Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-03 / 231. szám
2001. október 3., szerda Kelet«» Magyarország HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT Veszélyig***.' , . erzet Marik Sándor Miközben Beregben az árvíz utáni helyreállítás csúcsidőszakát éljük, elméleti és gyakorlati szakemberek népes csoportja a megye vízgazdálkodási keretprogramján munkálkodik a területfejlesztési tanács megbízása alapján. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyre gyakrabban ismétlődő árvízi tragédiák után a mégoly nagyvonalú intézkedések sem elegendők - sőt, mi több: csupán a gátépítés sem. A természeti és gazdasági összefüggéseket egyaránt figyelembe véve hosszabb távra kell megoldást találni. Már a vitaanyag is rendkívül izgalmas. Ellentmondásos: a baj elmúltával jobbára csak a szűk szakma foglalkozik tovább, száraz időjárás esetén a létesítmények, gátak, vízelvezető rendszerek elhanyagoltsága még a folyók közelében élő lakosságnak sem okoz különösebb gondot. (Minek arra költeni, ami kiszárítja a földeket, lecsökkenti a talajvízszintet - visszatérően ilyen véleményekkel találkoznak a településeken a vízszabályozással foglalkozó szakemberek.) Kétségtelen, korábban ilyen gyakran nem követték egymást árvizek. Voltak akik most pánikba is estek, köztük politikusok. A hosszabb távú elemzésekből kitűnik: nem először. A közvetlen veszély elmúltával azonban gyakorta a veszélyérzet is tompul. Mi mással lehetne ugyanis magyarázni, hogy a vízgazdálkodási nagylétesítmények húsz évvel ezelőtt készített fejlesztési koncepciójában szereplők közül egy sem valósult meg az ezredfordulóra? A szakemberek most erőteljesebben próbálják felhívni a figyelmet nyilvánvaló dolgokra is. Ugyanis számos településen még azzal sem törődtek igazán az elmúlt évtizedekben, hogy a folyók árterületén mi történik. Arra pedig különösen nem figyeltek, hogy a belvízveszélyes területeken ne létesülhessenek olyan beruházások, amelyeket a belvíz nagymértékben veszélyeztet. Ritkán hangzik el: a belvizek évtizedek óta nagyobb károkat okoznak, mint az árvizek. Ha la azt akarjuk, ne a víz uralkodjék felettünk, „vízmentes" időben is törődni kell vele, nemcsak olyankor, amikor áttöri a gátat. HÍREK 0 Teaház - nézelődéssel A nyíregyházi Ifjúsági Centrumban (Szabadság tér 9.) ma este hat órától a Roncsfilmet nézhetik meg az érdeklődők, közben teázhatnak, beszélgethetnek. 0 Családtámogatás A Területi Államháztartási Hivatal munkatársai minden szerdán délelőtt kilenc és délután két óra között családtámogatással kapcsolatban tartanak ügyfélszolgálatot a mátészalkai művelődési házban. Úgy tűnik, helyreállítják a házat A két szobát újra aláalapozzák és új falakat is húznak, a sarkoknál bevasalják Tarpa (KM - Cs. K.) - Nincs rosszabb a bizonytalanságnál. Amikor az ember csak vár, s reméli, valami csak történik. Csürke De- zsőék Tarpán már elég régóta várják, hogy az árvíz idején megrongálódott házukkal történjék végre valami. A házaspár lapunkat is megkereste panaszával, hívásukra mentünk a településre. Csürke Dezső addigra már megjárta Vá- sárosnaményt, leadta a szerződött alma egy részét. Most sűrűsödnek a feladataik, szedni, vinni kell az almát, hisz ebből élnek, ezért dolgoztak egész évben. Pont a termést hagynák ott? Kompenzációs felárral most 15 forintot kapnak kilójáért. Nem halad Aggasztja viszont őket, hogy sehogy sem halad a helyreállítás. Három hónapja kellett kipakolniuk a szobákból, s azóta várják a szakembereket. A szobába lépve megszédül az idegen, annyira megsüllyedt a parketta. Két éve csiszoltatták, lakkoztat- ták fel... A házigazda mutatja a falakat, amelyeken hatalmas repedések húzódnak. A viz mintha kimosta volna a ház alól a talajt.- Itt zubogott el a víz - mondja a férfi, akinek elkeseredésében még az is kicsúszik a száján: - legszívesebben itt hagynám az egész falut. De a föld alá nem tudok kereket tenni, hogy elhúznám magammal! Két gyermekük már felnőtt, családos. Lányáék - akiknek házát szintén elvitte a víz - sok tar- pai fiatalhoz hasonlóan Fehér- gyarmaton vettek lakást, fiáék Debrecen közelébe szeretnének költözni. Az előző három hónap azzal telt el, hogy Csürkéék nem tudták mi lesz a házuk sorsa. Bontják-e vagy helyreállítják. Csak jöttek-mentek az emberek, de nem mondtak semmit. Azt sérelmezik, hogy nem is volt kivel tárgyalni. Meg azt, hogy benn a főtéren, ahol mint mondják, egy kanál víz sem volt, bezzeg folyik a munka, bontják el a házakat.- Most hozzáfogtunk az almaszedéshez, nem érünk rá utánajárni a dolgoknak - teszik hozzá. Levélírás közösen De talán valami mégis történik a portán, mert a látogatásunk előtti napon valaki megjelent náluk és mondta, hogy zárják el a fűtést. Ügy tűnik, mégis csak helyreállítják a házat. A két szobát újra aláalapozzák és új falakat is húznak, a sarkoknál bevasalják. Eddig sem volt köny- nyű, de a nehéz napok csak most következnek, mert eddig legalább nem fáztak, tudtak fűteni, és a konyhában - köszönhetően a méretének - be tudtak rendezkedni. Szerencsére a bűtoruk nem ázott el. Nem is kértek semmit sem. írtak ők már a falubeliekkel közösen Bakondi úrnak is, felhívták a figyelmét, hogy itt nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene. Tákoson gyönyörűen halad az újjáépítés, itt nem. Szólni sem lehet, mert akkor megsértődnek. A negyvenkét tarpai aláíró a katasztrófavédelmi vezetőt levelében arra kérte, segítsen a munkálatok felgyorsításában, mert közeleg a rossz idő. Voltak a fővárosi székhelyű Középületépítő Rt. fogadóóráján is, de ott sem értek el eredményt. Hol lesznek tavaszig? A földre terelődik a szó. Persze, az almás is 60-80 centis vízben állt. Nem is termett sok az intenzívből, épphogy csak a családnak elég. A mezőgazdasági káruk azonban megtérült. Az FM-hivatal, mondja a gazda, nagyon tisztességesen elrendezett mindent. Gondja az újjáépítéssel van, mert nyakunkon az ősz, félő, hogy a tél beálltáig ebből már nem lesz semmi. És akkor hol lesznek tavaszig? ÉLETKÉPEK jjjjjjjjjjjjJjj 7v ^ városávátóra Meghívó Balogh József árosavató ünnepségre kaptam meghívást szülőfalumba, Demecserbe. Egy kis csalás ez a szülőfalu, merthisz az Ung partján, Ungváron születtem, de minden gyerekkori és fiatalkori emlékem Demecsert idézi. Voltak közöttük rosszak is, de egyre inkább „csak a szépre emlékezem”. Az úttörőzenekarra, amelyik járásszerte híres volt, mert Csáki Menyus bácsi, meg Hunyadi János bácsi, a földművesszövetkezet két vezetője olyan új hangszerekkel ajándékozott meg bennünket, ami felkeltette bennünk a zene iránti érdeklődést. Az ott kapott furulyából lett később a klarinét, a szaxofon, de az ott tanult kis dalok adtak indíttatást - no meg Fáky Laci bácsi, a mai polgármester édesapja - arra, hogy nehezen megszelídíthető hangszert vegyünk a kezünkbe: Demecsemek tánczenekara, majd fúvószenekara lett. Nézegetem a meghívót, olvasom falum, bocsánat, holnaptól városom közel ezeréves történetét, dehát mit mond nekem 1261, az első dátum, amikor okiratokban szerepelt, vagy 1460, amikor mezőváros lett? Az én emlékeimben jóval fiatalabbak az események is. Olyanok, mint amikor eltűnt a falu közepéről a nyolcas, az a szegényház, amiben nyolc család lakott és olyan étterem, cukrászda és sörkert épült a helyére, ahová rendszeresen eljárt a Déryné Színház, ahol az ország akkori legnagyobb komikusai, Latabár Kálmán, Kabos, Kazal, Kibédi nevettették a közönséget. Szemünk előtt nőtt a nyíregyházi állami áruház utáni legnagyobb áruházzá Gutper bácsi és Kelemenék hangyaboltja, szüléink kezemunkájával épült az a futballpálya, ami ma is az egyik legszebb pályája a megyének. Mennyi hely kellene ahhoz, hogy az ember emlékeinek csak pici töredékét is papírra vesse, hogy ilyen ünnepi pillanatban emléket állíthasson azoknak, akik sokat tettek De- mecserért. A Báthory Barnáknak, a Szabó Lászlóknak, a Bartók Jánosoknak, a Tatár Laci bácsiknak, a Vasenszki Pista bácsiknak, a Mészáros Ciláknak, a Benya Béláknak, a Vass Lajosoknak és mindazoknak, akik olyan alapokat teremtettek, amire a település mai vezetői ráépíthették, ráépíthetik azt a Demecsert, amit mostantól városnak hívnak. Huszadik, s legfiatalabb városa lett a megyének Deme- cser. Talán annak is üzenete van, hogy az ország valaha működött legfiatalabb kormánya, s alighanem a legfiatalabb pénzügyminisztere adja át jelképesen a rangot, a címet jelképező kulcsot. S talán mondandójában az is benne lesz, hogy a szép múlt után a jövő itt is elkezdődött. r Aranylakodalom Ötven évvel ezelőtt kötött házasságot a nyíregyházi Palóka Ferenc és felesége. Aranylakodalmuk alkalmából a házaspárt három gyermekük, öt unokájuk, a rokonok és ismerősök köszöntötték Amatőr felvétel Naplemente Nyíregyháza fölött Palackba zárva Ferter János rajza
