Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-14 / 215. szám
2001. szeptember 14., péntek 3. oldal Elet, erő Nyéki Zsolt /\ tej élet, erő, egészség! Hányszor hallhatta, láthatta ezt a reklámot az a nem is olyan idős korosztály, amelynek tagjai egy letűnt rendszer kezdetleges reklámjai mellett azért tényleg kóstolót kaptak az igazi tejből. Nekem például fogalmam sem volt még a pasztőrözésről, amikor alig hat-hét évesen alkonyatkor végigsétáltam Szakoly Létai utcáján, hogy a három házra lakó Takács bácsiéktól elhozzam a családnak szükséges napi tejet. Szürkületkor a falu rétjeiről visszaterelték a csordát, s a szomszédban felkészültek a fejésre. En is az istálló ajtajában álltam már ilyenkor, s néztem, hogyan mossák meg alaposan meleg vízzel a tehén duzzadt tőgyét, majd hogyan telik meg surranva a sajtár. Feledhetetlen a friss, habzó tej illata, de az íze is, hiszen a nyári konyhában azon nyomban leszűrték egy hófehér, sűrű szövésű vászonkendőn, s egy nagy csészéből megittam az első langyos adagomat. Miért e nosztalgia? Gondban vannak a tejtermelő gazdák, hiszen ennek a nyugodt, idillikus világnak egyszer s mindenkorra végeszakadt. A Létai utcán nem veri fel többé a port a csorda (már csak ezért sem, mert régen aszfalt burkolatot kapott), s Takács bácsiék sem fejnek már jó ideje tejet, Isten nyugosztalja őket. Rossz idők köszöntek a kistermelőkre a rendszerváltással, de ezért senkit nem lehet okolni. Megváltozott a világ, visszasírni a régmúlt időket nincs sok értelme. IVla már a gyerekek nem kiskupából kortyolják a tejet, hanem szigorú egészségügyi előírások szerint tartósított terméket isznak, esznek. A feldolgozók csak extra minőségű alapanyagot vásárolnak fel, hiszen őket is kötik a szabványok. Ez van, és még csak azt sem lehet mondani, hogy nem a fogyasztókért, értünk van a világ. Csak az a tej, az azért néha nagyon hiányzik. Vagy csak a gondtalan korszak visszahozhatatlansága fáj annyira? □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma Nyíregyházán Wesselényi Miklós Ipari Szakközépiskola Klubjában 8-13-ig szervez véradást. □ Nyugdijasklub A Mécses Pedagógus Nyugdíjas Klub újra megkezdi foglalkozásait. Helyszín a Bánki Donát Szakközépiskola kollégiuma. Minden hétfő délután 14 órától várják a régi és új klubtársakat. □ Tánciskola A Fanati-x Tánccsoport Egyesület felvétet hirdet tánciskolájába, ahol alapszinten magtanulhatók a klasszikus táncok, a latin és a divattáncok, versenytánccsoportjába, ahol sportként űzhető ez a műfaj. Jelentkezni lehet már ötéves gyerekektől egészen a felnőttekig hétfő és csütörtöki napokon Nyíregyházán a Ferenc körút 3. szám alatt. Szabályosan költik a közpénzeket? Beszélgetés Kenéz Sándorral, az Állami Számvevőszék területi irodájának vezetőjével Balogh József Nyíregyháza (KM) - Felkapta a sajtó a Számvevőszéket most, hogy ellenőrzésével az Országimázs Központ, rajta keresztül a kancelláriaminisztérium orrára koppintott. Megyénkben nincsenek ilyen látványos ügyek, de azért itt sem virágszőnyeggel fogadják a számvevőket, ha ellenőrizni érkeznek. Kenéz Sándorral, az Állami Számvevőszék területi irodájának vezetőjével a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében szerzett tapasztalatokról beszélgettünk. □ Biztosan sokan tudják, de legalább annyian nem, mi a számvevőszék dolga? Kiveszik a részüket- Az ÁSZ az Országgyűlés ellenőrző szerve, s azért hozták létre, hogy ellenőrizze az adó- és _ járulékfizetőktől származó köz- “ pénzek felhasználását és a közvagyon hasznosítását, továbbá, hogy segítse az Országgyűlés törvényalkotási és ellenőrzési tevékenységét. Mi természetesen inkább az első feléből vesszük ki a részünket, főképp az önkormányzatokat ellenőrizzük, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok bevételeinek több, mint 70 százaléka költségvetési támogatás. □ Milyen ellenőrzéseket végeztek az idén?- Egyik fontos témánk a beruházásokhoz, rekonstrukciókhoz nyújtott céltámogatások vizsgálata volt. Általánosítható tapasztalatunk az, hogy a beruházások előkészítése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása a vizsgált önkormányzatoknál szabályszerű volt. Pozitívumként értékelhető, hogy a céltámogatási pályázatokban szerepeltetett beruházási költségtől alacsonyabb összegben valósult meg a terv. Évről évre visszatérő gond viszont a saját erő biztosítása, valamint az egyéb pályázati lehetőségek - céltámogatási pályázat határidejétől - eltérő, késői Kenéz Sándor, az ÁSZ területi irodájának vezetője határidők, amik miatt 1-1,5 év késéssel indulnak a beruházások. Másik fontos téma a zárszámadás vizsgálata volt. Az önkormányzati gazdálkodásról kétirányú beszámolási kötelezettség áll fenn. Beszámolót kell készíteni egyrészt az államháztartás információs igényeinek kielégítése céljából - a Pénzügyminisztérium útján - az Országgyűlés számára, másrészt a helyi önkormányzatok képviselőtestületei számára. □ Eleget tesznek az ilyen kötelezettségüknek az önkormányzatok? Helytelenül számolnak el- Igen, az előírt határidőben eleget tettek, tartalmában azonban ezek a beszámolók nem tükrözik hűen az önkormányzat és intézményei vagyoni és pénzügyi helyzetét. Legkritikusabb része a beszámolásnak a vagyoni helyzet bemutatása. Az önkormányzatok vagyoni helyzetét bemutató leltárak és mérlegek nem teljes körűek, nem tartalmazzák az önkormányzat valamennyi vagyontárgyát, annak értékeit, pl. az utak, járdák, földterületek, telkek stb. nincsenek felértékelve, nem szerepelnek a mérlegben. További vagyontárgyak pedig nem a valós, reális értéken szerepelnek a mérlegekben, nyilvántartásokban. Ennek oka, hogy helytelenül számolják el az éves értékcsökkenéseket, egyes tartósan befektetett eszközök - más gazdasági társaságokban történt befektetések, befektetési céllal vásárolt értékpapírok - értékét nem a tényleges értéken mutatják ki, illetve a helyi adóknál, térítési díjaknál fennálló hátralékokat a mérlegekben követelésként nem mutatják ki. □ Mivel az ÁSZ az egyetlen állami szervezet, amelyik önkormányzatok gazdálkodását ellenőrzi, nyilvánvalóan nemcsak egy-egy témát ellenőriztek, hanem átfogó vizsgálatokat is végeztek. Milyen tapasztalatokat mutatnak ezek?- A költségvetés tervezése, végrehajtása döntően szabályos keretek között történik annak ellenére, hogy az adott önkormányzat és intézmény esetében nem készülnek el a - a helyi viszonyokat is tükröző - szabályzatok többsége. A megvásárolt szabályzat-mintákat nem adaptálják, a gazdálkodás nem az azokban foglaltak szerint történik. Az intézmények alapító okiratai hiányosak, esetenként az abban foglaltak a jogszabályokkal ellentétesek, a szervezeti és működési szabályzataikat a felügyeleti szerveikkel nem hagyatják jóvá, egyes intézményeket nem jegyeznek be a törzskönyvi nyilvántartásba. Egyes esetekben - ritkábban - fordult elő, hogy a polgármesteri hivatal, illetve polgármester az intézményeiket alanyi jogon megillető - pl. kötelezettségvállalási, bérgazdálkodási - hatásköröket von el. Több helyen szabályozatlanok az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök, különös tekintettel az intézményekre, mint e vagyonok egy részét kezelő szervezetekre. Még mindig tapasztalható a közbeszerzési törvény „téves értelmezéséből” adódó helytelen beruházási, felújítási, beszerzési gyakorlat, s elmaradnak közbeszerzési eljárások. Leggyengébb láncszem □ Nem segít a hiányosságok feltárásban az ÁSZ-nak a belső ellenőrzés?- A költségvetési gazdálkodásnak még mindig az egyik leggyengébb láncszeme az ellenőrzés. Törvényi kötelezettsége az önkormányzatoknak az általuk létrehozott intézmények pénzügy-gazdasági ellenőrzése, valamint - jogszabályban meghatározott képesítésű személy alkalmazásával - a belső ellenőrzés. Az önkormányzatok többsége - ezek között városi önkormányzat is található - nem élnek az ellenőrzési rendszer irányítási és beszámoltatási jogával, nem határozzák meg az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények esetében elvégzendő ellenőrzés gyakoriságát, tartalmát, mélységét és módszereit. Csipkeverés Hadadiné Oláh Júlia tiborszállási csipkeverő munkáit számos kiállításon láthatták már. Legutóbb Mátészalkán az expón tartott bemutatót édesanyjával Elek Emil felvétele =' MM Elemér éneke Szilvási Csaba .A-blakaink három gyönyörű nyírfára, egy még csemetekorában Szabolcsból hozott, azóta szépen felsudá- rodott akácra s egy házike- nyérhéj-kérgű müotai diófára néznek. Mindegyik fa hét és fél éves. A kezdetben nyafka nyírleánykák fehér törzse szépen megerősödött a nyolcadfél esztendő alatt. Az akáckislány is felsudárodott. Az idén tavasz- szal már csupa-virág menyasszonyi ruhába öltözött, és csak úgy-füstölt belőle a hódító, édes illat. A domboldalon a mokány, komoly kis diófa - hiába kacérkodnak vele a nyírfalányok, s hiába illegeti magát neki is a szép akácmenyecske - mással van elfoglalva. Ö maga-gazdája gazdaember. Tavaly őszre már beérett eddigi munkája gyümölcse; fűszeres illatú görögdinnyezöld burokban; hét-nyolc papírvékony héjú édes belű dió ringott erős ágain. Kis fácskáinknak, valamint sűrű bokrainak köszönhetően mi kora kikelettől késő őszig minden reggel cinegék, rigók és mindenféle más énekesmadarak finom csicsergésére, cserfes ficserékelésére, lágy csattogására ébredünk. Április derekától ébresztőórára sincs szükségünk. Pontosan a hónap idusán, azaz tizenötödikén megérkezik hozzánk „külföldi kiküldetéséből” Elemér, a gyöngykakukk, s attól a naptól kezdve, akár egy kakukkos óra, minden reggel hat órakor felkakukkol bennünket. Elemér és famíliája amennyire bőkezű, azazhogy bőtorkú a kakukkolásban, legalább annyira mérték- és távolságtartó a velünk, emberekkel való kapcsolatában. Minden közeledés elől a csali- tosba menekül. Ezért aztán, bár kedvenc tartózkodási helyén, a közeli hatalmas akácfa egyik ágán üldögél most is, csak távcsövén keresztül gyönyörködhetek hamvas dolmányában, keresztbe rovott farkában, fehéres, haránt irányban hullámosán csíkozott dolmányában. Csak innen az ablakból hallgathatom egyhangú, mégis oly kedves, megszokott énekét is, amely most - s ezt biztosan érzem - mint Péternek és Pálnak a fülemüle füttye, egyedül nekem szól.
