Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

2001. augusztus 2., csütörtök lelett» nyíregyházi polgár 7. oldal HÍREK □ Irány a testvérváros Városdiplomá­ciai úton vesz részt péntektől Csabai László- né polgármester és dr. Szemán Sándor jegy­ző, akik a finn testvérvárosban, Kajaaniban képviselik a megyeszékhelyt. □ Buszos városnézés Újra indítják a nyír­egyháziak körében népszerűvé vált buszos városnézést, amelyen a város vezetői az új beruházásokkal, tervekkel ismertetik meg az érdeklődőket. A legközelebbi, szombati „járaton" a kalauz Giba Tamás alpolgármes­ter lesz. □ Sörfesztivál Augusztus 2-án pénteken délután öt órakor veszi kezdetét Nyíregyhá­zán a Dreher Sörfesztivál, melynek helyszíne a Bujtosi Szabadidő Csarnok parkolója. FANAT-X: újabb siker Nyíregyháza (KM) - Újabb nagy sikert könyvelhetett el a megye táncsport- mozgalma: a FANAT-X Táncsport Egyesület versenyzői. Marján Klára és Jebclóczki Richard a megyében először ért el A osztályos minősítést. A páros az utóbbi években egyre jobban szerepelt, területi bajnokságot nyertek, majd országos bajnokság döntősei voltak. Kemény, kitartó gyakorlásuk eredménye-_ ként a Magyar Ranglistán már az első tíz* között vannak, ami eddig még senkinek sem sikerült eddig a megyében. Június végén Ausztriában egy nemzet­közi táncversenyen vettek részt, ahol a tu­catnyi induló között az előkelő ötödik he­lyezést érték el. A sikeres páros a csoport többi tagjának is szép példát mutat, a kez­dőbbek is sorra nyerik a versenyeket. A táncosok tudásának fejlődésében segítsé­get nyújtott a közelmúltban rendezett nyá­ri tábor, ahol a kétszeres professzionális magyar bajnok páros, Kovács Zoltán és Ke­leti Andrea tanította a résztvevőket. A győztes páros: Marján Klára és Jebe- lóczki Richárd Amatőr felvétel Kutat avatnak Nyíregyháza (KM) - Augusztus 6-án tart­ják a millenniumi kút szentelési ünnepsé­gét Sóstón, a Tókuckóban. A tízkor kezdő­dő eseményen előbb megemlékeznek a hi- rosimai atomrobbantás évfordulójáról, majd egyházi és világi személyiségek je­lenlétében szentelik fel a millennium tisz­teletére állított kutat. Készül a nádkerítés - a munkát Ráday Mihály is megörökíti a szerző felvétele Városvédő fiatalok a múzeumfaluban Azt szeretnék, ha a gyerekek elsőként a lakóhelyük szépítése érdekében tennének Száraz Ancsa Nyíregyháza (KM) - Több mint negyven gyermek dol­gozik egy héten keresztül a Sóstói Múzeumfaluban - ju­talomból. Az Országos Város- és Faluvédő Szövetség minden évben meghir­deti pályázatát az épített környe­zet óvása érdekében, a fiatalok grafikákat, maketteket, fotókat, vagy illusztrált dolgozatokat nyújtanak be, a szakmai zsűri ál­tal legjobbnak ítélt munkák ké­szítői jutalomtáborban vehetnek részt. Megtérülő befektetés Ebben az évben a Sóstói Mú­zeumfalu ad otthont az egyhetes tábornak, ahol a résztvevők ju­talma, hogy dolgozhatnak.- Idén nyolcvanhatan küldték el pályázatukat, a fiatalok több mint fele vesz részt a táborban, nemcsak Magyarországról, de Erdélyből és Szlovákiából is - mondja Ráday Mihály, az ország­szerte ismert műemlék- és város­védő szakember. - Az épített környezet védelme a cél, ennek alapja pedig az, hogy a gyerekek elsőként a lakóhelyük szépítése érdekében próbálnak meg tenni valamit. Az, hogy a környezet védelmére, az értékek óvására próbáljuk nevelni a fiatalokat, a városvédő mozgalom elmélyíté­sét szolgálja, azt, hogy rászoktas­suk az embereket mindezen cé­lok megvalósítására. - Amikor kilenc évvel ezelőtt az első tá­bort megszerveztük, még csak bíztunk abban, hogy megtérülő befektetés lesz, most viszont, kö­zel egy évtized elteltével már tudjuk, hogy ez valóban így lesz - mondja Pinczésné Kiss Klára, az Országos Városvédő Szövet­ség tagja, aki a kezdetektől veze­ti a táborokat. - Többen vannak közöttünk olyanok, akik nyolc- kilenc évvel ezelőtt gyerekként vettek részt a táborban, ma vi­szont főiskolásként, egyetemista­ként a tábor vezetésében serény­kednek. Lakóhelyükön több he­lyi egyesületet is létrehoztak, és egész évben szem előtt tartják azt, amit itt egy hétbe sűrítünk bele. Kerítést készítenek Az ország minden részéből ér­keztek gyerekek a táborba, ahol délelőtt dolgoznak: festenek, ke­rítést készítenek, csinosítják a múzeumfalut. - Ez azért fontos, mert ha a két kezük munkája van valamiben, biztos, hogy egész életükben vigyáznak majd rá. Ők szenvedtek azért, hogy szép legyen, soha nem tennék tönkre - folytatja Ráday Mihály. - Aki gyerekként figyel az érté­kekre, felnőve sem szakítja le a bokrok leveleit, nem rongálja meg a környezetében lévő pado­kat, és másokat is erre buzdít. Bárhol is vagyunk, fontos szá­munkra, hogy hasznos, mara­dandó dolgokat alkossunk. Itt új­jávarázsolunk néhány házat, ko­rábban Tatán tetőfedéssel foglal­koztunk, és a mostanában gyak­ran emlegetett párkányi híd el­készültében is szerepünk volt: a feliratozás a fiatalok munkája, és szintén ők voltak azok, akik egy I. világháborús sir feltárásá­ban szerepet játszottak. De per­sze nemcsak dolgozunk. A mun­ka mellett foglalkozunk a műem­lékekkel is, a gyerekek előbb szóban ismerkedhetnek meg a helyi nevezetességekkel, majd egy kirándulás során meg is néz­hetik a megye legjelentősebb épí­tészeti értékeit, persze sort kerí­tünk a pihenésre és szórakozás­ra is. Esküt tettek a köztisztviselők Ladányi Tóth Lajos felvétele Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - A módosított köztisztviselői törvény kívánalmainak ele­get téve hetvenhárman tet­tek esküt a megyei közleke­dési felügyeletnél. A gróf Széchenyi István nevével fémjelezhető egységes honi köz­lekedési hatóság idén százhar­minchárom éves, ezen belül a megyei intézmény tavaly ünne­pelte fennállásának huszonöt esztendős jubileumát. Most is egy jeles évfordulóhoz érkeztek: a kormányrendelet nyomán eb­ben a szerkezeti formában 1991. augusztus elsején hozták létre az egységes közlekedési hatóságot. Ennek égisze alá tartozik a jár­művek vizsgáztatása, a járműve­zetők vizsgáztatása és utánkép- zése, illetve az útépítések enge­délyezése. A Lujza utcai összejövetelen Szaszala László, a Szaboles-Szat- már-Bereg Megyei Közlekedési Önökhöz fordulok segítségért, hogy végre javuljon Borbányán az áramellátás. Nem tudom mi­kor érjük meg végre, hogy az egyre emelkedő áramdíjak elle­nében, megkapjuk ezt az alapve­tő szolgáltatást, illetve folyama­tos legyen az áramellátás. Mi a Kállói úton lakunk, ahol naponta többször tapasztalunk kimaradást. Nem lehet az elekt­romos gépekkel (pl. a számító­géppel) folyamatosan dolgozni, nem lehet videóra venni a tv-ről. Az eskü ünnepélyes pillanata Felügyelet igazgatója köszöntöt­te a jelenlévőket, akik szembe­sülhettek a módosított köztiszt­viselői törvény tartalmával. A családias rendezvény záróak­Rendszeresen elromlanák az elektromos eszközök (a hűtők, a mosógépek, a mikrosütők) a vál­takozó áramerősség miatt. Beje­lentéseinkre korábban azt vála­szolták, hogy a szél, a villámlás az oka a feszültségingadozásnak és az áramszüneteknek. De mos­tanában, ha teljesen tökéletes az időjárás, akkor is elmegy napon­ta az áram. Például július 28-án négyszer, július 29-én háromszor észleltünk kimaradást, de volt, amikor ötször, hatszor is előfor­kordjaként hetvenhárom köz- tisztviselő tett esküt arra, hogy az űj előírásoknak megfelelően igyekszik helyt állni a munkate­rületén. dúlt. A munkánk újrakezdése miatti bosszúságon túl komoly anyagi kár is ér bennünket. Sze­rintem a Titásznak kellene vállalni a gépek javítását, hisz mindez az ő gondatlan, felelőtlen szolgáltatásuk miatt következik be. Nagyon szeretnénk, ha az il­letékesek intézkednének, hogy Borbányán szűnjön meg a tizen­három éve tartó rendszeres áramkimaradás. Garami Mihályné, Nyíregyháza Elszürkülő méhkaptárak Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - A tudomány szinte minden­re képes. Segítségével ponto­san tudjuk, több ezer éve ho­gyan zajlottak a világ sors­fordító csatái, miként hang­oztak a legnagyobb uralko­dók történelmet alakító gon­dolatai, néhány, az idő vég­telenségében csupán percek­nek tűnő időszakot viszont homály fed. Nyíregyháza városképé­nek egyik meghatározó épü­lete a Takarékpalota, mely­ről többen tudni vélik, hogy a homlokzatán lévő méhkap­tárak egykor aranyszínűek voltak, míg mások szerint „bádogszürke” színben pom­pázott. Az igazságot azért lenne jő tudni, mert ha egy­szer felújítják, az eredetihez kellene igazodni, ebben a helyzetben viszont ez egyál­talán nem egyszerű. Hogy a századelő városlakói hogyan látták ezen bizonyos kap- tárakat, talán már sohasem fogjuk megtudni, hiszen sem a műemlékvédelemmel fog­lalkozó szakemberek, sem a városvédők, sem a Takarék­palota felújítását végzők nem tudnak bizonyítékkal szolgálni. Ami biztos: a mé- hekhez a csillogó, aranyló mézszín való, az épületben őrzött aranyforintokhoz szintén. A gyönyörűen fel­újított Takarékpalota hom­lokzatához viszont a szürke - így döntöttek a kivitelezők, a kaptárak ezért nem lesz­nek aranyszínűek. A követ­kező felújításig legalábbis. A VÁROSLAKÓ PANASZLÁDÁJA Feszültséget okoz az áramszünet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents