Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

2001. november 3., szombat Kelet» Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Üj utcanévtáblák A tiszavasvári ön- kormányzat egy korábbi döntéssel új ut­canévtáblák elhelyezését határozta el. A 625 tábla elhelyezését a közelmúltban kezdték el. 0 A kisebbségről A megyei közgyűlés november 8-án, csütörtök déli 12 órá­tól a megyeházán közmeghallgatást tart kisebbségi kérdésekről, valamint a me­gyei önkormányzat intézményeinek szol­gáltatásairól. NÉZŐPONT Szeretet­százalék Angyal Sándor Hallhattuk: azt fontolgatja a nagyobbik kormányzó párt, a Fidesz vezérkara, hogy javasolni fogják a jövedelmek bizonyos százalékát - az egyházak és a különböző' civil szervezetek mintájára - a szülőknek is felajánlhatóvá tenni. Első hallásra ez egy rendkívül tisztességes szándékot takar: azt, hogy a nemzet így is becsülje meg öreg­jeit, teremtsen nekik valamivel elviselhe­tőbb körülményeket. Ha majd dönt a Par­lament, akkor a keresettel - és így szemé­lyi jövedelemadóval - rendelkező aktív dolgozó adójának 1-2 százalékáról úgy rendelkezhet, hogy azt pedig juttassák el az adóhivataltól az ő szeretett szüleinek. Aztán megszólal erre a rádióban Ferge Zsuzsa szociológus és azt mondja: ezzel megint csak mélyül a szakadék a társadal­mon belül. Tudniillik, akinek nincs adózható jövedelme, az bizony egy lyukas fillért sem juttathat majd a szüleinek, mert nincs miből rendelkeznie. Ugyanakkor a havonta száz vagy több száz ezer forintos jövedelem után adózó tehetősebb réteg szép kis összegeket adhat majd ilyen mó­don felmenőjének, meghálálván azt, hogy taníttatták, egyengették a siker felé vezető úton. Ferge szerint itt van a fiatal demokra­ták javaslatának egyik buktatója. Sok olyan ismerősöm van, aki jól jövedelmező, ma­gas funkcióba került, de legfeljebb kará­csonykor jutottak eszébe szülei, akkor ruc­cant haza a hivatali autóval egy villámláto­gatásra, átadni a kiló szaloncukrot. Másfe­lől vannak szegények, akik még az utolsót is odaadták, ha például kórházba került az édesanyjuk. Bár maga a miniszterelnök is szimpa­tizál a javaslattal - azzal, hogy egy bizo­nyos százalékot lehessen átutalni a nyug­díjas szülőknek -, ő sem rejtette véka alá, hogy ez még csak egy párt elképzelése, ami természetesen módosulhat, változhat, amikor a szakemberek, a kormány elé ke­rül, s amikor majd a Tisztelt Házban is lehet nyomni a gombot. Úgy tűnik, erre a végiggondolásra szükség is lesz, hiszen egy brit kutató felmérése szerint Ma­gyarországon az emberek 73 százaléká­nak jövedelme nem éri el az uniós átlag felét; ezen belül pedig a szegénység egy­re inkább a vidék, a falvak jellemzője. Békebeli törvényekkel katasztrófa után Sok tanulsággal szolgált az újjáépítés és helyreállítás a hivatalok, hatóságok számára is Gergelyiugornyán az építő cég, az Isobau minden olyan ház tulajdonosának adott lakókonténert, akiknek a háza nem készült el a szeptember végi határidőre. A fűthető, vizesblokkokkal felszerelt dupla kon­ténerek addig maradnak, amíg az új házak el nem készülnek. Képünk a héttagú Kovács család házánál készült Balázs Attila felvétele Györke László Nyíregyháza (KM) - A Me­gyei Közigazgatási Hivatal vezetője a márciusi árvíz óta 928 szerződést írt alá káro­sultakkal, melyek közül 725 újjáépítésről, 145 vásárlás­ról, 58 kártalanításról szól. Valójában azonban 1106 házat bontottak, illetve bontanak le az árvízkárt szenvedett települése­ken. A különbözet tartalmaz töb­bek között 30 olyan vásárlást, melyeket a hivatalon kívüli okok miatt nem írhattak alá, valamint 110 jogos és 18 jogtalan kártala­nítási igényt. Az alagút vége?