Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-13 / 290. szám
2001. december 13., csütörtök Kefó*Ma9faitxiiifg HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Telkek lakásépítőknek A Széchenyi Terv nyújtotta pályázati lehetőségek kihasználásával előközművesített telkeket készül kialakítani a közeljövőben a záhonyi önkormányzat. 0 Ünnepség A Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége nyíregyházi körzete december 15-én (szombaton) délelőtt 9 órától tartja a karácsonyi ünnepségét Nyíregyházán, a római katolikus plébánián. 0 Karácsonyi gála December 15-én, szombaton délután négykor karácsonyi gálaműsort rendeznek Nyíregyházán, a református gyülekezeti házban. NEZOPON ^ - - - -■ -' v mm (M)értékegység Kovács Bertalan Ha hinni lehet a kósza híreknek, hamarosan megemelik a Kossuth-díjjal járó pénzösszeget. Ami azt illeti, rá is fér az egyik legrangosabb - bár mi tagadás, hosszú pályafutása alatt kissé megkopott - elismerésre az anyagi megújulás. Már csak azért is, mert egy élet munkájáért kiérdemelt díj mellé vacak 400 ezret adni egy kicsit snassz. Annál is inkább, mert a kitüntetést átvevők döntő többsége valóban rászolgált a címre, jóllehet olykor csipetnyi, másszor egész maréknyi (aktuál)politikai érdek is vegyül az ítészek szempontjai közé. M indazonáltal a négyszáz ropogós ezres mégiscsak a többszöröse (durván talán ötszöröse?) a magyar átlagfizetésnek, így aztán azt is mondhatnánk: ömlesztve a kopertában tudni nem is olyan kevés. Ugyanakkor meg semmi, különösen mai világunkban, ahol egyetlen jól irányzott szóért, ügyes, esetleg „csak" mérhetetlenül hatékony lobbizásért, vagy csupán gondosan ápolt kapcsolatok hozadéka- ként egy szemvillanásnyi idő alatt milliókat lehet zsebre vágni. Mi több, a Kos- suth-díj jelenlegi értéke (nem az erkölcsi persze, hanem a forintosított!) szinte fillérre megegyezik mondjuk egy kisváros polgármesteri hivatali osztályvezetője által év végi prémium gyanánt, nyilván abszolút megérdemelten felvett bankókö- teggel. Jól tudom persze, mindenféle összehasonlítás valahol sántít, ezért messzemenő következtetéseket belőlük nincs értelme levonni, hacsak nem tanulságokat. Azt azonban érdemes lenne megfontolni, hogy az igazi értéket teremtő munkás kezeket és agyakat elegendő-e csupán úgy megbecsülni, ahogyan azt az egyik boldog emlékezetű tanárom tette, amikor nem tudott, avagy éppen nem akarta tárgyiasult, illetve írásbeli formában kifejezni elismerését. „Fiam! Ha hazaértél, mindkét válladat veregesd meg, de keményen ám - a tükör előtt! Elvégre rászolgáltál!" - eképpen szólt dicsérő szózata. Kritika Ferter Janos rajza Brüsszeli nagyító a részleteken Nemzetközi megmérettetésen is kiállta próbát a területrendezési tervünk r- ■ / Az EU-szakértó'k asztalánál: középen Charles White vezető tanácsos (Regionális Politika Főigazgatóság) A szerző felvételei Marik Sándor Brüsszel (KM) - A megye területrendezési terve nemzetközi megmérettetésen is kiállta a próbát, amikor a hét végén a magyar régiók brüsszeli képviseletének szervezésében EU-szakértők részvételével tesztelték. Közvetlenül a konferencia után arról kérdeztük a részt vevő megyei szakembereket, milyen benyomásokkal álltak fel a tárgyalóasztaltól. Gazda László, a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója: Sok pénzről van szó- Egyik napról a másikra élni nem jó dolog, és egy olyan nagy szervezet, mint az Európai Unió, nem is jó partner ehhez. Stratégiát kell felállítani, amihez viszont nem elég az, hogy várjuk Brüsszelből az irányelveket; nekünk is következetesen keresni kell az információkat, mégpedig azokat, amelyek nekünk fontosak, amelyekkel a perifériáról bekerülhetünk a központibb helyekre. Valójában persze pénzről van szó. Látjuk, hogy az EU bővítési alapjaiból már eddig is mil- liárdok maradtak felhasználatlanul, mert nem elég jól közelítettünk hozzájuk. Tudjuk, hogy Magyarország középtávon 1,5-2 milliárd euró támogatáshoz juthat. Ennek a kb. 500 milliárd plusz forintnak a sorsa a tét. Ha a nemzeti és az ágazati tervekbe jól tudjuk beilleszteni a jól előkészített megyei projekteket, pénzben kifejezhető előnyhöz juthatunk. Mi ilyen terveket akarunk készíteni, amihez aktívnak és jólinformáltnak kell lennünk. A területrendezési terv a jövő kulcsfontosságú dokumentuma, ezért is akartunk róla informálisan szót váltani olyanokkal, akik hasonló ügyekben döntésközeiben vannak Brüsszelben. Veres János, a megyei közgyűlés területfejlesztési bizottsága valamint a megyei kereskedelemi és iparkamara elnöke: Tudjanak rólunk- Igényes, korszerű munkának tűnt számomra ez a terv, de mindig foglalkoztatott a kérdés: vajon hasonló lehet-e a vélemény róla uniós berkekben is, és például jól szerepelhetünk-e vele majdan EU-tagként is, amikor esetleg euróbán is kaphatunk visszajelzést. Azt is akarVlncze István a legfontosabb sajátosságokra hívta fel a figyelmet tűk ezzel a mostani konferenciával, hogy Brüsszelben tudják: van egy magyar megye, amelyik vállalja az elsőséggel járó kockázatot és megméretteti magát. Mi több: lássák, komolyan készülünk a csatlakozásra. A tanácskozás után az a benyomásom, érdemes volt eljönni. Sok forrásból sok mindent tudtunk már az EU-ról, de jobbára általánosságban. Mégiscsak más, ha konkrétumok alapján mondják rólunk angol, német vezető uniós diplomaták, szakértők: ebben jó úton járunk, netán zsákutca előtt állunk. A mi tervünket tesztelve olyasmit is megtudhattunk, ami általános „nagy” konferenciákon rejtve marad, mert részletkérdés. Nekünk viszont éppen ezek a fő témák. Vincze István megyei főépítész, aki egyben generáltervező is volt: Jóleső elismerés- Számomra nagy öröm, hogy a terv szakmai színvonaláról minden szakértő elismeréssel beszélt. Összhangban voltunk az uniós kívánalmakkal, amikor már készítés közben széles körben ismertettük, sőt egyeztettük a elképzeléseinket; az unióban a széles alapokon létrehozott terveket nagyra becsülik. Nagyon lényeges, hogy egy terv lehet önmagában bármilyen jó, ettől még nem lesz automatikusan sikeres az EU-ban is, mert ott régiók, térségek összefüggéseiben gondolkodnak. Jól fogadják, ha rávilágítunk a határokon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségekre, mert ez az unióban prioritás. Végül is engem abban erősített meg ez a konferencia: mi megtettük az első lépést, egy jó megyei terv áll jóváhagyás előtt. Ha meglenne az országos is, kiemelhetnénk a kapcsolódási pontokat, s azt követően már sikerrel pályázhatnánk Brüsszelhez - akár önállóan. Bo termés kalászosokból Nyíregyháza (KSH-Daj- ka János) - A KSH előzetes adatai szerint Magyarországon 2001-ben több mint 1,8 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, 18 százalékkal nagyobb területen, mint 2000-ben. Összességében 7,1 millió tonna termést takarítottak be, ami 48 százalékkal (2,1 millió tonnával) haladta meg az előző évi mennyiséget. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kalászos gabonafélék termesztése a legutóbbi években rapszodikusan változott. Az 1998. gazdasági évet rendkívül alacsony átlaghozamok, az 1999. évit a vetésterület erőteljes, 46 százalékos csökkenése, a 2000. évit pedig a vetésterület növekedése, de az átlaghozamok visszaesése jellemezte. A 2001. évi előzetes termelési adatok alapján 79 ezer hektárról, a szántó- terület 28 százalékáról takarítottak be kalászos gabonaféléket. A termést adó terület az előző évihez képest 14 százalékkal, az előző öt év átlagához viszonyítva pedig 2 százalékkal emelkedett. A betakarított terület növekedése és a kedvező termésátlagok együttesen eredményezték, hogy az előző évinél 54 százalékkal több, összesen 277 ezer tonna termény került a magtárakba. A termésmennyiség kedvező alakulása elsősorban annak következménye, hogy a kalászosok termésének hattizedét adó búza hektáronkénti hozama meghaladta a 4 tonnát (a szövetkezeti szektorban 5 tonnát), így a 39 ezer hektár termőterületről 165 ezer tohná búzát takarítottak be, 47 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A termés kétharmadát az egyéni gazdaságok állították elő. Lényegesen (növekedett a rozs és a triticale termő- területe és (42, illetve 39 százalékkal) termésmennyisége is. Őszi és tavaszi árpát viszont az előző évinél 14 százalékkal kisebb területen, együttesen mintegy 7700 hektáron termeltek a megyében, de 3080 kg/hek- tár átlaghozammal így is 24 ezer tonna volt a betakarított termés, 34 százalékkal több, mint 2000-ben. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN KINEK KÜLD KÉPESLAPOT KARÁCSONYRA? M indig küldünk karácsonyra képeslapot a szűkebb rokonságnak és a barátainknak, olyan tíz körülit. A családi címlista sorrendjében szoktam megírni a lapokat, de az elsőt általában a nagymamámnak címzem. E képes üzenetek már előrehozzák az ünnepet, és nagyon várjuk a postást, a nekünk küldött lapokkal. A kisfiúnk, Ferike is nagyon örül, nézegeti-lapozza őket. Kiss Ferencné GYESEN LÉVŐ KISMAMA K orábban édesanyám feladata volt a képeslapok megvásárlása és megírása, a sok munkája miatt viszont ez évben rám maradt a távolabb élő rokonok üdvözlése. A mobiltelefon világában a barátaimnak SMS-eket küldök majd az ünnepre, de a hagyományos képeslap küldése, úgy gondolom, valamiképp mégiscsak szebb, személyesebb dolog, amit kapni is jó. Cziránku Krisztián tanuló K arácsonyra és hús- vétra mindig küldök képeslapot, és meglehetősen tág ez a kör: a rokonság mellett néhány egykori középiskolai osztálytársamnak és volt csoporttársamnak is küldök lapot. Húsz fölötti a címlistám. A címzettek Debrecenben, Miskolcon, Budapesten, Szegeden laknak, sőt még Ausztráliába is küldök karácsonyi üdvözletei. Többükkel telefonon is szót váltunk. Vinnai Péterné NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS A z idén már csak a rokonságnak küldünk képeslapot, amely korábban is a feleségem reszortja volt. Ezt megelőzően, a megyei Labdarúgó Szövetség elnökeként az ország több klubjának is rendszeresen küldtünk karácsonyi és újévi üdvözletét. Ez utóbbiak a hivatal hirdetőtáblájára kerültek, míg a családi képeslapokat rendszerint a feldíszített fenyőfa mellé tettük. Szépek. Gerliczki János NYUGDÍJAS C sengerben lakom, és nagy előszerettel vásárolok képeslapokat, hiszen az ezzel való foglalatosság már az ünnepi készülődés jegyében történik. Az írószerboltban gondosan kiválasztott lapokat a szűkebb családi és baráti körnek címzem. A megírásukkal már eleve gondolok a szeretteimre, és egy kicsit az is benne van a dologban, hogy ezt tőlük is viszontvárom. Szilágyi Kamilla mérnöktanár
