Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
2001. augusztus 18., szombat HATTER 3. oldal Nagy István Attila Remény és erő Bizonyára sokan éreztek csalódottságot, amikor nem valósult meg Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása 2000-ben. Pedig milyen szép és jelképes erejű tett lett volna! István királyunk ezer esztendővel ezelőtt már megtette ugyanezt. A történetírók munkáiban és a regények lapjain azóta sokszor megjelentek azok a pillanatok, amikor István töprengésbe me- rülten eldöntötte, hogy akár erőszakot is felhasználva, de elindulnak a magyarok Európába. Mert nincs más lehetősége ennek a népnek, mint felzárkózni a haladást képviselő nemzetek mellé. Az idő a király bölcsességét igazolta. Az ezer esztendő során sokan és sokszor idézték az istváni tettet, negatív és pozitív előjellel egyaránt. Mindenesetre tény, hogy kialakult a nemzetállam, amely önálló, garantált határokkal, saját közigazgatással, törvénykezéssel, jogokkal és kötelezettségekkel vette körül a területén élőket. A magyar történelem a huszadik századig minden vereség és bukás ellenére felmutatta a naggyá levés lehetőségét, a fájdalom és a gyász legyűrése után volt erő a felemelkedésre, mert ott volt a háttérben államalapítónk életműve. Ha neki sikerült, nem kerítheti hatalmába a magyarságot a reménytelenség. Pedig hajlamosak vagyunk arra, hogy a tragikus mozzanatokat vegyük észre, a bánat gordonka szólamait hallgatjuk inkább. Európa népei a sikeres nemzeteket fogadják szívesen. Azokat, akik hisznek munkájuk, fáradozásuk eredményességében. Akik bíznak a jövőjükben. Nincs élet Európán kívül. A élet a magyar ember gondolkodásában egyet jelent a kenyérrel. Nem véletlen, hogy az államalapítás ünnepe egybeesik az új kenyérével. Ahol van kenyér, ott már nem hal éhen a család. A kenyérhez való kötődés ismeretlen a nyugati demokráciákban, hiszen ott a mezőgazdaságban a népességnek csupán töredéke keresi a kenyerét. Nálunk ez az arány még több mint húsz százalék. Érthető tehát, ha erősebb a kötődés a földhöz. Ezt a néphagyomány, az irodalmi alkotások, a játékfilmek is erősítik. Remélhetőleg nem tűnik el ez az érzelmi kötődés azután sem, ha az Unióban új viszonyok között éljük az életünket. Mert akkor sincs élet, ha egy nép nem emlékszik önmagára, s felcseréli a múltját valami idegenre. Ferter János rajza HÍREK □ Tájtermék Újfehértó arccal Európa felé címmel tájtermék-kiállítás nyílik augusztus 20-án az újfehértói Könyvtárkertben. □ Party Augusztus 19-én Szent István-napi Tisza-parti partyt rendeznek a Szabolcs-Föld- váron. Az egész napos ünnepségen köszöntik királyunkat és ezeréves történelmünket. □ Piaci nyitva tartás Hétfőn a Piaccsarnok, a külső zöldség-gyümölcs piac, valamint a vásártér is zárva tart. A többi napon a megszokott rend szerint tartanak nyitva. A keleti felzárkóztatás stációi Orbán Viktor miniszterelnök exkluzív interjúja az Inform Média-lapcsoport olvasói számára Balázs Attila felvételei Nyíregyháza (KM) - A kormány kedden Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, a tavaszi tiszai árvíz által sújtott területen, Csarodán tartott kihelyezett ülést, amelyen az újjáépítésről tárgyalt és tízmiliiárd forinttal megemelte a helyreállításra, újjáépítésre szánt összeget. A kormányülést követően Orbán Viktor miniszterelnök exkluzív interjút adott az Inform Médialapcsoport számára, amelyet a Kelet-Magyarország két vezető munkatársa, Angyal Sándor fő- szerkesztő és Marik Sándor szerkesztő-rovatvezető képviselt. □ A millennium történéseiben hol helyezi el miniszterelnök úr a Bereget ért tragédiát? Millenniumi alkotások- A millennium alkalmából sok szép alkotás született Magyarországon. Szobrok, egész városrészek kezdtek épülni, készül az új Nemzeti Színház is. De a legemberibb és talán legszívbemarko- lóbb alkotása a millenniumnak Bereg újjáépítése. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy az emberek békés-nyugodt polgári élet közepette ünnepük meg a millenniumot. Az ünnepi esztendő nagy csapással köszöntött a beregiekre. A közös kilábalás a bajból, a reménytelenségnek bizalommá és reménnyé fordítása, a millennium mércéjével mérve is valóban méltó tett. Ezért örülök annak, hogy ma - miközben ezer probléma van napirenden, mert az élet mindig tartogat gondokat - az emberek többsége bizakodik. Mindazok, akiknek a házába eUátogathattam, a polgármesterek, akikkel szót válthattam, a miniszterek, akik körbejárták az összes katasztrófa sújtott települést, mind arról számoltak be: ez a térség élni akar és hálás szívvel köszöni azt a segítséget, amit az ország többi polgára nyújtott számára az újrakezdéshez. Minden baj, nehézség, hátralévő munka ellenére is szinte az „utcák levegőjében” tapintható, érzékelhető ez az összefogás, amit az itteni emberek nagyon méltányolnak. Remélem, hogy az a megrázkódtatás, ami az itt élőket érte, az elvesztettnél jobb, szebb lakásokban, kényelemben és biztonságban már csak rossz emlék marad. □ Mit tart miniszterelnök úr a legfontosabbnak az észak-kelet- magyarországi hátrányos terület felzárkóztatásában? Megragadni a lehetőséget- A beregi példa is mutatja: mindig kettőn áll a vásár. Először is szerencse keU, a csülagok kedvező állása, gondviselés vagy gondoskodás - attól függően, hogy ki mit tart szükségesnek ahhoz, hogy egy olyan elmaradott térség, mint a beregi, lehetőséget kapjon. A csiüagok szerencsés állása egyébként tágabb értelemben jelenthet egy olyan kormányzati politikát is, amely a helyreállításon túl egy régiófejlesztési koncepciót is megpróbál kidolgozni. A másik fél, akin a siker múlik, maga az ember. Szükséges, hogy a segítségre szoruló embereknek is legyen fantáziájuk, váüalkozó képességük, dolgozni akarásuk, munkakedvük, hogy a kínálkozó lehetőséget meg is tudják ragadni. A leszakadó térségeknek ugyanis általában két alternatívájuk van. Az egyik arról ismerszik meg, hogy soha, semmilyen lehetőséget nem kapott az élettől. A másik pedig arról, hogy rendszeresen kapott lehetőséget, de miután nem eléggé odaadó a munka iránt, nem eléggé érzi fontosnak, hogy megragadja a pillanat kínálta lehetőséget, újra és újra visszahuUik a korábbi állapotába; hiába érkeznek tehát kintről kedvező lehetőségek, nem tud továbblépni. Kívánom, hogy ez egy Interjú közben olyan térség legyen, amely megragadja a kínálkozó lehetőséget.- Visszatérve Beregre: nemcsak arról van szó, hogy szebb házak épülnek, nagyobbak és komfortosabbak, mint a korábbiak voltak. Nemcsak arról, hogy számos szociális intézményt, iskolákat, öregek otthonát építünk újjá. Éppen most döntöttünk egyházi épületek felújításáról is, továbbá külön 200 millió forintos keretet nyitottunk meg a Széchenyi Terven belül a beregi kisváUalkozások- nak, amelyek néhány millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. Ezeket a lehetőségeket kell tehát jól kamatoztatniuk a helyi erőknek. □ Jó megközelítési lehetőség is kell, autópálya, autóút, amely közismerten egész térségek fellendülését hozhatja, amiből Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye is még csak tervszinten részesül. Miként látja térségünk esélyeit, különösen most, hogy a mezőkövesdi kormányülésen döntöttek az épülő úthálózat kivitelezésének gyorsításáról? A helyiek tenniakarása- Valóban szükség van jó utakra is. Autópályaterveink megvalósítása jó ütemben halad. Mezőkövesden nemcsak a program gyorsításáról, hanem kibővítéséről is döntöttünk. Ugyanakkor kétségtelen, korábbi ígéreteinknek megfelelően hozzá keUene kezdeni például Nyíregyháza környékén is a munkákhoz. Tudtommal azonban se a földek kisajátítása, se a tervek elkészítése nem halad abban az ütemben, ahogy keüene. Ma nem a központi akarat hiányzik ahhoz, hogy Nyíregyháza felől is megkezdődjön a gyorsforgalmi út építése. Mi arra is készek vagyunk, hogy ha az ukrán féUel létrejön a megállapodás a határmetszési pont kijelöléséről - amiről most tárgyalunk - a határ felől is megkezdjük az építkezéseket.- Van azonban még egy dolog, ami nélkül a leszakadó térségek felzárkóztatása nem történhet meg, ez pedig a helyi vállalkozók munkája. Nélkülük ugyanis, csupán állami programokkal, az ország egyetlen nehé? helyzetben lévő térsége sem tud talpra áüni. Az állam meg tudja adni a kezdő lökést, de szükség van a helyi erőkre is, amelyek azt tovább viszik. Nélkülözhetetlen tehát az olyan helyi váüalkozók részvétele, akik meglátják a lehetőséget, s akik munkát adnak. Budapestről ugyanis nem lehet megmondani, hogy pontosan mit is keüene csinálni a Beregben, vagy Észak-Kelet-Magyarorszá- gon. Az ittenieknek keü tudniuk, hogy miben látnak fantáziát és ahhoz milyen segítséget szeretnének kérni. Akkor tudunk tehát sikeres bereg-fejlesz- tési vagy más területen felzárkóztatási programot megvalósítani, ha a partnerség a környezet és a helyi vállalkozók között létrejön.- A beregi újjáépítés egyébként ennek jó példája, mert végül is mindent egy hattagú magyar konzorcium épít újjá, amelyek közül három helyi szervezet. Munkájukat 200 alvállalkozó segíti - felteszem -, többségük helyi. Ez már egy olyan minta, amely a jövőre nézve is adhat eligazítást. □ A státus- vagy kedvezménytörvény számottevő érdeklődést váltott ki Észak-Kelet-Magyaror- szág mindhárom megyéjében, mert három országgal vagyunk határosak, ahol mindenütt nagy számban élnek magyarok. Hogyan érinthet bennünket a státustörvény? Előnyöket tartogat- A státustörvény számos fejezetből áll. Az egyik arról rendelkezik, hogy az ún. magyarigazolvánnyal rendelkezők az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után is a legnagyobb kedvezménnyel tudjanak átjönni a határon. Tehát a státustörvény elsődleges célkitűzése, hogy az elszakított nemzettestek, az elszakított családok közötti érintkezés lehetőségét a nemzetközi jogszabályok adta keretek között a lehető legkedvezőbb módon valósítsa meg. A második, a határon túliak munkavállalásáról szól. Erről viták folynák á rotnán féllel, amely nem nagyon akarja ezt jóváhagyni, vagy úgy gondolja, hogy Magyarországnak olyan munkaügyi egyezményeket kellene kötnie, amelyek nem tesznek különbséget a Romániából érkező magyar és román származású, de egyként román állampolgárok között. A vita komoly, s nem áhitom, hogy a román félnek nincsenek megfontolandó érvei. Vannak nemzetközi egyezmények, amelyek ezt a kérdést bonyolulttá és nehezen sza- bályozhatóvá teszik. Az Erdélyből, Kárpátaljáról munkát keresők egyébként nem Beregbe, Észak-Kelet-Magyarországra jönnek majd, hanem tovább fognak menni Budapest és Nyugat-Ma- gyarország irányába, ahol munkaerőhiány van. E térség számára tehát a státustörvény semmiféle hátrányt nem jelent majd, a határon való átjárás, a személyes érintkezés szempontjából inkább előnyöket tartogat. És ne felejtsük el, hogy román barátainknak komoly üzleti ajánlatokat is tettünk. Ha sikerülne az Észak-Erdélyen keresztül haladó autópályát megépíteni, abban magyar cégek is részt vennének, feltehetően magyar munkaerő is dolgozna Erdélyben. Tehát nem egyirányú utca ez, hogy csak onnan jönnének dolgozni ide. Most is vannak és jövőben is lesznek olyanok, akik innen mennek oda. Magyarországi bejegyzésű cégek magyarországi bejegyzésű alkalmazottai irányítanak ott számos munkát, sok ilyen vállalkozás létezik már most is Erdély területén. Egy szerves összenövésről van szó; ami azt jelenti, hogy az egy nyelvet beszélő, egy kultúrájú, egy nemzethez tartozó népcsoportok közössége és az általuk lakott területek gazdaságilag is össze fognak nőni és egy egységet fognak képezni. Szerintem ennek mindannyian az előnyét látjuk majd. Ez ugyanis a piac megnövekedését, gazdasági lehetőségeink kibővítését hozza majd magával - mondta befejezésül Orbán Viktor miniszterelnök.
