Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-30 / 253. szám

Elek Emil felvétele 2001. október 30., kedd Kelet* Magyarország KULTÚRA /14 Vitkovban jártak Nyíregyháza (KM) - A Zeneiskolá­nak több mint tíz éve eredményes szakmai külkapcsolatai vannak Iser­lohn, Bécs, Ungvár, Máramarossziget és Eperjes zeneiskoláival. Ez abban nyilvánul meg, hogy évente két alkalommal rendeznek közös hangversenye­ket, szakmai konferenciákat, tanulmányi és műveltségi vetélkedőket, hangszeres verse­nyeket. így az országos versenyek győztesei el juthattak a különböző helyszínekre. Ezek a találkozók olyan sikeresek és népszerűek lettek, hogy már két újabb iskola csatlako- < zott a programhoz: Vitkov (Csehország ) és Szabadka (Vajdaság) Az intézmény csapata október 18-20. kö­zött kiválóan képviselte a magyar zenekul­túrát egy nemzetközi találkozón Vitkovban: Nyesténé Raizer Márta (igazgatóhelyettes), Ortutai Éva, Pólikné Smid Ildikó tanárok és két tanuló: Ujfalusi László (furulya 2001. Or­szágos Furulyaverseny különdíjasa) és Ga­lambos Ágoston (zongora, 2001. Országos Zongoraverseny 4. díj) Helytörténet Mutatós népi eszközök, berendezési tárgyak gazdag gyűjteménye a dombrádi helytörténeti múzeumban Galambos Ágoston a zongoránál AZ OLVASÁS ÉVE Mezei vadvirágok Nyíregyháza (KM) - Gyakran mezei virágoknak nevezzük azokat a vadon élő növé­nyeket, amelyek nem olyan tipikus, jól meghatározott termőhelyen talál­hatók, mint pél­dául a havasi virá­gok vagy a vízinö­vények. Még a be­ton országutak mentén vagy váro­si kőrengetegek tö­vében megtelepe­dett gyepekben is nagyszámú virá­gos növényfajt fedezhetünk fel. Ennél is nagyobb a fajok változatossága a parlago­kon, szántók és mezők szélén, valamint a kaszálóréteken, erdőkben vagy mezsgyé­ken. Még a felületes szemlélőnek is feltű­nik a sokféle szín és forma, amelyet eze­ken a helyeken kínál a természet. A Vadvirágok című könyv, amelyet a Magyar Könyvklub jelentetett meg, a vi­rágbarátoknak számos útmutatást és ké­pet kínál, amelyek sok segítséget nyújta­nak majd a természetben való barangolás­hoz. A függelékben megtalálható a legfon­tosabb szakkifejezéseket magyarázó lexi­kon, valamint a tudományos növénynevek jegyzéke is. Természetes Yirágpompa az útvclen Mere - erdő - rét KM-re produkció Derűre kacagás Nyolc helyszín, negyven órányi műsor, több mint kétszáz fellépő - mindez egyetlen napon, a színház­avató ünnepen Nyíregy­házán a Kossuth téren és a környező utcákban. Itt volt Kemény Henrik bábszín­háza is. A társulat Vitéz László történetét adta elő a gyerekek nem kis örömére Balázs Attila felvétele Volt osztályterein a hőközpontban is Negyedszázados jubileumára emlékezett az Arany János Gimnázium és Általános Iskola A tantestület, közöttük az alapítók egy része Elek Emii felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Egy intézmény, annak kisebb és nagyobb közösségeinek életé­ben vannak dátumok, me­lyekre mindig szívesen emlé­kezünk, ha ezek valaminek a kezdetét, valamint az elindu­lását jelentik. Ezek a dátumok meghatározó válnak, e kerek évfordulókon számvetést készítenek az elmúlt időszak eseményeiről, eredmé­nyeiről. 1976, 1989, 1991. Az Arany János Gimnázium és Általános Is­kola, illetve a 9. Számú Általános Iskola életében jelentős évszámok. Megnőtt a létszám Az 1970-es években Nyíregyhá­za élete felgyorsult. Lakóinak szá­ma megnőtt, új lakótelep épült a város északi részén. Viszonylag kis területre több mint 20 000 em­ber költözött be. Az itt meglévő iskola nem tudta fogadni a tankö­telessé vált gyermekeket. 1976. szeptember 1-jén megnyílt a vá­ros azóta is egyik legnagyobb ok­tatási intézménye, a 9. Sz. Álta­lános Iskola. Ez az iskola máso­dik otthonává vált sok ezer diák­nak és munkahelyévé több száz tanítónak, tanárnak.- Az elmúlt 25 év eseményei­ben tallózva örömmel állapítha­tom meg, hogy sikeres negyedszá­zad áll mögöttünk - emlékezett az indulásra is Szondy György, aki huszonöt éve vezeti az intéz­ményt. - Egyértelműen jó döntés Nyíregyháza (KM) - Talán azért is válik napjainkban egyre izgalmasabbá a nyelv - mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv - tanulmányozá­sa, mert kivételes szerepet játszik az emberek életében, az emberi gondolatok törek­vések vonatkozásában. Ha szétnézünk a világban, azt tapasztaljuk, hogy az egyes világ­nézetek, irodalmak, életmódok, társadalmi formák közvetítése több ezer nyelven és nyelvjáráson történik. Több mint hatezer nyel­vet ismernek a világon, de a legel­terjedtebb 764 nyelvről vannak részletes adataink. A nyelv igen fontos a magunk és a társadalom megértésében, az emberi interak­ciókban keletkező problémák és feszültségek megoldásában. A tár­sadalom valamennyi rétege igény­li az eredményes kommunikációt, a kapcsolattartást és az elkülö­nülést elősegítő nyelvi tényezők ismeretét. Pozitív eredmények Ráérezve a nyelv összetettségé­re, érzékenyebbé válunk a nyel­vi eredetű emberi problémák megoldására, világosabbá válik előttünk, hogy az egyes emberek nyelvi jogait tiszteletben kell tar­volt a város vezetőitől a kor szín­vonalának megfelelő nagy iskola építése. Azóta is a város egyet­len tanuszodáját mondhatjuk a magunkénak. Az iskola építésé­nek szükségességét bizonyítja a gyermeklétszám alakulása, mely a megnyitást követő évben meg­haladta a 1000 főt, pár év alatt megközelítette az 1800-at, azóta sem csökkent 1000 alá. A nyolca­dikos bizonyítványt szerzett tanu­lók száma elérte az 5000-et, az érettségizett diákok száma meg­haladta az 500 főt. Ez a sokszínű iskola sajátos iskolaszerkezetet követelt tő­lünk, a nevelőtestülettől nagy munkafegyelmet, nagy szakértel­met. A hirtelen megnőtt tanuló­létszám következtében 1980-ra 52 osztályt és 34 napközis csoportot kellett elhelyezni. Tanítottunk kihelyezett tagiskolában, beké­redzkedtünk a Bánki Donát Kö­tani. Minden embernek joga van az anyanyelve használatához, sőt kötelességnek tekinthető egy má­sik nyelv (idegen nyelv) elsajátí­tása is. A nyelvi jogok teljesítése csak akkor érhető el, ha vala­mennyien érzékeljük a nyelv fon­tosságát az egyén és a társadalom életében. A nyelvtanulás a személyiség- fejlődés szempontjából is pozitív eredményeket hozhat. A nyelvet tanulóknak ugyanis lehetőségük nyílik arra, hogy megértsék a ta­nult nyelven keresztül más népek gondolkodását, kultúráját, megta­nuljanak tisztelni más értékeket, s ezáltal saját kultúrájukat is tá- gabb összefüggésben tudják értel­mezni. Ugyanakkor az idegen- nyelv-oktatás lehetőséget teremt a kommunikációs képességük ál­talános fejlesztésére is, amely a mai, egyre személytelenebbé váló világban szintén fontos érték A 2001-es évet (február 19-én) Svédországban a Nyelvek Euró­pai Évének nyilvánították. Az éves nemzetközi eseménysoroza­tot az Európa Tanács és az Euró­pai Unió szervezi abból a gondo­latból kiindulva, hogy az idegen nyelvek ismerete elengedhetetle­nül szükséges egymás megértésé­hez, a demokratikus értékek, a mobilitás erősítéséhez, a munka- vállalás megkönnyítéséhez. Az zépiskolába, igénybe vettünk üz­lethelyiségeket, hőközpontot, raktárhelyiségek váltak az osztá­lyok otthonává. A tárgyi feltételek, a sajátos­ságok kínálták a lehetőséget a testnevelési osztályok működésé­hez. A nagy létszám lehetővé tet­te a tehetségek kiválasztását, a sport utánpótlás nevelését. Több mint húsz volt tanítványunk test­nevelő tanári diplomát szerzett. Tanulmányi téren is tartottuk a színvonalat, az általános isko­lát végzettek 80-90%-a az első he­lyen megjelölt iskolában folytatta tanulmányait, 70-75%-uk gimná­ziumban és szakközépiskolában. Tanítottak és tanultak Ez is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy érezve a tanulólét­szám csökkenését, vállaltuk 1989- ben a 12 évfolyamra bővítését az eseménysorozat céljai a követke­zők: felhívni a figyelmet Európa örökségére és annak értékeire, ösztönözni az Európában élőket a nyelvtanulásra, különös tekintet­tel a kis nyelvek, a kevésbé el­terjedt nyelvek tanulására. Támo­gatni szeretnék programjaikkal az élethosszig tartó nyelvtanulást. Nyolc programmal A Nyelvek Európai Éve külön hangsúlyt helyez a nyelvi sokszí­nűség értékelésére és annak fon­tosságára, hogy az Európában élő emberek kellő ösztönzést kapja­nak több idegen nyelv tanulásá­ra, idegen nyelvi készségeik akár csak részleges fejlesztésére is. A Nyíregyházi Főiskola nyolc nyelvi (anya és idegen nyelvi) programmal vesz részt a nemzet­közi eseménysorozaton. Az eddi­gi rendezvények: - Az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék, va­lamint az Ukrán és Ruszin Filo­lógiai Tanszék közös szervezésé­ben meghirdetett műfordítói ver­seny értékelésére október 15-én került sor.- 2001. október 27-én rendezték a Nyíregyházi Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszéke szer­vezésében: a Kommunikáció ha­táron innen és túl című nyelvok­tatási szakmai napot. iskolának. A négyosztályossal szinte egy időben, 1991-ben indí­tottuk az első nyolcosztályos gim­náziumi osztályt. Tanítottunk és tanultunk, vizsgáztattunk és vizs­gáztunk, ígértünk és ígéretünket beváltottuk. Tanulmányi munkánk eredmé­nyességét bizonyítja, hogy nincse­nek beiskolázási gondjaink az el­ső osztályban. Általános iskolai tanulóink közel a fele nyolc vagy négyosztályos gimnáziumban folytatja tanulmányait. Évenként 20-25 olyan tanulónk hagyja el az iskolát, akik 12 évig volt tanítvá­nyunk. Sok a nyelvvizsgázó Milyenek az eredmények? Beis­kolázási átlagunk 4,0 felett van. A nyolcosztályos gimnazisták 4,6 fö­lötti átlaggal érettségiznek, a négyosztályos megközelíti a beis­kolázási átlagot. Az érettségizet­tek több mint egyharmada nyelv­vizsgát tesz, egyetemi, főiskolai beiskolázási arányunk nyolc alatt 17%-ról 76%-ra emelkedett. Mindezeket az eredményeket csak igényes, tenni akaró, alko­tásra képes testülettel érhettük el. Ez a testület nagy munkát végzett az elmúlt 25 év alatt. Kezdetben a túlzsúfoltsággal kellett megküzde- nünk. A szerkezetbővítéssel a kö­zépfokú oktatást kellett megtanul­nunk. Tíz év alatt tizennyolcán másod diplomát szereztek, mely­nek kétharmad része egyetemi szintű. Minden területen megfele­lünk a sokszínű oktatás törvény­ben meghatározott követelmé­nyeinek. ANYANYELV Nyíregyháza (Minya Ká­roly) - Az olvasói vélemé­nyek között olvashattuk, hogy az UPC csekjén hibá­san szerepel a név: Nyíregy­házai Kirendeltség. Az olva­só szerint a Nyíregyházi vol­na a helyes. Abban igaza van a levélírónak, hogy a -háza, -falva, -földe, -telke utótagú földrajzi nevek vég­ső a, e hangja az -i képző előtt kiesik, pl.: Albertfalva + -i = albertfalvi, Jánostelke + i = jánostelki, Nyíregyhá­za + -i = nyíregyházi. Csak­hogy nem kifogásolható, s egyre gyakoribb a teljes, név végi magánhangzót megőrző alak: albertfalvai, mátraházai, nyíregyházai stb. Feltételezhetjük, hogy kirendeltség elnevezését egy nem nyíregyházi (!) il­lető adta, a nyíregyházi nem olyan gyakori alakvál­tozat, azonban a ritkább, így szokatlan elnevezés semmiképpen nem helytele­níthető. E cég kapcsán in­kább a betűszók kiejtéséről mondjuk el újfent, hogy nem ju-pí-szí, hanem u-pé-cé (UPC), és nem édzs-bí-6, ha­nem há-bé-ó (HBO), mert az angol ábécé betűit lehet tudni, de nem kötelező. A nyelvi sokszínűség az európai kultúra egyik értéke Hatezer nyelvet ismernek a világon, de 764-ről vannak adataink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents