Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-29 / 252. szám

2001. október 29., hétfő Kelet« Magyarország HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT JJ jjjJjJjj fj j V J J A sztráda koszorúja Marik Sándor n álakoszorút dobtak a Tiszába az M3-as autósztráda építői a múlt héten ab­ból az alkalomból, hogy elkészült az utolsó mederpillér és hamarosan megkez­dődhet az új híd 257 méter hosszú acél- szerkezetének beúsztatása. Mérföldkő ez, érdemes megjegyezni a helyszínt: Oszlár település - majd itt íveli át az autópálya a folyót. A szakemberek állítják: egy év múlva már Budapest és Polgár között használhatjuk az új M3-ast. Amit nagyon régen várunk. Ha valaki egyszer megírja ennek a nagyberuházásnak a történetét, jókora vargabetűk között kalandozhat. Még építőtáborozó KISZ-fiatalok is segítettek az útmenti parkosításban a gödöllői lan­kákon - olyan régen épülget ez a kétszáz kilométeres szakasz. Már bontják is az el­sőként megépült sztrádakapukat, a legú­jabb szakaszról pedig bíróságon folyik a per. Politikai színezetű viták is tarkítják a történetet, bár „kifelé" váltig tagadják, hogy politikai döntés lett volna a pródi kanyar, amely nagyobb, mint az Alpok­ban havasokat kikerülők szoktak lenni. Persze nem haszontalan olvasni a szom­széd megyének szóló „belső" híradásokat sem, amelyekből megismerhetjük a me­gyei közgyűlésen elhangzottakat is: „Az autópálya következő, Polgár és Nyíregy­háza közti szakasza a nyomvonal-módo­sítás következtében Pródig közelít Debre­cenhez, ezt kívánja a város régióvezető szerepe..." Más kérdés, hogy a régiókat nem azért hozták létre, hogy a régióköz­pont rátelepedjék és hátrányos helyzetbe hozza a „nem régióvezető" részeket - ta­lán éppen ezzel ellentétes volt a cél, de most az M3-asról van szó. Amelynek folytatását, gyorsítását a kormányfő is akarja, sarkallja is például a szabolcsi megyeszékhely vezetését, hogy gyorsab­ban haladjanak az előkészítéssel - bár az illetékes miniszter még nem jelölte ki a végeleges nyomvonalat, így aligha van hol gyorsítani az előkészítést. Reméljük, mindezek ellenére az autó­pálya végül mégiscsak elér ide, az ország legtávolabbi részébe. Mielőtt végleg bedu­gulna Nyíregyháza közlekedése, és amíg a sztráda jótékony hatása segíthetne az or­szág kettészakadásának mérséklésében. HÍREK 0 Fogyizók A nyíregyházi Városmajori Közösségi Házban működő Fogyi klub következő foglalkozása október 29-én 17 órától lesz a klubteremben. 0 Véradás Hétfőn Tiszalökön, a műve­lődési házban 13-17 óra között, Vásá- rosnaményban a Berwin Ruhagyárban 10-15 óra között lesz véradás. Az igazi tehetséggel másképp kell bánni Az ország huszonegy iskolájában több, mint ezer kiváló tanuló kiemelkedését segítik A tehetségekkel másképp kell bánni - Szabó Éva is zongorázott az ösztöndíjkiosztó ünnepségen a szerző felvétele Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Mind országos, mind megyei szin­ten számtalan lehetőség kí­nálkozik az olyan diákok számára, akik az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt nyújtanak. Nemcsak szemé­lyes segítség, támogatás léte­zik, hanem intézmények is kaphatnak tehetséggondozó programjaikhoz patronálást. Több szervezet is alapított a közelmúltban ösztöndíjat, ezek közül kiemelkedik a Megyei Köz­oktatási Közalapítvány egyik tö­rekvése, a Porzsolt István Ösz­töndíj, mely komoly összeggel és rendszeresen ösztönzi azokat még további teljesítményre, akik szociális okok miatt különben hátrányt szenvednének. Hajdú Sándor, a közalapít­vány kuratóriumának titkára úgy véli: megyénk kincsesbánya a szellemi erőforrások terén. Sok a kiváló adottságokkal, képessé­gekkel rendelkező gyerek, de az igazán tehetségesekkel másképp kell bánni. Ő az intelligenciát például csak a „kiugrás” egyik feltételének tartja. Ebből (és ha­sonlóképp a művészi hajlamból) kizárólag akkor fakadhatnak ní­vós eredmények, ha az alapadott­ságokhoz a szorgalmon, az önér­vényesítési vágyon, önbizalmon túl istápoló szociális környezet is társul. Ez a törekvésük egy­ben a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség követelmé­nyeinek is megfelel. Hasonló alapállásból indult el az Arany János Tehetséggondo­zó Kormányprogram. Ennek ke­retében az ország 21 kiváló is­kolájában jelenleg 1027 olyan ta­nuló kap meg minden segítséget tehetsége kibontakoztatásához, akinek szociális körülményei, hátrányos helyzete egyébként ezt nem tenné lehetővé. A pedagó­gusok és a minisztérium között a program köré ritkán tapasztal­ható egyetértés szerveződött - mondta Pálinkás József minisz­ter a minap egy konferencián. A település hátránya A fő cél a települési hátrányok leküzdése. Az ötezer alatti lako­sú településeken, tanyákon élő jó képességű diákokat felkészíte­ni az egyetemi, főiskolai tanul­mányokra, hátrányaikat leküz­deni - ezért csatlakozott a nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gimnázium is az Arany János Tehetséggon­dozó programhoz. A megvalósí­tásról Pintér Miklós igazgatóval, Pankotayné Szarvadi Katalin kollégiumi vezetővel és dr. Szi­lágyi Lászlóval, a program fele­lősével, osztályfőnökkel beszél­gettünk. Elmondták, hogy a mi megyénkből jelentkezett az or­szágban a legélénkebb igény. 63 diák nyújtotta be pályázatát (a végső döntést a minisztériumban hozták), 35 fő beiskolázására kí­nálkozott az iskola számára le­hetőség. A ZIG-be be nem kerül­tek is igen színvonalas iskolák (például Sárospatak, Árpád ve­zér Gimnázium) diákjai lettek. Mivel az intézmény eddig is eb­ben a szellemben tevékenyke­dett, nem volt idegen tőlük a fel­tételek megteremtése. Vala­mennyi gyerek kollégista és ugyanazon előkészítő osztályba járnak szeptember óta. Különle­ges a tanmenet, hiszen személy­re szabott a felzárkóztatás, a kö­zös szintre hozás és a mindenna­pok szerkezete számukra. Egy hónapban egy hétvégén nem mennek haza a gyerekek, hanem tartalmas szabadidős, kulturális programok várják őket. Ezek költségét teljes egészében a Zrí­nyi finanszírozza. Annak érdekében, hogy az in­formációk hitelesek és kölcsönö­sek legyenek, nagyon jó volt ed­dig is a kapcsolat az iskolaszö­vetségekkel, az általános iskolák­kal, önkormányzatokkal (ők ha­vi ötezer forinttal járulnak hoz­zá a taníttatáshoz) és a szülők­kel. Mindenki megértette, mek­kora horderejű ügyről van szó. És ami külön öröm: a diákok szeretnek és akarnak is tanul­ni. Sokan elkötelezettjei a tehet­séggondozó programnak, de saj­nos az igények és szükségletek a kollégiumi hely szűkössége miatt feszegetik a kereteket... A zene a legnépszerűbb A gyerekek intellektuális ké­pességeit fejlesztik, de nem csak azt. A tantárgyi tréningen túl a kreativitás is teret kap a foglal­kozások között. Színjátszó, kép­zőművészeti és zenei kurzusok közül lehetett választani - érde­kes módon az utóbbi a legnép­szerűbb. Jól jelzi, hogy vidéken ehhez a legnehezebb hozzáférni. Heti két órában önismeret és ta­nulásmódszertan is helyet kapott a rendszerben, a kollégiumban pedig életvitellel és kommuniká­cióval kapcsolatos készségeket sajátíthatnak el a fiatalok. Legközelebb két napra, novem­ber 16-17-re várják az érdeklő­dőket beiskolázási vizitre - itt bemutatják részletesen a progra­mot a Zrínyi tanárai. S még egy érdekesség: az a terv, hogy ha a diákok leérettségiznek, elültet­nek egy fát szülőhelyükön. De ez­zel a gesztussal a szándék nem az erdősítés, hanem annak a szimbolikus kifejezése, hogy ezek a tehetséges fiatalok, immár dip­lomásként, térjenek vissza és ide­haza verjenek gyökeret. ÉLETKÉPEK Anya, mesélj Apáról Oláh Gábor Erzsiké mint minden nap most is fáradtan érkezett ha­za. Sötétedett, már elmúlt hat óra is, mire hazaért. Reggel, mint mindig, korán kezdett, délután kettőig tart a munka­ideje. Egy áruházban pénztá­ros, keresete alig van a mini­málbér felett. Ezért olykor pluszmunkát kell vállal­nia szabad idejében. Most is rohant Terikéhez, a magát már ellátni nem tudó gondo­zotthoz. Eteti, mosdatja, ren­det és hangulatot teremt kö­rülötte. Hazafelé még bemegy az útbaeső élelmiszerüzletbe, vá­sárol maguknak és a szom­szédban lakó Lajos bácsinak is. Lajos bácsi egyedül él, el­múlt már nyolcvan is, terhé­re esik a lépcsőzés és a cipe- kedés. Otthon kisfia, Sanyika repül felé és örömmel újságol­ja megint két ötöst kapott. Az egyiket matekból, a másikat meg töriből. Várakozva nézett Anyura, mi lesz az ölelésen és az örömkönnyeken túl a jutal­ma, de igazából már tudja, nem lehet minden alkalommal csoki, vagy valami más az Anyu táskájában. Sanyika édesanyjával egye­dül él egy másfél szobás lakás­ban. Amíg Apa velük élt, szűknek bizonyult, ketten most már jól elférnek benne. Apa két évvel ezelőtt hagyta itt őket, egy másik nőhöz köl­tözött. Sanyika úgy tudja a nagymamától, az a nő sokkal idősebb Anyutól, meg csúnya is, de gazdag, ezért költözött Apu hozzá. A nyáron külföl­dön nyaraltak, várta, hogy Apa hoz neki ajándékot, de legalább egy képeslapot küld. Egyiket sem tette. Sanyika már nagy fiú, ötö­dikes. Kulcsos gyerek, ha kell, egyedül is ellátja magát. Ami­kor Anyu elmegy dolgozni, akkor ébred, egyedül reggeli­zik, táskája, tízóraija mindig rendben. Amikor elmegy ha­zulról, gondosan bezárja ma­ga után a lakás ajtaját. A nap­köziben ebédel, ott is készül másnapra, s délután öt körül érkezik haza. Várja Anyut, ha hűvösebb van az ablakból le­si, ha jó az idő a kapuba fut eléje. A nap legszebb percei, órái következnek ezután szá­mukra. Együtt vacsoráznak, közben és utána beszélik meg az aznap történteket. Amióta Apa elment, újból egyszobában alszanak. Azon az estén már kint zord, ködös, cudar idő volt, szemükre so­káig nem jött álom. A kisfiú forgott az ágyában, az anyja anyai szíve pedig megérezte, azt, hogy a gyereket még fog­lalkoztatja valami. Megkérdez­te, kisfiam, miért nem alszol, lassan ránk virrad, menni kell az iskolába, nekem meg a munkába. Mindjárt alszom, fe­lelt a kisfia, csak Anyu mesélj valamit Apáról. .Apád nagyember, nagyon jó ember, hallotta még a kis­fiú, tovább nem, mert azonnal mély álomba szenderült. Anya meg a kispárnát áztatta a könnyeivel. Nyírségiek a Civilládában Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye non-profit szervezetei is lehető­séget kapnak a bemutatkozásra a „Civilláda 2001” kiállításon, amelyet november 15-16. között tartanak meg Budapesten. Az immár hagyományossá vált „Ál­lampolgárok a jövő Európájáért” konferenciával egybekötött ren­dezvény célja a hazai civil szer­vezetek bemutatása mellett az európai integrációs felkészülés segítése. A nyitó plenáris ülésnek és konferenciának a Parlament Kongresszusi Terme ad helyet, a Civilláda programjaira pedig a Károlyi Palota Kulturális Köz­pontban kerül sor. A megyei elő­készületeket a Nyírségi Civilház fogja össze, saját standon térítés- mentesen lehetőséget kínálva a megyei civil szervezetek megje­lenésének, bemutatkozásának. Jelentkezni október 31-éig lehet a Nyírségi Civilházban (Nyíregy­háza, Hősök tere 9., tel.: 509-116) Pelenczei Szilviánál. November 5-én 13 órakor ugyanitt szakmai megbeszélésre várják az érdeklő­dőket s mindazokat, akik kiállí­tóként bemutatkozó anyaggal szeretnének megjelenni. Aranylagzi A napokban tartotta 50. házassági évfordulóját a nyíregyházi Tóth László és felesége, Marika, akiket két lá­nyuk, két fiú unokájuk és családtagok köszöntöttek

Next

/
Thumbnails
Contents