Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-15 / 266. szám
2001. november 15., csütörtök Kelet*» Magyarország KULTÚRA /8 HÍREK 0 Elfelejtett álom Nyíregyházán a Krúdy Kamara színpadán november 15-én 17 és 20 órától a Bolygó Kultusz Motel előadásában az Elfejetett álom című darab látható. 0 Pótszerek nélkül Könyv- és plakátkiállítás nyílik november 15-én délután két órakor a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár előadótermében. 0 Fekete Péter Három felvonás operett bemutatójára készül a Szálkái Színkör társulata. A premier november 20-án este hétkor lesz. Keramikusok tárlata Nyíregyháza (KM) - Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán a mai magyar kerámiaművészet két jelentős alkotója. Pályájuk első felében külön úton jártak, csak az anyag tisztelete és szeretete, a mesterség alapos ismerete, a magas tűzön égő, jó minőségű agyagok választékos használata volt közös bennük. Hosszú évek együttes munkájával alakították ki plasztikai - kerámiai formanyelvüket. Debreczeni Zsóka finom, légies, érzéki alakítású plasztikája ötvöződött Pelcz Zoltán erőteljes, drámai, konstruktív formaképzésével; az így létrehozott stílusuk a kettejük legerőteljesebb vonásait egyesíti. Maradéktalanul és magas fokon ismerik a kerámiakészítés technológiáját. Különleges mázaikkal illetve oxidos és redukciós felületkezeléssel fokozzák műtárgyaik esztétikai hatását. A forma és felület ezáltal egymást kölcsönösen erősítő egységgé válik kezük munkája nyomán. Érdemes megtekinteni tárlatukat a Képcsarnok kiállítótermében (Bocskai u. 5. sz.). Bőség Balázs Attila felvétele AZ OLVASÁS ÉVE A méregpohár Nyíregyháza (KM) - Szókratész neve hallatán a legtöbb ember a nagy filozófus híressé vált mondására gondol: „csak azt tudom, hogy nem tudok semmit”, no meg arra, hogy méreg általi halálra ítélték. Mit akart az ember, aki nem írt le egyetlen sort sem? Ha valaki szeretné kialakítani a maga Szókratész-képét, kénytelen kortársak feljegyzéseire hagyatkozni. A nehézségek azonban mindjárt itt kezdődnek, hisz a róla szóló legfontosabb írások szerzői egymástól merőben eltérő szellemek: a komédiaköltő Arisztophanész, a történetíró Xenophón és a két filozófus: Platón és Arisztotelész. Az ily módon átörökített hagyomány ismeretében tehát nem kell csodálkoznunk azon, hogy a fennmaradt források más-más szempontok alapján történő rangsorolása következtében maga a Szókratész-kutatás is különböző képet rajzol erről a jelentős bölcselőről. A Magyar Könyvklub Szókratész című kötete hozzásegíti az olvasót, hogy kialakítsa a maga Szókratész-képét. Az emberarcú szerelem drámája Régi románcok, a népiélek által megőrzött balladák keltek életre García Lorca műveiben Sipeki Péter felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A szerelemnek annyiféle arca van, ahány ember átéli. Talán éppen ezért megfejthetetlen csoda, s tér vissza a témához időről időre az alkotók jó része. A szerelemben nemcsak a társadalmi viszonyok fejeződnek ki, hanem a létezés egészéről kialakított egyes ember vélemény is. Régi románcok, a népiélek által megőrzött balladák, drámai történetek keltek életre Federico García Lorca műveiben. Verseiben és drámáiban egyaránt, így van ez a Vérnász című alkotásában is. Az örök szerelem Leonardo és a messze földön híres szép lány örök szerelmet esküdtek egymásnak. Éjszakánként a jövőt tervezgették, a boldogság szerelmes képeit rajzolták. Leonardo szegény volt, a lány vagyonával nem versenyezhetett. A házasság nem jöhetett létre. Mindketten büszkék voltak. Leonardo megmutatta, hogy akad olyan lány, aki boldogan lesz a felesége. Megnősült, kisfia is született, de nem tudott szabadulni a lánytól. Egykori kedvese ugyancsak nem tudott szabadulni az érzéstől, de erős volt benne a büszkeség: ha Leonardo képes volt megnősülni, neki is akad legény. A leendő vőlegény anyja is belenyugodott fia házasságába. A menyasszony szomorúan készülődik az esküvőre. Mindenkin eluralkodik a feszültség. Félnek, hogy az ellentéteket nem sikerül elsimítani, s a lakodalom borgőzös feszültségében újra felszínre törnek az indulatok. Az esküvő után, a lakodalmi sokaságban azonban hiába keresik a menyasszonyt: Leonardo megszöktette. Megkezdődik az üldözés, s az íratlan törvény szerint mindkét félnek bűnhődnie kell. Az ifjú férj utoléri a menekülőket, s a küzdelemben mindkét férfi elvérzik. Az ifjú asszony visszatér Jelenet az előadásból anyósa házába, s elmondja, hogy szívében még mindig Leonardo él, kéri, hogy öljék meg. Együtt gyászolják a két fiatalembert, akiket elragadott a bosszúvágy. Tragikus színekkel festett lírai történet. A költői dráma emelkedett szépsége nem tudja a konfliktusokat lecsupaszítani, nem képes az összeütközésekre koncentrálni. Veretes szépség A Móricz Zsigmond Színház előadása sem tudott ez alól kibújni, ami nem baj, mert feszes szépségű, balladai hangulatú első részt láthattunk. Nagyszerűek voltak Varjú Olga, Szabó Zoltán, Széles Zita, Menszátor Hé- resz Attila, Horváth Réka, Szegedi Dezső, Szabó Tünde és Zubor Ágnes. Varázslatos volt az a világ, amit megmutatott, teli feszültséggel, visszafogott, mégis erős intenzitású indulattal. Az előadásnak ez a része egészen az üldözési jelenetig tartott, attól kezdve már több szerep jutott az elvontságra törő költészetnek, egy kicsit a miszticizmusnak is. Forgács Péter rendezése próbára teszi a nézőt. Az előadás hangvétele, a költői képek, a színpadi metaforák gazdagsága nehezíti a befogadást. Másrészt bemutatkozhattak a színház új tagjai is: Széles Zita, Szabó Zoltán, Menszátor Héresz Attila, Kuthy Patrícia, Fábián Gábor most nyújtották át a névjegyüket. Széles Zita a menyasszony szerepében nagyszerű volt, látszott rajta, hogy számára a színjátszás azonos az élettel. Bizonyos, hogy sok jó szerepformálás vár még rá. Leonardo szerepében Menszátor Héresz Attilát láthattuk. Mivel a történet a színpadon kívül zajlott le még a cselekmény kezdete előtt, ezért hiányozhatott belőle a valóságos ellentét. Mi már csak a következményt, a nyers indulatot láttuk, s nem igazán értettük, hogy miért bánik durván a feleségével (Horváth Réka), aki pedig jórészt a némasága fedezékébe menekül, mert nincsen más lehetősége arra, hogy megtartsa a férjét. Önmagának és a gyermekének. A vőlegény szerepében Szabó Zoltánnak kétrétegű figurát kell eljátszania. Az egyikben hajlott a megbékélésre, mintha szívesebben élte volna a valóságos élet örömeit. De nem léphetett ki a balladai történet egyértelmű világából, vállalnia kellett a harcot. Játékának markánsabb színeire biztosan lesz még módunk. A fiatalok szerelmi története köré a felnőttek kerítik a hálót. A megszokás, az íratlan törvények szövevényéből nem segítenek kitörni, erőtlen próbálkozásuk eleve kudarcra van ítélve. Mintha az eleve elrendelés, a görög sorstragédiák komor fenségű világát kellene ezen a földön újra megélni. Ennek a világnak a megrajzolásában hiteles megoldásokat láthattunk Varjú Olgától, Szabó Tündétől, Szegedi Dezsőtől és Zubor Ágnestől. Színpadi metaforák Forgács Péter rendezése nem akart utat vágni ennek a költői drámának a szövevényes világában. Lorcára bízta, hogy megérinti-e a mai nézőt. Nem csalatkozott benne. Az előadás második fele talán hosszúnak tűnhetett, túlságosan részletezőnek, de mások a költészet törvényei és mások a színpadé, a drámáé. Leginkább ez a rész állt ellen a színpadra állításnak. Jók voltak Füzér Anni jelmezei és díszletei, Gyöngyösi Tamás koreográfiája jól segítette a történet drámai feszültségének kibontását, ahogy megtette ezt Weber Kristóf zenei anyaga is. Három CD a Dongó együttes igazsága A 25 éves jubileumot kitűnő válogatásokkal ünnepli a zenekar Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Dongó együttes huszonöt éve alakult. Azóta új és új nemzedékek hallgatták a muzsikájukat. Tanulták a ritmust, a közös éneklést, a jókedvet. De az együttesnek nagy szerepe van/volt abban is, hogy a magyar költészet ritmust és dallamot kívánó versei üyen módon is eljuthattak a fogékony közönséghez. A jubileumot igazi szenzációval ünnepli az együttes. A Peri- feric Records kiadó, miután meghallgatta a demofelvételeket, kedvező választ adott, s a napokban egyszerre három CD is megjelent! Ez bizony nem nagyon volt eddig a magyar zenei életben. A Hazát féltő címmel megjelent CD, a Dongó együttes által megzenésített verseket tartalmaz, tisztelgő megemlékezésül két nagy történelmi sorsfordulónkra, az 1848-as és az 1956- os forradalomra és szabadságharcra. Új és régi dalok A Napsugárhívogató magyar költők igényesen megzenésített gyermekverseit tartalmazza. Öröm, hogy ezen megyebeli alkotó, Bodnár István is helyet kapott. Számos új dal mellett szerepelnek rajta a korábbi UgA CD-k plakátja KM-reprodukciő róiskola című kazettájuk legsikeresebb dalai is felújított, átdolgozott változatban. A mai reklámokkal és hamis imázzsal terhelt világunkban hiánypótló ez a mű. A versek témája, gondolatvilága, költői játékossága, a dallamok harmóniai és ritmikai sokszínűsége nemcsak élményt nyújt, hanem ízlést is formál. A hópelyhek kavargása, a befagyott tó csillogása, egy jól sikerült hóember, a Mikulás érkezését megelőző várakozás izgalma, a Karácsony meghittsége minden évben újra és újra felejthetetlen élményt nyújt. A Hópelyhek tánca című CD ezeket idézi fel a költészet nyelvén, igényes, hangulatos zene közvetítésével. Eredeti szerzemények Balázsi Gyula az együttes vezetője fáradt és izgatott is egyszerre, amikor a múltat idézi és az elképzelésekről szól. - Az együttes összetétele sokat változott az elmúlt években. Erősödött a vokális jelleg, sokat javult a hangszerelés színvonala. Fontosnak tartom, hogy a három lemezen eredeti, saját szerzemények hallhatók. így aztán arról is képet lehet formálni, hogy milyen a csoport zenei irányultsága, ízlése, világképe. A stúdiófelvételek egész nyáron tartottak Nyíregyházán, a TLS Zeneházban. Mindhárom lemez zenei rendezője Kazár Pál, a borítókat Simon Tibor nyíregyházi grafikus készítette, a fotók Csutkái Csaba munkái. A dalokat minden bizonnyal szárnyára veszi az idő. Erre minden lehetőség megvan, hiszen a filharmóniai koncertek keretében huszonnyolc alkalommal lépnek a közönség elé a Magyar költők - magyar évszázadok sorozatban. A Dongó együttes tagjai: Balázsi Gyula, Cseke Andrea, Cseke Zoltán, Korponai Tibor, Romano- vics István új sikerekre készülnek. ANYANYELVI FÉLPERCES Ishow-ztuk Nyíregyháza (Minya Károly) - Sótlan világunkban időnként jó egy csipetnyi show, de úgy vélem mára egy kissé elshow-zták a műsorokat a televízióban. Az első magyar show- készítők között volt Vitray Tamás a Talkshow-val, ezt idővel átírta fonetikusan: Tóksó lett, (tóksótartókat is osztott a vendégeknek), majd magyarította Telefe- révé. Azonban ettől kezdve nem volt megállás, mindenféle műsort igyekeznek azóta is ráshow-zni a kedves nézőre. Kvízshow, Top show, Kibeszélő show, Konyhashow. Találónak tekinthető az Esti showder, amelyben a műsorvezető valóban megállás nélkül nyomja a sódert, a Show-bálvány pedig hátratekintő műsor, az ismert bibliai párhuzam alapján kapta a nevét. Erőltetett azonban a név akkor, amikor egy szótagot helyettesít a show , s az ejtésben röviden kellene hangzania. Például a Hovatovább ragyogó cím, az alcím kevésbé: showrakoztató (szóra- kozató, sorakoztató?) játék.
