Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-06 / 182. szám

2001. augusztus 6., hétfő m HATTER 3. oldal NÉZŐPONT Vészfék Marik Sándor Nem tudok napirendre térni a tragédia felett: meghalt egy harmincéves fiatalem­ber. Be akarta bizonyítani, hogy az ő BMW- je gyorsabb, mint versenypartnerének Mer­cedesé. Úgy tűnt, valóban gyorsabb is - vi­szont a második helyezett ma is él. A halá­los vetélkedés Nyíregyháza belvárosban tör­tént, a ronccsá tört autóban amúgy négyen ültek. Eddig csak a márkás nagy motorok város­központi dübörgő virtuskodását figyeltem gyanakodva, most már emlékezetes lesz az autós bemutatkozás is. Nem tudom miért alakult ki hazánkban ez a gyorshajtó mánia. Talán az elején rom­lott el valami: egyszerűen nincs becsülete annak, aki az országúton cammog (értsd: a KRESZ által megengedett legnagyobb se­bességgel hajt), sikk a szabályszegés, a pi­rosra váltó lámpán történő áthaladás (min­degy, közúti vagy vasúti). Fegyelmezettebb közlekedéshez szokott angol, német vendé­gek ámokfutóként emlegetik a magyarokat. Evek óta emlegetem egy külföldi élménye­met: nagyjából egybefüggő kocsisorral ha­ladtunk a sztrádán, s valahogy furcsán érez­tem magam. Rájöttem, hosszú ideje nem előz senki, pedig Dodge-ok, Chryslerek, Corvettek is haladtak a sorban. Ismerősöm felvilágosított: nem éri meg túllépni a se­bességet, szinte biztos a lebukás. Nem is volt zaklatott a sor. Aztán valaki mégis elun­ta, rálépett a gázra. Nem telt bele öt perc, a delikvens két villogó rendőrautó között fé­kezett. „Látod? Megmondtam" - dörmö- gött ismerősöm. Talán ebben lehet a titok nyitja. Ha az országút lovagja szinte biztos lehet abban, hogy rajtaveszt, előbb-utóbb megszokja, és legfeljebb elvétve próbálkozik. Nálunk pe­dig szinte abban lehet biztos, hogy nem bukik le. Ezért megy akár százhatvannal, vagy még többel is. Aztán vagy kényszer­megálló van, vagy dagadó mell. Kérdezem rendőr ismerősömet, ő miként látja ezt. Mondja, nem lehetnek ott minden sarkon, de aggódik ő is. A megyében nem csak a megbüntetett gyorshajtók száma nő nagyon, hanem a feljelentetteké is - tehát akik jelentősen túllépték a megengedett se­bességet, a büntetőpont sem visszatartó erő még. Talán, ha kezdik bevonni a jogo­sítványokat. Gyanítom, sok tragédia lesz még addig. HÍREK □ Mentőállomás Balleányban Mától Balkányban három kocsival megkezdi műkö­dését az új mentőállomás, mely a környék­beli községek - Biri, Bököny, Geszteréd, Sza­koly - sürgősségi ellátását is javítja. A hívó­szám 104, betegszállítást a 42/260-172-es számon lehet kérni. □ Autót kaptak a polgárőrök Az Or­szágos Közbiztonsági Alapítvány pályázatán nyert támogatásból és az önkormányzat, va­lamint több vállalkozó és gazdasági társaság anyagi hozzájárulásának köszönhetően sze­mélygépkocsival gyarapodott nemrégiben a záhonyi polgárőr egyesület. Még mindenre van esélye... . Balázs Attila felvétele Érettségivel értékesebb Országos roma modellkísérlet Phare-támogatással megyénkben Szőke Judit V _____ Nyíregyháza (KM) - A kép­zettség, a hosszú távon munkát jelentő, minőségi és piacképes tudás jelenti a ro­mák számára az egyetlen ki­törési lehetőséget jelenlegi méltatlan és periférikus helyzetükből. így indokolt a nagykállói Hor­váth János, a nemrég megala­kult megyei szintű Cigány Szak­értő Kerekasztal elnöke. És ezért támogatják, tevőlegesen segítik azt megyeszerte, hogy beindul­hasson az a romákat érettségi­hez juttató modellkísérlet, mely a Sziltop Kht. Budakalász Gim­náziuma kezdeményezésére, ke­retein belül, az Országos Cigány Önkormányzat szakmai hátteré­vel, és a Phare pénzügyi finan­szírozásával indul ebben a tan­évben. Megyei pártfogás Az intézménynek - tudtam meg Tippan Attila igazgatótól - a 2000/2001-es tanévben 10 100 diákja volt, ebből 1400 volt a sza­bolcsi, 1300-an szereztek érettsé­git égiszük alatt, közülük 129 fő megyénkbéli jutott közreműkö­désükkel középfokú végzettség­hez. A megyei önkormányzat tel­jes erejéből pártfogolja a képzési programot, s a helyi önkormány­zatokon keresztül biztosítják az információáramlást - fejezte ki a bizalmat Hajdú Zsolt, vezető fő­tanácsos. Példa tenniakarásból A négyéves roma gimnázium kü­lönben heti három délután jelent iskolai elfoglaltságot a jelentke­zőknek a megye öt településén szervezett iskolában, Nagyha­lászban, Ajakon, Nyírbátorban, Nagyecseden, Csengerben. A taneszközöket, a tankönyveket a diákok térítésmentesen kapják, s speciális módszerek útján jut­nak tudáshoz. Az érettségi után­ra is vannak elképzelések, a fegyveres erőknél vállalhatná­nak munkát a budakalászos fia­talok. A résztvevők egymásnak, Sza­bolcs az országnak, az ország a Phare-nak mutathatna példát tetterőből, tenni akarásból. Mi motiválja az együttműkö­dést? A tények. Míg a nem roma magyarok 70, a romáknak csu­pán egy százaléka szerzett érett­ségit. S ez az alacsony szám nem abból adódik, hogy a roma szár­mazásúaknak esetleg rosszabbak lennének a képességei: Ezek az érvek már a szakértői kerékasz­tal vezetőjének szájából hangzot­tak el (ő és gyermekei érettségi­zettek), aki hangsúlyozta: ők a cigányokat akarják képviselni, a testület is a megyében élő ci­gányság kezdeményezésére ala­kult, méghozzá a cigány civil szervezetek indítványára. Olyan formát támogatnak a gimná­ziumban, amelyik próbál igazod­ni a cigány élethelyzethez, szem­lélethez, mentalitáshoz, belső ér­tékrendhez. Személyre szabott oktatást, nevelést igényelnek és főleg az eleddig hiányzó sikerél­ményt várják el az iskolától, s látják is erre a kht-ben a garan­ciát. Akarjanak továbbtanulni Aztán majd jöhet a következő lé­pés: a már érettségizettek akar­janak főiskolára, egyetemre menni. Ez nagyon sok szempontból fontos, de leginkább ezen etni­kum és a nemzet szemszögéből, mert - hangzott el - míg hazánk népessége az Európai Uniónak 2,3 százalékát teszi ki, addig az európai cigányság 13 százaléka nálunk él. | A romagimiről részletes infor- | mációhoz és a szükséges jelent- « kezési laphoz a települési önkor- s irányzatoknál juthatnak az ér- < deklődők. Költözhetnek a gyerekek Kömörö (M. K.) - Nyárelőn még a túristvándiak vendég­szeretetét élvezhették a kö­méről óvodások. Ugyanis a szatmári településen március 5-én kezdődött meg az óvo­da felújítása. Mint Varga Gyuláné óvodaveze­tő elmondta, több mint három hónapig átjártak a szomszéd köz­ség óvodájába. A kömörői újjá­varázsolt épületet az óvoda dol­gozói rendbetették. Az utcafronti épületrészben a fektető és a tor­naterem kapott helyet. Sportesz­közök részben már rendelkezés­re állnak, ez azonban nem zárja ki, hogy ne lenne szükség torna­szerekre. Jó kapcsolatot ápoltak egy németországi családdal, akik korábban is segítettek a lakóhe­lyükön gyűjtött játékokkal. A né­metek idén nyárra is jelezték jö­vetelüket. Itt teremtődött meg a helyben működő alsó tagozatos diákok számára is az étkezési lehetőség. Megnövekedett a konyha, tágas ebédlője lett így a településnek. A nagyméretű gáztűzhely, illetve gázsütő már vezetékes gázra köt­ve üzemel. A falat két méter ma­gasan lecsempézték. Külön táro­lót alakítottak ki a zöldségek­nek, illetve az élelmiszereknek. Új bútorzat teszi kellemesebbé a munkát. Hat dolgozó jut itt ke­nyérkereseti lehetőséghez - har­mincöt gyermeket várnak. A felújított óvoda BALÁZS ATTILA FOTÓETÜDJE Újjáépítés közben Bár még számtalan nyom árulkodik a tavaszi árvízi katasztrófáról, azonban már láthatók az újjáépítés eredményei a Beregben. A pusztítás ellenére az embe­rek ott akarnak élni, ahová ezer szállal kötődnek. Lük­tet bennük őseik kuruc vé­re, nyakassága és makacs­sága: ha kell, minden ne­hézséggel szembeszállnak, de a harcot nem adják fel. Mert a beregi ember élni akar. Mégpedig Beregben. Cirok Istvánná és Krisztián Egy szusszanásnyi pihenő Tarpa, Kölcsey út 60., pár nappal az átadás előtt A nagymamánál Csarodán

Next

/
Thumbnails
Contents