Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
2001. augusztus 18., szombat let«» MILLENNIUM 9. oldal Ha felépül végre a házunk... Györke László Lassan hat hónapja, hogy a Tisza „zúgva, bőgve törte át a gátat" Tarpa határában. A legsúlyosabb kárt szenvedett településeken gőzerővel folyik a helyreállítás, az újjáépítés. Kivasalt ruha Vámosatya. Az egyetlen község, mely a 41- es főúttól északra fekszik, mégis rettenetes nagy károkat szenvedett. A főút átvágása után gyorsan jött a községre a víz, hogy csak egy lehetőségük maradt: menekülni...- Este kilenckor kaptuk az értesítést - emlékszik vissza a 69 éves Szegedi András hogy fél tízkor indul a busz. Két ház omlott össze a faluban: a mienk, meg a szomszédban a sógornőmé. Az volt a baj, hogy két és fél hétig állt vízben. A markológép a törmelékkel együtt eltakarított mindent... Nyírmadai brigád építi Szegediék házát, már a belső vakolásnál tartanak. Pócsi János brigádvezető magabiztosan jelenti ki: a hónap végén átadják. Az istálló most az ideiglenes szállás, ide invitál be a gazda. Mondja, szól a feleségének, aki a szomszédba ment. Míg jön Irénke néni, körülnézek. A jászol elé rakták a régi szekrényeket, ugyancsak matuzsálemi korú a konyhaszekrény. Gáztűzhely, egy szeneskályha, asztal, dikó, két szék.- Gelénesen alszunk a fiunknál, nappal vagyunk csak itt - mondja Irénke néni. - Nem akarok én panaszkodni, de nem kérek abból, amiben a múltkor volt részünk. Szóltak, hogy bútorosztás van. Mire felmenSzegedi András és felesége a brigáddal Vámosatyán A szerző felvétele tünk, már csak egy ócska szekrényalja, két rozzant fekhely volt. Meg egy tévé - az egereknek fészek. Akkor elhatároztam, többet fel se megyek. Miért nem lehet úgy megszervezni, mint a Vöröskereszt: háznál adták ide a csomagot. Istenem, nemrég még én készítettem a kárpátaljai árvizeseknek a csomagot: kimostam, kivasaltam az ingeket, a nadrágot, még az uram jó cipőjét is becsomagoltam. Most meg... Elcsuklik a hangja, a férjére néz, aki ugyancsak nagyokat nyel:- Ne sírj, apa! Tudja - fordul felém sok ez a hat hónap, nagyon belefáradtunk. Talán enyhül a fájdalmunk, ha az új házban nemcsak a csupasz falak vesznek majd körül bennünket. Erős alap Gergelyiugornya, Munkácsy utca. A hetvenedik életévét taposó Ducsi Sándor és tizenegy éves unokája, Gergő fürkész szemmel vizsgálják a sárgára festett új házat. A homlokzatra most rakják fel a díszítést.- Szép lesz. Ha igaz, még ma, de legkésőbb holnap átadják - mondja. A hátsó udvar kopár, mint a sivatag. Egy mellék- épület sem maradt meg. Onnan jött a víz, mindent letarolt.- Hatvannyolc négyzetméterest is választhattunk volna, de nekem nem tetszett a beosztása. A frontra nézett egy hatalmas nappali. Ezt jobbnak találtam, az se baj, hogy kisebb, csak 59 négyzetméteres. Két szoba, előtér, fürdőszoba, konyha, kamra, minden van ebben. Nekem meg a feleségemnek bőven elég. Ha meg a fiatalok majd valamikor bővíteni akarják, nyugodtan építhetnek rá akár emeletet is, mert erős az alap. A fiam itt lakik a szomszédban, az övéket csak javítani kell. Náluk húztuk meg magunkat. De az ellenségemnek se kívánom ezt a fél évet, mert nincs az embernek hova tepedülni: a holmi zsákokban, semmit nem találunk. Ha kiborítom a zsákot, még nagyobb a rendetlenség. Most, hogy kész lesz a ház, ők költöznek hozzánk, mert nekik kell kipakolni. A hadiállapot még eltart egy darabig. Hogy aztán mivel bútorozzuk be, nem tudom. A kereskedők is megérik a pénzüket: az a szekrény, ami a múlt héten 80 ezerbe került, tegnap már 94 ezer volt... István a megmaradásunk oka Beszélgetés Janka György egyháztörténésszel a millenniumi ünnepségsorozatról Balogh József Európában nem sok állam ünnepelhette meg állammá válásnak ezeréves évfordulóját. Mi, magyarok ezzel a nem mindennapi évfordulóval együtt ünnepelhettük a kereszténység felvételének ezeréves, a világgal együtt pedig a kereszténység kétezer éves évfordulóját. Ünnepeltünk 2000-ben, s mivel e sorozat nem ért véget, ünnepeltünk az idén is: most, augusztus 20-án zárul a gazdag program. Mire emlékezett ünnepségein az egyház? Erről kérdeztük dr. Janka György egyháztörténészt, a Szent Atanáz Görök Katolikus Hittudomány Főiskola tanárát. Első: a hit- Ezer esztendő az egyén szemében, egy nép, egy nemzet életében korszakos nagy idő, történelmi bástya a múlandó világ közepette. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hány nagy nép, birodalom tűnt el kevesebb idő alatt a történelem süllyesztőjében. Mi tehát megmaradásunk okát kérdezhetjük, és egy ilyen jeles alkalomkor kötelességünk is megkérdezni. A válasz a magyar ember, a magyar nép számára az állam és a vele szorosan összekapcsolódó kereszténység, azaz a keresztény állam, melynek létrehozója Szent István király, aki megértette az idők jelét és tudását tettekre váltva példát mutatott és adott, századokra irányt szabva népe fejlődésének.- Először is, keresztény ember volt. Fiának írt intelmeiben ezért tette a hitet az első helyre, buzdítva, hogy azt jó cselekedetekkel tegye teljessé. Apostoli elkötelezettségű ember volt, aki tudta: alap nélkül nincs épület: az okos ember sziklára épít: a szikla Krisztus, az épület az egyház: tíz egyházmegyét szervezett Esztergom, Kalocsa, Eger, Győr, Veszprém, Pécs, Erdély, Bihar, Csanád, Vác képezték a püspökségek központjait.- Első törvénykönyve többek között a keresztény hit gyakorságharcában a görög katolikus ruszinok derék helytállásukért a vezérlő fejedelemtől a „gens fidelissima” a leghűségesebb nemzet kitüntetést kapták. Az 1848-49-es szabadságharcban kb. 600-ra tehető a fegyvert ragadó katolikus kispapok és papok száma.- 1945 után az egyház szintén osztozott a szenve'dők és elnyomottak sorsában: egy püspök vértanú lett (Apor Vilmos), két püspök internálás következtében halt meg, 14 püspök volt bebörtönözve, vagy kényszerlakhelyen. Ez a püspöki kar 3/4-ét jelentette. A papság egy tizede, 360 pap viselt börtönt. 1421 szerzetes közül 940 járta meg a börtönt. Méltó emlék Dr. Janka György egyháztörténész Balázs Attila felvétele latra váltásáról, a böjt és ünnepek megtartásáról, a szentségek vételéről rendelkezett, a második létrehozta az ország templomhálózatát: „Tíz falu építsen egy templomot... Hősök és vértanúk- István méltósággal tudta elviselni a csapásokat is, a lázadásokat, Imre herceg halálát, s koronáját Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Államférfiúi nagyságát leghívebben törvényei és Intelmei tükrözik. Törvényeivel kiszámíthatóságot és életbiztonságot teremtett, s ez vonzotta ide a nagyszámú betelepülőt: németet, franciát, itáliait, zsidót, örményt, szlávot; lovagot, kézművest, írástudót, papot egyaránt. Befogadó államot hozott létre, mely minden itt lakó etnikum védelmezője volt, s az ő szemében mindenki államalkotó volt, aki törte a földet, irtotta a bozótot, kinek keze nyomán szárba szökkent a gabona, szaporodott az állat, épültek a házak. A kereszténység felvételével, a tízparancsolat tulajdon-, család- és életvédelmével egy modem európai állam alapjait rakta le a magyarság számára.- De mit adott az egyház a magyarságnak, mire tanított minket...? Elsődleges feladatain, az igehirdetésen, a lelkipásztorkodáson túl például a haza szereteté- re tanított. 1241. április 11-12-én a muhi csatatéren a tatárokkal való küzdelemben esett el Mátyás esztergomi érsek élete virágjában 35 évesen, Csák Ugrin kalocsai érsek, aki már II. Andrást is elkísérte szentföldi hadjáratán; a csatatéren áldozta életét a hazáért Gergely győri, Jakab nyitrai, Rajnáid erdélyi püspök, mind egy szálig a templomos lovagok élükön Jakab nagymesterrel, a johannitákból csak azok maradtak, akik a menekülő IV. Béla király fedezetét biztosították.- 1456-ban Kapisztráft Szent János ferences szerzetes buzdítva a magyar vitézeket együtt harcolt Hunyadi Jánossal és aratott győzelmet Nándorfehérvárnál. 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatatéren halt hősi halált a magyar sereg parancsnoka Tömöri Pál kalocsai érsek, valamint Szálkái László esztergomi érsek és öt püspök.- II. Rákóczi Ferenc szabadA kereszténység múlhatatlan érdemeket szerzett a kultúra ápolásában és művelésében. Első kolostori iskolák Pannonhalma könyvtára 80 kódexet mondhatott magáénak. Legrégibb magyar nyelvű szövegemlékünk a Halotti beszéd, (1192-95), valamint magyar nyelvű irodalmunk második jelentős emléke az Ómagyar Mária siralom szintén a keresztény magyarság emlékei. 1480 és 1530 között kb. félszáz liturgikus könyvet nyomtattak a legrangosabb külföldi kiadók a magyar egyház számára. Az első teljes Bibliafordítás a hitújításhoz kapcsolódik: a protestáns Károli Gáspár nyomtatta ki 1590-ben Vizsolyban. Debrecen lett a hazai kálvinizmus fellegvára, az itteni, valamint a sárospataki, pápai református kollégiumok, a pozsonyi, soproni felvidéki evangélikus líceumok szintén fontos kulturális műhelyek. A katolikus Pázmány Péter , alapította meg 1635-ben a nagy- * szombati egyetemet,'ez került át Mária Terézia idejében Budára. Szent István műve kiállta ezer év próbáját, mert ma is él a magyarság és van kereszténység. Rajtunk a sor megértjük-e a millenniumi kor üzenetét és egymás tisztelete és szolgálata szellemében a kinyújtott jobbot elfogadva elindulunk-e fiatalok és idősek, magyarok és keresztények egy újabb évezred felé. A millenniumi emlékezésünk mérlege Dr. Németh Péter Ünnepelni kell, ünnepelni jó! Ünnepelünk a családban, a munkahelyen, a szabolcsi zsinat 1092. évi határozata óta a kiemelkedő szentek neve- napján, az állam által elrendelt napokon, s maga a hétvége, a vasárnap is ünnep, mégha erről sokszor el is feledkezünk. Erre a napra valaha a legszegényebb is kitakarította portáját, rendbetette a ház elejét, mert különben a falu megszólta volna. Az ünnepre az ember a legszebb ruháját, cipőjét vette, veszi fel, hogy külsőségeiben is jelezze, ez a nap más mint a többi, a hétköznapi, a munkával töltött. Húsz hónapon át A 2000-2001. év történelmünk egy különleges másfél éve volt, hivatalosan a magyar államalapítás ezredik évének ünneplése 20 hónapon át. A múlt év januárjától egyen- zászlókat lobogtattak a polgár- mesterek, s a miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok hétvégéit kötötte le az utazás vidékre, az emlékbeszédek elmondása, emlékművek, szobrok avatása, virágcsokrok, ajándékok átvétele. Mérleget ma még nem vonhatunk: közeli még az idő a józan számba vételre. Bizonyos, hogy lesznek szobrok, amelyekre büszkén fogunk felnézni vagy falumoDr. Mémeth Péter nográfiák, amelyeket sokszor fogunk lapozni még évtizedek múlva is, s lesznek olyan alkotások is, amelyeket legszívesebben elfelejtenénk. Az ünnepség egy részére - a többségre - sok idő után is emlékezni fognak a résztvevők, s nemcsak az azt követő eszem- iszomra, míg másutt már a beszédek után közvetlenül felhangzott a tiborci panasz: ez is csak az urak ünnepe! Mert a szentistváni állam, a megyerendszer megalkotása, a kereszténység felvétele, az Európa egészét figyelemmel kísérő korabeli külpolitika hangzatos paneljeinek felmondása után kevesen voltak azok, akik a máról, a jövőről is értelmes, elgondolkodtató módon szóltak. Mert ugyan kitől is várhatott volna a mindig nagyszámú hallgatóság valós helyzetjelentést, jövőképet, ha nem a zászlóátadó politikai elittől? Vagy sokan úgy vélték, az ünnepet nem érdemes elrontani? Hirdetik az utókornak Mert szólni kellett volna arról, hogy sokáig nem tartható fenn a rendszerváltás eufóriájában létrejött háromezervalahányszáz önkormányzat egyenkénti finanszírozása, amikor tőlünk nyugatra a jóval gazdagabb országokban is 3-5 kistelepülés rendelkezik egy közös képviselő-testülettel. Hiába ezeréves a szentistváni megyerendszer, 125 éve is volt bátorsága az átalakítására elődeinknek, a XX. században a világtörténelemnek (Trianon, tanácsrendszer). Most is átalakítás előtt áll - szükségszerűségből -, még sem mert szólni erről őszintén senki sem, az indokokra rámutatva, pedig az egyházak (katolikus, evangélikus) már az elmúlt évtizedben a szükségletekhez igazították egyházkormányzati határaikat. Sok szó esett a szentistváni kereszténységről, de kevés az egyházak mai társadalmi feladatairól. Majd minden szónok emlegette István király Intelmeiből az egy nyelvű és egy szo- kású ország gyenge és esendő - kitételt, de alig hallottunk arról, hogy mit kéne tennünk a legnagyobb mai magyar kisebbség, a roma lakosság integrációja érdekében. S folytathatnám a sort...! Egyébként a millenniumi ünnepségsorozat számos értéket hozott a napvüágra. Kiderült, hogy nem kell siratni sem a népdalt, sem a néptáncot faluhelyen: van utánpótlása az időseknek. Fiatalok viszik tovább a kézművesipart, a ló szeretetét, a hagyományok ápolását. Falumúzeumok, helytörténeti kiállítások idézik fel egy-egy közösség, település múltját, példát adva a szülőföld tiszteletére, megbecsülésére, a helybemaradásra. Új - megyén átívelő programok születtek: lovas- és ijászversenyek, népi ételbemutatók, s a komolyzene feltűnése a végeken, az eddig fehér foltokon. Templomok tucatjai szépültek meg eddig nem ismert értékeket tárva elénk, kastélyok csinosod- tak, parkok újultak meg a millennium ünnepére, megye zászlók, emlékérmek, rangos kiadványok hirdetik majd az utókornak, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben tisztelettel tekintettek vissza történelmünk 33 emberöltőjére, tisztelték mindazok munkáját, akiknek köszönhetően népünk fenn- és ittmaradt. Nemcsak jelképesen A millennium ünneplésének másfél éve alatt kitakaritódott tehát a jelképes porta, a megye talán mégsem Európa hátsó udvara. S nemcsak jelképesen értendő a változás: virágos porták, utcák, rendezett faluközpontok, terek, megszépült középületek látványa fogadja a megye településeinek többségén az oda látogatót. Ezt annál szembetűnőbben érezzük, amikor kelet felől érkezve lépjük át a magyar országhatárt.
