Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-17 / 268. szám
2001. november 17., szombat HÉTVÉGE / 8 TÁRLAT Tokaji hangulatok Tmkávs Tibor Szönyi István festő-ma- gániskolájában készült fel a Képzőművészeti Főiskolára. Változatos technikákat tanult és hasznosított: metszett, rézkarcot készített, tussal és grafittal, pasztell-krétá- val rajzolt, temperával, akvarellel, olajjal festett. 1941-ben került Tokajba. Közel hat évtizeden át örökíthette meg a város utcáit, tereit, festette a tokaji embereket, a táj hangulatait. Képeinek jelentős hányadát a városra hagyta, azzal, hogy azokból lakásában létrejöhessen a Tenkács Múzeum. A Tisza zöldár Idején Téli csend Vörös ház konflissal Elek Emil felvételei MÚZSA Somlyó Zoltán November Ó, november, fütött szobák szüretje! Ó, bús szivem: novemberi vidék! Ó, téli ablak ködös köntösében ti ráncos vállú szőllővenyigék. Ó, fehér kéz! húga orkideáknak, ó, parfőmterhes téli délután! Ó, teaillat lomha gyöngyözése, 6, mély utak, sötétek, kint Budán... Vakító hósikokra gondolok ma: volt egy telem, szerelmes, szép telem. Szívem ezüstös csendjének vizébe e tél színeit belétördelem. Hadd ússzanak rajt, mint az anyatéjben, az élet forró gyöngyei: a szók. ... Vakító hósikokra hullva, fekszem, mint szökő őz nyomában a bozót. Juhász Gyula November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy 6 valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt. Nem is szerettem fanyar új borát, Asszonytalan és pénztelen sorát. Nem is sirattam el, csak csöndesen Elbámulok az eltűnt éveken: És ma sír, zúg, búg, zendül az avar: Holt ifjúságom most élni akar! A Tisza egyre nehezebben tűri az igát A víz nehéz ellenfél, csak hosszú távú, átgondolt programokkal érhetünk el eredményt Amikor békés a Tisza, gyönyörű a táj... Elek Emil felvételei Marik Sándor Beregben sokan már beköltöztek, mások még tűrik az árvíz okozta megpróbáltatásokat. Közben új árvízvédelmi koncepció van születőben. A szakemberek legalábbis így említik röviden azokat az elképzeléseket, amelyeket Hajós Béla államtitkár egy, a Tisza jövőjével foglalkozó október végi konferencián Csongrádon körvonalazott. Az elmúlt négy év tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az árvízszint további emelkedésére kell számítani a Tisza egész vízgyűjtő területén. A legutóbbi rekordoknál akár 1-2 méterrel magasabb vízállások is kialakulhatnak. A töltéseket viszont egy bizonyos határon túl nem lehet tovább emelni, a korábbiaknál jobban figyelembe kell venni egyéb lehetőségeket is, így főként (vész)tározók építését. Az egész vízgyűjtő- Mit jelent ez a mi megyénkben? - kérdeztük Fazekas Lászlót, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóját.- A víz nehéz ellenfél, csak hosszú távú, átgondolt programokkal érhetünk el eredményt - fogalmazott a bevezetőben. - Mindenekelőtt arra kellene választ kapnunk, mi okozza a sorozatban rekordokat döntögető árvizeket. Addig sem szabad azonban abbahagyni a jól bevált védekezést, tehát a töltések magasítását, erősítését. A Vásárhelyi-terv éppen ilyen: áldoz a hagyományos megoldásokra, ugyanakkor átfogóan szemléli az egész vízgyűjtőt. Az árvízi vésztározók a legismertebbek, de csupán ezekkel csak a probléma tört része oldható meg. Mindenesetre modellezzük ezeket és a számok azt mutatják, hogy például egy tiszabecsi tározó 60- 100 centiméterrel tudná csökkenteni a legnagyobb vizszintet- ilyenből többre is szükség lenne. Figyelni kell azt is, miképpen gyorsítható a víz lefolyása, és mi van a hullámtereken. Újkeletű kérdés, milyen a hidak árvízátvezető képessége, mert a folytonos szintemelkedések miatt már ez utóbbiakkal is bajok vannak. Tivadarban például a legnagyobb vízszint két év alatt másfél méterrel emelkedett, idén már meghaladta a tíz métert, amire korábban nem is gondolhattunk.- Miközben a háttérben elméleti kutatómunkával keressük az okokat - folytatta az igazgató -, a gátakon is dolgozunk. Idén 6,2 milliárd forint állt rendelkezésre töltésépítésre, helyreállításra, erősítésre, és még előrehozunk a jövő évi keretből mintegy 3 milliárd forintnyi munkát- szerencsés esetben november végéig tudunk építeni. Nagyon előnyös a későbbiek szempontjából, hogy pénzhiány nem nehezíti a munkát. Szinte minden érintett elmondja: a tiszai árvizek kulcsa jobbára határainkon kívül található. Ez olyannyira igaz, hogy Ukrajna ugyancsak szenvedett az idei tiszai árvíztől, ott halálos áldozatok is voltak. A kijevi kormány október végén hagyta jóvá a kárpátaljai Tisza-medence 2002-2006- os évekre vonatkozó komplex ár- vízvédelmi programját, valamint a 2015-ig tartó időszakra előírt intézkedéseket. A konkrétumokról Valerij Kaszjancsuk és Oreszt Ivanyickij ukrán határvízi kor- mánymeghatalmazott-helyetteseket kérdeztük. Tervekből, programokból eddig sem volt hiány, annál inkább pénzből. Vajon most másképp lesz-e? Vagy sok, vagy kevés A szakemberek elmondták: a tiszai árvízvédelmi beruházások szükségességét Ukrajnában nem vitatták, igaz, elegendő pénz sosem jutott rá. Most a pénzekről is intézkedett a kormány: a 2002. évi költségvetés terhére már 35 millió hrivnyát átutalt Kárpátaljára, hogy a vésztározók tervezését meg lehessen kezdeni. Tíz ilyen létesítményre már ki is írták a tervpályázatot. A konkrét kivitelezési munkákat feltehetően 2003- ban kezdik. Sokan örültek az új terveknek, mások ellenezték, a kormány azonban nem enged több vitát. Már kijelölték, hol akarnak vésztározót építeni, hol poldert, hol kell a mezőgazdasági munkát megváltozni - például betiltani a hegyoldali szántásokat -, hol a legsürgősebb a további hegyomlások megakadályozása. Az első komolyabb számítások 1,4 milliárd hrivnyáról szólnak, aminek jelentős hányadát Ukrajna magára vállalja, de számítanak az Európai Unió forrásaira is. Madarassy László, a Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének adjunktusa - aki a megye vízgazdálkodási fejlesztési keretprogramját készítő szakembercsoport munkáját fogja össze - így vélekedik:- A folyószabályozások ellenére séftől sem szűntek meg a problémák, amelyek főként az árvizek idején csúcsosodnak ki. Megoldásuk rendszeresen vitákat vált ki, és különböző megoldási javaslatok is születnek a korábbi folyószabályozások alternatíváira is. Ezek a viták mind azt mutatják, hogy a vízgazdálkodási gondok - amelyek lényegében az „egyszer sok, máskor kevés víz” problémájára egyszerűsíthetek le - új megoldások kidolgozását igényelnék. Erre technikai értelemben mindenképpen lehetőség van, de éppen ilyen módon nem teljesíthetők az ökológiai követelmények. Szomszédunkban, a Tisza jobb partján viszont pontosan erre tesznek kísérletet. A folyókkal való együttműködés lehetőségeinek modellezésére, az árhullámok szétterítésén és összegyűjtésén alapuló tájrehabilitáció és az erre építhető haszonvételek kipróbálására az egyik legalkalmasabb terület a Bodrogköz, ahol mintegy összegződnek a Ti- sza-völgy egészére jellemző problémák. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási viszonyai közepette sorra mentek tönkre a mező- gazdasági vállalkozások. Az emberek ma az ár- és belvizek, illetve az aszály árnyékában élnek. A folyóvölgy „rendszerlengése” hovatovább már a megélhetés jelenlegi formáinak létét veszélyezteti. A természettel folytatott folyamatos harc mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig mentális síkon kimerítette a térség lakosságát. Együtt a folyóval Ez év nyarán tizenkét bodrogközi helyi önkormányzat és három civil szervezet közhasznú társaságot hozott létre, melynek elsődleges célja a természettel való együttműködésen alapuló gazdaságfejlesztési stratégia, illetve program kidolgozása. A gazdálkodás átszervezése nemcsak a természetvédelem és az alternatív mezőgazdálkodás érdekeinek összehangolását jelenthetné, hanem új (részben elfeledett régi) megélhetési lehetőségeket is teremtene a térség lakosságának. Most még a kezdeteknél tartanak, de ha elképzeléseik beválnak, az egész Tisza- völgy profitálhat belőle. Egy kis szabályozási történelem A Tisza folyószabályozási munkái a Tiszavölgyi Társulat 1846. évi megalakulásával kezdődtek. Az általuk elvégzett munkák célja a nagy vízi mederrendezés, s az érintett területek ármentesítése és árvíz elleni védelmének megteremtése volt. A Tokaj feletti szakaszra - Vásárhelyi Pál elképzelései alapján - hatvanhárom átmetszést terveztek, amelyből hatvanegy el is készült 1853-75 között: Záhony felett huszonnyolc, alatta Tokajig harminchárom épült meg. Ezzel a nagyvízi szabályozás el is érte egyik fő célját, az árvizek gyorsabb levezetését. Azóta már tudjuk: a még oly átgondolt, nagy munkák sem jelentettek teljes és végleges megoldást. ...ha kiönt, mint a tenger Nevezetessegeink A Vay család szigorú, tömbszerű kúriája a XVI. században épült, fahíddal, illetve részben felvonóhíddal. Első említése 1554-ből való, amikor is az építtető Vay Miklós két unokája a kúriai részbirtok miatt pereskedik. A gazdagon nősült Vay Péter szabolcsi alispán a XVII. század közepén várkastéllyá alakíttatta át. Megnyittatta a földszintet, ajtót, ablakot vágattatott, beboltoztatta a földszinten, s az első emeleten levő helyiségeket. Az utóbbi években folyamatos felújítás zajlik a kastélyon Elek Emil felvétele
