Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

2001. november 24., szombat HÉTVÉGE /9 ■p , . : ; tóif ftfOKláf Ezt a projektet támogatni kell CSERVENVÁK KATALIN Sóstó az a hely, amelyhez minden nyíregyházinak fűződik valami szép emléke. Sóstó az a terület, melynek fejlesztésével minden nyíregyházi egyetért. Vagy legalábbis nem vitatja szükségességét. Már-már temetni készültünk a város hajdani üdülőparadicsomát, amikor - jó gazda híján - egymás után mentek tönk­re az arculatát korábban meghatározó köz­ponti épületek. Épphogy le nem bontották a romos kádfürdőt, hajléktalanok búvóhe­lye lett a Svájci-lak, csavargók hordták szét a Krúdy Szálló berendezését, majd fe­lelőtlenek kis híján leégették az egész épü­letet. A mondás azonban úgy tartja: soha nem hal meg, akire emlékeznek. S mert nevének csak az említése is annyiunkban ébresztett emlékeket - lassan-lassan éle­dezni kezdett Sóstó. Köszönhető ez azok­nak, akik hittek benne: nemcsak a város, hanem a megye idegenforgalmának köz­pontja lehet az üdülőterület, s pályázati pénzekből, saját tőkéből hozzáláttak az épületek (s ez alatt nem csak a központi épületek értendők) felújításához, bővíté­séhez, újak létrehozásához. Átriumos üzletsor Ma már ott tartunk: 3,5-4 milliárd forin­tos projekt megvalósítását tervezi közösen az önkormányzat, az Ofer-csoport és az Épker Kft. A pályázati anyaggal a Széche­nyi Tervből szeretnének támogatást nyer­ni. A Gazdasági Minisztériumban nagyon jó a projekt visszhangja, támogatja a szak­ma is. Mint tudjuk, az ország legmon- dernebb technikával felszerelt gyógy- és látványfürdőjét tervezik ide, négycsillagos szállodát a lebontott Szeréna-lak helyére, exkluzív, átriumos üzletsort a szálloda és a fürdő közé, továbbá része a projektnek a Krúdy Szálló felújítása is báltermekkel, kaszinóval, néhány apartmannal. Fried Pé­ter, akit magyarországi és nyíregyházi te­vékenysége alapján felkértek, legyen a kö­Sóstó a megyeszékhely kivételes adott­sága A szerző felvétele zös vállalkozás ügyvezetője, úgy véli: na­gyon szerencsés a tulajdonosi összeállítás, hiszen a többség helybéli, így ismerik a la­kosság elvárásait, igényeit, szem előtt tart­ják a környezetvédelem érdekeit is. Ez egy vállalkozás lesz, amelynek jöve­delmezővé kell válnia - egyértelmű, bizo­nyos idő eltelte után minden beruházás­nak vissza kell hoznia a befektetett tőkét. A tulajdonosok elvárják, hogy keressenek a befektetéssel, de ezen felül nagyon fon­tos, a lakosság elvárása Sóstóval szemben. Fried Péter biztos abban, hogy Nyíregy­háza turizmusa, gyógyturizmusa nagyon gyorsan fellendül, a látványosságok, a szó­rakozási, időtöltési lehetőségek bővülése jótékonyan fog hatni a kereskedelem fej­lődésére is. Az Ofer-csoport mindig arra törekszik, hogy a döntésekben konszenzus legyen. Alapelve: csak olyan vállalkozásba lép be, amelynek nincsen ellenzéke. Nem válasz­tási, technikai ellenzékre gondol, hanem olyanra, amely a vállalkozás későbbi te­vékenységére hatással lehet. Az utóbbi évek látványos fejlődése után arra számít Fried Péter, hogy komoly életszínvonal­emelkedés lesz a városban, amelyhez a Sóstó-fejlesztési elképzelések is hozzájárul­nak. Ha minden a tervek szerint halad, az első ütemben jövő ilyenkorra már el­készül a látványfürdő. A Széchenyi Terv - az összes olvasható kritikával együtt - nagyon jó gondolat - fogalmazott a közös vállalkozás majdani ügyvezetője. Ha az állam erre áldoz pénzt, akkor az azt jelenti, hogy az országban megvalósulnak olyan tervek és fejleszté­sek, amelyek az emberek jólétét szolgálják. Úgy gondolja: a sóstói projekt beilleszke­dik a tervbe, a szakma elismeri, elképzel­hetetlen, hogy ne támogassák. A letermelt fát elszállítják A szerző felvétele Letaroltak négy hektár védett területet Az ártéri keményfa-liget, a szentély-holtág mint élőhely, egyedülálló Magyarországon Györke László A márciusi árvíz miatt a kormány döntése értelmében nemcsak az erre az évre ter­vezett gátépítést kell elvégez­ni a Felső-Tisza mentén, ha­nem a 2002-re tervezettből is megépítenek 2,8 milliárd ér­tékben mintegy 17 kilomé­ternyi szakaszt. Ezt még október elején jelen­tette ki egy nyíregyházi sajtótá­jékoztatón Hajós Béla, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Hatásvizsgálat nélkül Gulácson, a Tisza utca legvé­gén, a gát közvetlen közelében lenyűgöző látványt nyújt a hatal­mas erőgépek, a szállítóeszközök tömege. Utóbb megtudom: 114 te­repjáró tehergépkocsit és 52 föld­munkagépet „vetettek be”, hogy a kemény fagyok beállta előtt el­készüljön ez a gátszakasz is. Az egyik gépkocsivezető, aki alvál­lalkozóként saját gépkocsiján dolgozik, méltatlankodik: egy hé­tig álltak a természetvédők miatt. - Nekem senki nem fizet azért, hogy itt álldogálok - teszi hozzá. Pár méterre a töltéstől ha­talmas rönköket pakolnak. Innentől kezd izgalmas lenni a dolog. Horváth Róberttól, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegy­ségvezetőjétől megtudom: szep­tember 20-a táján Vásáros- naményban részt vett azon a tár­gyaláson, melyen a beruházó, az OVIBER (Országos Vízügyi Be­ruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft.) megkapta tőlük a szükséges információkat, doku­mentációt.- Jeleztük - mondja hogy a gátberuházás védett területet is érint, tehát a törvény szerint környezeti hatásvizsgálatot kell előbb végezni. Csatoltuk a Kör­nyezetvédelmi Főfelügyelőség ál­lásfoglalását. Az igazgatóság megígérte, öt napon belül írás­ban is tájékoztatja a beruházót, melyek azok a területek, ahol azonnal hozzáláthat a munkához a kivitelező. Október elején azon­ban arról tájékoztattak a termé­szetvédelmi őrök, hogy a védett területen letermelték a fákat, ki­szedték a gyökereket. Próbáltuk leállítani a munkát, de végül csak a rendőrség közreműködé­sével sikerült. Nem várták meg, hogy megkapják a szükséges szakhatósági engedélyeket. Tisz­tában vagyunk vele, hogy a gát­építés létkérdés. De a munkát el lehetett volna kezdeni a nem vé­dett területen, illetve a töltés túloldalán. Egyeztető tárgyalást kezdeményezett igazgatóságunk, kétszer azonban hiába, a helyszí­ni bejárás alkalmával csak kons­tatálni tudtuk a helyzetet, mely­ről jegyzőkönyv készült. Közben az építkezés folyik. Tisztában va­gyunk azzal is, hogy kényszer- helyzet van, legalizálni azonban az eljárást nem lehet. Az érintett területen nem maguk a fák vé­dettek, hanem az ártéri kemény­fa-liget, a szentély-holtág mint élőhely, egyedülálló Magyaror­szágon. Egyeztetni kell- Abból kell kiindulni, hogy mi az alapcél - mondja Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője. - Ez a térség lakosságának biztonsága. A Tiszától pedig jelenlegi lehető­ségeink szerint csak erős és ma­gas gátakkal lehet megvédeni a folyó menti településeket. A ter­mészetvédelmi szakhatóság állás­pontját meg lehet érteni, de azt is tudomásul kell venni például, hogy a tíz méter széles védősáv­ban nem lehet sem fa, sem szilárd alapú építmény. Bogdányiné dr. Mészáros Ág­nes, a Felső-Tisza-vidék Környe­zetvédelmi Felügyelőség igazga­tója:- A 20/2001-es kormányrende­let szerint új gát építése környe­zeti hatásvizsgálat-köteles, vi­szont meglévő létesítmény re­konstrukciója, bővítése csak ak­kor, ha a beruházás volumene meghaladja a korábban engedé­lyezett védvonal 25 százalékát. A szóban forgó gátnál a változás mértéke 22 százalék. A felügye­lőségnek tehát semmi indoka nem volt arra, hogy ne adja ki szakhatósági állásfoglalását, mellyel hozzájárult a vízjogi en­gedélyezési eljáráshoz. Mit mond a kivitelező? Természetesen megkerestük a kivitelező cég, a debreceni szék­helyű Infra-Start Kft. jogi igaz­gatóját is. Mészáros József el­mondta, hogy a közbeszerzési el­járás után szeptember 23-án kö­tötték meg a szerződést, 25-én pe­dig megkapták a munkaterületet (összesen mintegy tíz kilométe­res gátszakaszt) a megrendelőtől, az OVIBER-ről. Mivel soron kívüli beruházás­ról van szó, a kormányhatározat szerint gyorsított eljárással ké­szítettek elő mindent. A Horto­bágyi Nemzeti Park október vé­gén egy hétre leállíttatta a mun­kát, időközben azonban megoldó­dott a probléma: a környezetvé­delmi hatóság bizonyos megkö­tésekkel megadta a hozzájárulá­sát, akárcsak a vízügyi hatóság. Az élőhelyekre vigyázniuk kell, a tavi denevérek odúit pél­dául védett, biztonságos helyre telepítik.- A töltéstől 10-15 méterre semmilyen fának nem szabad lennie - tette hozzá -, hiszen a gyökerek a gátat rongálják, gyengítik.- Ilyen helyen szoktak buzgá­rok keletkezni. Az elmúlt évti­zedekben a cserjék fákká terebé­lyesedtek a töltés közelében, a le­termelt fa jelentős részét lénye­gében ezek tették ki.- A munka jó ütemben folyik, napi husz-huszkétezer köbméter agyagot' építenek be. Célunk, hogy a keményebb fagyok beáll­ta előtt befejezzük a töltéstest építését, amire minden esélyünk megvan. A füvesítés és egyéb utómunkálatok tavaszra marad­nak. „Ki vagyok én? Kelet nem válaszol” Rákos Sándor: A Nyírség porában - Emlékez(tet)ő költőnk születésének 80. évfordulóján A Nyírség költőfiának, Vá­ci Mihálynak többször is megadatott a szeretetteljes visszatérés. Rákos Sándort is a Nyírség szülte, Kálmánhá- za, Szabolcs szélén. „Kálmánházán huszonegyben / havat hozott Katalin... bizony engem csikorgó tél, / fagyos vi­lág fogadott! - írja Születésna­pomra c. versében ......majd a hi­deg meg nem vette / a tanyai ta­nítót” - fűzi tovább az emlékezés szálát. Később, Az emlék jelené­ben (1973), ebben az anya-idéző, anyaföld-idéző alkotásban zsidó származású édesanyáról beszél. Rákos Imre és Braun Helén egyetlen gyermekét az újfehértói református eklézsián anyaköny­vezték (1921. november 28-án, há­rom nappal születése után). Az elemi iskolát apja keze alatt, Kál­mánházán, a tanyányi települé­sen, a középiskolát Hajdúnáná­son (a mai Körösi Csorna Sándor Gimnázium- és Szakközépiskolá­ban), illetve a Nyíregyházi Kos­suth Lajos Gimnáziumban végez­te. Volt lakosa a nyíregyházi vá­rosszélnek, Bujtosnak, újságíró­Rákos Sándor: November ez már a lomb mögötti váz a végső lecsupaszodás évről-évre nesztelenebb évről-évre meztelenebb földön hever konora kard s akit drapéria takart ellenség titkos szerető csak meghajolni jön elő súlyok súlyosan játszani díszek díszesnek látszani novemberi fagyban minek? születésed hónapja ez ha kedved tartja hát merengj el egy lehulló levél röpívén ja a Kelet-Magyarországnak - és konok kérdezője, értelmezője a 20. századnak. A Nyírség porfel­hői felejtést szitáltak az itt alig ismert, ritkánt visszatérő alko­tóra. 1975-ben, 54 évesen otthon, Kálmánházán merítkezett meg a változó (változhatatlan), hűlt he­lyét őrző (nem őrző) valóságban. A szembesülés, a számontartás A költő szülőföldje - a szülőföld költője címen jelent meg a Kor­társban. Szülőháza, megváltoztatottan, áll még. Öregedőn, öregek ottho­na. Jelölje rajta emléktábla a 80 éve született Rákos Sándort, ki innen indult, hogy választ ke­ressen létünk legnagyobb kér­déseire. Harc a madárral (1980) c. vá­logatott verseskönyvének egyik - esztétikailag és erkölcsileg - legszebb darabja: a kötetcímadó arc poetica: „Láttál egy mada­rat gyerekkorod kertjében, hal­lottad énekelni. / Meg akartad fogni azt a madarat, de elröpült... Pedig meg kell fognod, papírra kell bűvölnöd... hogy röpködjön és énekeljen...” Hogyan olvassuk Rákos Sándort? „bazalta vésett sorok / az elhallgatás többleté­vel...” - íme a kulcs fajsúlyos verseihez. Ki a Nyíren születik, telítődik lelke fehér-fekete szavakkal, nyírfák szerelmével, a szépség és a szenvedés költői hitvallásával: „Lobban-e néha falumban, ősz utolján, / a tarlott földeken, kó­ró- és tengeri- / kúpok között, hol a szél fázva lengeti, / lobban- e néha pásztorláng alkony tá­ján?” Lehangolt lant pengeti elő az emlékeket. „Dér csipkéje fedi a tarlót és a rétet...” Rákos Sán­dor lét-mérlegelő, kút-mélyi ma­gányán nem segíthetett a felejtő, fia sorsát nem kísérő szülőföld. Ady az Értől az Óceánig, Rá­kos Sándor egy nyírségi falucs­kától - mert .... gyermekkorom óta élénken foglalkoztatta kép­zetemet” - eljut az emberi kul­túra legmélyebb rétegeiig, a Gil­games ékírásos akkád eposzaiig, s azon túl az Agyagtáblák üze­netéig (a lírai-filozófiai versekig). „Szülőföldem...” - a birtokos személyragos szóban odafordulás és szelíd kérlelés. „Lefojtva, rejt­ve című alkotásában így jellem­zi magát: „... ki voltam én itt: / százhúsz égőnyi, fojtott lobogás! / Egyetlen élet, kiben rejtve iz­zóit, / különös fénnyel, minden változás!” Bakajsza András, Kisvárda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents