Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

2001. szeptember 28., péntek Kelet«* HÁTTÉR 3. oldal ma Vállalkozunk Nyéki Zsolt l\/la már mindenféle sajtótermék megjelen­tetése kőkemény vállalkozás, és (vegyünk ala­pul ideális környezetet, benne tiszta piaci versenyt, elkötelezetlen médiumokat) nincs központi kassza, amiből az esetleges veszteséget valaki kiegyenlítené. Most azon­ban a megye napilapjaként más jellegű vál­lalkozásra adtuk a fejünket, mégpedig arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg legismertebb vállalkozóit egy asztalhoz ültetjük és rend­szeres időközönként alkalmat teremtünk a találkozóra. Ha terveink valóra válnak, a Kelet- Magyarország, mint újság egy újabb civil szerveződés kezdeményezőjének mondhatja magát, hiszen a TOP 100 Klub amolyan gaz­dasági érdekegyeztető fórummá is kinőheti magát. Természetesen szó sincs arról, hogy érdekvédelmi szervezetekkel kívánnánk fel­venni a versenyt, mi pusztán a napi kapcso­latainkra alapozva igyekszünk nagyobb figyelmet szentelni megyénk gazdasági életének, szereplőinek, mindazoknak, akik együttesen leginkább befolyásolhatják a szűkebb hazánkban élők sorsát, boldogulását. Amit a magunk lehetőségei szerint hozzátehetünk, az a nyilvánosság ereje, s nagyon is jól tudjuk: ez sem csekély. Amikor a vállalkozókat érintő kérdésekről megyei és országos viták bontakoznak ki, amikor munkavállalók tízezreit érintő dön­tések előkészítéséről van szó, akkor igenis nagy szükség van arra, hogy a gazdasági társaságok vezetői megismerjék egymás véleményét, kialakítsák közös álláspontjukat és azt a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt tudassák a döntéshozókkal. Ebben se­gíthetünk mi, hiszen tudjuk: az egészen apró település önkormányzatától a kormányhi­vatalig figyelemmel kísérik a híradásokat, s az ott megjelent állásfoglalásoknak súlya van. l\/lindezen túlmenően aki munkát ad, adót fizet, amiből óvodák, iskolák, kórházak működése finanszírozható, az mindenképpen tiszteletet érdemel. Egy kicsit tehát a megyei napilap és közel negyedmilliós olvasótábora megbecsülésének is tekinthető ez az igyekezet. A fogadókészség pedig jelzi: érzékeny pontot érintettünk. □ Egy város hőskora Nyíregyháza me­gyeszékhellyé válásának 125. évfordulójára jelent meg dr. Vietorisz István Tirpákok - Élet­kép egy város hőskoráról című kötetének ha­sonmás kiadása. Ennek apropóján ma fél há­romkor kezdődik a program a Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtár előadóter­mében. □ Szünetel a kutatószolgálat A Vili. Nemzetközi Levéltári Napok rendezvénye miatt ma és holnap szünetel az ügyfél- és ku­tatószolgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzat Levéltárában. □ Mátészalkai véradás A Vöröskereszt megyei szervezete ma a mátészalkai ÁFÉSZ dolgozói számára tartanak kihelyezett vér­adást 8-14-ig a Kossuth utcai TESZ irodákban. Az állam normális erdőket akar A Napkori Erdőgazdák Szövetkezete az első sikeres integrátor, de vannak újabbak is Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Erdőtele­pítési rekorder az országban Szabolcs-Szatmár-Bereg. Me­gyénk hét éve már éllovasa annak az Észak-alföldi Régió­nak is, amelynek a területén működő Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgató­sága felügyeletével jön létre az összes új hazai erdő 20-30 százaléka. Az évenként örvendetesen növek­vő erdőtelepítésekről térségünk­ben a regionális erdészeti hatóság megyei erdészeti főfelügyelője tudja a legtöbbet.- Országosan évek óta 7-8 ezer, idén már mintegy 12 ezer hektár erdőtelepítés valósul meg. A sza­bolcsi számok igencsak tiszteletet parancsolóak, hiszen 1994 és 2000 Össze kellene fogni kétezer magánerdő- gazdának. Kiss János között a megye jelenlegi, 100 ezer hektáros erdőterületének 12 szá­zalékát telepítették el - számsze- rűsíti előkelő helyünket az régiós erdészeti szolgálat nyíregyházi erdőfelügyeleti osztályának veze­tője Kiss János. - E megyében évente 2-3 ezer hektár erdőt tele­pítenek a földtulajdonosok, s az idén várhatóan 3 ezernél is több hektárral gyarapszik itt az erdő­terület. Többségben a magán... Érdekesen alakulnak ezáltal a tu­lajdonosi viszonyaink is. Itt fordí­tott a helyzet, mint általában az országban. Nálunk a magántulaj­donú erdők aránya a nagyobb: 70 ezer hektár magán- és 30 ezer hektár állami erdő van a megyé­ben. Ebből persze az is megjósol­ható, hogy ha a magánerdőgazdák és az őket irányító erdészek - ki­használva a folyamat felerősítésé­re igénybe vehető FVM-támoga- tást - szerveződni tudnak, létre­jönnek az úgynevezett integráto­rok, a végén valóban nagyobb súllyal esnek majd a latba a ma­gánerdők, mint az államiak. Biztató kezdeti lépések történ­tek már ebben a tekintetben. Ta­valy itt Szabolcsban indult el a hazai erdőgazdálkodás területén az integráció. A Napkori Erdőgaz­dák Szövetkezete volt az első sike­res integrátor, de továbbiak is je­lentkeznek igyekezve megfelelni a velük szemben támasztott szigo­rú feltételeknek. Az erdőfelügyelet számára, mint a szakember szavaiból is ki­derül, igen fontos lenne az erdő­gazdák mind teljesebb szervezett­sége. Ha ugyanis a megye kétezer magánerdőgazdája néhány na­gyobb, erdészeti szakembereket foglalkoztató egységbe tömörülne, ezekkel a kicsiket összefűző integ­rátorokkal hatékonyabban tudná a szakmai ügyeket intézni a mos­tanság meglehetősen leterhelt er­dőfelügyelet is. Erdészek érdeme is- A megye termőhelyei jelentős részben nem mezőgazdasági mű­velésre hanem erdőtelepítésre va­lók - veszi sorra országelsősé­günk okait Kiss János. - A vi­szonylag jó, közeli földeken inten­zív művelés folyik, viszont a kül­ső területek gazdaságosan legin­kább csak erdővel hasznosítha­tók. A másik lendítőerő a megyé­ben dolgozó erdész szakemberek lelkes hozzáállása, akik kezdet­Erdőszélen most jó lakni ben felkeresték a földtulajdonoso­kat felvillantva nekik az erdőtele­pítés lehetőségét. Ha nem így áll­tak volna hozzá az erdész szakirá­nyítók, akkor most nem itt tarta­nánk - szögezi le az osztályvezető. Míg az első években a néhány hektáros kistulajdonosi telepíté­sek voltak a jellemzők, addig mos­tanában már az erdőfelügyelet is érzékeli a birtokkoncentrációt. A tehetősebb erdőtulajdonosok - már távlataiban nagyobb erdőtes­tekben gondolkodván - vásárol­ják a csatlakozó területeket és be­telepítik. Ez mindenki számára jó, hiszen például a parlagfüves területek egészségügyi ártalmai­tól szabadítják meg ezáltal a kör­nyék lakosságát. Azért ma is in­kább a kistulajdonosi erdőtelepí­Ősszel is tudnak fizetni Az erdőt ősszel vagy tavasszal szokták telepíteni. Az eddigi kifizetési rendszer úgy műkö­dött, hogy tavasszal az erdő­felügyelet végigjárta a területe­ket, s ahol megtörtént az erdő- telepítés, ott fizettek. Most annyit javult a rend­szer - a megyei erdőfelügyelő reményei szerint a ő javasla­tuk nyomán is -, hogy már nemcsak tavasszal, hanem ősszel is tudnak részszámlára kifizetni pénzeket. Ez azt jelen­ti, hogy ha most ősszel pénzt fektet valaki erdőtelepítésbe, akkor nem kell fél évet várnia, hanem 2-3 hónapon belül a be­fektetése egy részét támogatás­ból visszakaphatja. Sipeki Péter felvétele tések a jellemzőek, teszi hozzá a felügyelő. Bevált a támogatás A telepítési támogatások felhasz­nálásában, nem igen talál kivetni valót az erdőfelügyelet. Ezt a me­gyei főfelügyelő a bevált, egysze­rű eljárási renddel is magyaráz­za. Tény ugyanis, hogy nem kér­nek számlát, „csak” szigorúan el­lenőrzik a az új erdő megvalósu­lásának teljes folyamatát. Ezekről - tulajdonképpen az erdő meglété­ről és a sikerességéről - évente jegyzőkönyvet vesznek fel, s ak­kor fizetnek, ha eredményes munkát tapasztaltak.- Az állam alapvető elvárása, hogy ha kiadott egy bizonyos pénzösszeget a normatív egység­árnak megfelelően, azért normá­lis erdőket akar cserébe. Persze ha valaki mindent bérmunkában csináltat, akkor nem igen jön ki ebből az összegből, de a gazdálko­dó többség, aki rendelkezik eszkö­zökkel, az bizonyosan belefér a normatív egységárba. Úgy tapasz­taljuk, hogy a gazdálkodók is sze­retik ezt az egyszerű rendszert. Bevált, mert nem számlákkal kell rohangálni, hanem jól el kell vé­gezni a munkát, ami az ellenőr­zéskor önmagáért beszél - fejezte be Kiss János. Kertészek, méhészek Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - Másodízben rendezik meg a Ker­tészeti és Méhészeti Kiállítást és Vásárt a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban. Szombaton fél tízkor Lenti István, az FVM megyei hivatalának vezetője nyit­ja meg a programot, melyet köve­tően Rácz Ferenc főfalugazda Kertbarátok, kistermelők lehető­ségei, kiaknázható erőforrásai a jelenben és az EU-csatlakozást kö­vetően tart tájékoztatót. Déltől Sajermann Géza agrármérnök, méhész és Sajermann Tímea köz­gazdász A méhészetben rejlő gaz­dálkodási és jövedelemszerzési le­hetőségek, adózási és számviteli kérdések, valamint a magyar akácméz, mint hungarikum sze­repe és piaca az EU-ban címmel szólnak a megjelentekhez. Fél kettőtől Kiss Csaba méhész az Egyesült Államokbeli tapasztala­tokat összegzi. Az előadások mel­lett kerti szerszámokat, vetőma­gokat és kisgépeket állítanak ki, szakkönyveket lehet vásárolni, virágkötészeti bemutatóban gyö­nyörködhetnek a kíváncsiskodók. Aranylakodalom Házasságkötésük ötvenedik évfordu­lóját ünnepelte a napokban Nyíregyházán Maleczky Imre és fe­lesége Polónyi Éva. A házaspárt fiai, unokái, menye és barátaik köszöntötték Amatőr felvétel Tári Gyula ny. vezető főtanácsos Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - „Apám szájából szép volt az igaz” - írta József Attila, aki valójában nem is ismerhette apját. Tári Gyulának is csak halvány emlékei maradtak édesapjáról, hiszen ’44-ben elvitték háromnapos munká­ra. Soha nem tért vissza csa­ládjához.- Ötéves voltam - mondja -, annyi emlékképem maradt ró­la, hogy korán reggel megyünk ki az ökrös szekérrel a mezőre. Amikor apánkat elvitték, leg­idősebb nővérem 18, bátyám 16 éves volt. Beregdarócon született 1939- ben nyolc gyermek közül hete­diknek. (Lám, megint József Attila: „A hetedik te magad légy...”) A testvérek közül csak kettőjüknek adatott meg, hogy az általános iskola befejezé­se után tovább tanulhattak. Barabáson, majd a Nagykőrösi Állami Gazdaság gyümölcsker­tészetében dolgozott, míg be nem vonult katonának.- Akkor még négy év volt a szolgálati idő - emlékszik visz- sza. - Majd csak 1962 januárjá­ban szereltem le, közben elvé­geztem a tisztes iskolát, őrve­zető, szakaszparancsnok let­tem. Ötszáz forint volt a zsol- dom, küldtem belőle haza édes­anyámnak. Jellemző, hogy bár­milyen szűkös idők is voltak, Tári Gyula A szerző felvétele félretette: ha leszerelek, legyen mivel elkezdeni a civil életet. A honvédségnél eltöltött négy év azonban a későbbi pá­lyafutás megalapozása is volt, hiszen mint kiváló katona, KISZ-es és fiatal párttag kitűnő ajánlólevéllel jött haza. 1974-ig a Vásárosnaményban, aztán a megyei pártapparátusban, ké­sőbb a tanácsnál szervezéssel foglalkozott. A rendszerválto­zás után a sóstói továbbképző intézet igazgatóhelyettese, 1995-től idei nyugdíjba vonulá­sáig a Megyei Közigazgatási Hivatal oktatásszervezője.- Egyelőre még nincs hiány­érzetem - mondja -, hiszen le­foglal a hobbikertem, két uno­kámmal is igyekszem minél több időt eltölteni. Persze le­het, hogy télen hiányozni fog­nak a kollégák, s azok, akikkel szinte napi kapcsolatban vol­tam. De van itt könyv bőven...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents