Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
2001. szeptember 22., szombat lelet# A HIT VILÁGA 9. oldal Rabbi a pápáról David Dalin New York-i rabbi szerint XII. Piusz a holokauszt idején nem volt a „hallgatás pápája”. Ha jobban felemelte volna tiltakozó szavát, még több lett volna az áldozatok száma. A rabbi Riminiben nyilatkozott a „népek barátsága” találkozó keretében nemrégiben rendezett egyik kerek- asztal-beszélgetésen. Hivatkozott a holland püspökök tiltakozásának következményeire is. Statisztikák szerint - mondta - XII. Piusz mintegy 800 ezer zsidót mentett meg a koncentrációs tábortól és a haláltól. Ugyanezen a beszélgetésen Giulio Andreotti volt olasz miniszterelnök felidézte Hitler 1943. szeptemberi parancsát, hogy hurcolják el a pápát. Andreotti szerint XII. Piusz bizonyos körök által formált „rossz imázsának” nem az az igazi oka, hogy gyenge lett volna a nemzeti-szocializmussal szemben, hanem inkább az, hogy erősen szemben állt a kommunizmussal is. Amatőr felvétel Kilenc x után 2001. augusztus 18-án töltötte be 90. életévét Megyer Lajos evangélikus lelkész. Nem mindennapi esemény ez a gyülekezet életében. Isten különös kegyelme, hogy Lajos bácsi még mindig szolgál. Örömmel és hálás szívvel vállalja el az istentiszteleti, bibliaórai alkalmakat, melyeken hitéről és az Űr megtartó szeretetéről tesz bizonyságot mély meggyőződéssel. Pedig élete során, különösen fiatalabb éveiben sok nehézséggel és nyomorúsággal kellett szembenéznie. Szegény sorsú, iparos családból származott, taníttatása nagy terhet rótt szüleire. Évtiezdekkel ezelőtt súlyos betegség támadta meg, de Isten megtartotta őt, mert célja volt életével. Lajos bácsi pedig alázatos szívvel belesimult teremtője tervébe, rálépve és mind ez ideig azon az úton járva, amely kijelöltetett számára. 1935-ben végzett a soproni teológián. Geduly Henrik püspök úr avatta lelkésszé Nyíregyházán. Ezután Ózdra került, ott ismerte meg feleségét. Élete hűséges társával Vilmi nénivel ebben az évben ünnepelték házasságuk 64. évfordulóját. Isten négy gyermekkel áldotta meg őket. Életútja később ismét Nyíregyházára és környékére vezetett. A dél-szabolcsi gyülekezetben szolgált, majd Nyíregyházán esperes lett. Nevéhez kötődik a borbányai, nyír- szőlősi, kálmánházi templomok építése. 74 éves korában ment „nyugdíjba”. Azok közé a lelkészek közé tartozik, akik fontosnak tartják a lelkek gondozását, ezért szorglamasan látogatta feleségével együtt híveit, krisztusi szeretetet és vigasztalást adva a terheket hordozóknak. Sokan kaptak tőle életre szóló lelki útbaigazítást. Az Úr áldása legyen életükön. Adományt várnak A székesfehérvári Prohászka emléktemplom hetvennégy éve az ország lakosságának adományából épült fel. Most a felújításához kérik az ország segítségét KM archív felvétel Egy magyar, aki Tajvanon francia A misszionáriust, aki az Akadémiai Pálmák Parancsnoka, Nobel-díjra jelölték Zsoldos Imre legújabb kötetét mutatja A szerző felvétele Balogh József Két egymást követő vasárnap új, ismeretlen pap misézett Nyíregyházán, a jósa- városi Szent Imre Gimnázium kápolnájában. Bár tökéletesen és szépen beszélt magyarul, egy pici tájszólás azért kiérződött belőle. Aztán kiderült: franciát tanít egy tajvani egyetemen. Mosolyog beszédének értékelésén, aztán elárulja: nem lenne éppenséggel nagy csoda, ha érződne valami idegen hatás rajta, az a huszonkét nyelv, amit beszél, megtehette volna a hatását, de ami nekünk itt Nyíregyházán feltűnhet, az egy kis vasi beütés, szülőföldjéről hozta magával, ahol hetven évvel ezelőtt született, s ahol megtanulta az anyanyelvét. Bejcről, a Sárvártól 12 küomé- terre lévő kis faluról, aztán őseiről beszél, akik Mátyás fekete seregében aprították a törököt, s hogy jól forgatták a kardot, arra bizonyíték a kisnemesi oklevél. A vele kapott kis föld azonban olyannyira elfogyott, hogy szüleinek már csak három holdja volt. És küenc gyereke. Közöttük a hetedik Imre, aki nyaranta tehenek legeltetésével keresett egy kis pénzt, hogy mire kezdődik az iskola, egy pár cipőt, vagy egy nadrágot tudjanak venni belőle. Kínai intenzíven Miként az egész élete, már gyermekkora is nagyon kalandos volt. Otthon a hét általános, magánúton a polgári, aztán a hivatásválasztás, ami nem „fentről”, oldalról érkezett.- Egy tábornok, aki mellett édesapám csicskás volt, kérdezte tőlem, mit tanulok. Mondtam, hogy polgáriba járok. Erre megkérdezte, mi akarsz lenni, ku- pec?, aztán azt javasolta, tanuljak papnak. Ekkor gondoltam rá először. Volt a faluból egy fiú, aki Kőszegen tanult, s ő is egyre biztatott: menjek Kőszegre misszionáriusnak tanulni. És Zsoldos Imre ment. Budatétény- be irányították, az Isteni Ige Társasága rendházába, ahol egy év alatt három év anyagát kellett latinból megtanulni. A pannonhalmi gimnázium, a kiskunmaj- sai sorkatonai szolgálat, a kiskunfélegyházi érettségi, egy súlyos tüdőbaj követték egymást, míg végre gyógyultan megérkezett az egri szemináriumba. Jött a filozófia, a latin, aztán 1956-os forradalom, s az akkori minősítés szerint a disszidálás.- Bécsben van egy rendházunk, ott végeztem el a teológiát. 1960 május 26-án szenteltek pappá, s innen Formózára küldtek francia tanárnak. Mondtam, hogy egy szót sem tudok franciául, de azt válaszolta a rendfőnök, hogy majd megtanulom. Először tehát elmentem Párizsba, ott a Sorbonne-on tanultam franciát, aztán még három évet és megszereztem a doktorátus előtti fokozatot. A doktorátust is meg akartam szerezni, de azt mondták, négy év elég volt, mivel a német és az angol tanszék már működött Tajvanon, a franciát is meg akarják nyitni, menni kell. Otthagytam a Sorbonnet, s mentem Tajvanra. Egy évet kellett eltöltenem intenzív kínai nyelvtanulással, egy speciális iskolában, aztán megalapítottam a francia tanszéket. Huszonöt kötet Négyévi tanítás után Amerikába következett. Megtanult angolul, a washingtoni egyetemen öt évig tanult, hogy hivatalosan is amerikai állampolgár legyen. Természetesen ledoktorált, majd visszament Tajvanra, s azóta ott él, most már nyugdíjban, de azért ma is tart heti 8 órát. Számtalan élmény, megannyi sztori hangzik el, igazi életrajzíró kellene ahhoz, hogy akár csak töredékét is megírhassa annak, ami Zsoldos Imrével történt. Azt, miről szól 25 könyve, miért írt három francia szótárt, s három tankönyvet. Magyarul hatvanadik születésnapjára jelent meg Szamos Rudolf segítségével az első Verses kötete, melynek új kiadása néhány hete látott napvilágot Nyíregyházán Török Ferencné közreműködésével, akivel több mint négy évtizede együtt érettségiztek, s legutóbbi itthon töltött szabadsága idején véletlenül találkoztak. □ Ez a pedagógusi pálya, de hol van a pap, a misszionárius? - faggatom Imre atyát.- A sziget őslakói nem a kínaiak, hanem fejvadászok voltak, oda ember nem tehette be a lábát. A férfivé avatáshoz minél több koponyát tudott bemutatni egy 15-16 éves fiatal, annál nagyobb pozíciót kapott a törzsön belül. Mikor ezek a hegyi lakók meghallották, hogy vannak itt misszionáriusok, lejöttek a táji püspökhöz, küldjön nekik egy misszionáriust. Fisch páter, aki hatvanéves volt már, jelentkezett, de nagyobb ünnepekkor félve ugyan, de már én is feljártam. Egyik este a törzsfőnök bejelentette, reggel nagyon veszélyes ellenség vonul el, akiket mindenképpen el kell pusztítani, bármilyen véráldozattal jár. Felkészültek, kést, kardot fentek, nyilakat mérgeztek, s amikor hajnalban megjelent a fehér ló, rajta a veszélyes ellenséggel, előbb lovát semmisítették meg, aztán őt. Amikor leszedték az arcáról a leplet, látták, hogy törzsfőnök áldozta fel magát, hogy törzsében megszűnjék a fejvadászat. Azóta nem bántanak senkit. Minden odaköt O A templom vagy az iskola csábítja a misszióhoz a fiatalokat?- Az iskola. Kínában a középiskolát minden épkézláb ember elvégzi. Ha nem nap közben, akkor este. Tajvan tele van nyelviskolákkal, területe nem nagyobb, mint Dunántúl és 150 főiskolája, egyeteme van. Pedig amikor 1949-ben Csan Kai-sek megérkezett, két és fél millió - többségében japán - volt Formóza lakóinak száma, s amikor bevonultak a kínaiak, ötmü- lió lett. Beszéltünk természetesen a tajvani történelemről, a japánok ténykedéséről, akik a teljes infrastruktúrát kiépítették, de ha nem vett volna részt a beszélgetésen Török Ferencné, Zsoldos Imre nagyon fontos dolgokat hallgatott volna el életéből. Például a kitüntetéseit, amelyből sokat kapott, de leginkábba arra büszke, amit a francia miniszterelnöktől kapott: a Napóleon által alapított, az akadémiai pálmák parancsnoka kitüntetés birtokosa, az egyetlen, aki Tajvanon, ezt megkapta. A Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal kitüntetést Göncz Árpád adta át neki. És arról sem szólt volna, hogy sok nagy emberrel találkozott, közülük is a dalai lámát említi, akivel kétszer is szót válthatott, hogy ezer dollárt adott a tákosi templom felújítására, s hogy Indiában felterjesztették az irodalmi Nobel-díjra angol versei és fordításai miatt. Zsoldos Imre magyar, osztrák és amerikai állampolgár, lehetne tajvani is, de nem kérte. Mégis azt válaszolja tapintatlan kérdésemre, hogy azt szeretné, ha ott temetnék el. Van egy nagyon szép kápolnája és kriptája a rendnek, s ha Tajvanon hal meg, oda fogják eltemetni, majd - kínai szokás szerint - öt év után a közeli katolikus temetőbe viszik át a csontjait.- Odaköt sok minden, sok tanítványom nem szeretné, hogy hazajöjjek, azt mondják, szükség van még ott rám. Kisvárda környékén fogható az MKR A szentév egyik jelentős eseménye volt, amikor megszólalt a Magyar Katolikus Rádió Az Egerben tanító Angolkisasszonyok rend tagja, Éva nővér, - egyike a Magyar Katolikus Rádió-Egér egyházi munkatársainak -, vágás közben az egri stúdióban Amatör felvétel Rádiónk célja azonos az egyház küldetésével: mindenki szolgálata - igy foglalta össze Seregély István az Egri Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke egy mondatban a közel egy évvel ezelőtt megszületett Magyar Katolikus Rádió - Eger létrejöttének értelmét. A Magyar Királyság megszületésének ezredik évében, 2000- ben megindított rendszeres műsorsugárzás az országban eleddig egyedülálló hangú regionális közműsor szolgáltató rádió programját küldi az éterbe napi 24 órában az Egri Főegyházmegye székhelyéről, Egerből. A rádió Eger környékén a 91,8 MHz ultrarövid (FM) hullámhosszon továbbítja a műsort az éterbe, a miskolci avasi adó a 95,1 MHz ultrarövid (FM) hullámhosszon sugározza az egrivel teljesen megegyező adást a Miskolc környékén élők számára. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők közül elsősorban a Kisvárdán és környékén élőkhöz jut el az MKR adása. A napi 24 órás műsorfolyam kora reggel - 5 óra 30 perckor - hírekkel indul. Reggel 9 óráig tartó Napköszöntő reggeli magazinjában jelentkezik a Vatikáni Rádió magyar adása. Hétköznapokon reggel 7 órakor az egri Bazilikából közvetítenek szentmisét, A nap szentje című program pedig ismeretterjesztő előadásokban ismerteti meg a hallgatókat a római katolikus egyház szentjeivel. A reggeli program elmaradhatatlan részét képezi a BBC híradója, az adáskörzetben megjelenő napilapok, valamint az országos lapok szemléje, és kulturális programajánló. A délelőtti élő magazin a térség lakóinak életével, az ahhoz kapcsolódó témákkal foglalkozik, stúdióbeszélgetések, riportok, interjúk formájában, színvonalas zenékkel tarkítva. Nap közben óránként sugároznak híreket, naponta kétszer egyházi híreket. A napi adás éjfélkor hírekkel zárul, majd a reggeli fél hatos adásnyitó hírekig műsorismétlést és óránként híreket hallgathatnak az MKR-Eger hallgatói. A hét végét elsősorban a család témájának szentelik a rádió műsorai, a vasárnapi szentmise közvetítés pedig délelőtt 10 órakor kezdődik. Az MKR-Eger jelenlegi programját mintegy hatvan újságíró illetve technikus készíti. Az MKR-Eger műsora Internet hozzáféréssel rendelkezők számára egyelőre a www.vilagra- dio-hu címen érhető el. Az MKR-Eger saját internetes honlapja fejlesztés alatt áll. Terveik szerint ősztől már megtalálhatják a számítógépezők őket a wivw.mkr.hu címen, amelyen az élő adás hallgatása mellett folyamatosan frissített híreket, műsorprogramjukat is elolvashatják. Hallgatóik számára fórumot is kínálnak, valamint rendszeresen frissített programokkal virtuális koncertre, és múzeumba, valamint barangolásokra is várják a világhálón kalandozókat.
