Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-22 / 247. szám
2001. október 22., hétfő Kelet m Magyarország A HIT VILÁGA /15 Parókiaszentelés Nyíregyháza (KM) - Hálóadó isten- tisztelet keretében avatta fel Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke pénteken a felekezet új nyíregyházi épületegyüttesét. A Nyírségi Református Egyházmegye es- peresi hivatalát, a város egyházközségének gyülekezeti termét, lelkészi irodáit, tanácstermeit, lakását, vendégszobáit, illetve a helyi református általános iskolához kapcsolódó ifjúsági termét és hatvanszemélyes szállodai részlegét magába foglaló létesítmény átadásán részt vett Mádi László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Igehirdetésében Bölcskei Gusztáv megemlékezett arról, hogy az épületegyüttes Nyíregyháza névadó templomának helyén épült, a mostani református nagytemplom és a református iskola szomszédságában. A névadó templom egykori területén elhelyezkedő gyülekezeti teremben megörökítették, külön burkolatkirakással jelölték meg a valamikori imaház, Nyíregyháza alaprajzát. Sipos Kund Kötöny esperes az avatáson elmondta: a létesítmény közel 144 millió forintos költséggel épült, s a beruházási összeg csaknem száz százaléka gyülekezeti pénz, illetve az egyházi tulajdonrendezés során kapott kárpótlás. Másfél millió forint támogatást - pályázat útján - kaptak az építkezéshez, az ifjúsági centrum létrehozásához. Az épületegyüttes Kulcsár Attila, Ybl-dí- jas, nyíregyházi építész tervei alapján készült el. A létesítmény közel 144 millió forintos költséggel épült fel Racskő Tibor felvétele Megújhodott a vezetőség A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület vidéki tagszervezete a Kelet-magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör. Ez év nyarán új vezetőséget választott. Elnök Ó Szabó István debreceni költő, a Partium folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. Titkár Felhős Szabolcs, aki szellemi vezetője is. Gazdasági vezető Deák József, ifjúsági referensek Vasvári Zsolt és Balogh Tibor, az erdélyi kapcsolatok felelőse Sza- lóczy Béla. A kör elsősorban a Partium folyóiratot tartja profiljának, ezért szeretnék rendszeresebbé tenni'a kelet-magyarországi folyóiratot. Helyére kerül a Szent Jobb Budapest (MTI) - Árpád-házi Szent Erzsébet napján, november 19-én visszakerül a budapesti Szent István-bazilika kápolnájába a Szent Jobb, amelyet - a millennium alkalmából - csaknem másfél évvel ezelőtt a Nagyasszony-oltár előtt kialakított tárlóban helyeztek el ideiglenesen - tudtuk meg Szabó Géza kanonoktól. Tájékoztatása szerint az ereklye visszahelyezéséig, illetve még e hónapban több eseményt rendeznek a budapesti főtemplomban. Október 21-én, azaz e hét vasárnapján II. János Pál pápa tiszteletére tartottak szentmisét arra emlékezve, hogy a katolikus egyházfő 23 évvel ezelőtt kezdte meg legfőbb pásztori szolgálatát. A szertartást Karl-Josef Räuber címzetes érsek, apostoli nuncius mutatta be. November 19-én Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 770., Szent Imre halálának 907., és a Szent István-bazilika felszentelésének 96. évfordulója tiszteletére mutatnak be nagymisét az Esztergomi Bazilika fővárosi társszékesegyházában. A régi elavult, újat kezdett az Isten Arckép forradalmi lelkészekről, dr. Abrudbányai Jánosról és Bán Istvánról Abrudbányai János emléktáblája Az Oxfordban képzett dr. Abrudbányai János volt kolozsvári unitárius teológiai tanár, majd kocsordi lelkész már 49 éves volt 1956-ban, míg a nyíregyházi Bán István, a maga 25 évével éppen csak elindult a református lelkészi pályán. fCH,2.004/2>tT Egy jellemvonásuk azonban közös volt: a forradalom meggyő- ződéses hívei lettek, mint előzetesen politikailag üldözött illetve háttérbe állított állampolgárok. Illő, hogy a forradalom utáni 45. évben ezekről a ,jó pásztorokról” is megemlékezzünk, s tetteiket az utókor számára megőrizzük. Menekülés Kocsordra Dr. Abrudbányai János erdélyi származású, 1907. október 16- án Mezőszengyel községben (a volt Torda-Aranyos vármegyében) született. Az apját még Fikker Jánosnak hívták. Anyja Farkas Róza volt. Tanulmányait 1929-1931 között az oxfordi egyetemen végezte, majd az 1939-1945 években Kolozsvárott teológiai tanár volt. Családnevét 1941-ben magyarosította meg. A román titkosszolgálat üldözése elől Kocsordra menekült unitárius lelkésznek. A románok keze azonban utolérte, s a magyar igazságügyi szervek 1950 szeptembere - 1953 szeptembere közötti időszakra internálták. Ezután visszatérhetett Kocsordra lelkésznek. Dr. Abrudbányai János lelkész 1956-os tevékenységét így summázza a Megyei Levéltárban lévő „Határozat előzetes letartóztatás elrendeléséről” szóló 1957. február 7-i keltezésű akta: földet osztott Kocsord községben a Forradalmi Tanács elnökeként. Valóban: „1956. október 31-én ténylegesen is megkezdte a 680 kh. állami tartalék föld kiosztását... Az érdekeltek az általa készült lajstrom alapján a földet nyomban birtokba is vették”! Ez kétségtelenül forradalmi tett volt, s a kitűnő szervező unitárius pap igyekezett orvosolni a lakosságnak a tagosítás kapcsán elszenvedett régi sérelmeit. Már 1957. április 18-án Nyíregyházán Bán István református lelkész 7 évi börtönre ítélték, s büntetését a fellebbezéskor 12 évre emelték fel (1957. júl. 26, Bp.)! Abrudbányai János a súlyos börtönévek alatt kialakult betegségben 1968-ban Budapesten halt meg. Töretlen hitét azonban megőrizte 1957. február 3-i lelkészi jelentése: „én büszke vagyok arra, hogy a községben ezen a forró napok és tüzes hetek úgy zajlottak, ahogy lezajlottak.” Harminc oldalon A Nyíregyházán 1931. november 3-án, vasutas családban második gyerekként született Bán István református segédlelkész nyilvános hivatása olyan jelentős, hogy 30 oldalnyi terjedelemben szerepel Martinkó Károly: „Az áldozatok Isten szolgái” c. könyvében (Bp. 1991. 207 old., II. János Pál pápa magyarországi látogatásának tiszteletére) is. A fiatal Bán István papi vizsgáinak letétele után két héttel - felkérésre - egyházi beszédet tartott a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójában 1956. október 31- én (a Reformáció emléknapján) és november 2-án (Halottak napján, a forradalom hősi halottainak, így a mártír református teológusok emlékezetére is). Ezeket, magas színvonalára tekintettel a Borsodi Rádió és Szabad Európa is ismertette. Idézek az első rádióbeszédből: „Semper reformari debet... Újra reformálni kell. A régi elavult, újat kezdett az Isten. Közelmúltunk fájdalmas tapasztalatait igen bölcsen mérték fel, akik a követeléseink pontjait megfogalmazták. Magam részéről csak egyet szeretnék ezekhez és a Forradalmi Tanácsok munkájához fűzni: a történelem Uráról el ne feledkezzetek: Isten nélkül reménylett jövőnk romhalmazzá válik... Az egyház szívesen, örömmel segít.” Bán István, a nyíregyházi bokortanyák segédlelkésze nem volt tagja semmiféle forradalmi testületnek. Gyönyörű rádiós istentiszteleteit azonban a szovjet segítséggel visszaállított önkény- uralom államrend elleni igazgatásának minősítette, mert az ún. békepapok (Péter János debreceni püspök, Békefi Benő nyíregyházi esperes stb.) leváltását követelte és ugyanakkor egyházi megújulást is sürgetett. Szabadulás papíron A tüdőtuberkulotikus Bán Istvánt a pufajkások már 1957. február 7-én a „megszűnt” ÁVH nyíregyházi börtönébe (Sóstói út 4.) vitték, majd a Megyei Bíróságon 1957. május 5-én 5 évi börtönre ítélték, amelyet fellebbezéskor (Bp., 1957. aug. 14.) felemeltek: 8 évre és teljes vagyonelkobzásra! Feltételesen 6 év múlva „papíron szabadon engedték, azonban továbbra is „ellen- forradalmi banditádként kezelték. így a szabadulását követő napon, a következő jelentkezésnél Nyíregyházán egy rendőrtiszt ráripakodott: „Egy napon belül tűnjék el a városból, mert a jelenléte sokak számára egyet jelent az 1956-os forradalommal.” Végre, 1962. április 12-én Bán István házasságot köthetett a Zsá- ka községben (Hajdú-Bihar megye) tanító menyasszonyával. Ilona eddig csak évente kétszer látogatta vőlegényét, s legfeljebb 10 percig beszélhettek. Házasságukból négy gyermek (Ilona 1963, István 1964, Tibor 1965 és János 1970) született. Már esküvőjük előtt megkörnyékezte egy szocialista-humanista „ pártember”. „Húzza le ellenforradalmár bandita férjének jegygyűrűjét, s akkor olyan tanári karriert futhat be, amilyet csak akar.” Bán Istvánék ma is megyénkén kívül, Miskolcon élnek. Szülővárosában már alig ismerik az 1956-os segédlelkészt. Fazekas Árpád Gyűjtünk, hogy segíthessünk Nemrég a hét éve létrejött Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász gyűjtő és adományosztó tevékenységéről számoltunk be, ezúttal azt mutatjuk be, milyen széles körben próbálunk azok segítségére sietni, akik arra rászorulnak. Vásárosnaményban üdülési lehetőséget alakított ki a helyi karitász csoport. Tiszalökön ifjúsági üdülőt rendeztek be. Nyírteleken a szenvedélybetegek prevenciójával és a kisebbség munkára nevelésével foglalkoznak. Napkoron rendszeresen tartanak ifjúsági és egyéb közösségi összejöveteleket, találkozókat. Nyírbátorban a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve segítenek a rászorulókon. Egye- ken karitászközpontot létesítettek a régió ellátására. Debrecenben a vakok intézetét látogatják és olvasnak fel az ott élőknek. Hajléktalanok nappali ellátását végzik szervezett formában. Mátészalkán a kamilliánus és máltai csoportokkal alakítottunk ki jó együttműködést. Nyíregyházán és Kisvárdán rendszeresen látogatják a kórházban fekvő betegeket, szociális otthonokban lakókat. Nyíregyházán és Debrecenben kari- tászboltot működtet a helyi csoport. Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnázium ka- ritászcsoportjának tagjai a közeli szociális otthon idős lakóit látogatják rendszeresen, és szeretetteljes kapcsolatot alakítottak ki velük. A katasztrófákat követő gyűjtésekben valamennyi karitász- csoport részt vett. A kárpátaljai és a magyar árvíz sújtotta területekre több tonna élelmiszert, és ruhaadományt juttattunk el. A Magyar Karitász Alapítvány segítségével 1999-ben 70 millió forint segélyt juttattunk el a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében élő árvízkárosultaknak. 2000-ben 1 mülió forint összeggel segítettük a területünkön ár-belvízkárt szenvedett családokat Rakamaz, Tiszanagyfa- lu és Tiszaeszlár, valamint Kótaj községekben. (Csak néhány helyet, és tevékenységet említettem a teljesség igénye nélkül.) A régióban szinte valamennyi önkormányzattal jó kapcsolatban vagyunk. Önkéntes, hitből és szerétéiből fakadó segítségnyújtásunkat igénylik és igénybe is veszik. Részt vettünk a Nyíregyházán 1997-ben megrendezett Szociális Nap megszervezésében és lebonyolításában. 1998-ban a Karitász Nyíregyházi Központja volt az egyik bemutatkozó helyszíne a karitász tevékenységének. A munkánk feltételeit elsősorban a hívek adományaiból és a megnyert pályázatokból teremtettük meg. Az Egyházmegyei Karitász által benyújtott pályázatok révén az alábbi szervezetektől kaptunk támogatásokat: Pro Cultura Renovanda, OEP, MEP, PHARE, Nyíregyháza Megyei Jogú Város, Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés, Népjóléti Minisztérium, Hálózat a Demokráciáért Programiroda. A felajánlott 1%-ból működőképessé tudtuk tenni a Karitász tevékenységét. Nem keserített el munkánk végzése során a visszautasított pályázatok, vagy segítségkérések nagy száma. Újult erővel, a kornak megfelelően újrafogalmazzuk céljainkat, és nem adjuk fel a segítségnyújtás lehetőségét. „Szegények mindig lesznek közietek”, tanultuk a Bibliából, ezért a szegények segítőire is szükség van. Ma is lehetősége van az embereknek arra, hogy megmutassák segíteni akarásukat, kifejezzék embertársaik iránti szolidaritásukat, sze- retetüket. „Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük”. Máté evangéliumának tanítása ma is időszerű. Ha keres, megtalál bennünket Nyíregyházán a Kossuth tér 4. szám alatt és Szabolcs-Szatmár- Bereg, valamint Hajdú-Bihar megye 30 településén. Gégény Béla, karitászigazgató AzMKR a világhálón Nyíregyháza (KM) - Nemcsak hallható, hanem látható és olvasható is az Egerben működő Magyar Katolikus Rádió műsora szeptembertől az interneten. Az Egerben és környékén a 91,8 FM-en, Miskolcon és környékén a 95,1 FM-en napi 24 órás műsort sugárzó regionális közműsort szolgáltató rádió adása szeptember eleje óta az ország, illetve a világ bármely pontján elérhető. Ehhez elegendő az internetezőknek a www.mkr.hu címre kattintaniuk. Folyamatosan frissített hírek mellett a honlap látogatói a Még!!! rovatban a közelmúlt legérdekesebb műsoraiból részelhetnek, egy-egy írás és fotó kíséretében. A Fórum oldalon tervezik közzé tenni mindazokat a véleményeket, hozzászólásokat, amelyeket a rádióhoz küldenek a hallgatók-olvasók, s aki az Egri Főegyházmegye valamelyik templomának miserendjét szeretné megtudni, szeptembertől az MKR honlapján ezt is megtalálja.
