Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-20 / 220. szám

2001. szeptember 20., csütörtök Ketet* KULTÚRA 11. oldal HÍREK □ Levéltári napok Nemzetközi levéltári napokat rendeznek Nyíregyházán, a Megyei Levéltárban szeptember 27-én és 28-án. A két nap során többek között a helytörténeti kutatás legfrissebb eredményeiről is beszá­molnak majd a kutatók. □ Évadnyitó előadás Sötétben minden út hoszzú címmel tart előadást Horváth Sándor a Bessenyei Társaság rendezésében, az evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében szeptember 27-én délután 17 órakor. Godspell A világhírű musicalt a deb­receni Csokonai Színház fiatal művészei adják elő a nyíregyházi művelődési köz­pontban szeptember 24-én délután fél négy­kor és este hétkor Amatőr felvétel Képekben a valóság Nyíregyháza (Cebula Anna) - Nagy Judit 1977-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola gobelin szakán. Kezdetben figyelmét a rovarvilág felé irá­nyította, ezek voltak munkáinak tárgyai. Lepkéket, szarvasbogarakat, poloskákat, legyeket szőtt nagy precizitással, kápráza­tos színpompával. A természet világának kimeríthetetlen gazdagsága ihleti továbbra is, amikor falikárpitjait a madarak és min­den, ami csak repülni tud, kezdi uralni. Dinamikus mozgás, a repülés sok-sok vál­tozata, fázisa képeinek tárgyai. Szitakötők, madarak, ejtőernyők, sárkányrepülők, bip- lánok, moplánok, zeppelinek egy csodála­tos szárnyaló világ lebeg megkapó és egy­ben andalító táj felett. Ezt követték a gyümölcs- és virággirlan- dos, egzotikus madarakkal tarkított gobeli­nek. Nagy Judit alkotásain a míves meg­munkálás mellett feltűnik és elkápráztat fantasztikus rajztudása. Évfordulóra készült a Petőfi emlékkár­pit. Az alkotás középpontjában Petőfi Sán­dor alakja és munkásságának, főbb jellem­vonásainak szimbólumai állnak pompei- vörös alapon. Ugyanilyen háttérrel látta el a művész a Predestinatio című legújabb al­kotását, melyen a magyar föld, a táj és an­nak jellegzetességei, jelképei jelennek meg. Nagy Juditnak köszönettel és hálával tartozunk azért, mert egyike azoknak a művészeknek, akik Ferenczy Noémi nyom­dokaiba lépve a szövött kárpit műfaját új­jáélesztette, kitartó munkával, elkötele­zettséggel és mély átéléssel. Tokaj festője Nyíregyháza (KM) - Tenkács Tibor festő­művész neve nem csupán alliterál kedves városának nevével. A közel hat évtizedes közös lét alatt összeforrt vele. A város ut­cáit, házait, a tokaji szőlőket, pincéket, présházakat, a hegyet, a környező dombo­kat sokféle változatban megörökítette. A Sóstófürdői Művészetbaráti Kör több kiállítással emlékezik meg a posztimp­resszionista stílusban festő művészről. Az első szeptember 22-én Sóstófürdőn, a Ve­nyige 9. szám alatt nyílik. Felfelé a szőlőbe KM- reprodukció Karrier változtató szerelem nélkül Hernádi Judit eleven, izgalmas, érzékien nőies volt, de nem hiányzott belőle a humor sem Gálffi László és Hernádi Judit Balázs Attila felvételei Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Hernádi Judit és Gálffi László a mai magyar színjátszás karakte­res egyéniségei. A velük való találkozás lehetősége nem­csak a művészi élményt ígéri, hanem annál többet is. A Váci Mihály Művelődési Köz­pont igazi csemegét választott ki a Nyírségi Ősz zárásaként. Meg­hívták a Szerelmes levelek című produkciót. A kétszereplős dara­bot mérsékelt érdeklődés mellett láthattuk vasárnap koraeste. Nagy kár, hiszen a kettős mo­nológ mindig komoly kihívást je­lent. A feladatot jól megoldani pedig csak művészi alázattal és felelősséggel lehet. Levelekben az élet A darab több mint négy évtize­dig tartó levelezést követ nyo­mon, amit egy férfi és egy nő folytat, akik teljesen különböző karakterűek. Andy tíz évesen ír­ja meg első levelét annak a cop- fos kislánynak, akihez később le­velei révén egy életen át kötő­dik. Melissa mindenét odaadná Andyért, de a sors közbeszól és levelezésük hirtelen megszakad. A levelekből kirajzolódik két ember sorsa, élete és küzdelme az egyéniségük érvényesítéséért. Minden siker ellenére, amely a társadalmi vagy anyagi ranglét­rán való előrejutást jelenti, mindkettejükben erősen él a hiányérzet. Van valami fontos, ami nélkül tartósan nem lehet meg az ember: a szeretet, a sze­relem, a mélyen, tisztán átélt ér­zés. A. R. Gurney Szerelmes lev­elek című darabja azt is megmu­tatja, hogy az amerikai társada­lomban erősebb a karrier, mint a személyiség harmóniája. Hernádi humora Hernádi Judit eleven, izgalmas, érzékien nőies volt. Nem hiány­zott belőle a humor, amely egy­szerre megmutat és eltakar, se­bezhetővé tesz és eltaszítja az embertől a többieket. Hernádi úgy mutatta meg Melissa sorsát, hogy közben a néző önmagával is szembesülhetett, válaszolha­tott azokra a kérdésekre, ame­lyek mellett nem lehet elmenni. Melissa sorsában sok a bizonyta­lan mozzanat: a szétesett család, a hirtelen jött gazdagság, a mél­tó partner hiánya, amelyik ké­pes lenne őt megtartani. Gálffi László egy kicsit indisz- ponáltan játszotta Andy szere­pét, aki a karrierre koncentrált, lelki bizonytalanságait a hivata­li előrejutással kompenzálta. Az ő játéka jelentette az ellensúlyt Melissa szertelenségével, lelki bizonytalanságával, sérülékeny­ségével szemben. De ahogy elő­rejutott a társadalmi ranglétrán, ügy vált egyre fontosabbá a szá­mára a lelki harmónia. Gálffi László fegyelmezett, az indulato­kat visszaparancsoló játéka hoz­zájárul ahhoz, hogy a darab üze­nete kettősök játékából fogalma­zódjon meg. Nem prédikátor, Thália papja lett- Az én IV. (Kun) Lászlómról szóló dráma az ötödik darabom, s nem kis büszkeséget jelent szá­momra, hogy jóval több mint száz mű közül Ítélték a váradiak a legjobbnak. A dráma központi kérdése a hit. Úgy is lehet fogal­mazni: én vagyok Kun László, mert bár hívő embernek szület­tem, s annak is vallom magam, de bennem is ott a pogány, akár­csak Lászlóban, aki a magyarok előtt kun, a kunok előtt magyar. Végül azonban felismeri: orszá­gát csak előretekintve lehet kor­mányozni ügy, hogy a krónikák­ban ne csak egy mondat marad­jon rólunk. Külön öröm számom­ra, hogy a tévéjáték-változatban is azok a váradi színészek ját­szanak, akiket a barátaimnak tudhatok. □ Új könyvek és tervek?- Várhatóan szeptemberben a tematikailag nagyon is összeillő, a Méliusz Juhász Péterről, a Ká­rolyi Gáspárról, a Szenczi Mol­nár Albertról és a Ráday Pálról szóló négy történelmi kisregé­nyem jelenik meg egy kötetben, a Miként a csillagok összefoglaló címmel. Ez az idén 440 éves deb­receni Alföldi Nyomda úgyneve­zett ajándékkönyve lesz. Igazi szívfájdalmam, hogy a közönség jobbára komoly arcomat ismeri, mert komédiáim eddig még nem kerültek színpadra. Kovács Bertalan Kisvárda (KM) - A napokban valóságos tévéjáték-készítési dömping volt a kisvárdai Mű­vészetek Házában. Több klasszikus darab mellett me­gyénkben, jelesül nyírlugosi író művéből is készült film- változat. Tóth-Máthé Miklós a szomszéd „vármegyében”, a Miskolchoz közeli Tiszalúcon látta meg a napvilágot.- Apám református lelkész volt, s anyai ágon a felmenőim közül is sokan választották hiva­tásul a prédikátorságot, jómagam azonban mégsem lettem pap, azaz mégis: 1961-ben színészi diplomát szereztem, Thália papja lettem. A vidéki társulatoknál (Veszprém, Békéscsaba, Győr) eltöltött évek után a fővárosi Thália társulatá­hoz, majd a Vígszínházhoz kerül­tem. A színészi pályának a hetve­nes évek elején fordítottam hátat, íróvá lettem. Az utóbbi három évtizedben több mint két tucat kötetem jelent meg. □ Hogyan lesz színészből író?- A színész nagyon kiszolgálta­tott, mert nem ő osztja, hanem reá osztják a szerepeket. Valójá­ban én előbb voltam író, mint szí­nész, hiszen már gimnazista fej­Tóth-Máthé Miklós jel írogattam, de később Debre­cenben „beleestem” a színházba. Végül mégis visszatértem első szerelmemhez, persze az is tény: a drámákat a bennem lévő szí­nész (is) írja. Egyébként sem sza­kadtam el teljesen a színjátszás­tól, voltak és vannak előadóest­jeim, Ady-versekből CD-t is kiad­tam, s a debreceni Hittudományi Egyetemen ma is tanítok beszéd­művelést. Azt persze elismerem, hogy eltelt egy kis idő, amíg a színész-íróból átváltoztam író- színész-szé. □ A most tévéjátékká átalakí­tott Tűz és kereszt című drámád a nagyváradi társulat pályázatán volt nyertes mű. Bilicsi Nyíregyháza (KM) - A já­ték lehet munka. A mun­ka lehet játék. Bilicsi Tivadar, a népszerű szí­nész gyermekei ezt ta­nulták az édesapjuktól. Éppen ezért nem véletlen a kötet címe sem, amelyet a Magyar Könyvklub jelente­tett meg: „Hol vagytok, ti régi játszótársak?...” A csa­lád életét végigkísérte a já­tékosság. Bilicsi Tivadar mindig, minden szituáció­ban meglátta és megláttatta a mosolyognivalót. Pedig nem volt mindig egyszerű. Sokszor hozta úgy a sors, hogy egyáltalán nem volt min nevetni, de optimizmu­sa átsegítette ezeken a ne­héz időkön, és átsegítette a családot is. Akik még emlékeznek Bilicsire, az első emlékké­pük a mosolygós, derűs arc, a felhőtlen jókedv. A könyv egy kicsit bepillantást en­ged Büicsi művészi alkotó- műhelyébe, s nemcsak a tü­nékeny pillanatok varázsa érint meg bennünket, ha­nem a gondolkodó ember pályája iránti alázata is. A lipcsei csatában is kitüntette magát Nyíregyháza (Reményi Mihály)- Gróf Széchenyi István ket- töszáztíz évvel ezelőtt - 1791. szeptember 21-én szü­letett Bécsben. Apja Széchényi Ferenc 1802-ben Nemzeti Múzeumunknak aján­dékozta könyvtárát, ezzel vetette meg annak alapjait. Ma az Or­szágos Széchényi Könyvtárunk viseli a nevét. Apja a családi bir­tokon, Nagycenken építette fel a családi fészket. Gyermekeit kitűnő nevelésben részesítette. Fia beszélt németül, franciául, olaszul. Ismerte a görögöt és la­tint is. 18 évesen állt be katoná­nak, amikor 1809-ben Napóleon hazánkra támadt. A lipcsei csa­tában is kitüntette magát. A vi­lágot járva Angliába is eljutott barátjával, Wesselényi Miklós­sal. 1825-ben a pozsonyi ország- gyűlésen egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudomá­nyos Akadémia létesítésére. 1830-ban írta meg Hitel című művét, amely sikert aratott. Ezt követte a Világ című műve, de a harmadikat, a Stádiumot elko­bozták. Az Al-Duna szabályozására megnyerte Vásárhelyi Pált, aki azt 1833 és 1837 között, 4 évi munkával hajózhatóvá tette.. Pest és Buda között az ő kezde­ményezésére létesült a Lánchid. Politikai törekvései arra irá­nyultak, hogy reformjait béké­sen, a monarchia keretében le­hessen végrehajtani. 1848-ban az első felelős magyar kormányban elvállalta a közlekedésügyi tárcát. Szeptemberben a Batthyány- kormány lemondott. Széchenyi önmagát vádolva öngyilkos akart lenni. A döblini intézetben helyezték el, ahol 1860. április 8- án főbelőtte magát. Halálára Arany János írt megemlékezést: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dűs élte kincsét, ámbár napja múl.” Nyíregyházán Margócsy Emil kezdeményezésére a felső keres­kedelmi iskola fennállásának 20. évfordulóján gróf Széchenyi Ist­ván, a legnagyobb magyar nevét vette fel. Az intézmény ma a Vá­rosmajor utcán lévő közgazdasá­gi szakközépiskola. Széchenyi szobra a szakközépis­kola előtt Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents