Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

2001. november 17., szombat HÉTVÉGE / 8 TÁRLAT Tokaji hangulatok Tmkávs Tibor Szönyi István festő-ma- gániskolájában készült fel a Képzőművé­szeti Főiskolára. Változatos technikákat ta­nult és hasznosított: metszett, rézkarcot ké­szített, tussal és grafittal, pasztell-krétá- val rajzolt, temperával, akvarellel, olajjal festett. 1941-ben került Tokajba. Közel hat évtizeden át örökíthette meg a város utcáit, tereit, festette a tokaji embereket, a táj han­gulatait. Képeinek jelentős hányadát a vá­rosra hagyta, azzal, hogy azokból lakásá­ban létrejöhessen a Tenkács Múzeum. A Tisza zöldár Idején Téli csend Vörös ház konflissal Elek Emil felvételei MÚZSA Somlyó Zoltán November Ó, november, fütött szobák szüretje! Ó, bús szivem: novemberi vidék! Ó, téli ablak ködös köntösében ti ráncos vállú szőllővenyigék. Ó, fehér kéz! húga orkideáknak, ó, parfőmterhes téli délután! Ó, teaillat lomha gyöngyözése, 6, mély utak, sötétek, kint Budán... Vakító hósikokra gondolok ma: volt egy telem, szerelmes, szép telem. Szívem ezüstös csendjének vizébe e tél színeit belétördelem. Hadd ússzanak rajt, mint az anyatéjben, az élet forró gyöngyei: a szók. ... Vakító hósikokra hullva, fekszem, mint szökő őz nyomában a bozót. Juhász Gyula November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy 6 valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt. Nem is szerettem fanyar új borát, Asszonytalan és pénztelen sorát. Nem is sirattam el, csak csöndesen Elbámulok az eltűnt éveken: És ma sír, zúg, búg, zendül az avar: Holt ifjúságom most élni akar! A Tisza egyre nehezebben tűri az igát A víz nehéz ellenfél, csak hosszú távú, átgondolt programokkal érhetünk el eredményt Amikor békés a Tisza, gyönyörű a táj... Elek Emil felvételei Marik Sándor Beregben sokan már beköl­töztek, mások még tűrik az árvíz okozta megpróbáltatáso­kat. Közben új árvízvédelmi koncepció van születőben. A szakemberek legalábbis így említik röviden azokat az elkép­zeléseket, amelyeket Hajós Béla államtitkár egy, a Tisza jövőjé­vel foglalkozó október végi konfe­rencián Csongrádon körvonala­zott. Az elmúlt négy év tapaszta­latai ugyanis azt mutatják, hogy az árvízszint további emelkedésé­re kell számítani a Tisza egész vízgyűjtő területén. A legutóbbi rekordoknál akár 1-2 méterrel magasabb vízállások is kialakul­hatnak. A töltéseket viszont egy bizonyos határon túl nem lehet tovább emelni, a korábbiaknál jobban figyelembe kell venni egyéb lehetőségeket is, így főként (vész)tározók építését. Az egész vízgyűjtő- Mit jelent ez a mi megyénk­ben? - kérdeztük Fazekas Lászlót, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság igazgatóját.- A víz nehéz ellenfél, csak hosszú távú, átgondolt progra­mokkal érhetünk el eredményt - fogalmazott a bevezetőben. - Min­denekelőtt arra kellene választ kapnunk, mi okozza a sorozatban rekordokat döntögető árvizeket. Addig sem szabad azonban abba­hagyni a jól bevált védekezést, te­hát a töltések magasítását, erősí­tését. A Vásárhelyi-terv éppen ilyen: áldoz a hagyományos megoldásokra, ugyanakkor átfo­góan szemléli az egész vízgyűjtőt. Az árvízi vésztározók a legismer­tebbek, de csupán ezekkel csak a probléma tört része oldható meg. Mindenesetre modellezzük ezeket és a számok azt mutatják, hogy például egy tiszabecsi tározó 60- 100 centiméterrel tudná csök­kenteni a legnagyobb vizszintet- ilyenből többre is szükség len­ne. Figyelni kell azt is, miképpen gyorsítható a víz lefolyása, és mi van a hullámtereken. Újkeletű kérdés, milyen a hidak árvízátve­zető képessége, mert a folytonos szintemelkedések miatt már ez utóbbiakkal is bajok vannak. Ti­vadarban például a legnagyobb vízszint két év alatt másfél méter­rel emelkedett, idén már megha­ladta a tíz métert, amire koráb­ban nem is gondolhattunk.- Miközben a háttérben elmé­leti kutatómunkával keressük az okokat - folytatta az igazgató -, a gátakon is dolgozunk. Idén 6,2 milliárd forint állt rendelke­zésre töltésépítésre, helyreállí­tásra, erősítésre, és még előreho­zunk a jövő évi keretből mint­egy 3 milliárd forintnyi munkát- szerencsés esetben november végéig tudunk építeni. Nagyon előnyös a későbbiek szempontjá­ból, hogy pénzhiány nem nehe­zíti a munkát. Szinte minden érintett elmond­ja: a tiszai árvizek kulcsa jobbá­ra határainkon kívül található. Ez olyannyira igaz, hogy Ukrajna ugyancsak szenvedett az idei ti­szai árvíztől, ott halálos áldoza­tok is voltak. A kijevi kormány október végén hagyta jóvá a kár­pátaljai Tisza-medence 2002-2006- os évekre vonatkozó komplex ár- vízvédelmi programját, valamint a 2015-ig tartó időszakra előírt in­tézkedéseket. A konkrétumokról Valerij Kaszjancsuk és Oreszt Ivanyickij ukrán határvízi kor- mánymeghatalmazott-helyettese­ket kérdeztük. Tervekből, progra­mokból eddig sem volt hiány, an­nál inkább pénzből. Vajon most másképp lesz-e? Vagy sok, vagy kevés A szakemberek elmondták: a ti­szai árvízvédelmi beruházások szükségességét Ukrajnában nem vitatták, igaz, elegendő pénz so­sem jutott rá. Most a pénzekről is intézkedett a kormány: a 2002. évi költségvetés terhére már 35 mil­lió hrivnyát átutalt Kárpátaljára, hogy a vésztározók tervezését meg lehessen kezdeni. Tíz ilyen létesítményre már ki is írták a tervpályázatot. A konkrét kivite­lezési munkákat feltehetően 2003- ban kezdik. Sokan örültek az új terveknek, mások ellenezték, a kormány azonban nem enged több vitát. Már kijelölték, hol akarnak vésztározót építeni, hol poldert, hol kell a mezőgazdasági munkát megváltozni - például be­tiltani a hegyoldali szántásokat -, hol a legsürgősebb a további hegyomlások megakadályozása. Az első komolyabb számítások 1,4 milliárd hrivnyáról szólnak, ami­nek jelentős hányadát Ukrajna magára vállalja, de számítanak az Európai Unió forrásaira is. Madarassy László, a Budapes­ti Műszaki Egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének ad­junktusa - aki a megye vízgazdál­kodási fejlesztési keretprogramját készítő szakembercsoport munká­ját fogja össze - így vélekedik:- A folyószabályozások ellené­re séftől sem szűntek meg a problémák, amelyek főként az árvizek idején csúcsosodnak ki. Megoldásuk rendszeresen vitá­kat vált ki, és különböző megol­dási javaslatok is születnek a ko­rábbi folyószabályozások alter­natíváira is. Ezek a viták mind azt mutatják, hogy a vízgazdál­kodási gondok - amelyek lénye­gében az „egyszer sok, máskor kevés víz” problémájára egysze­rűsíthetek le - új megoldások ki­dolgozását igényelnék. Erre tech­nikai értelemben mindenképpen lehetőség van, de éppen ilyen módon nem teljesíthetők az öko­lógiai követelmények. Szomszédunkban, a Tisza jobb partján viszont pontosan erre tesznek kísérletet. A folyókkal való együttműködés lehetőségei­nek modellezésére, az árhullá­mok szétterítésén és összegyűj­tésén alapuló tájrehabilitáció és az erre építhető haszonvételek kipróbálására az egyik legalkal­masabb terület a Bodrogköz, ahol mintegy összegződnek a Ti- sza-völgy egészére jellemző prob­lémák. Az elmúlt évek szélsősé­ges időjárási viszonyai közepet­te sorra mentek tönkre a mező- gazdasági vállalkozások. Az em­berek ma az ár- és belvizek, il­letve az aszály árnyékában él­nek. A folyóvölgy „rendszerlen­gése” hovatovább már a megél­hetés jelenlegi formáinak létét veszélyezteti. A természettel foly­tatott folyamatos harc mind gaz­dasági, mind társadalmi, mind pedig mentális síkon kimerítet­te a térség lakosságát. Együtt a folyóval Ez év nyarán tizenkét bodrog­közi helyi önkormányzat és há­rom civil szervezet közhasznú társaságot hozott létre, melynek elsődleges célja a természettel való együttműködésen alapuló gazdaságfejlesztési stratégia, il­letve program kidolgozása. A gazdálkodás átszervezése nem­csak a természetvédelem és az alternatív mezőgazdálkodás ér­dekeinek összehangolását jelent­hetné, hanem új (részben elfele­dett régi) megélhetési lehetősé­geket is teremtene a térség la­kosságának. Most még a kezde­teknél tartanak, de ha elképzelé­seik beválnak, az egész Tisza- völgy profitálhat belőle. Egy kis szabályozási történelem A Tisza folyószabályozási munkái a Tiszavölgyi Társu­lat 1846. évi megalakulásával kezdődtek. Az általuk elvég­zett munkák célja a nagy vízi mederrendezés, s az érintett területek ármentesítése és árvíz elleni védelmének meg­teremtése volt. A Tokaj fe­letti szakaszra - Vásárhelyi Pál elképzelései alapján - hatvanhárom átmetszést ter­veztek, amelyből hatvanegy el is készült 1853-75 között: Zá­hony felett huszonnyolc, alat­ta Tokajig harminchárom épült meg. Ezzel a nagyvízi szabályo­zás el is érte egyik fő célját, az árvizek gyorsabb levezeté­sét. Azóta már tudjuk: a még oly átgondolt, nagy munkák sem jelentettek teljes és vég­leges megoldást. ...ha kiönt, mint a tenger Nevezetessegeink A Vay család szigorú, tömbsze­rű kúriája a XVI. században épült, fahíddal, illetve részben felvonóhíddal. Első említése 1554-ből való, amikor is az építtető Vay Miklós két unokája a kúriai részbirtok miatt peres­kedik. A gazdagon nősült Vay Péter szabolcsi alispán a XVII. század közepén várkas­téllyá alakíttatta át. Megnyittat­ta a földszintet, ajtót, ablakot vágattatott, beboltoztatta a föld­szinten, s az első emeleten levő helyiségeket. Az utóbbi években folyamatos felújítás zajlik a kastélyon Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents