Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-25 / 224. szám
2001. szeptember 25., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT „Tökjó" ötletek M. Magyar László IVIinden település vágyik arra, hogy híre legyen a nagyvilágban. Mert ha híre van, kíváncsiak rá az emberek, s akkor még messze földről is felkeresik. így aztán óhatatlanul is fellendül az idegenforgalom, amely a fejlődés egyik záloga lehet. Természetesen vonzerőt jelentenek megyénk vadregényes tájai, szinte még érintetlen vidékei, azonban kellenek olyan látványos és érdekes programok is, amelyekért valóban érdemes - esetleg több száz kilométert is -, utazniuk úgy a belföldi, mint a külföldi turistáknak. Szerencsére számos jó példát találunk arra, hogy falvaink, városaink remek ötletekkel álltak elő, s hagyományokat teremtve színpompás fesztiválokkal tárulkoznak ki az ország-világ előtt. A teljesség igénye nélkül hadd utaljak néhány olyan egyszerű ötletre, amelyekből nagyszerű dolgok születtek. Nagydobos neve immár összeforrott a tökfesztivállal, Tiszabercel ha- lászléfőző-versenynek, Szatmárcseke cinkefőzőversenynek ad otthont, Tiszadobon megrendezik a zongora ünnepét, Beszterecen rendszeresen megtartják az Őszikék népzenei fesztivált, Tiszavasvári életében többek között a budi vigasságok jelentenek emlékezetes napokat. Még hosszan sorolhatnám ezeket a településeinket, azonban sajnos még hosszabb azoknak a községeknek a listája, amelyek meghúzódnak a maguk szerénységében, csendességében, s nem kívánkoznak országos hírnévre. Gyakran hivatkoznak arra a települések vezetői, kicsi község az övék, s pénzük sincs a programok megvalósítására. Pedig minden bizonnyal mindenhol lennének olyan áldozatkész szervezők és civil egyesületek, amelyek a jó cél érdekében felvállalnák a szervezés nem éppen hálás feladatát. S ha sikeresnek és eredményesnek tűnik egy rendezvény, könnyen akadnak támogatók, továbbá segítséget nyújtanak a pályázati pénzek is. Egy-egy település csak úgy válik a máshol élők számára érdekessé, ha az ott élők tesznek is valamit annak érdekében. Lelkesedés és jó ötlet. Talán ez utóbbi tűnik a legnehezebbnek, de gondoljunk csak Kolumbusz tojására: a nehéznek látszó kérdéseket ötletesen, könnyen is megoldhatjuk. Csak akarnunk kell! HÍREK □ Idősek Akadémiája A Szociális Gondozási Központ és a Vasutas Művelődési Ház szervezésében ma dr. Csermely Tibor tart előadást az Idősek Akadémiáján. A főiskolai tanár ma 14 órától Az idős kor szépségei az irodalom tükrében címmel szól a jelenlevőkhöz a Toldi utca 23. szám alatti helyiségben. □ Véradás a függőfolyosón A Vöröskereszt megyei szervezete ma a nyíregyházi főiskola kollégiumában (,A" épület, függőfolyosó) 9-15-ig és a fehérgyarmati véradó állomáson 8-12-ig tart kihelyezett véradást. Kényszer nélkül árulni a piacon A szász almatermesztők termésük 70 százalékát szövetkezeteik útján értékesítik A szép almára van érdeklődő, de az értékesítés szervezésével még hadilábon állunk a szerző felvétele Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - Ünneplésbe csomagolt munkamegbeszélésként is felfogható a megyénkben sokat szidott és áldott alma tiszteletére rendezett, elmúlt hétvégi program. Mindenképpen ünnep, hiszen közéleti személyiségek méltatták hazánk és főként az északkeletmagyarországi gyümölcstermesztői körzet legfontosabb kertészeti kultúráját. A színes műsorokkal megerősített hírverés hatalmas tömeget vonzott a Nyírségi Almanapok rendezvényeinek központi helyszínére, a megyeszékhely főterére. Több ezren ették és vették itt az almát, de sajnos három nap elteltével a zenekar elvonult, a kiállítói sátrat lebontották, a közönség a sebtében megvásárolt öt-tíz kiló almával szétszéledt - és amikor az otthonokból elfogy a friss gyümölcs, az almatermesztők ismét a régi problémákkal szembesülnek. Ellenőrzött védelem Ezért öltött munkajelleget is az Almanap, hiszen nemcsak azt sikerült bizonyítani: tudunk olyan szép almát felmutatni, amire örömmel vevő a hazai polgár, hanem arra is jó alkalom kínálkozott, hogy az ágazat gondjainak kezelésére már bevált példákat ismerjünk meg. Ezekből emelhető ki a Szászországi Mezőgazda- sági Kutató Intézet vezetőjének előadása, amelyet Edda Henze, a vásárosnaményi Wink Kft. ipari almaültetvény programfelelőse tolmácsolt. Most, amikor az állami költségvetés 2,4 milliárd forintnyi támogatásának igazságos elosztásáról megy a vita, érdemes a problémák tartós megoldásain is elgondolkodni.- A rendszerváltás után a szászországi almatermesztők a magyarországi kollégáikhoz hasonló válság közepén találták magukat. Németország keleti tartományaiban a gyökeres változtatás útján indultak el: néhány év alatt több mint 1200 hektár régi almaültetvényt vágtak ki, s közel azonos nagyságrendben telepítettek el új, korszerű gyümölcsösöket. Amíg 1991-ben az összes almáskert mindössze 14 százalékában végeztek ellenőrzött integrált gyümölcstermesztést, ez az arány az elmúlt év végére 98 (!) százalékra növekedett. A szakmai fejlesztést Szászország agrár- és környezetvédelmi programja is segítette, melynek köszönhetően csökkent a növényvédő szerek felhasználása, bizonyos gyomirtó kemikáliák alkalmazását megtiltották. A környezetkímélő kertészetből származó gyümölcs iránt a vevők rokonszenve is erősebb lett - sorolta az intézkedéseket a német származású, de jó ideje Magyarországon dolgozó kertész- mérnök. Mérvadó minőség A siker receptjének további elemei: az Európai Unió szigorú követelményeinek megfelelően működő üzemek mintegy fele 20 és 100 hektár közötti területen gazdálkodik, tehát a termesztés hatékony, nem úgy, mint a fél-egy hektáros, felaprózott parcellákon. A gyümölcs 70 százalékát termelői szervezeteken keresztül értékesítik, s ezek a termelői összefogások biztosították a szász gyümölcstermesztés túlélését. A minőség minden szinten mérvadó, ami az ültetvényekben kezdődik (metszés, termésritkítás, növény- védelem), folytatódik a korszerű osztályozógépekkel, amelyeken a gyümölcsöt az élelmiszer-kereskedelem feltételei szerint csomagolják. A hozamok növelése mellett a jó minőségű termés részarányának növelése is az elért szakmai célok közé sorolható. A modern ültetvényekben a termés 70 százaléka eléri az extra és az I. osztályú minőségi szintet, az ezért Alkupozíció Nincs azonnali értékesítési kényszer, ezért jobb az alkupozíció, hiszen korszerű, szabályozott légterű almatárolókban hosszú hónapokig eltarthatják az almát - méghozzá olyan nagy tételekben, amellyel a meghatározó kereskedelmi láncok is számolhatnak. A legkorszerűbb tárolási technológiákra (mint amilyen az ULO) azért van szükség, mert a következő év márciusától már megjelenik a világpiacon a déli féltekéről származó friss gyümölcs. kapott magasabb árakban megtérül a termelés magasabb önköltsége. A termesztés sikerének tényezői a terület kiválasztásánál kezdődik, hiszen az alma jó, ahogy mondják: „búza minőségű” talajt igényel, kiegészítő öntözéssel, tápoldatozással kombinálva. Gyökereinél orvosolják Ehhez jön a művelési rendszer, az alany-fajta kombináció növekedési erélyének a pontos ismerete (ez az alapja a sor- és tőtávolság meghatározásának), majd a fajtaválasztás. Utóbbinál nem lehet elégszer hangsúlyozni: a fajtákat a termelői szervezetnek kell meghatároznia, s csak azt szabad telepíteni, amit jó áron el lehet adni. A cél a nyereséges gazdálkodás, az állam a piac szabályozásába csak szélsőséges esetekben avatkozik bele. A stabil hozamú ültetvényekben, ahol a termés 70-80 százaléka eléri az extra illetve az I. osztályú minőséget, ott a magas bevételek ellensúlyozzák a hatékony üzem- szervezés miatt egyébként is alacsonyan tartott költségeket. A szász példából ennyi talán elegendő is a további feladatok meghatározásához, ahhoz, hogy a magyar almatermesztők is végre gyökereinél orvosolják a bajaikat. Ma már csak emlék Mánd (M. K.) - Évtizedekkel korábban még a legkisebb faluban is működött önkéntes tűzoltó egyesület. A település anyagi erejétől függően futotta különböző felszerelésekre, illetve egyenruhára. Akkor egy rendezvény el sem múlhatott anélkül, hogy önkéntes tűzoltó ügyeletesek ott ne legyenek. Mándon is volt tűzoltószertár illetve kézifecskendő, amit később már motoros fecskendő váltott fel. A régi kézi hajtású fecskendőt megőrizték. Ma a község főterén kicsinosítva közli az odalátogatóval a felirat, hogy Mándon van az érdeklődő. Ma már egyesület, tűzoltó szakasz nincs. Van viszont a tűzcsapra gyorsan ráköthető motoros fecskendő, s ha szükség lenne rá, nagyon gyorsan meg lehetne kezdeni a tűz oltását. Emlék ma már a régi fecskendő Mánd központjában Készül a csipetke a tunyogmatolcsi napközis konyhán Csipetke a gulyásba Tunyogmatolcs (Molnár Károly) - Éttermi dolgozók mondják, hogy a szatmári térségbe látogatók illetve a helyi betérők is szívesen fogyasztják a babgulyást. Aki kóstolta, fogyasztotta azt tartja az igazinak, amiben csipetke is van. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint gyúrt levestésztából két ujjal kicsípett, borsó nagyságú tészta a csipetke. Napjainkban már szinte mindent előállítanak nagyüzemi módszerekkel, gépesítve. A tunyogmatolcsi napközis konyha dolgozói szerint azonban teljesen más egy előgyártott, hasonló formátumú tészta a babgulyásban, mint az aznap gyúrt és csipkedett, mondhatni tiszta tojás csipetke. A falunapon közel 300 adag babgulyást főztek a közreműködőknek. Borjúhús és sertéshús került a tunyogmatolcsi bab mellé. A csipetke gyúrásánál víz nem jut a lisztbe, csak tojás. így jobban összeáll, nem fő szét a levesben.
