Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2001. október 11., ca KÉPES KRÓNIKA /I6 Fő a bizalom A szerelemben a legfonto- j sabb érték a bizalom - jó példa erre a nagy- [ káliói Kőhalmi Lilla (22) esete, aki barátja támogatásával vágott bele a fotósorozat el- | készítésébe Racskó Tibor felvétele í I További képek: wwv, szón.lm [ Csuhás carabinierik Róma (MTI) - A terrorizmus elleni óvin­tézkedések keretében Róma városa csuhás titkosrendőröket is bevetett a Vatikán vé­delmére. A rendőrség kedden megerősítet­te, hogy papnak álcázott carabinieriket is kivezényeltek a Vatikánban ülésező püs­pöki szinódus védelmére - jelentette az AFP. A módszer nem új: 2000-ben a szent­év során is használták, ám akkor nem a terroristák, hanem a tolvajok kiszűrésére. Holnap Tv Plusz Ismét jelentkezik pén­teki számunkban a KM rádió- és televízió­melléklete, a Tv Plusz MEGÉR EGY MOSOLYT- Tanár úr, kérem, nekem azt mondták, hogy kincs van a torkomban...- Alighanem az zavarja az éneklésben. Még több poén: www.szon.hu Békítő zene München (MTI) - A zene­oktatás elősegíti a fiatalko­rúak jobb társadalmi beil­leszkedését és türelmesebbé teszi őket kisebbségekkel, idegenekkel szemben - állítja a Bajor Zenei Tanács. A zenei téren képzett fiúk és lányok kevésbé hajlanak erő­szakra és intoleranciára más nemzetekhez tartozókkal szem­ben - idézte a dpa Wilfried Antont, a müncheni székhelyű tanács elnökét. Anton statisztikai adatokkal mindazonáltal nem szolgált arra, hogy mennyivel kevesebb pél­dául az üstdobolni tanultak kö­rében a kocsmai garázda, mint a hegedűt csak hírből ismerők között. MTI-fotó Magyarok a MAGYart-on A megszállottak című előadásával mutatko­zik be a Krétakör tár­sulat a Franciaországi Kulturális Magyar Évad (MAGYart) ren­dezvénysorozatának keretében a Párizshoz közeli Bobigny-ben. Schilling Árpád rende­zését négy alkalommal adják elő a Lenin boulevard-on lévő Maison de la Culture színházban Kinn a vízből a Kurszk tengeralattjáró Roszljakovó (MTI) - Tizen­négy hónappal a végzetes robbanások után, közel száz­millió dolláros költséggel emelték ki a Barents-tenger fenekéről az orosz flotta ronccsá vált egykori büszke­ségét, a Kurszk atom-tenger- alattjárót. A tavaly augusztus 12-én a Kó­la-félszigettől alig száz kilométer­re elsüllyedt Kurszk félelmetes fegyver volt, és magatehetetlen állapotában is óriási veszélyeket rejt magában - még akkor is, ha rakétái és torpedói jórészt meg­semmisültek, s az orosz hatósá­gok váltig bizonygatják, hogy fe­délzetén nem volt atomfegyver. Viszont ott a két víz-vizes atom­reaktor, amelyeket ugyan idejé­ben lefojtott a vészleállító auto­matika, de hogy müyen folyama­tok indulhattak-indulhatnak meg belsejében - egyebek között a kiemelés és a majdani kiszerelés során -, arról a tapasztaltabb szakértők is csak nagyon óvato­san nyilatkoznak. A Kurszkot - csaknem három hónapig tartó előkészületek után - az egyre szeszélyesebbé váló időjárás ellenére október 8-án vé­gül nemzetközi közreműködéssel kiemelték a hullámsírból, s a roszljakovói dokkba vontatták Ezzel a nemzetközi akció véget ért, a kiemelt Kurszk fedélzeté­re először a katonai ügyészségi nyomozók, szakértők és törvény- széki orvosok lépnek, hogy azo­nosítsák az áldozatokat, s meg­próbáljanak magyarázatot talál­ni a katasztrófa okaira. Hogy meddig tart munkájuk, az függ attól, hogy milyen gyorsan sike­rül kiszárítani a tengeralattjárót, milyen károkat okoztak a robba­nások, s végül attól is, milyen érdemi nyomokat és dokumentu­mokat találnak. Az atomreakto­rokat csak ezután távolítják el a hajóról. Tulajdonképpen nincs pontos válasz arra sem, hogy miért kel­lett oly kapkodva kiemelni a Kurszkot. A környezetvédelmi megfontolások és érvek nem elég meggyőzőek, hiszen a világten­gerek mélyén még jó pár Cser­nobil ketyeg, nem is szólva a nukleáris és mérgező anyagok lerakatairól. Katonai titkok már nem na­gyon lehetnek a fedélzeten, hi­szen egy évvel ezelőtt az érde­kesebb berendezéseket és doku­mentumokat kihozták az orosz búvárok. A katasztrófa okainak felderítésére ugyan sok támpon­tot ad majd a hajótest, de a Ba­rents-tenger megbolygatott hul­lámsírjában maradt a teljesen szétroncsolódott, s emiatt a ha­jótestről lefűrészelt orr-rész, a legárulkodóbb részlet, hiszen az itt lévő fegyverteremben követ­keztek be a robbanások. Moszk­vai ígéret szerint ezt a roncsda­rabot is kiemelik később. Addig pedig hadihajók őrzik ezt a kör­zetet, ugyanúgy mint eddig, a 2000 augusztusában bekövetke­zett katasztrófát követően. így a gyors kiemelés - kizá­rásos alapon - elsősorban azzal magyarázható, hogy az elnöki te­kintélyen nem eshet csorba, hi­szen Putyin elnök egy évvel ezelőtt megígérte a gyászoló hoz­zátartozóknak: kiemelik a Kursz­kot, s eltemetik a tengerészeket. A Kurszk-rejtély azonban még megfejtetlen marad, ki tudja, meddig. Kuka fogta mackó Pozsony (MTI) - Kuka fog­ta medvéje van egy szlovák állatkertnek. A süldő mackó nyár óta láto­gatta a Magas Tátra lakott terü­leteit és rendszeresen a kukák­ban guberált, esetenként még tu­ristákra is rátámadt. A minap azonban rácsapódott a poprádi tó partján álló menedékház sze­métgyűjtőjének fedele és foglyul ejtette. A menedékház személyzete könnyen megfejtette, mi mozog a kukában, hiszen sokszor látták a guberáló mackót. Riasztották a Tátrai Nemzeti Park embereit, akik gyorsan intézkedtek: azon­nal megkezdték az adminisztrá­ciós ügyintézést. A medve befo­gásához előbb a járási hivataltól, majd az állami állat-egészségügyi felügyelettől, végül pedig a kör­nyezetvédelmi minisztériumtól kellett engedélyt kérniük. Megkapták. A hetvenkilós, kétéves kamaszmedve a konté­nerből egy vidéki állatkert karanténjébe került. Biztos, hogy a telet ott kell átaludnia, de va­lószínű, hogy tavasszal szabadon engedik. Ótátrafüred térségében egyéb­ként egy négytagú, rendszere­sen kukázó medvecsaládról is tudnak, de ez a família még sen­kit sem támadott meg, s ha közülük valamelyik szintén a kukában rekedne, semmi gond: a családtagok játszva kiszaba­dítják. Biztonságban érzi magát Matyi és Lucy cica egy termetes plüssállat ölében Lázár Edit felvétele London (MTI) - A skótok a legkevésbé egészséges britek, mert hosszabb ideig néznek tévét és több egészségtelen étket esznek, mint az angolok vagy a walesiek. A brit Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a skót nők hetente 31 órán át bámulják a tévék képernyőit, míg a skót férfiak csaknem 28 órán át. Mindkét skót nem bő két órával többet néz hetente tévét a brit országos átlagnál. A legkeveseb­bet a londoni nők tévéznek, ők hetente csupán 25 órányit - ami azonban szintén nem kevés, hiszen bő három és fél óra napi lebontásban. Mozgásszegényebb életmódjuk mellett á skótok költik fejenként a legtöbbet alko­holos italokra, édességre, hús­félékre. A legegészségesebben a londoniak étkeznek, ők a koszt­pénz javából zöldségeket és gyü­mölcsöket vesznek - ismertette az AP a felmérést. fORDÍTOTTA. tOROWTÍR BOA HA UATOM, MOSVÁN ESZEL, MINPIG ELMEÖV AZ ÉTVÁGYAM. miss T A 17 éves Tijana Stajsic mosolyog, miután Jugoszlávia Szépévé válasz­tották a belgrádi szép- ségkirálynő-választás dön­tőjében EPA-felvétel A skótok a legkevésbé fitt britek

Next

/
Thumbnails
Contents