Kelet-Magyarország, 2001. november (61. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-10 / 262. szám
2001. november 10., szombat HÉTVÉGE /9 KMw Mbgyaiwszóg Az aranykezű borász Galambos Béla Noszvaj, a bükkaljai és az egri borvidék határán fekvő kedves kis falu rézfedeles templomtornya még csak föl-föl tűnik a hegyek felé kaptató út kanyarjaiban, amikor jobbkéz felől feltűnik a Thummerer pincészet. A tulajdonos Thummerer Vilmos neve bizonyára ismerősen cseng még azok fülében is, akik a borászati szakmát nem különösebb ismerik, ám a kiváló borok nyújtotta gasztronómiai élvezeteket annál inkább kedvelik. A telephelye udvarán az előző nap nyert mustból éppen mintát vevő tulajdonos 1995-ben az év borásza, 1999- ben az esztendő egri szőlőtermelője volt, hogy a leghíresebb borairól ne is beszéljünk Virágból szőlő Családi gyökerek nélkül indulva a szőlőtermesztést 7 hektáron kezdte a tanult szakmája szerint végül ehhez is értő, most már neves vincellér. Az általában mindenhez jó érzékkel nyúló kertész legbecsesebb partnerével: a feleségével dísznövénytermesztésbe fogott, s mint egri virágkertész az olajár-robbanásig 8 jó év alatt kereste meg a nagy álom: a saját pincészethez szükséges anyagiakat. Ma 50 hektár fölött van Thummererék saját ültetvénye és a szőlő megtermelésétől kezdve, a feldolgozásán, borrá alakításán át a palackozásig és értékesítéséig minden a család kezében van. A Thummerer boroknak csaknem a fele nyugati országok - Belgiumba, Németországba, az Egyesült Államokba - borkedvelőinek az asztalára kerül. Thummerer Vilmos tufába vájt birodalmára a legbüszkébb A szerző felvétele A noszvaji pincészet tulajdonosának filozófiája az, hogy nem egyféle bort készít, mivel célja egy-egy igényes étterem teljes borválasztékának a kielégítése. A tavalyi Vina Gora nemzetközi borversenyen elért nemzetközi sikert követően egy csapásra híressé vált Vili Papa cuvée névadó gazdája szerint a kiváló minőségű borok nem véletlenül születnek. A rendszerváltás után olyan termőterületeket sikerült megszerezniük, amelyek mindig a csúcsminőséget adták az egri borvidéken. A megvásárolt dűlőket hatalmas energiával, erővel, pénzel újratelepítették. Olyan művelésmódokat alkalmaznak, olyan optimálissan alacsony termésátlagokat hagynak meg az ültetvényeiken, hogy majd minden évben csúcs- minőségű szőlőtermés születhessen. Színvonalas alatt, nem- Ezek a dűlők, jó kezekben, mindig tudnak két cukorfokkal többet az átlagtól, de ha egy-egy rossz évben még itt sem üti meg a szőlő azt a magas minőséget, akkor inkább nem is készítünk belőle abban az évben olyan különleges minőségű bort, amelyet megismertettünk a világgal. Inkább kimarad egy évjárat, mint hogy a bevezetett színvonal alatti legyen a bor - vall szakmai ars poeticájáról Thummerer Vilmos. Azt, hogy milyen minőséget állít elő az ember borászként, az nem föltétlenül technológia kérdése, bár van olyan vélemény is, hogy egri bor esetében mégis csak az. Az ilyen, mondhatni „csúcs”-technológiá- nak szerves része maga a pince, esetünkben egy csodás, száz éve Galassy földbirtokos által riolit tufába vájt építmény, amelyet 1992-ben sikerült megvásárolnunk. Beletartoznak a rendkívül kíméletes feldolgozó berendezések: bogyózó gépek, membrán prések, a hűtőrendszerek, a hűtéssel, szabályozott hőmérséklettel irányított erjesztő terek, a borászati szűrők. Ha minden technológiai berendezésünket összeszámolnék biztos, hogy 100 millió forint fölötti érték jönne ki. Ezzel már olyan színvonalon áll a pincészetünk, amellyel nem vallanánk szégyent sehol a világon. A pénz mai, az ötlet kétszáz éves Január 1-től az euró lesz a fizetőeszköz Nyugat-Európa legtöbb országában Balogh József Hónapok óta téma főképp Nyugat-Európában, de nálunk is, hogy január 1-től 12 országban az euró lesz a fizetőeszköz.- A közös pénz nagy ötlet, de egyáltalán nem eredeti - mondja dr. Fekete Zoltán numizmatikus, a megyei Közigazgatási Hivatal nyugalmazott elnöke, akinek egy komoly tanulmánya jelent meg a Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XV. számában Fémpénzek Európában címmel.- A tapasztalatok szerint nagyon nehezen szoknak hozzá, pedig már régen rögzítették, menynyi lesz az átváltási kulcs és azon nem változtattak. Túl ezen, elszámolási pénzként az euró gyakorlatilag már funkcionál, az eladók, a szolgáltatást nyújtók nem csak a saját ország fizetési pénznemét tüntetik fel a számlájukon, hanem a márka, a frank, a shilling, a líra, stb mellett megjelölik az eurót, hadd szokjanak hozzá az emberek. Német mintára- A változás 2002-től az, hogy kötelező lesz és az előre kigondolt féléves lassú áttérés helyett a német mintára a gyors áttérést választották. Annak idején, amikor a két Németország újra egyesült, a keleti pénzt egyik óráról a másikra egy az egyben átváltották. Itt is az szeretnék elérni, hogy legkésőbb 2002 február elsejétől minden olyan országban, amelyik csatlakozott az Európai Unióhoz - három kivétel azért van -, ott átváltják és attól a naptól kezdve ott a törvényes fizetőeszköz az euró lesz. Nem nagyon beszélnek az euró történetéről, úgy néz ki, mint a huszadik századvég egyik pénzügyi csodája.- Utánanéztem a dolgoknak és megállapítottam, hogy az európai országok közös pénz reményében már a 19. század elején összefogtak és végül is 1865-ben létre is hozták a latin éremuniót, amelyben a szerződő tagállamok lényegében ugyanolyen kötelezettségeknek vetették magukat alá, mint a most eurót aláíró országok. Megállapodtak abban, hogy egyes tagországok mennyi pénzt verhetnek, továbbá milyen feltételekkel lehet egymás pénzeit átváltani. Először Belgium, Franciaország, Olaszország, és Svájc mondta ki az uniót. Ehhez később még kilenc európai ország is csatlakozott, Magyarország 1892- ben lett a latin éremunió tagja, amely a világháború idején fokozatosan veszített jelentőségéből, s 1927-ben formálisan is megszűnt. Mellkép az uralkodóról- Ami a pénz külső megjelenését illeti, nagyon érdekes lesz az összehasonlítás. A mostani érmékből nyolc féle címletet vernek, lesz 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent, valamint 1 és 2 euró. Ezekben annyi lesz a közös, hogy az úgynevezett értékoldal, a hátoldal egységes lesz, az lesz rá írva: egy eurócent. Az úgynevezett előlap pedig mindenütt nemzeti szimbólumokat fog tartalmazni, tehát minden ország maga dönt róla, hogy mit tesz rá.- Akinek van otthon a láda fiában régi egykoronása, megnézheti, ugyez volt a latin éremunió tagállamainak közös pénze. Az előoldalon 13 orszából tíznél az uralkodó mellképe volt látható, nálunk értelemszerűen Ferenc Józsefé, Svájcnál és Franciaországnál nemzeti szimbólum, San Ma- rinónál pedig a címer. Most annyi változás lesz, hogy papírpénz - az 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurós mind a két oldala egységes lesz. A színük természetesen eltérő lesz, de a nemzeti szimbólumok helyett az összeurópai értékek szimbólumai láthatók. Visszatérve az európai latin éremunióhoz, az előzmény ott is az átválthatóság volt. A mai euró lényege azonban mégis csak az, hogy megteremti egy későbbi teljes körű európai pénz magját. (A mostani 15 európai tagállam közül csak tizenkettőben vezetik be, háromnál eltérő indokok miatt nem). Ha mi is Európai Unió tagjai leszünk, várhatóan mi is csatlakozni fogunk ehhez. Első lépésItt az új euró ben meg kell majd határozni az átváltási kulcsot. Kulcsszám alapján A közös pénz nem attól lett közös, hogy ugyanaz a pénz forog minden országban az emberek zsebében, hanem attól, hogy a rögzített átváltási kulcsszám alapján nemcsak a nemzetgazdaság lesz a meghatározója a pénzértéknek, hanem az európai közösség pénzértéke. Mi tehát ettől erősödést várhatunk. Nekünk azért jó az Európai Unióhoz kötődnünk és csatlakoznunk, mert egy nemzet életében bármikor előfordulhat kisebb-nagyobb gazdasági törés, akkor mindjárt leesik a pénz értéke, vagy ha az ellentkezője történik, akkor megerősödik. Ezt hallhattuk, amikor konvertibilis lett a forint, ez viszont az exportKM-illusztráció ra termelőkre éppen ellentétes hatást gyakorolt. Tehát kivédi, de legalábbis lefékezi a különböző hatásokat és ezáltal pár évtized múlva az eurónak világpénzzé kell válnia, mert ha Európa 400 millió lakosa elfogadja, akkor elfogadja a világnak azon része is, amelyik Európával kereskedik. A pénzváltás nem egy sima pénzcsere, ilyen a közelmúltban nem fordult elő, a latin éremunió is fokozatos, évtizedek alatt végbemenő folyamat volt. Azóta viszont felgyorsult az élet. Az megint más lapra tartozik, hogy az elektronikus fizetési módszerek bevezetésével a készpénzforgalom egyre inkább háttérbe szorul, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ha nem ismerjük a pénz valós értékét, akkor mindenki becsapottnak érezheti magát. Nem váltás, pénzcsere Azt is mondják, mi még sokára jutunk az euró közelébe. Nem így van. Ha jövőre elmegyünk Hegyeshalmon túlra, ott is az euróval fogunk találkozni. Nekünk tehát nem érdekességként kell megismerni az eurót, és az euró funkcióit, hanem szükségből, mert ezzel fogunk fizetni és akik kereskedelemmel foglalkoznak, azoknak hozzá kell szokni, hogy nem lesz márka, s nem lesz frank és shilling, akarva, akaratlanul részévé válunk az európai változásnak. Ezért aki otthon, vagy devizaszámláján európai valutát tart, most váltsa át, ezt most minden bank átváltja, jövőre azonban már nem pénzváltás, hanem pénzcsere lesz és ez meg kell fizeni. A státustörvény Székelyudvarhelyrol nézve A román állam azért tiltakozik, mert számára az asszimilációs törekvés nehezebb lesz Marik Sándor Státustörvény - napjaink egyik legismertebb kifejezése lett. A nemzetközi szintű viták révén sokat tudunk róla. Azt viszont, hogy valójában mit jelent például egy székelyföldi magyarnak, itthon csak a beavatottak tudják. Éppen ezért megkértük a csaknem színmagyar város, Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) polgármesterét, Szász Jenőt, avassa be olvasóinkat: a praktikus dolgokon kívül (tanulási, munka- vállalási lehetőségek, egészség- ügyi ellátás, stb.) miért is fontos számukra a státustörvény, és miért vannak róla folyamatosan éles politikai viták. Lelki trauma- Számomra azt jelenti, hogy végre nyolcvan év után mi is magyarnak vallhatjuk magunkat - mondta bevezetőben. - Ugyanis nagyon sokáig - a kádári Magyarországon, sőt a rendszerváltozás után néhány évig - amikor Magyarországra utaztunk „lero- mánoztak”, románként szólítottak minket. Mostanra a magyar közgondolkodás megváltozott. Korábban sem a magyar nép, a polgárság volt a vétkes azért, mert csaknem negyven évig nem beszélhettek Erdélyről, a történelemkönyvek sem tárgyalták, inSzász Jenő székelyudvarhelyl polgármester A szerző felvétele kább a megbonthatatlan magyar-szovjet barátságot dicsérték. Tizenegy év elteltével azt mondhatjuk, az anyaország közvéleménye nagy részben támogatja a határon túli magyarsággal való törődést. Nagyon sok magyarországi család is érintett, mert nemcsak kölcsönös érzelmi kötődés, hanem családi szálak is egymáshoz kötnek bennünket.- Idehaza, Romániában nyolcvan éve kisebbségben él a magyarság, gyakorlatilag hazátlanok voltunk. Amikor román katonai szolgálatra vonultak be fiataljaink, hontalanoknak csúfolták őket román társaik. Ez a helyzet lélektanilag is komoly trauma, erkölcsi nyomás. Szinte feldolgozhatatlan: idehaza azt mondják hontalan, a magyar határon meg azt mondják, hogy román. Na és akkor ki is vagyok én? És hibás vagyok azért, hogy az én szüleim magyar állampolgároknak születtek és anélkül, hogy ők a helyüket változtatták volna földrajzilag, a határt a fejük fölött „eltolták”. Az én nagy- szüleim például kétszer voltak magyar állampolgárok, és most - végre - a 83 éves nagymamám ismét magyarnak vallhatja magát, mert van remény arra, hogy a státusztörvény kapcsán egy magyarigazolványt kiváltson. Nemcsak a nyelv- Mit jelent majd a magyarigazolvány a gyakorlatban? Ki kaphatja egyáltalán?- Ha jól értesültem, akkor a törvényben az a feltétel: aki magyarnak vallja magát, magyar igazolványt kaphat. Tegyük hozzá: ahogyan még rendelkezni fog a végrehajtási utasítás. A törvény rólunk szól, és nekünk az adott körülmények között kell jól mozgósítanunk a határon túli magyarságot, ez a mi érdekünk. A vitákról: nem lehet erről a törvényről azt mondani, hogy rossz, hiszen a felvidéki magyarság nagyon támogatja, a délvidékiek úgy szintén. Kárpátalján is elégedettek vele, egyedül az RMDSZ politikai vezetése viszonyul rosszul hozzá, sokszor úgy tesz, mintha a státustörvény csupán a két kormányra tartozna. Pedig a státustörvény végre egy olyan kihívás, amiért érdemes lenne magyar szervezeteket működtetni.- És miért tiltakozik a státustörvény miatt a román kormány?- A román kormány azért tiltakozik, mert asszimilálni szeretne. Ceausescu idején ipart telepítettek a magyarok lakta területeken, mellé lakást építettek és így költöztették be a románokat. És természetesen a vegyes házasságokból fakadóan is történtek különböző asszimilációs törekvések. 1990 után már nincs pénz az iparosításra, a piacgazdaság kialakulóban van. Most az állam másik két oldalról közelít, a hadsereg és az egyház révén. Két népszerű intézmény nálunk az emberek szemében és ezek mögé elbújva telepítenek különböző román bázisokat például Székelyfól- dön vagy más olyan területeken ahol fontos, hogy belakják azt a területet, amit a történelem kegyelméből megkaptak. Az asszimiláció gátja Számunkra ezek szomorú pillanatok. A román állam a kialakuló új körülmények között azt látja, hogy az asszimilációs törekvés egy kicsit megtorpanhat, mert most már nem lesz olyan könnyű a magyart semmibe venni, esetleg románnak nyilvántartani. Az az állampolgár ugyanis, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, a státustörvény eredményeképpen ki is fogja azt nyilvánítani.
