Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-17 / 192. szám
2001. augusztus 17., péntek Kelet« hátiér 3. oldal NÉZŐPONT A hakni fals hangjai Száraz Ancsa A nyár a gondtalan szórakozás időszaka, amikor aki csak teheti, nyaral, pihen. Vízparton, hűs erdők mélyén, vagy egy-egy világváros szédítő forgatagában. E rövid három hónap azok számára is számtalan élményt tartogat, akik nem tudnak kimozdulni szű- kebb pátriájukból, hiszen a nyár egyúttal a kulturális rendezvények, könnyűzenei programok, koncertek fő szezonja is. Nagyvárosokban és alig néhány száz lelket számláló kis településeken egyaránt egymást érik az események, az év többi részében nyugodt - talán túlságosan is nyugodt - falvakban is megpezsdül az élet. Szerencsére mindig vannak aktív civil szervezetek, tenni akaró egyesületek, vagy lelkes helyiek, akik elvállalják a rendezvény megszervezését, nem félve az esetleges kudarctól, vagy az utólag mindig okos, semminek sem örülni tudó ellentábortól. Azoktól, akik nem tudják, hogy egy-egy esemény sikere nagyobb részben a fellépők hozzáállásán múlik, és hiába a remek szervezés, ha a táncosok csak ímmel-ámmal járják a csárdást, az énekesek pedig még arra sem veszik a fáradságot, hogy a play-backről szóló zenével egyszerre tátogjanak. Utóbbi főként a fiatal, feltörekvő együttesek sajátja - tisztelet a kivételnek -, akik hazánkban egy közepes dalocskával is sztárok lehetnek, és akik szemrebbenés nélkül kérnek el egy hakniért százezer forintot úgy, hogy legfeljebb az utazás alatt fáradnak el. Talán azt sem tudják pontosan, melyik este hol lépnek fel, pedig legalább azzal tisztában kellene lenniük, hogy a közönség mindenütt nagyon várja koncertjüket. Ők jelentik az est fénypontját, a szervezők tőlük várják a vendégek számának megsokszorozódását, a csalódás pedig valóban maradandó! Velük szemben igazi élményt nyújtanak a tíz-húsz évvel ezelőtt nemcsak Magyarországon sztárnak számító művészek, akik bár korábbi slágereiket adják elő, azt szíwel-lélek- kel teszik. Néhány száz ember előtt egy füves réten ugyanúgy, mint annak idején több tízezer rajongó előtt. Kevés az újszülött Ferter János rajza HÍREK □ Menetrend A Szabolcs Volán Rt. helyközi és helyi járatai pénteken a hét utolsó munkanapja, szombaton szabadnap, vasárnap munkaszüneti nap, hétfőn a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti nap, kedden a hét első munkanapja szerint közlekednek. □ Véradás Pénteken Nyírbátorban, az egészségügyi központba 8-14 óra között várják azokat, akik véradással is szeretnének segíteni embertársaiknak. □ Emlékmüavatás Nyírvasváriban augusztus 18-án 14 órakor adják át a település lakóinak a millenniumi emlékzászlót. Ekkor veszik birtokukba az emlékművet és -parkot is. Másnap folytatódik az ünnepségsorozat. Szabadpiacon az üzletrészek Egy vagyon működtetése ma már nem képzelhető el a tulajdonos bevonása nélkül Tárolóba viszik a termést Nyéki Zsolt illusztrációja Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KMJ - Tegyük fel, tulajdonosok vagyunk egy cégben, de a cég sorsát érintő döntésekbe nem szólhatunk bele és a bevételekből sem részesednénk. Belenyugodnánk? Nem valószínű. Kis egyszerűsítéssel: a privatizáció óta hasonló a helyzet a szövetkezetek külső üzletrész tulajdonjogával. Bő két hete több tízezer levél kelt útra megyénkben, amelyek remélhetőleg segítenek megoldani a problémát. A jogosultak köre Érdemes a részletek mellőzésével újra megnézni, egyáltalán mi is az a külső üzletrész és kik kaphatták. A rendszerváltás után Magyarország újra vállalta a magántulajdon tiszteletét. Ennek következményeként a szövetkezetek vagyonát is szétosztották, személyre szabottan gazdát kerestek minden elérnének. A vagyonnevesítés időszakában törvény határozta meg, hogy az 1991. december 31-ei mérleget alapul véve kiknek lehet s kell juttatni üzletrészt. A jogosultakat több körben határozták meg, a vagyonnevesítés részese lehetett az, aki 1991. január 1-jén és a vonatkozó törvény hatályba lépésének napján is tagja volt a szövetkezetnek; aki a törvény hatályba lépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek illetve e volt tag örököse; aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította illetve a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örököse, majd a vagyon maximum 10 százalékáig az alkalmazottak is kaphattak üzletrészt. Az osztásnál számításba vették, ki mennyi időt dolgozott le a szövetkezetnél, ez alapján a vagyon 40 százalékát darabolták fel, a bevitt vagyon arányában 20 százalékot porcióztak ki, a maradék 40 százalék felaprózásáról pedig a közgyűlés döntött. Adásvétel szabadon Ugyanez a fórum fogadta el a személyre szólóan meghatározott vagyonrészeket, de előfordult, hogy egy tag két vagy több szövetkezetben is tagsági viszonnyal rendelkezett. Értelemszerűen mindenütt megállapították a neki járó üzletrészt, amiről ugyancsak határozatot kapott kézbe. Időközben bonyolította a helyzetet, hogy a szövetkezetek még az előző rendszerben vagyonjegyeket illetve részjegyeket bocsátottak ki, amelyekkel tagjaik kötődését igyekeztek erősíteni, ám valós vagyonbirtoklással többnyire nem párosultak. A privatizáció elindításánál a szövetkezeteknek vissza kellett vonni ezeket a vagyonjegyeket, mert így ugyanarra a vagyontömegre vonatkoztatva - mondjuk így - két értékpapír is forgalomban mozgott. A vagyonnevesítéssel megszűnt a részjegyek külön kezelése, tehát utóbbira külön üzletrész nem járt. A politikai és gazdasági szabadság feltételeinek megteremtésével a tagok közül sokan a kiválás mellett döntöttek, összeadták üzletrészeiket, megfogalmazták, mire tartanak igényt és a közgyűlés jóváhagyásával a maguk útját kezdték el járni. Az üzletrész azonban szabadon értékesíthetővé vált, azt bárki megvásárolhatta olyan tagtól, aki nem tartott rá igényt. Elindult egy természetes adásvételi folyamat, a legtöbb esetben névértéken alul (5 százalékos mélypontot is jegyez az immár történelminek mondható krónika). Megelőzött csődök A szövetkezetek folyamatosan vagyon-felértékeltetésre kényszerültek, és a gazdálkodás mellett rengeteg energiájukat felemésztette a bennmaradó és kilépő tagok illetve azok örököseinek nyilvántartása. Utóbbiakból kerültek ki a külső üzletrésztulajdonosok, akik tehát törvény adta vagyonnal rendelkeztek valamelyik szövetkezetben, de a gazdálkodásba semmiféle beleszólással nem bírtak és osztalékot nem kaptak. Tehát az ő vagyonukat azóta is használja egy közösség, amely ezért semmiféle jogot vagy ellenszolgáltatást nem biztosít. Bő egy évtizeddel ezelőtt ezt akár természetes jelenségként is felfoghattuk, de napjainkban ez komoly társadalmi feszültség forrása. A kormány ezért határozta el a külső üzletrész tulajdonosok ügyének rendezését, de azt a kezdeményezését, hogy a szövetkezetekkel záros határidőn belül kifizetteti az üzletrészek ellenértékét, az Alkotmánybíróság visszadobta. Tény, egy ekkora teher a szövetkezetek többségét csődbe vitte volna, hiába kínált az állam kedvezményes hitellehetőséget. A probléma azonban ezzel nem oldódott meg, hiszen egy vagyon működtetése talán csak a kommunista eszmerendszerben képzelhető el a tulajdonos bevonása nélkül. Éppen ezért vállalta a kormány, hogy amennyiben a szövetkezet nem él az elővásárlási jogával, akkor az állam majd megveszi a külső üzletrészeket, méghozzá az 1992. évi névértéken. Ennek lehetünk most tanúi. ÉLETKÉPEK A városi lószerszám Oláh Gábor Perzselt a nap, még az aszfalt is öntötte a meleget. Az én emberem az egyik nagyáruház bejárata előtt toporgott. Az embert próbáló hőségben vakítóan fehér ing volt rajta és a fején kalap, úgy mint a parasztembereknek mindig, ha a városba mentek. Mellette jobbról-balról és szemben is idegen feliratú üzletek egész sora kínálta portékáját. Kirakatok híján nem látszott hogy mit. Lerítt róla, hogy tanácstalan, bemenjen, ne menjen, kérdezzen meg valakit, vagy sem. Megállított, engem szólított meg. Ne haragudjon az úr, ha feltartom, idevalósi-e? Ide - válaszoltam - legalább 50 éve már. Na, akkor kérem segítsen eligazodni egy magamfajta járatlan falusi vénembernek. Egy boltot keresek, de nem boldogulok a sok furcsa cégtábla miatt. Nem hogy olvasni, de értelmezni sem tudom. Bementem az egyikbe, mondtam is mit keresek, hát a szemembe nevettek azok a kis fiatal eladó lányok. Mondta az egyik: Eltévedt a bácsi. Szégyelltem is magam, de hát nem igen járok én már a városba, s annyi minden változott itt is, meg otthon is vannak bajok csőstül. Nem kellett biztatni, sorolta magától is. Árnyékba húzódtunk, úgy hallgattam. Alacsonyak a felvásárlási árak, nem térül meg a ráfordítás. Gépekre nincs pénz, de ha volna is, hogy tudnám én megtanulni a kezelésüket. Persze van akinek még ma is jó, az új nábobok uralják már nálunk is a falut. Tőlük függ kapok-e kölcsönt, vagy sem, s hogy amit termeltem, megveszik-e, s ha igen, mennyiért. Tudja-e kik voltak régen a nábobok? - nézett rám. Hogyne tudnám. Azok a helytartók, dúsgazdag urak, birtokosok alázták meg, parasztozták le a szegény embert nálunk is. Gyorsan váltott. Most már tartózkodóbb, óvatosabb, gyanakvóbb lett, érezte, hogy veszélyes vizekre eveztünk. Nem is mondtam, hogy milyen boltot, üzletet, műhelyt keresek. Olyat, amilyenben lószerszámot lehet vásárolni. Ragyogót, fényesre vikszol- hatót, amelyiknek réz a pity- kéje, szikrázóra csiszolható. Otthon azt mondták, hogy itt a városban biztosan lesz ilyen. Hát nincs. Végigjártam az egészet, igaz, hogy nem mentem be mindegyikbe, mert amint mondtam, még a táblákat sem tudtam elolvasni. Eltelt egy nap, nem hogy venni, még enni sem tudtam. M egebédeltünk együtt, majd útba igazítottam, nem is kellett messzire mennie. Amikor elköszönt, kalapját tisztelettel, mélyen megemelte. Mert nem mindegy az, hogy kit milyen kalappal tisztelünk meg. Kötött leves és derelye Túristvándi (KM - K. É j - Népi ételek gasztronómiai fesztiválját tartják augusztus 1 8-án Túristvándiban, a Vízimalom Panzió udvarán. Amint azt Erdélyi Jánosnétól, a program főszervezőjétől megtudtuk, a rendezvény szervezőinek szándéka az, hogy felhívják a figyelmet Magyarország egyik legkevésbé fejlett régiójára, Szat- márra, amelyet a közelmúltban immár sokadszorra sújtottak természeti csapások, öntött el az ár, tette próbára az itt élő emberek erejét. A gasztronómiai fesztivál fő attrakciója a 250 éves Mária Te- rézía-korabeli, még a mai napig is működőképes vízimalomban megőrölt lisztből, illetve az abból helyben gyúrt tésztából készült ételek bemutatója és kóstolója lesz. A híres-neves vízimalom kerekeit délelőtt 10 órakor indítják be. Az ódon falak között megőrölt búza, a liszt és az új kenyér elválaszthatatlan jelképei az újjászületésnek, amely ebben a régióban a mindennapok megélt valóságát is jelenti. A Túristvándiban és környékén élő asszonyok nem akármilyen ételeket készítenek majd a frissen őrölt búzából: az okkal rendkívül népszerű kötött leves, szilvalekváros derelye, rakott tészta, má- lés nudli és a furcsa nevű, de nagyon finom lekvárral készített mocskos tészta szerepel az étlapon. Az asszonyok mindent megtesznek majd, hogy bőven jusson a kóstolóból, s akinek ízlenek a hagyományos ételek, azoknak receptjét a helyszínen meg is kaphatja, magával is viheti. A szervezők a hagyományos ételeken túl népi iparművészeti bemutatóval és zenével, tánccal kívánnak kedveskedni az érdeklődőknek, akik a gasztronómiai ínyencségek mellett a környék természeti szépségeivel is megismerkedhetnek. Tűzijáték Csengerben Csenger (KM) - Gazdag programsorozat várja a hét végén Csenger lakóit. Augusztus 17-én ünnepi nagyvásár lesz a város jelentősebb utcáin. Szombaton délután négy órától főzőverseny lesz az Aranyfakanál-díjért az ifjúsági sportpályán. A Szatmári Zenei Napok záróhangversenyét augusztus 19-én 19 órától rendezik a református templomban, a Piccoli Archi zenekart Tóth Nándor vezényli. Augusztus 20-án nem aludhatnak sokáig a csengeriek, hiszen 6 órakor zenés ébresztő vár reájuk. A Hotel Shusterben sakkszimultán lesz 9 órától, az ünnepi istentisztelet 10 órakor kezdődik a református templomban. A millenniumi záróünnepség 11 órakor lesz a Szent István téren. A múzeumban haditechnikai modellkiállítás nyílik 12.15 órakor, 14 órától pedig focitoma lesz a sportcsarnokban. Az általános iskola parkjában felállított szabadtéri színpadon és előterében 16 órakor kezdődik a szórakoztató műsor. Lesz zene, tánc, íjászbemutató, slágerturmix, s énekel többek között Anita is. A tervek szerint a tűzijáték 23.15 órakor lesz, utána pedig az utcabálban szórakozhatnak a város lakói.
