Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

2001. október 25., csütörtök Kelet« Magyarország HÁTTÉR / 3 NÉZŐPONT Éri A negyedik zászló M. Magyar László M inden - az önállóságára valamit is adó - települési önkormányzat négy zász­lóval rendelkezik immár megyénkben. Az természetes, hogy mindenhol megtalálha­tó az állami zászló, valamint a Magyar Köztársaság kormánya által ajándékozott millenniumi emlékzászló. A rendszervál­tozás óta számos település önállóságának jelképeként zászlót és címert alkotott. Né­hány hónapja pedig a zászlók sora a me­gyezászlóval gyarapodott, amelyet a me­gyei közgyűléstől kaptak, illetve kapnak majd a falvak és a városok. A területi összetartozást fejezi ki ez a negyedik zászló (az idó'rendiség nem fontossági sorrend), hiszen megyénk jelenti a sző­kébb hazát, ahol mindennapjainkat leél­jük. Az országban nagyon sokan nem tudják, hová tegyék a térképen például Ceszterédet, Zajtát, Barabást, de ha azt mondjuk, Szabolcsból, Szatmárból vagy Beregből érkeztünk, azonnal tisztul be­szélgetőtársunkban a kép. /Vlegható ünnepségeket rendeznek is­mét a települések a megyezászló fogadá­sára. A rendezvények megszervezésében összefognak az önkormányzatok, az egy­házak és az oktatási intézmények, hogy a megyezászló átvételének eseménye is olyan emlékezetes és felejthetetlen ma­radjon, mint amilyen a millenniumi zász­lóé volt. Színvonalas ünnepi műsorról gondoskodnak a diákok és a tanárok, több esetben a rejtett értékek is felszínre kerülnek. A nyírpazonyi ünnepségen pél­dául az énekkar műsorához pedagógusok fuvola- és gitárjátéka adta az igényes kí­séretet. Legfontosabb üzenete minden zászló­nak az összefogás, az összetartozás. Az anyagi javak utáni hajszolós életmód falat épít közénk, pedig úgy a politikában, mint a kultúrában, s az élet többi területén valóban csak összefogással lehet eredményt elérni. Szép példája ennek a napokban Beszterecen megrendezett Őszi kék népzenei verseny. A díszletkészí­téstől a vendéglátásig az egész település összefogott a rendezvény sikerének érde­kében. Ezt a példát követve jó lenne, ha nemcsak a nagy ünnepeken, hanem a hétköznapokban is a szemünk előtt lo­bognának a kisebb és nagyobb közössé­geket összefogó zászlók. Elfoglaltság Ferter János rajza HÍREK 0 Véradás Csütörtökön a nyírbátori Unilever Kft-nél 8-14 óra között, Mán- dokon a kultúrházban 8-12 között, a tu- zséri Erdértnél 13-15 között várják azo­kat, akik segíteni szeretnének embertár­saikon. 0 Tüdőszűrés A Nyíregyházi Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat október 25-én 9 órától a Huszár-telepi közösségi ház­ban tüdőszűrést szervez. Kérésük: min­denki hozza magával a személyi igazol­ványát és a tb-kártyáját. Végleges megoldás vagy elodázás Báthori Gábor alpolgármester szerint valódi megoldás született A fűtőmű tulajdonosa, az Épszol Kft. rákényszerül a korszerűsítésre Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Meleg a helyzet a fűtőmű körül - ír­tuk korábban lapunkban. Cikkünk lényege az volt, hogy a nyírbátori fűtőmű léte forog veszélyben amiatt, hogy a legnagyobb fogyasztónak számító, a Megyei Közgyűlés fennhatósága alá tartozó nagy iskola leválik a fűtőmű­ről, önálló fűtésre tér át. A hír igencsak felzaklatta az érintetteket. A szolgáltatást vég- f zó Épszol Kft.-t azért, mert a leg- | nagyobb fogyasztó leválása akár Z a cég létét is veszélybe sodorta s volna, a lakótelep lakásainak tu- « lajdonosait meg azért, mert a bennmaradókra leselkedő egy esetleges, drasztikus áremelés komoly anyagi nehézségekbe so­ff ........... Az üzemeltető továbbra is az Épszol, a lakók költsége nem emelkedik. Báthori Gábor ALPOLGÁRMESTER dorta volna a családokat. Az önkormányzat a lakosság és a cég érdekében egyaránt lob­bizni kényszerült. A testület tag­jaiból alakult bizottság járt el az ügyben, törekedett arra, hogy a megyei önkormányzatnál elérje: a szakképző iskola maradjon a rendszerben, miközben a szolgál­tatásra új lehetőségeket, új cége­ket is keresett. Minden a régi? A feladatra négy pályázó je­lentkezett, ajánlataik alapos vizs­gálata után a döntéshozók az ed­digi üzemeltető, az Épszol Kft. pályázatát találták elfogadható­nak. Báthori Gábor, Nyírbátor al­polgármestere:- Végérvényes a döntés, ma­radt minden a régiben. A megye úgy döntött, visszalép eredeti szándékától, elfogadja a nyírbá­toriak ajánlatát és továbbra is az Épszol Kft. által szolgáltatott me­leget veszi igénybe. Mi tudomá­sul veszzük a döntést, hiszen a város egyedül, önmagában meg­felelő anyagiak híján nem tudott volna más, elfogadható megol­dást találni. Egy dolog biztos, és ennek nagyon örülök: az egyéni fogyasztók, a lakók nem járnak rosszabbul. Levendáné Lengyel Valéria, az Épszol gazdasági igazgatója:- Csak áttételesen tudok a me­gyei önkormányzat döntéséről. Cégünk névreszóló értesítést er­ről ezideig nem kapott, az isko­la igazgatója azonban levélben kérte tőlünk a fűtés és a meleg­víz további szolgáltatását. Örü­lünk ennek a fordulatnak, s a legmesszebbmenőkig megpróbál­juk tartani ígéreteinket. Máris megkeztük a korszerűsítést, megrendeltük azokat a Willő szi­vattyúkat, amelyeknek üzembe­Arányok A nyírbátori Épszol Kft. által szolgáltatott meleget összesen 86 lakás, valamint három intézmény veszi igénybe. A kiválási, szándékot be­jelentő Bethlen Gábor Szak­képző és Szakiskola a, fűtő- | mű teljesítményének felét használja fel. helyezésével olcsóbban termelhe­tünk energiát. Csak ezzel a lé­péssel ötszázezer forintot takarít­hatunk meg. A továbbiakban újabb terveket valósítunk meg, létszámleépítést hajtunk végre. Bár ez év júliusától országosan 12 százalékkal növelték a gáz­árat, mi ezt a növelést tovább­visszük ugyan, de ezzel egy idő­ben az alapdíjat az intézmények, közületek esetében 280 forintról 200-ra csökkentjük le, ami pél­dául a Bethlen Gábor iskola ese­tében hárommillió forintos meg­takarítást eredményez. Ha az ön- kormányzat partner lesz a dolog­ban, akkor sikeres lehet az a pá­lyázatunk, amely az egyéni fo­gyasztásmérők felállítására, a szükség szerinti fogyasztás utá­ni fizetés lehetőségének megte­remtésére nyújtana segítséget. Takarékoskodni akartak Dózsa Györgyné, a Bethlen Gá­bor Szakközépsikola igazgatója:- Maradtunk a rendszerben, de nem tudom, hogy igazából jól jártunk-e, vagy csak a problé­mát, pontosabban annak megol­dását odáztuk el. Nem azért akartunk leválni, mert bárkinek rosszat szerettünk volna. Mi az intézmény működésére, fenntar­tására adott összeget kapunk, ab­ból kell gazdálkodnunk, ami egy­re nehezebb. Fenntartónk, a me­gye joggal kereste a takarékos­kodás módját. A mi tavalyi ha­vi fűtési számlánk ugyanis úgy nézett ki, hogy 400 ezer forint volt a fűtési érték, 860 ezer fo­rint pedig a készenléti díj. Rá­adásul ezt az összeget nem csak &. fűtést Szezonban, de egész év­ben fizetjük. Nekem meggyőző­désem, hogy az egyéni fűtéssel gazdaságilag sokkal jobban jár­tunk volna, s igen sajnálom, hogy nem megoldottuk, hanem elodáztuk a problémát.- Az, hogy évi hárommillió fo­rinttal csökkennek a meleggel kapcsolatos kiadásaink, minősít­hető sikernek is. Kérdés csak az, meddig marad ez így, s hosszú távon megoldást jelent-e. Remé­lem, a most emlegetett három­millió forint a valóságban is ná­lunk, az iskolának marad, s nem csak papíron létezik. Annál is in­kább, mert rengeteg a kiadá­sunk, kevés a pénzünk, a rezsi- költségeink nyolcvan százalékát a fűtés teszi ki. Egyébként pe­dig a fűtési rendszer korszerű­sítése régen aktuális. Tervezők kiállítása Nyíregyháza (N. L.) - Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megyei irodája Nyíregyházán a Dózsa György utcán található, itt kiállítást nyitottak tervezők munkáiból. Alaprajzok, fényképek, látványtervek láthatók a kiállításon. A kiállítók közé tartozik Jandek Ernő építész, aki műemlékek felújítására szolgáló kapcsolatos tervek elkészítésére szakosodott. A tuzséri iskolát és a tuzséri kastély felújítását is ő ter­vezte. A kiállításon ezek a tervek is láthatók. Jandek Ernő és kis stábja hozzájá­rul a régi értékek megmen­téséhez. Ők tervezték Vásá- rosnaményban a Tomcsá- nyi kastély felújítási mun­kálatait. Máriapócson egy helyi védelem alatt álló ház felújítási tervén dolgoztak. Nyíregyházán a Takarék patinás székházát e stáb tervei alapján újították fel. A nyírségi bokortanyákon még megmaradt jó néhány nádfedeles, tornácos, egye­di ház. Ezeket megmentik az utókornak, nagyobb részt Jandek Ernőék tervei szerint. Jubiláló óvoda Kemecse (KM) - Bár ko­rábban is volt gyermek- megőrzés Kemecsén, azon­ban 1951-től működik hiva­talosan bejegyzett óvoda a településen. Ötven évvel ezelőtt 1 cso­portban 1 óvónő 45 apróság­gal kezdte meg az óvodai munkát. Erre a történelmi tényre emlékezve jubileumi ünnepséget rendez október 27-én 10 órától az óvoda ve­zetősége a Béke téri épület­ben. A jubüeum alkalmából kiállítás is nyílik az óvodá­ban az elmúlt öt évtizedről: fényképeket, dokumentu­mokat, valamint a mostani óvodások munkáit láthatják az érdeklődők. Az ünnepség szervezői meghívták az egy­kori óvodásokat és óvodai dolgozókat is, így az ünnep­ség utáni kötetlen beszélge­tésen minden bizonnyal sok szép emléket feleleveníte­nek majd. MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT ÖNNEK MINDENSZENTEK ÜNNEPE? M int keresztény em­ber számára, na­gyon fontos dátum no­vember elseje, amely egyrészt vigilia, más­részt előkészíti a halot­tak napi megemlékezést. Kifejezetten örülök an­nak, hogy munkaszüneti nappá vált Mindenszen­tek, hiszen így lehetősé­günk nyílik a feleségem­mel arra, hogy hazatér­jünk a rokonokhoz, és meglátogathatjuk halot- taink sírjait. Ilyés Gábor KÖZÉPISKOLAI TANÁR M inden héten meg­fordulok a nyíregy­házi temetőben, ugyanis a szüleim már régóta nem lehetnek közöttünk. Rendszeresen gondozom a sírjukat, az ünnepnap­ra mécsest és krizanté­mot viszek ki. Bár sű­rűn meghatódik az em­ber, Mindenszentekkor, a család többi tagjával keressük fel a helyet, és ilyenkor érthető okokból még jobban elérzékenyülök. Papp Gáborné TAKARÍTÓNŐ N agyra értékelem, hogy tavaly óta vég­re munkaszüneti nap a kegyelet ünnepe. Sok embernek csak ekkor jut eszébe, hogy meglá­togassa szeretteit a te­metőben. Különleges ha­tásuk van ilyenkor a sírkerteknek, még a ke- ményszívűek is elgon­dolkoznak az életről. Ez alkalomból unokáinkkal együtt többek között Dombrádra megyünk emlékezni. Veress László NYUGDÍJAS íz esztendeje települtünk át Er­délyből, és sajnos, a meglehetősen nagy tá­volság miatt nem sike­rül minden évben Min­denszentek alkalmából leróni kegyeletünket a gyulafehérvári közteme­tőben. Ezért aztán ott­hon, szűk körben egy családi vacsora és gyertyagyújtás mellett szoktunk megemlékezni édesapámról és a nagy­szülőkről. Németh Erzsébet BÍZTOSÍTÁSI ÜZLETKÖTŐ z én lelkemben nagy ez az ünnep, mivel mindkét szülőm évtizedek óta halott. Nem a közelben nyug­szanak, ezért a csalá­dommal együtt látoga­tunk ki emlékezni rájuk a debreceni köztemető­be. Lerójuk a tisztele­tünket, hogy eközben erőt merítsünk a hétköz­napokra. Máskor is em­lékezünk, viszont Min­denszentekkor mindez kötelesség. Holes István TŰZOLTÓ ALEZREDES

Next

/
Thumbnails
Contents