Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-27 / 251. szám

2001. október 27., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT j-J-J v'jj'j j'íJ::Jjfyj’j J j’J A zománc művészete Makrai Zsuzsa Nyírbátorban született, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán tanult. 1970 óta elsősorban a közmű­velődés, a vizuális nevelés területén dol­gozik, amelynek fő szintere az általa ve­zetett Nyírbátori Képzőművészeti Stúdió és Alkotóház. 1982-ben ismerkedett meg a zománcművességgel, s 1983-ban létrehozta a Zománcműhelyt. Tematikájában és stí­lusában szorosan kötődik a szülőhely mű­emléki, néprajzi, szakrális motívumaihoz, továbbá a honfoglalás kori művészethez. A király Elek Emil felvételei j J J Ws J j j j"j 'J Wffffpyj, Reményik Sándor Halottak napja Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe’ jár. Hiába, virág sincsen annyi már. De egy-egy szálat letenni szabad. S hallatni tompán, fojtottan szavunk, És aztán: kezet fogni halkan, loppal, Egyik halott a másik halottal: Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk. Kolozsvár, 1920. november 1. Két keréken a szabadság vándorai Sokakban visszatetszést kelt a fekete bőrruha, pedig egy-egy nagyobb esésnél életeket ment Visszafogott lóerők, vagyis felvonulás „lépésben” a szerző felvételei M. Magyar László Néhány amerikai film nemigen növelte a motorosok népszerűségét, ugyanis a ren­dezők a rossz fiúk szerepét osztották a szabadságot jelképező járműveken közle­kedő srácokra. S valljuk be, az előítéletektől azóta mi magyarok sem tudunk megszabadulni. Óhatatlanul arrébb húzódunk, ha mellénk áll bőr ruhájában valamelyikőjük, egy kicsit tar­tunk tőlük. Pedig csupán egy do­logban mások: élnek-halnak az oly szépen csillogó motorkerék­párjukért. A napokban Kálmánháza lakos­sága gyönyörködhetett a szebbnél szebb motorokban, s a különleges látványt nyújtó, szinte „lépésben” haladó menetben. A csendes kis nyírségi faluban immár harmad­szor adtak randevút egymásnak a kétkerekű motoros járművek sze­relmesei. A találkozó megszerve­zésében oroszlánrészt vállalt a helybeli Szekeres Zoltán, aki kü­lönös módon került szoros kapcso­latba a motorral, a motorozással. Nagy család- Úgy jó tíz évvel ezelőtt - húszéves voltam akkor -, épp hogy megúsztam egy súlyos au­tóbalesetet utasként. Még a kór­házi ellenőrzésekre jártam, ami­kor egy újságban megakadt a te­kintetem egy szép motoron. Meg­tetszett, s akkor eldöntöttem, ne­kem kell egy ilyen jármű. Még jo­gosítvánnyal sem rendelkeztem, azonban elkezdtem gyűjtögetni a forintokat: zsíros kenyér volt rendszeresen a menü, eladtam a magnót, a videót. A fejemen még nagy seb volt, úgy kezdtem tanul­ni a motorozást. Végül egy RD 250-es Yamahát vettem Pesten, s egy barátom vezette haza, mert még nem volt meg a jogsi. Akko­riban a szüleim nagyon ellenez­ték, gyakran a szememre vetet­ték, hogy gondolok én a motoro­zásra a súlyos balesetem után. Mára már megszokták a gondo­latát, magát a motort is szeretik, de arra nem vállalkoztak, hogy felüljenek mögém. Korábban én sem értettem, mi a jó motorozás­ban. Csak azt láttam benne, hogy ül valaki egy vasdarabon, s fázik rajta. Mióta én is motorozom, átértékelődtek bennem ezek a dol­gok, teljesen másképpen gondol­kozom róla.- A motorosok egy nagy csalá­dot alkotnak - folytatta Zoltán. - Mi az országúton mindig köszönt­jük egymást, s ha egy lerobbant motort látunk - legyen az bár Simson vagy ETZ -, megállunk, hogy miben segíthetünk. Nagyon sok emberben visszatetszést kelt a fekete bőrruha, pedig ha tud­nák, hogy egy nagyobb esésnél az ember életét védi meg, másképpen gondolkodnának. Ugyanakkor a szél nem fúj át a bőrruhán, s az esőnek is ellenáll. A farmernad­rág egy bukásnál azonnal leégne rólunk. Mi is elítéljük azokat a motorosokat, akik a belvárosban száguldoznak, nem lehet azonban minden motorost egy kalap alá venni. Az autósok között is na­gyon sok olyan agresszív vezető van, aki értelmetlenül száguld a városokban. Az igazi motoros, ha motorozni akar, hosszabb útra in­dul. Nyáron szinte hetente van­nak az ország különböző részein motorostalálkozók, azokon szok­tunk részt venni. A szervezők ve­télkedőkről, koncertekről gondos­kodnak, s nagyokat beszélgetünk a motorokról, illetve bemutatjuk az új szerzeményeket. Igazi társak- Ezeknek a motoroknak lel­kűk van, olyanok, mint az igazi társak. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy csillogjanak-villogja- nak. Ha egy nap kétszer útnak in­dulok, kétszer is megtisztítom. Ha hazajövök egy távolabbi útról, először lemosom, s csak utána ülök le enni. Az nem jutott még soha az eszembe, hogy a felesé­gem tisztítsa, de nem is enged­ném neki. Most egy Suzuki LS 650-es motorom van, s minden nap tudok benne gyönyörködni. Igyekszem csinosítani, szépítget- ni rojtokkal, bőrkiegészítőkkel, nyeregtáskával, villatáskával. Aki egyszer belekóstolt a motorozás­ba, nem tudja abbahagyni: amíg fel tudok ülni a motorra, addig motorozni fogok. A motorosok kálmánházi talál­kozójára Nyíregyházáról érkezett Kawasaki GPZ 750-es gépével Var­ga László. A motorozás első izgal­mát egy Komár motoron élhette át az általános iskola elvégzése után 1972-ben, majd négy év múl­va levizsgázott nagymotorból is a nagysikerű Szelíd motorosok cí­mű film hatására. Azóta folyama­tosan cserélgette a járműveket, szinte az összes japán típust - Kawasaki, Honda, Yamaha, Suzu­ki - kipróbálta.- Különösen ősszel szeretek motorozni, amikor már nincs az a nagy meleg. Nehéz elmondani azt az érzést, ami a járművön el­fogja az embert. A szabadság ér­zete jobban eluralkodik rajtunk, mint az autóban. Most már a hob­bimat is a motorok jelentik, igyekszem ritkaságokhoz hozzá­jutni. Otthon szétszerelve vannak kuriózumnak számító gépek: ilyen a francia Solex, a spanyol Derby, vagy a 4 ütemű, 50 köb­centis Honda. A mostani moto­rom, amellyel Kálmánházára jöt­tem, 18 éves, a nagyobbik lányom­mal egyidős. Őt és a kisebbik lá­nyomat nemigen érdekli most még a motorozás, őket leginkább a zene és a számítógép foglalja le. Én pedig életem végéig csinálom a motorozást. Egy kis túlzással úgy is mondhatnám, őseinket a lovukkal temették el, engem pe­dig a motorommal. A kívülállók számára szokatlan látvány a sok srác között egy női motoros, de számukra mindez már természetes. A Nyíregyházá­ról érkezett Vass Zsuzsa sem lát benne semmi különlegeset.- Mindig is tetszett a motoro­zás, s úgy gondoltam, egyszer le­vizsgázom - meséli a könyvelő­ként dolgozó fiatal leány. - Négy évvel ezelőtt szereztem meg a jo­gosítványt, s vettem egy Kawasa­ki Eleminator motort. A japán belpiacra készült ez a motor, a végsebessége „csak” 130-140 kilo- méter/óra, de számomra nem is a sebesség a lényeg, hanem ma­ga a motorozás. Motorozáskor az egész testem részt vesz a veze­tésben, nagyon fontos az egyen­súlyozás. Apáról fiúra Az utánpótlásra sem lehet pa­nasz, hiszen a felvonulók sorában ott robogott „kismotorjával” a hét éves újfehértói Béres Mihály. A Vasvári Pál Általános Iskola el­ső osztályos diákja tulajdonkép­pen motoros családba született, hiszen egykoron az édesapja is motorozott, aki aztán éppúgy megfertőzte Misikét, mint két na­gyobbik fiát. Lakatosszakmáját kihasználva a két kezével készí­tette az Olaszországból behozott motorból a kis robogót, amely csupán csak nagyságban különbö­zik a testvéreitől, hiszen minden fontos kiegészítő megtalálható raj­ta. Csupán sebességváltóval nem rendelkezik, az egykori Babet- tához hasonlóan húzható a gáz, berúgni azonban ugyanúgy kell, mint a nagy motorokat. A család igyekszik minden motorostalálko­zón részt venni, amelyeken eddig mindig Misiké volt a legifjabb. Mint az édesapja elárulta, a mo­tor takarítását nem mindig szere­ti, de azért ott van a fényesítés- kor, hiszen mégicsak az övé a kis járgány. Béres Mihály a motorostalálkozók legifjabb résztvevője Dombrád első iskolája 1889-ben épült. Ez a mai dr. Bereczky Zsigmond Refor­mátus Iskola, amely az évek során tovább épült és bővült. 1970-ben megépült az új emeletes iskola, a mai Móra Ferenc Általános Is­kola tornateremmel, saját konyhával. 1992-ben tetőtér­beépítéssel, hat tanterem­mel bővült az intézmény. A terület nagysága ideális lehetőséget teremt az oktató-nevelő munkához, az iskolai sportélet lebo­nyolításához Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents