egyikével dolgoznak.- A legújabb technikában meghatározó szerep jut a számí­tógépnek, hiszen ez irányítja szinte az összes részfeladatot - tájékoztatott Fogarasi Lajos, a telep vezetője. - A telepünk nagyrészt automatikus működé­sű. Gép vezérli a szűrést, illetve a kutaktól rádiójelek segítségé­vel érkeznek be az adatok a köz­Számítógépes rendszer vezérli a munka nagy részét ponti részbe. A jelenlegi techni­ka tökéletesen bevállt.- Teljes mértékben képesek va­gyunk a felmerülő igényeket kielé­gíteni. A víztovábbítás mennyisé­gét minden esetben a központok kérése határozza meg, de általá­ban 3-700 köbmétert adunk át óránként a településeknek. Tornatermet szeretnének Remélhetően valóra vá­lik paszab általános iskolá­jában a diákok, illetve a pedagógusok álma, és ha­marosan elkezdődhet a tor­naterem építése.- Az új iskolát 1995-ben ad­ták át - meséli az igazgató­nő, Tajthy Istvánné -, tor­natermet azonban eddig nem építettek hozzá. Most viszont úgy tűnik, rövidesen újabb lé­péssel közelebb leszünk a cél megvalósulásához, hiszen a tervek már elkészültek és je­lenleg engedélyezés alatt áll­nak. Az beruházáshoz szüksé­ges összeget pályázatok útján szeretnénk előteremteni. Az iskolában azonban a tornaterem elkészüléséig is zajlik az élet. A 159 diák évfo­lyamonként egy-egy osztály­ban tanul, emellett pedig van egy kisegítő csoport, mellyel végzett gyógypedagógus foglal­kozik.- Minden lehetőséget igyek­szünk megadni a gyerekek­nek. Órán kívül válszthatnak magyar, számítástechnika, il­letve kézműves szakkört. Na­gyon büszkék vagyunk sport- tevékenységünkre is, hiszen idén mi rendeztük meg az Or­szágos Diákolimpia duatlon körzeti döntőjét, melyre közel 350 versenyző érkezett a Rét­közből. A megmérettetésen a mieink is kiválóan szerepel­tek: két aranyérmet és két ezüstérmet is szereztünk. Egyik érmesünk a megyei for­dulóban második helyezést ért el, így ő bekerült az orszá­gos döntőbe is, ahol szintén előkelő helyen végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents