Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
2001. augusztus 10., péntek Edét# BALSAI KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Emlékzászló A község lakossága július 21-én kapta meg a millenniumi emlékzászlót. A szépen hímzett selymet Dávid Ibolya igazságügy-minisztertől vehette át a település polgármestere. □ Fogyóban a lakosság Az elvándorlás és az elöregedés jellemző a településre. Míg 1990-ben 1150 fő élt a településen, napjainkban a lakosság száma 955 fő. □ Működik a tejcsarnok Volt olyan időszak, amikor hatszáz szarvasmarha volt a bal- sai emberek tulajdonában. Napjainkban közel negyven tehenet tartanak a gazdák, így még a tejcsarnok is működik. □ Hetente egyszer Az idősek napközi otthonának az épületében is kárt okozott az árvíz, az önkormányzat azonban saját erőből még nem tudta felújítani, támogatást pedig nem kapnak erre a célra. A település idősei így most hetente egyszer találkoznak az idősek klubja keretében. Múltat idéz a rom Balsa (KM) - A község nevével a XIII. század végén találkozhatunk először az írott forrásokban. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. Egyesek a község nevét Bulcsú vezér nevéből származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „véresszájú zászlótartónak”, Bulcsúnak adományozta Balsát. A régi oklevelek átkelőhelyként és vámhelyként említik balsát, s vámszedési jog is megillette. A középkorban több család birtokolta váltakozva, íme néhány családnév: Bácskái, Báthori, Petne- házi, Semsey, Rákóczi. A falu 1675 óta puszta volt, lakói a Tisza bal partjára költöztek át a török-tatár és német hadak zaklatásai elől. Rákóczi Júlia férje, Aspremont gróf kezdte ismét benépesíteni, 1720-ban 13 jobbágyháztartása volt. Az 1931-es év jelentős változás volt a falu életében, mert akkor épült meg a tiszai közúti-vasúti híd, amely összekapcsolta Szabolcs és Borsod megyét, sőt a kisvonat révén egészen a Hegyközbe el lehetett utazni. A németek 1944-ben a visszavonulásukkor felrobbantották a hidat, amelynek ártéri pillérei mind a mai napig láthatók. A felrobbantott híd egy része Hirdetések „A KICSI SZÍVEMNEK!,, NAGYON. SZERETLEK és BOCSÁSS MEG! N. ZS. 82583 KEDVES RAJTIK PIROSKA ÉS TAKÁCS BALÁZS, BALKÁNYBAN! Eljegyzésetek ajkaiméból szívből gratulálunk, és nagyon sok boldogságot kívánunk nektek! Sok szeretettel Zsuzsa és Tamás 82792 Lépésről lépésre az önállóság útján Balsán az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, 33 személynek ad munkát Balsa központja a gyönyörű református templommal M. Magyar László Balsa (KM) - Mint oly sok Tisza menti településnek. Baltának is az egyik legnagyobb kincse a Tisza folyó. A most szelíden folydogáló Tisza azonban olykor nemcsak áldás, hanem átok is, hiszen sok gondot okozott már áradásaival a lakosságnak és az önkormányzatnak is. Bár az idei áradás magasabb volt, mint az előző években, mégis az 1999. és 2000. évi árhullámok okozták a legtöbb kárt, 23 lakás sérült meg akkor. Az árvizet követő helyreállítások sikeresen fejeződtek be, s nemcsak a megsérült lakóingatlanokat sikerült helyreállítani, hanem a megrongálódott úthálózatot is. Újjászületés- Át tudjuk érezni az árvíz sújtotta beregi települések helyzetét, jól tudjuk, milyen emberfeletti munkát kellett ott végezniük az önkormányzatoknak, hogy újra kezdődhessen a mindennapi élet - mondja dr. Mátyás László, Balsa polgármestere, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. Igaz, a balsai polgár- mester is átélt már egy újjászületést, mégpedig azt, amikor 1991. január 1-jétől Balsa ismét önálló közigazgatású település lett.- Gávavencsellőtől elszakadva be kellett indítanunk az intézményeket - emlékezik vissza a rendszerváltást követő időszakra a polgármester. - Az egyik legfontosabb feladatunk az iskola helyben való működtetése volt. Az öttantermes iskolát bővítettük nyolcra, építettünk vizesblokkot és tornaszobát is tízmillió forintos beruházásként. Az elmúlt tíz évben közmegelégedésre jól működött az iskola. Köszönet illeti Lukács Jánosné címzetes igazgató asszonyt az áldozatos munkájáért, valamint az igazgatói székben az ő munkáját folytató dr. Kató Simonnénak is csak köszönettel tartozunk, hiszen nagy odafigyeléssel, lelkiismeretesen végzi munkáját. Sajnos, az utóbbi években csökkent a gyermekek létszáma. Míg az iskola újraindításakor 116 diák és 45 óvodás volt, napjainkban 73 iskolás és 33 óvodás van. Természetesen a kisiskolában is meg kell teremteni minden olyan feltételt, mint amelyek a nagyiskolákban vannak, gondolok itt a számítástechnikai tanteremre. Ugyanakkor az oktatás fejlesztése egy kisiskolában a duplájába kerül, mint egy nagy iskolában. A fejkvóta emelés rajtunk nem segít semmit. Behálózva- Az oktatás megvalósítása után a település úthálózatának a fejlesztése volt a másik legfontosabb feladat. Évről évre fokozatosan fejlesztettük az utakat, megragadtuk a pályázati lehetőségeket. Napjainkra az utak nagy része aszfaltburkolattal vagy útalappal rendelkezik. A gázhálózatot az elsők között építettük ki 1990 és 1994 között Ib- rány gesztorságával. Már akkoriban lépéseket tettünk Gáva- vencsellővel közösen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése érdekében, azonban pályázatunk csak harmadszorra sikerült, 1995-ben fogadták el. Az azt követő két évben megépült 200 millió forintos költséggel a hálózat, amely a község 95 százalékát lefedi. A gáz- és a szennyvízcsatorna-hálózat kivitelzése a Ke-Víz 21 Rt. nevéhez fűződik, igazán nagyszerű munkát végzett Bencze Antal ügyvezető igazgató csapata. A szennyvízcsatornahálózatra a lakossági csatlakozás jelenleg még nem éri el az 50 százalékot, de remélem, egyre többen ismerik majd környezetvédelmi jelentőségét és fontosságát. Közhasznú munkások- A legnagyobb gondunk, hogy kevés a településen a munkalehetőség. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, 33 személynek tud adni kereseti lehetőséget. Két kft. is működik a községben, a Balsai Boyler Kft. és a Rohodi Hús Kft., a két üzem 25-30 embernek ad megélhetési lehetőséget. Közhasznú munkások alkalmazásával igyekszünk enyhíteni a munkanélküliségen. A tíz közhasznú munkás köztisztasági és karbantartási munkákat végez, de vannak szociális gondozónőink is a közhasznú munkások között.- A kevés munkahely miatt sokan kénytelenek a szomszédos településeken vagy a közeli városokban munkát keresni. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy lelassítsuk az elvándorlás folyamatát, hiszen szeretnénk, ha Balsának nemcsak múltja és jelene lenne, hanem jövője is. Autókról ismerik az utazókat A délelőtti órákban nagy a forgalom a kompnál Balsa (KMJ - Földrajzi fekvése miatt Balsa évszázadok óta fontos tiszai átkelőhely. Nem is olyan régen még két komp közlekedett a településnél a Tisza két partja között, azonban napjainkra csak egy maradt. Az önkormányzati tulajdonban lévő kompot Lénárt Ferenc üzemelteti vállalkozásban. Élete ezer szállal kötődik a Tiszához, hiszen a hetvenes években volt matróz az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál, 1980 óta révész, s vezetői engedéllyel rendelkezik „kisebb és nagyobb” hajókra is. Még szabadnapján is lemegy a komphoz, illetve a Tiszához.- Hárman dolgozunk révészként, így minden harmadik napon én dolgozom - magyarázza Lénárt Ferenc. - Azonban ha úgy alakulnak a dolgok, itt vagyunk mind a hárman. Magas vízállásnál például két révész kell a kompra, s iszaptakarításnál is itt vagyunk mindnyájan. Csendes időszakban egy ember ellátja a feladatokat.- Igény szerint állandóan úton van a komp. Ha jön egy kerékpáros, várunk 2-3 percet, s indulunk, hiszen azt is át kell vinni. Ha a másik oldalon feltűnik egy jármű, akkor még üresen is átmegyünk érte, mert ha csak egyszer is megvárakoztatjuk, nem jön többet erre, inkább kerülő úton megy. Nagyon sok környékbelit ismerünk, elég csak meglátnunk messziről az autót, már tudjuk, ki érkezik. Járnak erre külföldiek is. Jönnek lengyelek, hollandok, szlovákok, románok. Térkép alapján jönnek, főleg Sárospatak, illetve Tokaj a céljuk. Lénárt Ferencnek két fia is van, de egyik sem kacérkodik a révész szakma gondolatával. Egyik fia Miskolcon a rendőr szakközépiskolában tanul, a másik pedig Rakamazon középiskolás. Olykor azért lemennek a srácok a révhez édesapjuknak segíteni, hol a kompot seprik, hol a révházat takarítják. Azt is elárulja Lénárt Ferenc, hogy kisszerszámos halászengedéllyel is rendelkezik. Tíz varsával és két fenékhálóval vallatja a folyót több-kevesebb sikerrel. Mint mondja, az idén még nem nagyon dicsekedhet zsákmánnyal, az idei rekord eddig egy 8,5 kilogrammos harcsa és egy 7 kilogrammos amur volt. Sokoldalú falugondnok Balsa (KM) - Az önkormányzat - élve a lehetőségekkel -, létrehozta a falu- gondnoki tisztséget is pár éve. Bányai Sándor személyében egy fiatalember tölti be ezt az állást, aki korábban karbantartó volt az ön- kormányzatnál. Kecskeméten egy iskolát is elvégzett, hogy minél jobban megfeleljen az elvárásoknak. Az egyik legfontosabb feladata az ebéd hordása Gávaven- csellőről. Egy hatszemélyes KIA autóval szállítja az ételt óvodásoknak, iskolásoknak, időseknek. Természetesen a nyári szünetben a diákoknak nem kell ebédet vinni, így ezekben a hetekben csak az idősek számára hoz át 16-20 ebédet a szomszédos községből az elosztóhelyre. Nemcsak az ételt szállítja, hanem tanév közben a gyermekeket is. Vitte például őket Gávavencsellőre fogorvoshoz, vagy a 8. osztályos diákokat az ibrányi okmányirodához, hiszen ott készültek a személyi igazolványok. A falugondnok feladata az anyagbeszerzés is, de akkor sem riad vissza a munkától, ha karbantartást kell végeznie. Mostanában az általános iskolánál láthatják sokat a helybeliek, hiszen részt vesz ő is a felújításban. Ha kell, ajtót javít, ha kell, táblát varázsol újjá a közhasznú munkásokkal együtt. Ha szabadságra megy, akkor a traktoros kollégája helyettesíti, ugyanis az ön- kormányzat működtet egy MTZ traktort is. A traktor a lakosság számára végez szippantást, valamint vállal szántást, tárcsázást és szállítást is. Bálint baba a legifjabb Demográfiai robbanás volt a közelmúltban Balsán, ugyanis az elmúlt két hónapban három újszülöttel is gyarapodott a település lakossága. Az egyik legifjabb állampolgár Iski Bálint, aki június 11-én született Nyíregyházán 51 centiméteres magassággal és 3,20 kg-os testsúllyal. Képünkön a kis Bálint az édesanyjával, Iski Henriettel M. Magyar László felvételei