Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-27 / 226. szám

2001. szeptember 27., csütörtök Kelet*» HÁTTÉR 3. oldal Rossz üzenet Balogh József hl Ha ismerném Horváth László fideszes kép­viselő urat, azt tanácsolnám neki: adja fel. Arról a Heves megyei, talán bélapátfalvai honatyáról van szó, aki évek óta szeretné visszacsinálni a cementipar privatizációját, de nemigen jut ötről a hatra. Pedig neki nem csak erkölcsi érvei vannak, hogy bizony igaz­ságtalan volt, a piacot vették meg, eszükbe sem jut termelni, hanem még jogi érvei is. Még sem a neki és az országnak kedvező döntés született a Versenytanácsnál, így az­tán most azt várja, hogy a bíróság megvál­toztatja a döntést, s ha minden jól megy, nem csak a jelentős bírságot kell fizetni, eset­leg még a gyár is elkezdheti a termelést. Ezek után tanácsolom én, hogy adja fel. Miért? Mert az utóbbi időben vagyoni ügyekben olyan döntések születtek, ame­lyekből kikövetkeztethető, hogy a cement­ipar ügyében sem születhet Horváth úrnak tetsző ítélet. Nincs két hete, hogy a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma kimondta: Magyaror­szágon a jogsértő úton szerzett vagyon meg­tartható. A normális észjárást megbotránkoz­tató kinyilatkoztatás a növényolajipar privati­zációja kapcsán történt: már akkor megtá­madták a vagyonügynökség döntését, hiszen égbekiáltó igazságtalanság érte a magyar élelmiszeripart. Hiába állapította meg a bíró­ság, hogy az eljárás törvénytelen volt, min­den maradt a régiben, az iparág pedig az új­ban, mármint az új tulajdonos kezében. Ezek után mire számíthat bárki, aki igazság­talannak tartja, hogy az ország vagyona fillé­rekért került idegen kezekbe? Arra semmi esetre sem, hogy az valaha visszajut jogos tulajdonosához, vagy azok kezébe, akik ter­melni szeretnének vele, élni szeretnének be­lőle. De még ennél is nagyobb baj az, amit a Gazdasági Kollégium döntése sugall: nincs következménye a törvénytelen üzletnek, ne számítson semmilyen igazságtételre, akik igazságtalanul maradtak alul a multinacioná­lis cégekkel vívott versenyben. Mindenki fog- ja-vigye amit tud, mert azt igazságos úton már nem lehet visszaszerezni. Rossz üzenet. □ Családokért Konferenciát rendeznek pénteken és szombaton a vásárosnaményi Lónyai Menyhért Szakközép- és Szakiskolá­ban Családokért elnevezéssel. A szakmai program vendége Lakner Zoltán családpoli­tikai helyettes államtitkár. □ Várják a donorokat A Vöröskereszt megyei szervezete ma a nyírvasvári faluház­ban 8-11.30-ig, a nyírgelsei művelődési ház­ban 13-15-ig és a tiszakanyári orvosi rende­lőben 8-13-ig tart véradást. □ Kutyakiállít ás Szombaton 7 órakor kezdődik az országos CAC-klub kutyakiállí­tás Nyíregyházán, a volt mezőgazdasági főiskola sportpályáján, ahol egész napos program keretében látják szívesen az érdek­lődőket. Az ország legnagyobb bioberuházása Akár több száz embernek is munkát adhat Nyírbátorban az épülő regionális gáztermelő üzem Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Már állnak a vázak, a munka teljes lendü­lettel tart, egyszerre több szakma is a helyszínen tevé­kenykedik, így minden re­mény megvan arra, hogy idő­ben elkészül az az új üzem, amely több száz nyírbátori­nak adhat majd munkát.