- Ezen túlmenően még 1907 ingatlan került fel a helyreállí- tandók, felújítandók listájára - mondja dr. Kovács János hiva­talvezető -, melyek közül azon­ban 184-ről kiderült, hogy le kell bontani, tehát a tulajdonosokkal újjáépítési szerződést kellett köt­ni. A nyár végén jelentkeztek újabb problémák, ugyanis 125 la­kóházról kiderült, hogy helyreál­lításuk nem egyszerű. Az úgyne­vezett nagy értékű helyreállítá­sok költsége esetenként megha­ladja egy nagyjából hasonló mé­n ................ Minden elismeré­sem azoké a köz­tisztviselőké akik a hétvégeken is dolgoztak, szabad­ságon sem voltak Dr. Kovács János .........................ff retú használt ingatlan forgalmi értékét, ezért felvetődött előbb egy tarpai fórumon, hogy azt a tulajdonos felcserélhesse vásár­lásra. Ezt a javaslatot a soron következő Helyreállítási és Új­jáépítési Tárcaközi Bizottság el­fogadta. Eddig 35 érintett válasz­totta a vásárlást. A szerződések előkészítése folyamatban van. Azt már többször elmondtam, hogy a károsultakat mentesítet­tük a hivatali ügyintézés, vala­mint az illetékek befizetése alól, egyedül az adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzésének díját - mivel ez közvetlenül a károsult és az eladó között jött létre - kel­lett az érintetteknek kifizetni.- A vásárlás lehetőségével nem állt-e fenn annak a veszélye, hogy elnéptelenedik Bereg?- A beregiek nagy többsége annál sokkal jobban ragaszkodik szülőföldjéhez. Viszont tény: nem mindenki a térségben vá­lasztott lakást. A vásárlással sok probléma volt, mert a felhasznál­ható keretnél, melyet a régi ház alapterülete és az egy négyzet- méter újjáépítési költség alapján állapítottak meg, gyakran drá­gábbat választottak. A kiszemelt lakást minden esetben igazság­ügyi ingatlanforgalmi szakértő ellenőrizte, s bizony előfordult, hogy négy-öt szemle után lehe­tett csak szerződést kötni. Prio­ritást azonban a kezdetektől az újjáépítés élvezett. Persze jelent­keztek egészen egyedi igények is: volt, aki azt szerette volna, ha az ország más vidékén építik fel új házát... Igazolni kell- Több fórumon is szóba ke­rült, hogy a lakatlan ingatlano­kat újjá kell-e építeni? Állítólag az eredeti kormányhatározat ilyen kitételt nem tartalmazott.- Mivel az újjáépítés a lakha­tás megteremtéséről szól, az au­gusztus 14-ei csarodai kormány­ülés elfogadta a tárcaközi bizott­ság álláspontját, s véglegessé vált, hogy a nem lakott ingatla­nok közül azokat, melyek el­pusztultak, súlyos kárt szenved­tek, nem építik újjá, kártalaní­tásra természetesen jogosultak a tulajdonosok. Sok vita volt ab­ból, miként igazolja a település jegyzője, hogy a tönkrement há­zat lakták. Nyilván azt a válto­zatot, mely szerint a jegyző iga­zolja, hogy az előtte megjelenő személy nyilatkozik erről - nem tudtam elfogadni. Abban, hogy a még lezáratlan kártalanítási ügyek száma 110, ez a körül­mény is közrejátszik, valamint az, hogy a lakóházak hasznos alapterületét és a komfortfoko­zatot az újjáépítési biztosoknak, illetve az I. fokú kiemelt építés­ügyi hatóságoknak igazolniuk keü.- „Békeidőben” a hivatali ügy­intézés meglehetősen lassú, bürok­ratikus. A bírálók szerint ez is közrejátszott abban, hogy elhúzó­dott a helyreállítás.- Tény, hogy katasztrófatörvé­nyünk nem tartalmaz a hely­reállításra, újjáépítésre vonatko­zó jogszabályokat. Tehát a köz- igazgatási hivatalnak, mint az állam nevében eljáró szervnek sokszor kellett rögtönöznie úgy, hogy a hatályos törvények ne sé­rüljenek, de az átfutási időt is lerövidítsük. Munkatársaim ­akik közül 12-en foglalkoznak közvetlenül ezzel - dolgozták ki például a szerződéstípusokat, az engedélyezési ügymenetet, s minden elismerésem azoké a köztisztviselőké, akik a hétvége­ken is dolgoztak, most sem pi­hennek, s nem voltak egész év­ben szabadságon. Ha már szóba került az elhúzódás, hadd mond­jam el, hogy ebben az is közre­játszott, hogy például legalább száz esetben voltad tisztázatla­nok a tulajdonviszonyok. Arra volt elképzelés, hogy a sürgető idő miatt azzal kössünk szerző­dést, aki éppen lakta a házat. öt szerződés Csakhogy ingatlant lebontani ma Magyarországon a tulajdo­nos beleegyezése nélkül nem le­het. Az is hátráltatta a folyama­tot, amikor egy ingatlan több tu­lajdonosa nem tudott megegyez­ni. A kuriózumok közé tartozik, hogy volt olyan ház, melynek utolsó bejegyezett, hivatalos tu­lajdonosa a századforduló táján hunyt el.- Mikor kötötték meg az utol­só újjáépítési szerződést?- Októberben még öt ilyen szerződést kötöttünk, s ezzel le is zárult az újjáépítésnek ez a szakasza. ELETKEPEK Kiköpött Lajos Törő István- Tisztára kiköpött Lajos ez a gyerek! - csapja össze a ke­zét Nusika. - Az orrocskája, meg a szája, de még a füle is! A szeme meg, egyenesen be­szélgető, mint az övé!- Melik Lajosra gondol lel­kem? - kérdez vissza Sacika, amikor Nusika már minden felsorolásból kifogy.- Melikre? - néz rá furcsán Nusika. - Hát, a mi Lajo­sunkra!- Arra? Abbul van vagy há­rom...!- Ne mondja! Hogy lenne három?- Ott van először is a kese Lajos. Tuggya, a selyemszőrű Olgica ura. Annak van ilyen füle. Az a bandzsi...- Hát ez mégsem bandzsi. Sőt, nagyon is aranyos kis szemecskéje van, mint a sán­ta Lajosnak...!- Hát színvak maga? Annak éppen fekete szeme van, mint ennek itt...! - gesztikulál Saci­ka. - De még a haja is fekete. Meg a bekecse...!- Hát azt meg mán maga honnan tuggya? Tán melege­dett is azalatt a bekecs alatt?- Elmén maga vén boszor­kány! - vigyorog Sacika. - Azért is a mi Lajosunkra ha­sonlít. Nézze mög, ugyanúgy hadonászik az öklével!- Mint amikor jól berúg a Lajos. Maga csak tuggya, mert oda is csap. Ezt már a többi apróság is neveti. Pláne ak­kor, amikor jönni látják La­jost. Lakatosné nem is állja meg, hogy oda ne mondjon.- Ez a mi Lajosunk nem ta­gadja mög magát. Néz ez min­denhová, hogy valamit lásson! Mög haragban van minden­kivel!- Inkább jóban maga vén pipás! Hogy lehet akkor há­rom is belőle? - torkollja le Nusika.- Nem köll ahhoz három Lajos, csak három fejércseléd. De egy Lajos legalább kell! - nyelvel vissza Lakatosné.- Hát pont ez lenne az? - csodálkozik Nusika.- Egy tőről fakad az mind. Jó töve van ennek a Lajosnak!- s ő is megnézi a csöppséget.- Kiköpött Lajos az! - s meg­nyugszik, hogy mégsem Elemér. Sütemények versenye Fehérgyarmaton A szerző felvétele Sütemények versenye Fehérgyarmat (Molnár Ká­roly) - A fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Ház nép­művelői a napokban arra bíz­tatták a városlakókat, kapcsolód­janak be készítményeikkel a Sü­temények versenyébe. A cél az volt, hogy ki-ki saját készítésű fi­nomságokkal bizonyítsa hozzáér­tését. Az volt a feltétel, hogy a készítés közben őszi gyümölcsö­ket és ezek lekvárjait használják fel. A zsűri elnöke Bereczky At­tila cukrászmester volt. Elsőként a zsűri tagjai ízlelték a bírálan­dó termékeket. Egyhangú dön­téssel Korponay Gyuláné szőlő­levél formájú tortakölteménye lett az első. A Hadház utcai óvo­da Blanka nénije az elmúlt évek­ben különböző évfordulókon, születésnapon, névnapokon már bizonyította ötletgazdagságát, il­letve cukrásztudományát. Jutal­ma egy falióra lett, s az, hogy pillanatokon belül gazdára talált a nyertes mű minden kis része. Második helyezett lett Váradi Antalné, harmadik Csepelyi Sán- dorné. Különdíjat kapott Múzsái Zoltánná. Ők sütéshez való esz­közöket, illetve a különböző ét­kek elkészítésére alkalmas re­ceptkönyveket kaptak jutalmul.

Next

/
Thumbnails
Contents