Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

2001. november 23., péntek Kelet*» Magyarország TOP 100 CLUB /9 HÍREK 0 Tehergépkocsik Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a tehergépkocsik szá­ma 1998-ban 14.883 volt, az elmúlt év végéig a szám 16.020-ra növekedett. A tehergépkocsik átlag életkora ugyenezen időszak alatt alig változott, 10,67 évről 10,33 évre csökkent. 0 Utak Az országos közutakon belül megyénkben 2000-ben sem volt autó­pálya és autóút, elsőrendű főútból 166, másodrendű főútból 208, egyéb utak­ból (összekötő, bekötő, állomáshoz ve­zető, autóútra fel- és levezető utakból) 1716 kilométer segítette a közúti köz­lekedést. 0 Üzemmód A megye összes személy­gépkocsi-állományából 2000-ben 93.124 volt benzinüzemű, 9980 gázüzemű és 54 egyéb üzemű. (Forrás: KSH) Érdekből veszteség- Úgy veszem észre, hogy az elmúlt év­tizedben elsőként a legnagyobb befekteté­seket hozó multinacionális vállalatok ör­vendhettek megkülönböztetett figyelemnek és támogatásnak, a mögöttünk álló néhány évben pedig a kis- és középvállalkozások lettek az állam legkedvesebb gyermekei. Ez rendjén is lenne, de a köztes réteg, aho­vá az autó-márkakereskedések zöme is so­rolható, az mintha még most is a mosto­hagyerek helyzetében lenne. Itt van pél­dául a forint árfolyamváltozásából adódó helyzet: a sávszélesítés az exportra terme­lő cégeknek jelentős hátrányokat okozott, s a magasabb érdek, a forint erősítése miatt a kormány lehetővé tette az emiatt rosszul járók veszteségeinek enyhítését. Ha elfogadjuk, hogy ma Magyarorszá­gon szükség van a használt autókra, mert a társadalom számottevő rétege ezt tudja megfizetni és ezért engedi a kormány a be­hozatalt, miért nem vizsgálta meg, hogy a külföldön elköltött pénzt hogyan lehetett volna itthon mobilizálni? - vetette fel Ma­gyar Ferenc, a Seat Autóport Kft. ügyve­zetője. Hozzátette: mindenki csak a csillo­gó szalonokat és a szép autókat látja, a kö­telező, százmilliós beruházások anyagi fe­dezetének előteremtése már kevesebb em­bert érdekel. Ez újabb jó példa az együt­tes fellépés szükségességére. Amikor megérkeznek az új autók... Heten kevesen vannak- A fogyasztók védelmében rendszere­sen ellenőrizzük az autókereskedéseket, le­gyen az használt vagy új járművekkel fog­lalkozó cég. A használt autók kereskedel­mében különösen az a gond, hogy ügynö­ki formában is végezhető, s innentől kezd­ve a közvetítő felelőssége minimális, sőt, időnként elérhetetlenné válik, nem kér­hető számon. A márkaképviseletek a ke­reskedelemre vonatkozó műszaki feltéte­leknek eleget tesznek, ezeknél más jelle­gű problémákkal találkozunk időnként. Ar­ra kell ügyelniük, hogy az autó árába be nem számított pluszköltségeket is fel kell tüntetniük, gondolok itt az átírás, az üzem­be helyezés, vagyis a műszaki és a környe­zetvédelmi vizsga terheire. A felügyelet ka­pacitása azonban meglehetősen véges, saj­nos összesen hét felügyelő járja az egész megyét - utalt az állami ellenőrzés korlá­táira Csapó István, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőségének főosz­tályvezető-helyettese . Autó is húzza a gazdaság szekerét A márkakereskedők a vállalkozói szabadságot tisztelve várják el a jogszabályok betartatását A John Bull Pub különtermében a TOP 100 Klub ezúttal az autómárka-kereskedőkről szólt Elek Emii felvételei Nyéki Zsolt A Kelet-Magyarország TOP 100 Klubjának asztala mel­lett legutóbb az autómárka­kereskedőket érintő kérdé­sek kerültek terítékre, de a megbeszélés a képviseletek jobb megismerésére is alkal­mat teremtett. Az elmúlt év adatai imponá­lóak: a megyeszékhelyen 23 autómárka-képviselet van jelen, ezek együttvéve tavaly hozzáve­tőlegesen 18,5 milliárd forintos forgalmat produkáltak, 600 em­bernek adtak munkát és 3,5 mil­liárd forintos beruházást hajtot­tak végre. Becslések szerint az idei összforgalmuk eléri a 20 mil­liárd forintot. Használt a piacon Hatalmas gazdasági potenciál ez, amely a szűkebb környezetre más iparágakhoz képest talán csöndesebben, de azért nagyon is érezhetően hat. Az önkormány­zatnál ugyan nem árulták el, mekkora bevételük származik a képviseletek által fizetett adóból (ez titkos kezelés szabályai alá tartozik), de az említett forgalom már sejtetni engedi a nagyság­rendeket. Nem nagyon kell tehát ragozni, miért kell odafigyelni rájuk, miért kell elismerni ered­ményeiket és miért kell foglal­kozni problémáikkal. A kő nem elég- Az autó-márkakereskedők megtapasztalták már, hogy ha kö­zös ügyeikben egyenként próbál­nak eljárni bármilyen hivatalos helyen, a megosztottságból ere­dően vegyes fogadtatásban része­sülnek. Gondjaik vagy megoldód­tak vagy nem, ezért érdemes min­den lehetőséget megragadni állás­pontjaink egyeztetésére - üdvözöl­te bevezetőjében lapunk kezdemé­nyezését az aktuális témák felve­zetésére megkért Szaszala Ta­más, a Platán Autóház Kft. ügy­vezetője. A mindenkit érintő kér­dések között elsőként a használt autók kereskedelme került szóba: elemzők szerint idén 45 ezer ilyen járművet hoztak külföldről az or­szágba, amely legjobb esetben is egy évvel fiatalíthatja meg a ha­zai géppark átlagéletkorát. Az tény, napjaink életszínvo­nala nem teszi lehetővé, hogy minden autóra vágyó új kocsit vegyen, s az is tény: a vállalko­zói szabadság ma Magyarorszá­gon mindenkinek lehetővé teszi, hogy azzal kereskedjen, amiben üzletet lát. Egy érdekes adat: or­szágos összehasonlításban Nyír­egyházán a legmagasabb az egy lakosra jutó használt autók szá­ma, ugyanaz a helyzet, mintha a bankfiókokat vagy a benzinkuta­kat néznénk. Egy piacgazdaság­ban az a természetes, hogy amíg kereslet mutatkozik valamire, addig vállalkozó is lesz az érdek­lődés kihasználására. Az embe­rek pedig ma még nem márka-, hanem pénztárcahűek.- Nincs is ezzel baj, senki nem a használtautó-kereskedések ellen beszél, csupán a rájuk vonatkozó előírások és jogszabályok betartá­sát kellene következetesebben el­lenőrizni. Meggyőződésünk, ezek­nek az alkalmi kereskedőknek mintegy fele kihullana, ha min­dent az előírások szerint végezné­nek - hangzott a márkaképvisele­tek vezetőinek egyöntetű vélemé­nye. Észrevételük jogosnak tűnik: a kevés kivételtől eltekintve a használtautó-kereskedők többsége csupán annyit vállal, hogy jobb- rosszabb kerítéssel körbevesz egy üres telket, azt felszólja kőzúzalék­kal és máris ad-vesz. Ezzel szem­ben a márkakereskedőket százmil­liós nagyságrendű beruházásokra kényszeríti a szállítók elvárása és a konkurenciaharc. A megtérülés ideje hosszú, s mindeközben jogszabályok gar­madának betartása is alapvető elvárás náluk. Mindent számlá­val intéznek, a járművekért ga­ranciát vállalnak, gondoskod­niuk kell a szervizről - nem is akármilyen színvonalon. Érthe­tően várják el: amikor a város a külföldi befektetőknek jogos büszkeséggel mutatja a fejlődés itt látható jeleit, köztük a gyö­nyörű autószalonokat, akkor a hasonló profilú cégeknél, úgy­mond versenytársaknál szigo­rúbban ellenőrizzék az illetéke­sek a tisztességes vállalkozásra vonatkozó előírásokat. Pecséttel, aláírással A „márkások” több javaslattal is éltek: a használt autók kereske­delméhez bizonyos műszaki felté­teleket követeljen meg a jogsza­bály, azokat ellenőrizzék is rend­szeresen, hogy tisztességtelen pia­ci magatartásra véletlenül se le­gyen mód. Legyen kötelező kitöl­teni, pecséttel, aláírással hitelesí­teni az állapotfelvételi adatlapot, s csak üyennel ellátott autó kerül­hessen a kereskedelembe. Min­denki tudja azt is: a külföldről be­hozott autók alulszámlázottak, a büdzsét milliárdokkal károsítják meg, miközben a szalonok tulaj­donosai az utolsó forintig elszá­moltathatok. Náluk naprakész, számítógépes nyüvántartás a kö­telező, miért nem az másoknál is? Ha áll, ha gurul, kiadás Egy másik terület, ahol ja­vítani lehetne az együttműkö­désen, az az okmányirodához fűződő munkák intézése. Az új autók papírjainak intézése sokszor indokolatlanul lassú­nak, körülményesnek, bürok­ratikusnak tűnik a márkakép­viseletek számára, akik nem egy esetben kisebb vidéki vá­rosok, települések önkormány­zataihoz viszik inkább a pa­pírokat. Mindez közös érdek, hiszen autók forgalmazása ■ ■■ után fizetett adókkal még messze nem merült ki a bevé­teli források listája. A képvi­seletek pénzforgalmát végző bankok szintén adófizetők, de az autókat tankolni kell, és benzinkutak eredménye szin­tén lecsapódik az önkormány­zat illetve az állam kasszájá­ban. Ha az autók állnak, ak­kor is pénzt hoznak a konyhá­ra, hiszen a parkolójegy és bérlet, vagy a súlyadó sem két forint... Nem ülnek rá a pénzre, akcióznak belőle Örvendetes módon a TOP 100 Klub első megbeszélésének részt­vevői, kvázi alapító tagjai is kép­viseltették magukat, függetlenül attól, hogy a gazdaság melyik szegmensében ténykednek. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara elnök- helyettese, Urbán Lajos a poten­ciális vevők hitelesebb tájékozta­tása érdekében tette fel a kérdést: A forint sávszélesítése valóban rontotta az exportorientált cégek pozícióját, viszont az importra alapozó cégeket kedvezőbb hely­zetbe hozta. Miért nem jelent meg ez a külföldről behozott új autók árában, magyarán miért nem let­tek olcsóbbak az autók?- Az autók piaci árában már régen nem az importár a leg­meghatározóbb tényező, hanem a konkurenciaharc. Ma niár szinte nincs olyan márka, mo­dell, amit ne kellene akciósán is meghirdetni, tehát az ármozgást leginkább ez befolyásolja. Az ár­ingadozás egyébként sem kivi­telezhető olyan módon, mint mondjuk az olajnál, hogy egyik napról a másikra le- vagy felvi­szik az árakat: Az importőr itt egyszerűen nem ülhet rá a pénz­re, abból marketing és értéke­sítési akciókat kell szervezni - reagált Poroszka Ottóné, a Vagép Rt. igazgatója és Sasvári András, a Nis-Sun Bt. ügyveze­tője. SZÁM ÉS KOR A megyénkben futó személy- gépkocsik száma (db): 1998 103.158 1999 102.327 2000 107.174 átlag életkora (év): 1998 12,15 1999 12,01 2000 12,29 Mozgó iroda, nincs időveszteség Bár élelmiszeripari céget vezet, az autókereskedők esz­mecseréjére is kiváncsi volt Gáti Ete, az EKO Kft. ügyve­zető igazgatója. Érthető, hiszen a kötetlen be­szélgetésen kiderült: hetente legalább kétszer jár a fővárosba, rengeteg időt tölt tehát autóban, amely mozgó irodaként is funk­cionál számára. Ő vetette fel, hogy érdemes lenne megnézni a statisztikát. Nos, a KSH megyei igazgatóságának 2000. évi Statisz­tikai Évkönyvéből kitűnik, jelen­tősen megnövekedett megyénk­ben az autóállomány. SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÁLLOMÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents