Kelet-Magyarország, 2001. október (61. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-10 / 237. szám
2001. október 11., csütörtök NYÍREGYHÁZA 2001 /8 Mindig is nyitott város volt a megyeszékhely Margócsy József fontosnak tartja a nyíregyháziak várostudatának formálását Elek Emil felvételei Györke László Ki ne ismerné e városban Margócsy Józsefet, Jocó bácsit, Nyíregyháza díszpolgárát, aki számtalan publikációban, kiadványban tette közkinccsé helytörténeti kutatásait, ismereteit. Most egy kis áttekintésre kértük.- Annak örülök, hogy Nyíregyháza mai vezetése pontosan tudja: a lakosság várostudata nem alakulhat ki a várostörténeti előzmények ismerete nélkül. Ezért helyes szoborban is ábrázolni a földesúr Károlyi gróf és a szarvasi csizmadia, Petrikovics János történelmileg fontos találkozóját: ezután indulhatott meg 1753-ban a békési tótajkű evangélikusok idevándorlása, Nyíregyháza újranépesedése. Az első iskola- Sajátságos, nem egyedüli jelenség a történelemben, hogy az eseményeket mozgató főszereplő a vállalkozás sikeres befejezése után eltűnik. Annyit tud a történelem, hogy Petrikovics nemességet, jutalmat kapott. Élete pályájának folytatásáról, utódairól azonban semmi adat.- Történelmi áttekintésünk első priódusa: a városalapítók első évszázada, a Bach-korszakig. Korán kaptak városi rangot, egyidejűleg felépítették nagy evangélikus templomukat is. 1906-ban felállítottak egy „káderképző”, úgynevezett professzori iskolát, ahol tucatnyi válogatott 10-14 éves fiú kapott latinoktatást, hogy a nagy kollégiumokban eljuthassanak az érettségiig, magasabb diplomáig, amelyekkel hazatérve szakértői lehettek a város vezetésének, fejlődésének. Két részletMargócsy József A belváros ben megváltották magukat a földesúri feudális terhektől, és maguk uraiként gyakorolhatták városi privilégiumukat is - csak a megye által fékezett önkormányzati szándékaikban. Ez a század Nyíregyháza önállósuló parasztpolgár, városiasodó szakasza.- Az 1850-es évektől következő század a polgárosodás folytatása: megannyi sikeres önálló kezdeményezés valósul meg: több irányú vasúti forgalom, területi törvényszéke, önálló bankja, lassan érettségiig fejlődő gimnáziuma lett - versenytárs nélkül válik Szabolcs vármegye székhelyévé. Vállalkozik a város: megépítteti a monarchia egyik legnagyobb lovassági laktanyáját, ittléte önmagában is jelentős társadalmi és gazdasági haszon, emelkedés. Jelentős középületek épülnek, melyek ma is a város díszei: az evangélikus központi iskola, a vármegyeháza, a kőszínház, a Korona épületegyüttese.- A bokortanyáink népe azonban egyre kevésbé vesz részt a közéletben: megnyílt a gazdagodás, a szabad földvásárlás lehetősége, mind ritkábban szólnak bele a városi vagy egyházi közügyekbe. Egy kicsiny részük afféle örök ellenzékként szervezkedik, nem az élenjáró gazdák köréből. Például a legkitartóbbak sikerrel akadályozzák meg a város közművesítését.- Ennek a polgári fejlődési szakasznak sajátságos velejárója az első világháború után idemenekült, nagyrészt itt is maradó felvidéki és erdélyi magyar lakosság: főleg köztisztviselők, akik nem tették le az odaát megkövetelt hűségesküt. Ők is igénylik itt, hogy családtagjaik széles körű iskoláztatási lehetőséghez jussanak, így aztán az 1930-as évekre már nyolc érettségiztető (képesítést adó) közlépiskola működik: gimnáziumok, tanítóképzők, kereskedelmi középiskolák. Egyszersmind a megyei igények kielégítését is szolgálják ezek az iskolák, hiszen csak Nagykállóban, Kisvárdán van gimnázium, Várdán tanítóképző. Rohamléptekben- A második világháború után a város újjáéledése elsősorban a lakosság erejéből következet be, központi támogatásban csak az ötvenes évek második felében részesülhettünk kisebb-nagyobb lakóépület-egységek emelése formájában, nem túlságosan nagy sietséggel. Korszakot, immár a harmadik fejlődési szakaszt, a ’60-as évektől határozhatunk meg, főleg az új gazdasági mechanizmus alapelveinek fokozatos érvényesülésével: elsősorban a közlekedés és az iparosodás ugrásszerű fejlesztése révén. A főváros felé vezető kettős vágányú útvonalak vonatai nyersanyagot, félkész árut, ipari feladatokat hoztak Nyíregyházának. Továbbá megindult a megyében termelt mezőgazdasági termékek ipari feldolgozására kisebb-nagyobb üzemek létesítése. A harmadik forrás pedig: az országos nagyüzemek részben vagy egészében e vidékre helyezésével, illetve ilyen üzemek telepítésével hatott kedvezően. Ez az utóbbi forma az egész megyében sikereken terjedt.- A város célszerű közművesí- tő, hosszú távú programokba kezdett, s a folyamatos fejlesztéssel párhuzamosan épültek az egyéb infrastrukturális beruházások. A város lakossága évtizedeken át 50- 60 ezer közötti számot mutatott, az iparosodás korának harmadik évtizede után már majdnem kétszer ennyi lakosa van. Nyíregyháza nyitott, befogadó várospolitikát gyakorol: az elhíresült feketevonaton ingázók tekintélyes része stabil lakója munkahelyének Nyíregyházán. Megnövekedett ugrásszerűen a műszaki-közgazdasági értelmiségiek száma, új színt és lehetőséget biztosítva a város jövőjének. Nagy gyorsasággal alakult ki a nagyobb város kulturális jövője is: a nagykörút immár valóság, nem csak nagyképű elnevezés, őrzi a belváros régi értékeit. Idejében ellenáll a gigantomániás építkezési rohamnak: így csak „mutatóban” valósult meg egy-két ilyen terv. Az akkoriban telepített nagyüzemek nem zavarják a város lakosságának nyugalmát, józan tervezéssel valósulnak meg a kisebb-nagyobb lakótelepek. És felépül a nagy művelődési ház, több felsőoktatási intézmény indul: az ezekben képzett szakemberek, az innen továbbtanulók egyelőre még inkább máshol kapnak majd állást, mert az egész megye felvevőképessége nem fejlődött ehhez mérten kedvezően. A 110 ezernél is nagyobb város szeme előtt ment mindez végbe, aminek a mai városlakó immár haszonélvezője Levéltári szolgálat Margócsy József ideje nagyobbik részét a megyei levéltárban tölti. Most is ott beszélgettünk vele.- Nagy örömmel tapasztalom, a megye városai, intézményei, lakosai egyre fontosabbnak tartják múltjuk megismerését, családfájuk kutatását. Az utóbbi időben ezeknek sok nyomatott eredménye jelent meg. Levéltárunk minden dolgozója készséggel segíti a helytörténészek, városvédők kutatásait. Természetesen, aki ott hozzám fordul, én is szívesörömest igyekszem őt eligazítani, amennyire tudom.
