Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-22 / 222. szám

2001. szeptember 22., szombat lelet# A HIT VILÁGA 9. oldal Rabbi a pápáról David Dalin New York-i rabbi szerint XII. Piusz a holokauszt idején nem volt a „hall­gatás pápája”. Ha jobban felemelte volna tiltakozó szavát, még több lett volna az ál­dozatok száma. A rabbi Riminiben nyilat­kozott a „népek barátsága” találkozó kere­tében nemrégiben rendezett egyik kerek- asztal-beszélgetésen. Hivatkozott a holland püspökök tiltakozásának következményei­re is. Statisztikák szerint - mondta - XII. Piusz mintegy 800 ezer zsidót mentett meg a koncentrációs tábortól és a haláltól. Ugyanezen a beszélgetésen Giulio And­reotti volt olasz miniszterelnök felidézte Hitler 1943. szeptemberi parancsát, hogy hurcolják el a pápát. Andreotti szerint XII. Piusz bizonyos körök által formált „rossz imázsának” nem az az igazi oka, hogy gyenge lett volna a nemzeti-szocializmus­sal szemben, hanem inkább az, hogy erő­sen szemben állt a kommunizmussal is. Amatőr felvétel Kilenc x után 2001. augusztus 18-án töltötte be 90. életévét Megyer Lajos evangéli­kus lelkész. Nem mindennapi ese­mény ez a gyülekezet életében. Isten különös kegyelme, hogy Lajos bácsi még mindig szolgál. Örömmel és hálás szívvel vállalja el az is­tentiszteleti, bibliaórai alkalmakat, melye­ken hitéről és az Űr megtartó szeretetéről tesz bizonyságot mély meggyőződéssel. Pe­dig élete során, különösen fiatalabb évei­ben sok nehézséggel és nyomorúsággal kellett szembenéznie. Szegény sorsú, ipa­ros családból származott, taníttatása nagy terhet rótt szüleire. Évtiezdekkel ezelőtt súlyos betegség támadta meg, de Isten megtartotta őt, mert célja volt életével. La­jos bácsi pedig alázatos szívvel belesimult teremtője tervébe, rálépve és mind ez ideig azon az úton járva, amely kijelölte­tett számára. 1935-ben végzett a soproni teológián. Geduly Henrik püspök úr avatta lelkésszé Nyíregyházán. Ezután Ózdra került, ott is­merte meg feleségét. Élete hűséges társá­val Vilmi nénivel ebben az évben ünnepel­ték házasságuk 64. évfordulóját. Isten négy gyermekkel áldotta meg őket. Életút­ja később ismét Nyíregyházára és környé­kére vezetett. A dél-szabolcsi gyülekezet­ben szolgált, majd Nyíregyházán esperes lett. Nevéhez kötődik a borbányai, nyír- szőlősi, kálmánházi templomok építése. 74 éves korában ment „nyugdíjba”. Azok közé a lelkészek közé tartozik, akik fontosnak tartják a lelkek gondozását, ezért szorglamasan látogatta feleségével együtt híveit, krisztusi szeretetet és vi­gasztalást adva a terheket hordozóknak. Sokan kaptak tőle életre szóló lelki útba­igazítást. Az Úr áldása legyen életükön. Adományt várnak A székesfehér­vári Prohászka emléktemplom hetvennégy éve az ország lakosságának adományából épült fel. Most a felújításához kérik az or­szág segítségét KM archív felvétel Egy magyar, aki Tajvanon francia A misszionáriust, aki az Akadémiai Pálmák Parancsnoka, Nobel-díjra jelölték Zsoldos Imre legújabb kötetét mutatja A szerző felvétele Balogh József Két egymást követő vasár­nap új, ismeretlen pap misé­zett Nyíregyházán, a jósa- városi Szent Imre Gimnázium kápolnájában. Bár tökélete­sen és szépen beszélt ma­gyarul, egy pici tájszólás azért kiérződött belőle. Az­tán kiderült: franciát tanít egy tajvani egyetemen. Mosolyog beszédének értékelé­sén, aztán elárulja: nem lenne éppenséggel nagy csoda, ha ér­ződne valami idegen hatás rajta, az a huszonkét nyelv, amit be­szél, megtehette volna a hatását, de ami nekünk itt Nyíregyházán feltűnhet, az egy kis vasi beütés, szülőföldjéről hozta magával, ahol hetven évvel ezelőtt szüle­tett, s ahol megtanulta az anya­nyelvét. Bejcről, a Sárvártól 12 küomé- terre lévő kis faluról, aztán ősei­ről beszél, akik Mátyás fekete se­regében aprították a törököt, s hogy jól forgatták a kardot, arra bizonyíték a kisnemesi oklevél. A vele kapott kis föld azonban olyannyira elfogyott, hogy szü­leinek már csak három holdja volt. És küenc gyereke. Közöttük a hetedik Imre, aki nyaranta te­henek legeltetésével keresett egy kis pénzt, hogy mire kezdődik az iskola, egy pár cipőt, vagy egy nadrágot tudjanak venni belőle. Kínai intenzíven Miként az egész élete, már gyer­mekkora is nagyon kalandos volt. Otthon a hét általános, ma­gánúton a polgári, aztán a hiva­tásválasztás, ami nem „fentről”, oldalról érkezett.- Egy tábornok, aki mellett édesapám csicskás volt, kérdezte tőlem, mit tanulok. Mondtam, hogy polgáriba járok. Erre meg­kérdezte, mi akarsz lenni, ku- pec?, aztán azt javasolta, tanul­jak papnak. Ekkor gondoltam rá először. Volt a faluból egy fiú, aki Kőszegen tanult, s ő is egyre biztatott: menjek Kőszegre misszionáriusnak tanulni. És Zsoldos Imre ment. Budatétény- be irányították, az Isteni Ige Társasága rendházába, ahol egy év alatt három év anyagát kellett latinból megtanulni. A pannon­halmi gimnázium, a kiskunmaj- sai sorkatonai szolgálat, a kis­kunfélegyházi érettségi, egy sú­lyos tüdőbaj követték egymást, míg végre gyógyultan megérke­zett az egri szemináriumba. Jött a filozófia, a latin, aztán 1956-os forradalom, s az akkori minősí­tés szerint a disszidálás.- Bécsben van egy rendhá­zunk, ott végeztem el a teológiát. 1960 május 26-án szenteltek pap­pá, s innen Formózára küldtek francia tanárnak. Mondtam, hogy egy szót sem tudok fran­ciául, de azt válaszolta a rendfő­nök, hogy majd megtanulom. Először tehát elmentem Párizs­ba, ott a Sorbonne-on tanultam franciát, aztán még három évet és megszereztem a doktorátus előtti fokozatot. A doktorátust is meg akartam szerezni, de azt mondták, négy év elég volt, mi­vel a német és az angol tanszék már működött Tajvanon, a fran­ciát is meg akarják nyitni, men­ni kell. Otthagytam a Sorbonnet, s mentem Tajvanra. Egy évet kellett eltöltenem intenzív kínai nyelvtanulással, egy speciális is­kolában, aztán megalapítottam a francia tanszéket. Huszonöt kötet Négyévi tanítás után Amerikába következett. Megtanult angolul, a washingtoni egyetemen öt évig tanult, hogy hivatalosan is ame­rikai állampolgár legyen. Termé­szetesen ledoktorált, majd visszament Tajvanra, s azóta ott él, most már nyugdíjban, de azért ma is tart heti 8 órát. Számtalan élmény, megannyi sztori hangzik el, igazi életrajz­író kellene ahhoz, hogy akár csak töredékét is megírhassa an­nak, ami Zsoldos Imrével tör­tént. Azt, miről szól 25 könyve, miért írt három francia szótárt, s három tankönyvet. Magyarul hatvanadik születésnapjára je­lent meg Szamos Rudolf segítsé­gével az első Verses kötete, mely­nek új kiadása néhány hete lá­tott napvilágot Nyíregyházán Török Ferencné közreműködésé­vel, akivel több mint négy évti­zede együtt érettségiztek, s legutóbbi itthon töltött szabadsá­ga idején véletlenül találkoztak. □ Ez a pedagógusi pálya, de hol van a pap, a misszionárius? - faggatom Imre atyát.- A sziget őslakói nem a kí­naiak, hanem fejvadászok vol­tak, oda ember nem tehette be a lábát. A férfivé avatáshoz minél több koponyát tudott bemutatni egy 15-16 éves fiatal, annál na­gyobb pozíciót kapott a törzsön belül. Mikor ezek a hegyi lakók meghallották, hogy vannak itt misszionáriusok, lejöttek a táji püspökhöz, küldjön nekik egy misszionáriust. Fisch páter, aki hatvanéves volt már, jelentke­zett, de nagyobb ünnepekkor fél­ve ugyan, de már én is feljártam. Egyik este a törzsfőnök bejelen­tette, reggel nagyon veszélyes el­lenség vonul el, akiket minden­képpen el kell pusztítani, bármi­lyen véráldozattal jár. Felkészül­tek, kést, kardot fentek, nyilakat mérgeztek, s amikor hajnalban megjelent a fehér ló, rajta a ve­szélyes ellenséggel, előbb lovát semmisítették meg, aztán őt. Amikor leszedték az arcáról a leplet, látták, hogy törzsfőnök ál­dozta fel magát, hogy törzsében megszűnjék a fejvadászat. Azóta nem bántanak senkit. Minden odaköt O A templom vagy az iskola csá­bítja a misszióhoz a fiatalokat?- Az iskola. Kínában a közép­iskolát minden épkézláb ember elvégzi. Ha nem nap közben, ak­kor este. Tajvan tele van nyelv­iskolákkal, területe nem na­gyobb, mint Dunántúl és 150 fő­iskolája, egyeteme van. Pedig amikor 1949-ben Csan Kai-sek megérkezett, két és fél millió - többségében japán - volt Formóza lakóinak száma, s ami­kor bevonultak a kínaiak, ötmü- lió lett. Beszéltünk természete­sen a tajvani történelemről, a ja­pánok ténykedéséről, akik a tel­jes infrastruktúrát kiépítették, de ha nem vett volna részt a be­szélgetésen Török Ferencné, Zsoldos Imre nagyon fontos dol­gokat hallgatott volna el életé­ből. Például a kitüntetéseit, amelyből sokat kapott, de legin­kábba arra büszke, amit a fran­cia miniszterelnöktől kapott: a Napóleon által alapított, az aka­démiai pálmák parancsnoka ki­tüntetés birtokosa, az egyetlen, aki Tajvanon, ezt megkapta. A Magyar Köztársaság Középke­resztje a csillaggal kitüntetést Göncz Árpád adta át neki. És arról sem szólt volna, hogy sok nagy emberrel találkozott, közülük is a dalai lámát említi, akivel kétszer is szót válthatott, hogy ezer dollárt adott a tákosi templom felújítására, s hogy In­diában felterjesztették az irodal­mi Nobel-díjra angol versei és fordításai miatt. Zsoldos Imre magyar, osztrák és amerikai állampolgár, lehetne tajvani is, de nem kérte. Mégis azt válaszolja tapintat­lan kérdésemre, hogy azt szeret­né, ha ott temetnék el. Van egy nagyon szép kápolnája és kriptá­ja a rendnek, s ha Tajvanon hal meg, oda fogják eltemetni, majd - kínai szokás szerint - öt év után a közeli katolikus temetőbe viszik át a csontjait.- Odaköt sok minden, sok ta­nítványom nem szeretné, hogy hazajöjjek, azt mondják, szükség van még ott rám. Kisvárda környékén fogható az MKR A szentév egyik jelentős eseménye volt, amikor megszólalt a Magyar Katolikus Rádió Az Egerben tanító Angolkisasszonyok rend tagja, Éva nővér, - egyike a Magyar Katolikus Rádió-Egér egyházi munkatársainak -, vágás közben az egri stúdióban Amatör felvétel Rádiónk célja azonos az egyház küldetésével: mindenki szolgála­ta - igy foglalta össze Seregély István az Egri Főegyházmegye érseke, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke egy mondatban a közel egy évvel ezelőtt megszü­letett Magyar Katolikus Rádió - Eger létrejöttének értelmét. A Magyar Királyság megszü­letésének ezredik évében, 2000- ben megindított rendszeres mű­sorsugárzás az országban eled­dig egyedülálló hangú regionális közműsor szolgáltató rádió prog­ramját küldi az éterbe napi 24 órában az Egri Főegyházmegye székhelyéről, Egerből. A rádió Eger környékén a 91,8 MHz ultrarövid (FM) hul­lámhosszon továbbítja a műsort az éterbe, a miskolci avasi adó a 95,1 MHz ultrarövid (FM) hul­lámhosszon sugározza az egrivel teljesen megegyező adást a Mis­kolc környékén élők számára. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők közül elsősorban a Kisvárdán és környékén élők­höz jut el az MKR adása. A napi 24 órás műsorfolyam kora reggel - 5 óra 30 perckor - hírekkel in­dul. Reggel 9 óráig tartó Napkö­szöntő reggeli magazinjában je­lentkezik a Vatikáni Rádió ma­gyar adása. Hétköznapokon reg­gel 7 órakor az egri Bazilikából közvetítenek szentmisét, A nap szentje című program pedig is­meretterjesztő előadásokban is­merteti meg a hallgatókat a ró­mai katolikus egyház szentjei­vel. A reggeli program elmarad­hatatlan részét képezi a BBC hír­adója, az adáskörzetben megjele­nő napilapok, valamint az orszá­gos lapok szemléje, és kulturális programajánló. A délelőtti élő magazin a tér­ség lakóinak életével, az ahhoz kapcsolódó témákkal foglalko­zik, stúdióbeszélgetések, ripor­tok, interjúk formájában, szín­vonalas zenékkel tarkítva. Nap közben óránként sugároznak hí­reket, naponta kétszer egyházi híreket. A napi adás éjfélkor hí­rekkel zárul, majd a reggeli fél hatos adásnyitó hírekig műsor­ismétlést és óránként híreket hallgathatnak az MKR-Eger hall­gatói. A hét végét elsősorban a csa­lád témájának szentelik a rádió műsorai, a vasárnapi szentmise közvetítés pedig délelőtt 10 óra­kor kezdődik. Az MKR-Eger jelenlegi prog­ramját mintegy hatvan újságíró illetve technikus készíti. Az MKR-Eger műsora Internet hozzáféréssel rendelkezők szá­mára egyelőre a www.vilagra- dio-hu címen érhető el. Az MKR-Eger saját internetes honlapja fejlesztés alatt áll. Ter­veik szerint ősztől már megtalál­hatják a számítógépezők őket a wivw.mkr.hu címen, amelyen az élő adás hallgatása mellett folya­matosan frissített híreket, mű­sorprogramjukat is elolvashat­ják. Hallgatóik számára fórumot is kínálnak, valamint rendszere­sen frissített programokkal vir­tuális koncertre, és múzeumba, valamint barangolásokra is vár­ják a világhálón kalandozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents