Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-06 / 208. szám
2001. szeptember 6., csütörtök Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Száraz Ancsa Nagy mennyiségben záporoznak a magyar nyelvre az idegen hatások, a nyelv önfejlődése pedig nem képes ezzel felvenni a versenyt - hangzott el a magyar nyelv használatáról szóló törvényjavaslat államtitkári expozéjában. A honatyák úgy ítélték meg, valamit tenni kell e jelenség térnyerése ellen. A kérdés csak az, nem túl késői-e a döntés? Anyanyelvűnk ugyanis, valóban veszélyben van. Idegen kifejezések uralják, a fiatalok szókincse pedig egyre szegényesebb. Ez pedig nem is csoda, hiszen könyvet nemigen vesznek a kezükbe, kötőszavaik nagy részét nem tűri a nyomdafesték. Az „Olvasás évében" vagyunk, a meghirdetett szólam azonban kevés ahhoz, hogy olvasásra serkentsen, ehhez, sok egyében túl, talán a könyvárak mérséklésére is szükség lenne. Azt ugyanis nem lenne szabad elfelejteni, hogy a magyar nyelv nem azért tud majd ellenállni az idegen hatásoknak, mert törvény védi, és attól sem beszélünk szebben, ha az angol nyelvű feliratok mellett ott szerepel suta fordításuk is. Ellenállóbb a nyelv csak akkor lesz, ha olvasunk, és olvastatunk, ez azonban nem egyszerű. Az iskolai tananyag lassan meghaladja a diákok teljesítőképességét, a kötelező olvasmányokra nem sok idejük marad. Ez pedig nagy baj, hiszen ha gyerekkorban nem éreznek rá az olvasás ízére, később már nem kapnak hozzá kedvet. Marad nekik a szappanoperák bugyuta szövege, vagy ami még rosszabb, az akciófilmek főhőseinek trágár mocskolódása - a magyar nyelv helyett. Párizs egyik leghíresebb negyede a felhőkarcolóktól hemzsegő Defense, mely két világ találkozása. A modern koré, és azé a sok évszázadé, melyet a franciák nemzeti kincsként őriznek, és védenek mindentől, ami káros lehet, nemcsak tettekkel, de magával az elnevezéssel is. Pontosan tudják, hogy értékeik csak akkor menthetőek át az őket követő generációknak, ha gondoskodnak azokról, és valljuk meg, nagyon jól teszik. Nem kellene példát venni róluk? HÍREK □ Ügyfélszolgálat A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szeptemberben minden hét csütörtöki munkanapjain kihelyezett ügyfélszolgálatot tart 9-től 14 óráig Mátészalkán (Zalka Máté Városi Művelődési Központ) illetve 10-01 14 óráig Vásárosnaményban (Esze Tamás Művelődési Központ). □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete véradást szervez szeptember 7-én, csütörtökön 8-tól 12 óráig Kislétán, a Kultúrházban illetve Kisvárdán, a Blondel Kft.-nél 11-től 15 óráig. □ Virágváró A Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház az újjávarázsolt épületének még otthonosabbá tételére a színházat szerető közönségtől örömmel fogadnak bármilyen cserepes virágot. Nekik több kell a szeretetből A beutaltakat foglalkoztatják, zsebpénzt kapnak a bérükből A lakóközösségek a rokonszenvre, a barátságra épülnek Szőke Judit Szakoly (KM) - Az egészséges embernek is vannak privát igényei, az pedig, akinek még ráadásul teher is van a vállán, például valamilyen értelemben fogyatékos, még nagyobb odafigyelést, türelmet és szeretetet igényel. Ez a gondolat vezérli a megyei önkormányzat módszertani intézményét, a szakolyi ápoló-gondozó, rehabilitációs célokat is szolgáló intézmény működését. Turcsik László igazgató jogos büszkeséggel kalauzolhatta végig a minap székelyföldi vendégeit, akiknek figyelmét (irigykednek különben szociális ellátórendszerünk miatt) különösen az enyhe fokban és középsúlyos mértékben fogyatékosok munka- vállalása és a lakóotthonok keltették fel. Az is érdekelte őket, hogyan képes a szakolyi intézmény kilencven másik szakmai ellátását megszervezni és még további négy környéki községre kiterjedően szállító-szolgáltató feladatokat is vállalni. Ez a vadonatúj módszer helyben látja el a fogyatékosokat, hiszen aki eltér az átlagtól, annak kimozdítása a meg- J szokott környezetből végképp * nem ideális. £ VA Hasznosan töltik A szakolyi otthonban 158 gondozott él, a legrégebb óta a most 78 éves idős nő, aki sorolhatná emlékeit még 1959-ből. 1952-ben létesült Szakolyban idős elmebetegek számára egy tíz férőhelyes zárt otthon. De azóta aztán mennyit változott itt is a világ! A kapuk tárva-nyitva, foglalkoztatás, kimenő, heti kétszer zsebpénz, barátság, szerelem, mi több, rugalmas együttélési formák... Összkomfort, modem intézményi keretek, korszerű, humánus felfogás. A jelenlegi lakók zöme egykori állami gondozott, az átlagéletkor 31 és fél év. 19 ápoltnak ismerik a közvetlen hozzátartozóit, próbálják velük tartani a kapcsolatot. A beutaltak hasznosan töltik idejüket, foglalkoztatják őket, térítési díjat fizetnek, de munkabért kapnak, amiből némi irányítás mellett takarékoskodhatnak, vásárolhatnak kedvük szerint. Bedolgoznak a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak, szőnyeget szőnek, drótot fonnak, labdát töltenek, focit varrnak, faipari munkába kezdhetnek. Akinek ruhára van szüksége, elmegy a gondozója kíséretében vásárolni, a 23 éves Ritának például mindene a zene, régi vágya volt egy hifitorony CD-vel, távirányítóval. Az anyaintézményben 3-4 ágyas egyedileg berendezett, kényelmes szobák jelentik az otthont, a lakóközösségek a barátságok köré szerveződnek. A lakók, életkoruk első pillantásra nehezen meghatározható, kéretlenül nyitják és csillogó szemmel mutogatják a szekrény belsejét: a hihetetlenül katonás rendért dicséret, elismerő szó jár. Nem kényszer, hanem a követelményből lett belső igényesség, a rendszeresség, a szükségszerű fegyelem és a belátás diktál. Védőszárny a gyereknek És már kétéves a lakóotthon. Hány ember álmodik magának hasonlót! Muskátli, veranda, virágoskert. Garzonszerű megoldás, két szobához egy főzőfülke, külön mosdó, parányi előszoba, a lehetőségekhez képest önellátás. Mind a húszán nagyon szeretnek így élni, ahogy megfogalmazta valamelyikük, távol a zsinattól. Az értelmi fogyatékosokat ma korszerűen szellemi tevékenységükben korlátozottaknak nevezzük. Valamikor gyengeelméjűnek is mondták azokat, akik másként, „hibásan”, az átlagtól eltérő módon gondolkodtak és cselekedtek. Pedig csak nem alkalmasak az önálló életvitelre, vigyázni kell rájuk, óvni kell őket, gondoskodásra szorulnak, hiszen képtelenek saját lábukon megállni. Éveik számával felesleges foglalkozni, kiszolgáltatottságukat, védtelenségüket, gyermeteg mivoltukat tekintsük. S azt, hogy munkát végezve, hasznosak a társadalom számára. A többség pedig kell, hogy védőszárnyat biztosítson gyermekeinek. Mert a szakolyi ápoló-gondozó otthon lakói is azoknak tekintik magukat. Bizonyára ezért is szólítják a velük foglalkozókat, akik gyakorta fiatalabbak náluk, apukámnak, anyukámnak. Halgyár épül Kemecsén Nyíregyháza (N. L.) - Az uniós elvárásoknak is megfelelő halfeldolgozó üzem épül Kemecsén 200 millió forintos költséggel. Ezzel térségünkben országosan is egyedinek mondható, komplex lesz a haltenyésztés, a feldolgozás, az exportálásra is nagyobb lehetőség kínálkozik. A témáról Radóczi János halászati szakmérnök, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezető igazgatója adott információt. Az építkezést várhatóan ősszel elkezdik, jövő tavasszal avathatják a halgyárat. Az üzem kezdetben 12, később akár 20 embernek teremt munkalehetőséget. A szigorú egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő üzemben 13 fok lesz a hőmérséklet. Egy kisebb jéggyárat is kialakítanak, kásás jeget tesznek a speciális kamionokba, így jegelve mehet majd a hal exportra. Halételek készítésére is alkalmas lesz az üzem. A sült halat például egy hétig ecetes páclében tartják, a szálkák így megpuhulnak, ehetővé válnak. Talán ezáltal is növekedhet a halfogyasztási kedv, egészségesebben táplálkozhatunk. Képzési bázis Kemecsén két évvel ezelőtt halvágóhidat építettek, ez év tavaszán keltetőházat avattak, a feldolgozóüzemmel teljes lesz a vertikum - hangsúlyozta Radóczi János. Hozzátette: a kemecsei önkormányzattal közös pályázatot adtak be a nemzetközi Phare-irodára. A pályázatnak ez a címe: Halászati kultúra és a halgazdálkodás fejlesztése a Felső- Tisza mentén. A 60 millió forint pályázati pénzből ta- karmányozó gépeket, szállító- és oktatóeszközöket vásárolnak. Erre alapozva az önkormányzat képzési bázist hoz létre, itt alapfokú halászati képzés indul térségi szinten. MEGKÉRDEZTÜK: FIGYELEMMEL KÍSÉRI A NYÍRSÉGI ŐSZ PROGRAMJAIT? A kisebbik fiam az Ig- rice Táncegyüttes tagjaként a rendezvény- sorozat több programjában is részt vett, illetve részt vesz, s ezekre természetesen, mi szülők is elkísérjük. Nagyon tetszett a felvonulás is, a mieink mellett a Fanatix produkcióját díjaztam. Mondhatom, szinte valamennyi eseményt szívesen megnéznék. A rendezők az idén alaposan kitettek magukért, a közönségért. Kázmér László, KÖZALKALMAZOTT A z én emlékeimben a most 28. alkalommal megrendezett Nyírségi Ősznek is helye van. Méghozzá a kellemesebb fajtából. Egykoron a Szabolcs Táncegyüttes tagjaként rendszeres szereplője voltam a felvonulásnak. A gyönyörű gyümölcskompozíciókat hiányolom, noha tudom, más időket élünk, merthogy megszűntek a szponzoráló téeszek és állami gazdaságok. Horváthné Orosz Anikó, ÓVODAPEDAGÓGUS Ú gy érzékelem, hogy az idén lényegesen többrétű, színesebb a Nyírségi Ősz rendezvénysorozata, mint azt a korábbi években tapasztaltam. Igen, magam is úgy gondolom, hogy a városlakókat, de a távolabb élőket is vissza kell hódítani a nemes ügynek, a közönség szórakoztatásának. A jó programok erre képesek, miként azt az idei példa is bizonyítja. Majchrovics János (Majrö), Az Y-GenerAció vezetője őst csöppentem csak az eseménysorozatba, hiszen három nappal ezelőtt érkeztem meg Finnországból. Az egyik barátom a szervező bozottság tagja, s tudom, hogy mekkora munkát fektettek, fektetnek be a programok sikeréért. Győri vagyok, de itt végeztem a tanárképző főiskolán. Annyira megszerettem ezt az élő, szép várost, hogy visszajöttem. Itt akarok élni. Schréder Veronika, TANÁRNŐ A felvonuláson nem vettünk részt a családdal, épp akkor távol voltunk, de a többi programba bekapcsolódtunk. Remek hangulatú volt az olasz nap, miként az utcabál is fergetegesre sikeredett. Meglehet, hiányzik a gyümölcsös felvonulás, ám a programok talán kárpótolják. Nagyon jó, hogy van, ez a miénk, s csak gratulálni tudok a városvezetésnek és a rendezőknek! dr. Komjáthy György, gyermekorvos