- Regionális biogáztermelő üze­met, mellette pedig az ebben ke­letkező biogáz felhasználásra szolgáló baromfifeldolgozó üze­met építünk - mondja dr. Petis Mihály, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke, aki jogos büszkeséggel igyekszik a város, illetve a szövet­kezet új beruházását bemutatni. Hulladékból- A biogáz, illetve felhasználásá­nak ötlete legalább öt éve létezik- mondja az elnök. A biogáz pedig nem más, mint a szerves hulladé­kok erjedéséből felszabaduló me­tán, ami a földgáz energiaértéké­nek mintegy hetven százalékát tudja. Mint közismert, szövetke­zetünkben jelentős állattenyész­» .................. Ez az üzem új korszakot nyit. Petis Mihály tés és mezőgazdasági termékfel­dolgozás folyik, amelynek során igen nagy mennyiségű olyan hul­ladék is keletkezik, amelynek fel- használása illetve megsemmisíté­se nehézkes, s eddig többnyire megoldatlan volt. Pedig az elmé­let igen egyszerű: valójában egy­szerű energiaforgalomról van szó, arról, hogy amit a földből kivo­nunk, azt vissza is adjuk, s ezt ráadásul úgymond finomított vál­tozatban tegyük. A beruházás, a biogáz felhasz­nálásának célja többirányú, és három komoly feladatot tűz maga elé. Egyik, s mindenek között ta­lán a legfontosabb a környezetvé­delem erősítése, amely az EU- csatlakozás előtt rendkívül fontos feladatunk. Eddig szétszórták Azt is mondhatjuk, a legtöbb elvá­rás hazánk iránt e téren fogalma­zódott meg.- A biogázüzemek új korszakot Új iparág nő ki a földből Nyírbátorban A szerző felvételei nyithatnak, hiszen eddig tárolták, szétszórták a hulladékot, most pe­dig feldolgozzuk, hasznosítjuk azt. Másik, hogy ha megfelelő hul­ladékot használunk fel - és közöt­te veszélyes semmiképpen nincs - akkor a hulladékból tápanyagot állíthatunk elő. Harmadik szem­pont, hogy a korábban hasznosít- hatatlannak hitt termékeket hasz­nosítjuk, energiát állítunk elő, ami ez esetben főtermék lesz. Fontos tudni, hogy az állati hulladékok megsemmisítése, fel­dolgozása jelenleg még országo­san is megoldatlan. Az épülő bio­gázüzemben mi vágóhídi hulladé­kok feldolgozásával kívánunk fog­lalkozni. Megfelelő sterilitás után mintegy 30-40 százalékos arány­ban tudjuk ezt a fajta hulladékot az alapanyagok között hasznosíta­ni. A baromfifeldolgozó üzemben képződő hulladékok ugyancsak erre a sorsra jutnak. Amint dr. Petis Mihály szavai­ból kiderül, a beruházás során egyik ötlet hozta a másikat. Mivel a képződött biotrágya mindössze közel öt százalékos száraz anya­got tartalmaz, ráadásul óriási tö­meg, kiszórásához, megmozgatá­sához igen sok energia lenne szükséges. Ezért is döntöttek úgy, hogy a beruházás részeként meg­építenek egy olyan kiegészítő üze­met is, amely ebből a folyadékból a tápanyagot kivonja, s a külön- bözetként fennmaradt vizet pedig tisztítás után ismét felhasználják. Az épülő nyírbátori üzemhez hasonló méretű Európában im­már több ezer működik. A nyír­bátori azonban mégis egyfajta re­ferenciagyár lesz, hiszen Ma­gyarországon hasonló ez ideig nem működik. Fejleszthető technika Növeli a dolog súlyát, hogy mére­teit tekintve a nyírbátori hatszor olyan nagy lesz, mint bármelyik külföldi társa, ráadásul úgyneve­zett dominóelv alapján működik majd, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az üzem a szükségle­tekhez igazítva folyamatosan bő­víthető. A szövetkezet elnöke sze­rint éppen azért, mert tanulni akartak a külföldi üzemeltetők hi­báiból, akik egyöntetűen amiatt panaszkodnak, hogy a kapacitást alacsonyra tervezték annak ide­jén. Mindezek mellett a lehető legmagasabb technikai színvona­lat, a legmodernebb technológiát alkalmazzák, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feldolgozott ba­romfi minősége a kor elvárásai­nak a legmesszebbmenőkig meg fog felelni. A munkák javában folynak. Jelenleg az alapberuhá­zás kivitelezése tart, a tervek szerint még ez év december 31-re be is fejezik, a beüzemelés az előírt időben megkezdődik. Ezzel párhuzamosan folyamatos lesz a próbaüzemelés, az elkészült rész­legek működtetése is. Az üzem első körben nyolcvan főnek adhat majd munkát, a vég­ső létszám azonban a négyszázat is elérheti majd. Aki tehát dol­gozni akar Nyírbátorban, itt ta­lálhat magának munkát, sőt, a körző falvak, települések mun­kaerőgondjain is segíthet majd a bátori bioüzem. Amint az elnök szavaiból kiderül, a helyi Mun­kaügyi Központtal máris felvet­ték a kapcsolatot, a munkaerő­toborzás, a szakmai képzés való­jában már szeptemberben meg­kezdődött. A kivitelezést egy konzorcium feladata, amely megfelelő társcé­gekkel a közbeszerzési pályáza­ton nyerte el a munkát. Új iparág születik A Bátorcoop Szövetkezet jelen­leg is a legnagyobb munkálta­tónak számít Nyírbátorban, ez idő szerint közel négyszáz em­bernek ad biztos megélhetést. Ha az új üzemben megkezdő­dik a termelés, akkor nemcsak új iparág születik Nyírbátor­ban, de remény van arra is, hogy a jelenleginél jóval több nyírbátori mondhassa magá­ról, immár van hol dolgoznia, nem munkanélküli. Az új üzem ráadásul nemcsak mun­kát ad, a környék gazdálkodói­nak megélhetést is jelent. Tiszaszalkán élnek rokonaink, a nagy­mamám és édesanyám három fivére és család­jaik. Szerencsére őket megvédték az árvíztől, így nem kellett azokon a borzalmakon és meg­próbáltatásokon átes­niük, mint oly sok embernek. Úgy tudom, több mint ezren vannak, akiknek sátrak szolgál­nak menedékül. Remélem, a hónap végére fedél lesz a fejük felett. Soltész Erika, ÜGYINTÉZŐ S züleim és az öcsé- mék Gergelyiugor- nyán élnek. Felújításra szorult a ház, s tőlük tu­dom, hogy a munka me­nete lassan haladt, mert­hogy kevés volt a mun­káskéz. Csak most köl­tözhettek be, a bútoraik a garázsban bepenészed- tek, s a munkavégzés mi­nősége is bizony kíván­nivalót hagy maga után. A kormány intézkedését dicséret illeti, mert nem hagyták magukra az em­bereket. Kiss Árpád, KATONATISZT G ondolom, hogy a nyár még vala­hogy elviselhetőbb volt a sokat szenvedett embe­reknek az ideiglenes sá­torlakásokban, de az idei esős, hűvös ősz nagy megpróbáltatást je­lenthet számukra. Meg­kezdődött az iskola, va­jon holt tanulhatnak a gyerekek?! Tudomásom szerint sokat, sokan segí­tettek, de a legnagyobb, ha mihamarabb fedél ke­rül valamennyiük feje fölé. Danku Ágnes, TANULÓ T árpán élnek a nagyszüleim. Az egyik nagyanyám házát lebontották az alapig. Felajánlották, hogy bár­hol vásárolhatna lakást. Az asztmája miatt gyako­ri kórházi ápolásra szo­rul, a legjobb lenne neki Nyíregyházán egy mini- garzon, de nem jön ő on­nan el. A másik nagyszülőmék háza is bontásra érett, végleges döntés még mindig nincs ez ügyben. Két hete sen­ki feléjük se néz. Oláh Csaba KÁBELTÉVÉ-SZERELŐ Az árvízkárosultakat igyekeztünk mi is megsegíteni, sajnos több kollégánk háza is a bontás sorsára ju­tott. Az időjárás hidegre fordult, nagyon sajnálom az ottani embereket, akiknek ilyen nehéz sors jutott. A kormány hoz­záállása dicséretes, de annál több probléma adódik a kivitelezéssel. Úgy hírlik: némely vál­lalkozó csak az aranybá­nyát látja, és néni a könnyeket. Eszenyi Sándorné OTP-főelőadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents