Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-27 / 199. szám

2001. augusztus 27., hétfő Kelet# HAZAI TÁJIN 4. oldal ÍREK □ Ünnepélyes tanévnyitó Augusztus 31 - én 10 órakor tartják a nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskola tanévnyitóját, melynek ke­retében Csabai Lászlóné polgármester asz- szony átadja az iskola épületét. Az átadásra a tervezők és kivitelezők mellett számos állami és egyházi vezető kapott meghívást. Díszven­dégként jelen lesz dr. Pálinkás József oktatási miniszter és Mádi László országgyűlési képvi­selő, államtitkár. □ Változik a vasúti menetrend Szep­tember 1 -tői új járatok indulnak Nyíregyházá­ról Győrbe. A vonatok csak szombaton 5 óra 20 perckor, illetve vasárnap 13 óra 18 perckor közlekednek majd. □ Egyháztörténeti előadás Az újfehértói Városi Múzeumban szeptember 8-án Múzeum Kávéház elnevezésű kulturális programsorozat kezdődik. A nyitónapon este 18 órától dr. Pus­kás László egyháztörténész tart előadást. Kispaládi millennium Márciusban a magyarországi települé­sek közül először Kispaládot érte az ár­víz. A katasztrófa miatt kellett elhalasz­tani a millenniumi megemlékezést, me­lyet igy a napokban rendeztek meg. Már a készülődés is sok-sok izgalmat hozott: az utcák, a virágoskertek ünnepi külsőbe öl­töztetése, a templom feldíszítése, a vendég­látás megszervezése, a sokféle apró problé­ma megoldása rengeteg munkával járt, de azok, akik mindebben részt vettek, egy re­mek csapattá formálódtak. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött. Kiss László lelkipásztor emlékez­tette a jelenlévőket, hogy Kispaládot 800 éven át Isten segítsége tartotta meg, eleink életük nagy kihívásai között Őt hívták se­gítségül, és mi láthatjuk, hogy nem hiába. A mai nemzedékek előtt sincs hát más út, mint az Űr kegyelmét kérni munkájukra. A vendégeket Magyar Sándorné polgár- mester köszöntötte, aki dr. Kovács János he­lyettes államtitkártól, a megyei Közigazga­tási Hivatal elnökétől vette át a Magyar . Köztársaság kormánya által ajándékozott emlékzászlót. A zászlórúdra Fórizs Károlyné zászlóanya kötötte fel a millenniumi szala­got. Lengyel János országgyűlési képviselő néhány köszöntő szó után adta át a község címeres zászlaját a község vezetőjének. A je­les napon mutattuk be az önkormányzat adományozta egyházzászlót is. Az ünnepség fényét emelte az alkalmi kó­rus és az általános iskolások műsora. A templomból a ünneplők szépszámú közönsé­ge a háborús hősök emlékművéhez vonult. Magyar Sándorné polgármester emlékbeszé­dében kiemelte, hogy Kispalád lakossága már 1962-ben kőbe vésette nemcsak az első, hanem a második világháború áldozatainak nevét is. Akkor ez a hatalomnak nem volt ínyére, de a kispaládiak fontosnak tartot­ták, hogy legyen egy hely, ahol emlékezhet­nek az elesettekre. A koszorúzás során olyan sokan rótták le kegyeletüket, hogy a virágok és koszorúk halma szinte betakarta az emlékmű talapzatát. Kiss László ref. lelkész TÜSKÉS SAROK Ha szakad... ^Tem égszakadás, de földindulás a javá­ból, ha útjavítás után a rosszul feltöltött utakon beszakad az aszfalt és máris kész a balesetveszély. Egy ilyen veszélyforrás Nyéki Zsolt felvétele Gyerekcipőben járó építkezés A vállalkozó elköltözött, az elkeseredett nagyhalászi család lakása pedig félbemaradt SzAraz Ancsa Nagyhalász (KM) - Négy kicsi gyerek szaladgál a szülök kö­rül, a legnagyobb is még csak most megy iskolába. Me­zítláb fogócskáznak a beto­non, nem igazán értik, mi zajlik körülöttük. Nemcsak ők vannak ezzel így. A nagyhalászi Dócs család tavaly nyáron kötött szerződést egy kivi­telezővel, aki vállalta, hogy no­vember 30-áig átadja kész lakásu­kat, a család dolga csupán a csem- pézés, a burkolás és a fűtés besze­relése lett volna. Dócsék most al­bérletben laknak, és reményük sincs arra, hogy rövid időn belül beköltözhessenek új házukba. Nemcsak a kémény...- Amikorra át kellett volna adni a lakást, még szinte a falak sem áll­tak - mondja a család szóvivője, a feleség. - Közel egy év telt el azóta, a vállalkozót húsvét óta nem is láttuk. Nincs kész a csa­tornázás, hiányzik a kémény és a szennyvízakna, nem fejezték be a villanyszerelési munkákat, ráadá­sul beázik a tető. A plafonra a mennyezetlapokat csak szeggel rögzítették, így azok egy része már leesett, ahhoz, hogy biztonsá­gos legyen, az egészet le kellene szerelni és visszacsavarozni. Por­A Dócs családnak tavaly novemberben kellett volna beköltöznie az Új lakásba A szerző felvétele lik a padlás, amin igazán nem is csodálkozunk, hiszen akkor csi­nálták, amikor odakinn már fa­gyott. Az egyik ablakban nincs üveg, az újként, huszonötezer fo­rintért leszámlázott bejárati ajtó pedig csupán egy vékony lambé­rialap, ami ráadásul alul és felül is több centivel eltér a kerettől. Az összes pénzünket a vállalkozó­nak adtuk, több, mint három és fél millió forintot, az utolsó fillé­reinket pedig albérletre költöt­tük. Nem tudtuk fizetni, ezért most édesanyáméknál lakunk, hatan egy szobában.- Csak a kémény, egy ajtó, né­hány gipszkartonlap, a szennyvíz­akna és a csatorna hiányzik, de mivel tavasszal Budapestre köl­töztem, ezeket a munkákat már nem tudom befejezni - mondja a kivitelező. „Hibásnak érzem magam"- Megegyeztem Dócsékkal, hogy azt a pénzt, amit akkor vehetnek fel, ha a lakhatási engedélyt meg­kapják, náluk hagyom. Abból a több, mint 200 000 forintból elvé­gezhetik a munkákat, beköltöz­hetnek, bár tudom, hogy nincs annyi pénzük, hogy ezt megelőle­gezzék. Hibásnak érzem magam, de ennél többet nem tehetek. A hattagú család 80 000 forint­ból él, nincs lehetőségük arra, hogy ebből félretegyenek, így ők maguk sem tudják, mikor fejezhe­tik be az építkezést. Felkértek egy másik kivitelezőt, aki szerint legalább félmillió forint kellene ahhoz, hogy befejezhessék a há­zat. Nem értik, miért éppen egy négygyerekes családot hagyott pácban a vállalkozó, aki azt ígér­te, néhány napon belül ellátogat Nagyhalászba. Kifizeti a villany- szerelőnek a pénzt, amivel tarto­zik, és megnézi Dócsékat is. - Nem hiszem, hogy tiszta a lelkiis­merete - mondja a fiatalasszony, aki már senkiben sem bízik. - Mi már hónapok óta nem tudunk aludni, vajon ő igen? ARCKÉP Gergely Gabriella versenyző diák Nyíregyháza (KM - B. J.) - Bár Gergely Gabriella még csak most lesz hatodikos, eddig há­romszor szerepelt neve lapunk­ban. Kétszer - mert két nyáron közöltünk Csupa 5-ös oldalakat - mint kitűnő tanuló, egyszer meg egy matematikaversenyen elért kiemelkedő eredménye okán. Hiába kiváló matemati­kus Gabi, még neki is fejtörést okoz, hány tanulmányi verse­nyen remekelt csak az elmúlt tanévben. A megyei Zrínyi-ver­senyen ötödik, a Kalmáron és a Beleznain negyedik, a Benczú­ron, az Ambrózin és a Vértesin második volt, a Dienest pedig megnyerte. Aztán az angol ver­senyeket említi: volt egy ötödik és egy harmadik helyezése a megyei és egy második helye a városi versenyen. Pedig a kedvenc tantárgya a Gergely Gabriella A szerző felvétele számítástechnika. Természete­sen ezekről a vetélkedőkről sem maradt le: volt egy ötfordulós internetes levelező verseny, in­nen bekerült az országos döntő­be, ahol negyedik lett, ezért részt vehetett Debrecenben egy egyhetes számítástechnikai tá­borban. Az iskolai logóversenyt természetesen megnyerte, a te­rületin a második lett, az orszá­goson - ide ketten jutottak el a megyéből - a 28. A számítógépes meseíró versenyen második al­kalommal került az első húsz közé, ami azért fontos, mert az első húsz helyezett meséi könyv alakban is megjelentek. Tanárait dicséri, Margó nénit (Szabó Gézánét), Gabi nénit (Andrássy Tibornét), a szakkör­vezető Rozgonyi Tibort, a számtek tanárát és szakkörveze­tőjét, Sitkéné Görömbei Cecí­liát, azt már csak inkább ki kell húzni belőle, hogy szülei is segí­tenek, ha igényt tart rá, hiszen édesapja a Krúdyban tanít szá­mítástechnikát és biológiát, édesanyja a Zrínyiben matema­tikát és számítástechnikát. Persze azért nem tölti Íróasz­talnál és számítógépnél az egész napot, hetente két délután nép­táncot tanul, marad idő zene- hallgatásra, olvasásra, görkor­csolyázásra, biciklizésre is, meg aztán mivel a Gergely család három gyermeke közül a legidő­sebb, a kisebbeknek is segít, ha szükség van rá. Azzal meg még korai foglalkozni, mi szeretne lenni, ha felnő. Ezért aztán a nyarat pihenéssel töltötte, de a héten itt a tanévkezdés, az Eöt­vösben (1-es gyakorló) is kezdő­dik a komoly munka. Városházi ráhangoló Nyíregyháza (KM) - Ma ülésezik Nyíregyhá­za közgyűlése, a nyílt és zárt ülésen össze­sen huszonkilenc napi­rend kerül a képvise­lők elé. Ezek közül a legtöbben ta­lán a gázmotoros fűtőblokk helyét meghatározó előter­jesztést várják. A legutóbbi közgyűlésen kijelölt terület ellen a környéken élők til­takoztak, igy a testület új helyszínről dönt. A város idegenforgalmát nagymértékben meghatá­rozza a Sóstófürdőre ter­vezett gyógytermál és Welness-fürdő, a képviselők a szerződés jóváhagyásáról döntenek. Ha a testület megszavazza, elköltözik je­lenlegi helyéről az okmány­iroda, hogy a jövőben min­den feladatot egy helyen vé­gezhessenek el az iroda munkatársai. Felmérés az innovációról Nyíregyháza (KSH - Hajnal Bé­la) A Központi Statisztikai Hiva­talnak a vállalkozások kutatási­fejlesztési tevékenységére vonat­kozó adatgyűjtése már több évti­zedes múltra tekint vissza. A gaz­dasági életre közvetlenebb hatást gyakorló innováció (új módsze­rek, új termékek bevezetése) tá- gabb körre kiterjedő vizsgálatára azonban először csak 2000-ben ke­rült sor, kísérleti jelleggel. Az adatgyűjtés célcsoportját a feldolgozóiparban működő vállal­kozások képezték, mert a nemzet- gazdaságban betöltött szerepe és termelési volumene számottevő. A felvétel eredményei szerint kiemelkedő az innováció a vegyiparhoz (elsősorban a gyógy­szeriparhoz), valamint a gép- és járműiparhoz tartozó, főként kül­földi, illetve vegyes tulajdonú vál­lalkozásokban. Mindkét ágazat­ban a szervezetek több mint 50 százalékában végeztek valami­lyen innovációs tevékenységet, míg a textüiparhoz tartozó megfi­gyelt vállalkozások 80 százaléká­ban semmiféle megújulási, átala­kulási folyamat nem volt. A 250 fő feletti vállalkozások adták az innovativ szervezetek több mint 60 százalékát, ezzel szemben az 50 fő alatti kisvállal­kozások mindössze egyötöde vég­zett ilyen jellegű tevékenységet. A régebben alakult vállalkozá­sok kevésbé nyitottak az újítások­ra, mint a csak néhány éve műkö­dők. Az innovációs tevékenység nagymértékben függ a tulajdono­soktól is. A magyar tulajdonban lévők alig több mint egyharmada innovativ, mig a tisztán külföldi cégek esetében 43 százalék, a ve­gyes tulajdonúaknái pedig 63 szá­zalék ez az arány. A felmérésből nyilvánvalóvá vált, hogy az innovációs együtt­működés elég széles körben elter­jedt. Az innovativ vállalkozások több mint háromnegyede koope­rált más szervezettel, intéz­ménnyel, leginkább a szállítók­kal, illetve a megrendelőkkel. Látogatás Ballai József a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének alelnöke a múlt hét végén ismerkedett megyénk ve­zető sajtószerveivel, köztük az Inform Média lapcsoporttal

Next

/
Thumbnails
Contents