Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

2001. november 3., szombat KÉPES KRÓNIKA /20 Utazna Ha tehetné a föld összes zegét- zugát bejárná Barabás Mónika (23), aki persze kislányának is megmutatná a nagyvilágot Racskó Tibor felvétele További képek: Toronymagas cipő London (MTI) - A Londonban dolgozó spanyol tervező, Manolo Blahnik vissza­vonta 9,5 centiméteres Titán-sarkú női ci­pőtervét a tayaszi kollekcióból. A borotva­éles sarokrész veszélyes és kárt tehetne szőnyegekben, valamint más padlóborítá­sokban - indokolta döntését a tervező. Blahnik, akinek kuncsaftjai közé olyan hí­rességek tartoznak, mint Madonna, Bian­ca Jagger és Sarah Jessica Parker, pusz­ta kíváncsiságból készítette el a toronyma­gas sarkú női cipő tervét, a potenciálisan veszélyes mellékkövetkezményekre tekin­tettel azonban nem szerepelteti a tavaszi divatkollekcióban. Tervezői szempontból feltűnést keltő szépséget képviselt a terv - idézi az AP jelentése.- Két csoki közül melyik a fiú?- ???- A mogyorós! Még több poén: www.szon.hu Julia Roberts Lisa mosolya Los Angeles (MTI) - Julia Roberts, Amerika szívszerelme ismét mosolyoghat. Az Oscar-dí- jas filmsztár alakíthatja ugyanis a főszerepet a Mona Lisa moso­lya (The Mona Lisa Smile) című filmben - jelentette a Hollywood Reporter. A film egy harcias szel­lemű tanárnőről szól, aki a libe­rális gondolkodású diákvárosból, Berkeleyből 1953-ban az Egyesült Államok keleti partvidékére tele­pül át és ott formálja diákjait, mély benyomást téve rájuk. Ez lesz a második film, amelyet Julia Roberts a Revolution Stu­dios részére forgat, amelyhez há­rom mozira szerződött. Rendezőt ugyan még nem találtak a Mona Lisa mosolyára, de a tervek sze­rint 2002 tavaszán elkezdődik a film forgatása. Halottak napja Közép- és Dél-Amerikában jelmezes felvonulással ünnepük a halottak napját. Képünk Mexikóváros főutcáján készült EPA-felvétel Merészebben flörtölnek a nők, mint a férfiak Hamburg (MTI) - Sok olyan német nőnek, aki meg­csalta párját, egyáltalán nincs lelkiismeretfurdalása, ráadásul a nők merészebben flörtölnek, mint a férfiak. A tartós párkapcsolatban élő, ám mégis kalandba bocsátkozó nők 43 százalékának cseppet sem okoz fejfájást, ha közben hosz- szabb időn át viszonya volt egy másik férfival. Legfeljebb 26 szá­zalékukat gyötri emiatt néha a lelkiismeret. Ez derül ki a For­sa közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelynek során 4645 - 18 és 60 év közötti - nőt kérdeztek meg. A felmérés ered­ményeit a Stern magazin közöl­te szerdai számában. E szerint a megkérdezett nők 11 százaléka kerek perec beis­merte, hogy egyszer már meg­csalta partnerét. Nyolc százalé­kuk megtagadta a válaszadást a kérdésre, 81 százalék pedig ta­gadta, hogy valaha is félrelépett volna. Igaz viszont, hogy szak­értők szerint ennél a kényes kér­désnél nagy a hibalehetőség a százalékarányokat illetően. Mindezek alapján a Tapasztalat­tudományra Alapozódó Társada­lomkutatás Hamburgi Társasága abból indul ki, hogy a 25 és 60 év közötti nők 42 százalékának legalább egyszer már volt viszo­nya harmadik személlyel. A fér­fiaknál ez az arány 46 százalék. Egy sokatmondó pillantás, egy mosoly, egy félreérthetetlen cél­zás - a nők csaknem kétharma­da merészeli megtenni az első lé­pést flörtölés terén. Mégpedig annak ellenére, hogy a férfiak 40 százalékának véleménye szerint az első lépést nekik kellene meg­tenniük. Ez a Forsa másik felmé­réséből derült ki, 18 és 49 év kö­zötti 1003 nő és 1002 férfi meg­kérdezésével. A megkérdezett nők 59 százaléka azt akarja, hogy az első este maradjanak meg a beszélgetésnél. Csak két százalékuk kész azonnal szerel­mi kalandra - a férfiaknak vi­szont 20 százaléka szeretné, ha már első este szexuális kapcso­lat jönne létre a hölggyel. Bobbing Bod Megnyílt az ötödik Tenge­ri szobrok kiállítása az ausztrál Bondi Beach-en. Az eseményre helyi és külföldi szobrászok készí­tettek ötletesebbnél ötlete­sebb alkotásokat, amelyek most Sydney partjainál úszkálnak. Képünkön a ki- lencvenhét mű közül az ausztrál Nigel Washington meztelen fürdőző nő aranyból készült modellje, Bobbing Bod látható EPA-felvétel Képregény a mindennapi hősökről New York (MTI) - Tűzol­tók, rendőrök, mentők, a United Airlines 93-as járatá­nak utasai a szereplői annak a 64 oldalas színes képre­génynek, amelyet Marvei, az egyik legnagyobb amerikai kiadó jelentetett meg Heroes (Hősök) címmel. A közreműködők neves rajzo­lók, forgatókönyvírók. Köztük van Stan Lee, a Pókember, Frank Miller, a Batman, Alex Ross, az X-men megalkotója. Rögtön a katasztrófa után el­árasztottak bennünket az olva­sók levelei - mondta el a The New York Times-nak Joe Que- sada, a kiadó igazgatója. - Az emberek úgy gondolták, hogy a Marveinek csinálnia kell vala­mit. Kapcsolatba léptünk több mint száz művésszel, rajzolóval, de rendezőkkel is, például Kevin Smith-szel. Egyetlen útmutatá­sunk az volt, hogy meg kell em­lékezni azokról, akik mások se­gítségére sietve, sokszor életük árán tanítottak meg bennünket arra, hogyan kell élni. Bízhatott Kennedyben Két nap múlva megszülettek az első rajzok és egy hét alatt nyomtatásra készen állt a könyv. A bevétel a tűzoltók, a rendőrök árváié és a Vöröskereszté lesz. A 3 és fél dollárért árusított képre­gény első százezer példánya már el is fogyott a manhattani köny­vesboltokban. Amerikában nagy kultusza van a képregénynek és a szuper­hősök nem egyszer az amerikai történelem részeseivé is válnak. Az egyik ilyen emlékezetes epi­zód a Superman 1963-ban meg­jelent 309. számában szerepelt. A történet arról szólt, hogy Clark Kent újságíró kapta azt a felada­tot, hogy tévéinterjút készítsen Supermannel, aki azonban azo­nos volt Clark Kenttel. Az újság­író lehetetlen helyzetében ahhoz az emberhez fordult, akiben a legjobban bízhatott, az Egyesült Államok elnökéhez, John Fitzge­rald Kennedyhez. JFK nem oko­zott csalódást, beleegyezett, hogy Kentként ő készítse az interjút. A képregény közvetlenül az el­nök meggyilkolása után került az újságárusokhoz és a kiadó, a DC Comics ki akarta vonni a forgalomból. Az új elnök, Lyn­don B. Johnson azonban ezt szükségtelennek tartotta. Garfield® by Jim Davis FORDÍTOTTA IGROMYÜK RffA Törököt fogtak a németek Berlin (MTI) - Október vé­gén volt negyven éve annak, hogy a (nyugat)német és a török kormány egyezményt kötött, amelynek értelmében megkezdődött török munka­erő tömeges toborzása az em­berhiánnyal küzdő német gazdaság számára. Mind a német munkaadók, mind a török munkások úgy gondolták: 2-3 év után a jövevé­nyek megszedik magukat, és ha­zatérnek. Félretett pénzükből (két és félszeresét keresték a tö­rökországi fizetésüknek) autót, lakást vesznek, megvetve egzisz­tenciájuk alapját. Hogy nem így történt, arról a 2,4 milliós szám tanúskodik: ennyi török él ma Németországban. Berlin, ahol csaknem 300 ezer török lakik, Isztambul után a második legné­pesebb olyan városa a Földnek, amelyben törökök (is) élnek. A statisztika arról tanúskodik, hogy Törökországba inkább azok tértek vissza végleg, akik a ven­dégmunkás szerződés aláírása­kor viszonylag idősek (40 év fö­lött) voltak. Gyermekeik, külö­nösen a Németországban szüle­tettek, már inkább az új orszá­got érzik hazájuknak. A harma­dik-negyedik nemzedék pedig végleg német földhöz ragadt: képviselői jobban beszélnek né­metül, mint törökül, az óhazába csak nyaralni járnak haza. Még tiz évvel ezelőtt is úgy tűnt, hogy megindul a török ki­sebbség integrációja a német tár­sadalomba. Ennek a biztató fo­lyamatnak azonban megálljt pa­rancsoltak az 1992/93-ban lezaj­lott idegenellenes atrocitások (Mölln, Solingen, Hünxe). Ezek nyomán a törökök ismét erőtel­jesebben fordultak gyökereik, sa­ját hagyományaik felé, lendüle­tet adva a párhuzamos társada­lom kiépülésének. Még nincse­nek megbízható fölmérések, de gyanítható, hogy nem szolgálta a német-török közeledést a szep­tember 11-i merényletek után az iszlámmal és a muzulmánokkal szembeni bizalmatlanság erősö­dése sem.

Next

/
Thumbnails
Contents