Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-07 / 157. szám

2001. július 7., szombat Kelet# HÉTVÉGE 9. oldal HOGY MIK VANNAK? A láncház mestere Ladányi Tóth Lajos Igényes lakópark megter­vezésével bízta meg az in­diai befektető Gazdag Zsol­tot, és a tervek gazdag fan­táziavilágról árulkodnak. Kedvező esetben augusz­tusban startolhat a prog­ram: négyszer tizenkét elemből álló láncház rend­szer épülhet a nyíregyházi Tesco Áruház mögötti terü­leten. A Kempenski-lakó- parkba tartozó lakások kétszintesek, dupla garázsosak lesznek - százhatvan négyzetmé­ternyi hasznos alapterülettel.- Nem adtam fel újsághirdetést, nem rek­lámoztam magam, egy tervező mindig az épületei által válhat ismertté - morfondíro­zott a harminchét esztendős szakember. Az ÉVISZ elvégzését követően a debrece­ni Ybl Miklós Műszaki Főiskola magasépí­tői karára vették fel, ahol főleg a tanulásra koncentrált.- Már a „szakközépben” ösztöndíjat kap­tam a TESZÖV-től, ezért amikor búcsút in­tettem a honvédségnek, a tervezőiroda mun­katársa lettem. 1989-ig mezőgazdasági épül­teket terveztünk, a téeszek „leülésének” kö­zeledtével pedig megpályáztam egy állást a KISZÖV-nél. Akkoriban Laczkó Bélával kö­zösen felállítottuk a nyíregyházi Inkubátor- ház számítógépes rendszerét. Később Gazdag Zsolt betársult gyerekko­ri jó barátjához, Munkácsi Istvánhoz, aki­nek a gmk-ja tetőszigeteléssel foglalkozott, a piacot pedig fokozatosan bővíteni kellett. Gazdag-tervek alapján készült, (el)ismert ház KM-reprodukció- Komplex tetőfelújítási rendszert kínál­tunk a nyíregyházi önkormányzat számára, angol műszer és számítógép segítségével öt éven át tehettük rendbe a tetőszerkezeteket. Mindemellett az országban sok Hunguest- szálloda szigetelését is elvégeztük. 1996-ban alapítottam a GAXO Kft.-t, amely egy terve­zői csapatot fog össze: a feladat az alkalmi szakipari kivitelezési munkától a hazai Tesco Áruházak karbantartásáig terjed. Idén létesült a Schüni Hungária, a most még gyermekcipőben járó üzemünk mű­anyag nyílászárók gyártására rendezkedett be. Az építészettel ellentétes folyamat a bon­tás, ebben egy kamionbontó lerakatának társtulajdonosaként vagyok érdekelt. Aki fellapozza a Szép házak, készházak című szaklap hat évvel ezelőtti harmadik számát, négy oldalon keresztül gyönyörköd­het a Gazdag-tervek valóra váltásában. 1998- ban ő nyerte el a megyében Az Év Háza dí­jat, amit egy évre megismételt, sőt, az ener­giatakarékos ház-kategóriában is első lett, amit 2000-ben szintén megvédett, ebben az évben különdíjjal illették az alkotását.- Nekem nincs olyan stílusom, amit gé­piesen bárhová át lehetne ültetni a terve­zésnél. Tisztában kell a megrendelők, a maj­dani lakók szokásaival. Idén szereztem felsőfokú műszaki ellenőri minősítést, jelen­leg másodéves vagyok a debreceni egyetem építész szakmérnöki képzésén. Haladni kell a korral... Ennyi teendő mellett egy megértő, segí­tőkész háttér teheti élménydűsabbá a napokat.- Feleségemmel, Enikővel, valamint gyer­mekeinkkel, az egyéves Ollviával és a hat­éves Olivérrel élünk egy fedél alatt - béké­ben, boldogságban. Sokat köszönhetek szü­leimnek, nagyon sajnálom, hogy édesapám már nem lehet közöttünk, és nem lehet ré­szese a sikereimnek. Iskolásként zongorázni tanultam, manapság néha szintetizátoron játszom, ami kellőképpen kikapcsol. Imádok teniszezni: gyerekkoromban utánpótlás vá­logatott kerettag voltam, mostanában ama­tőrtornákon indulok el, nemrég Erdélyi Zsolttal párban megnyertük a Csonka László-emlékversenyt. Különös a párhuzam, de a névadónak is én terveztem a házát ide­stova hét esztendeje... Gazdag Zsolt A szerző felvétele Májerszkyak a város szolgálatában Hajdani közéletünk kiemelkedő egyéniségei: a nyíregyházi királyi tanácsos (1.) Májerszky Béla képe a városházán (részlet) Elek Emii felvétele Margócsy József Nyíregyházán született 1816- ban Májerszky Lajos, aki ügy­védi tanulmányai végeztével tért haza. Nemsokára, 1842- ben városi tiszti ügyésszé vá­lasztják, majd időnként a ta­nácsnoki, főjegyzői munka­kört is rábízták növekvő szü­lővárosában. „Mindig erkölcsileg és politikai­lag becsülettel szolgálta városát” írják egy minősítésében. Hosszabb időn át jegyzője az evangélikus presbitériumnak és a negyvenes években a Magyar Ol­vasó Egyletnek, feloszlatásáig. Élete utolsó éveiben mint „váro­sunk érdekében megőszült főbí­rája” a csizmadia céhnek is „ha­tósági biztosa”, azaz elnöke. Előversengés után Béla nevű fia 1845. április 16-án született. Őt már gyerekkorától szellemi pályára nevelték. Itthon járja az alsóbb iskola latinos osz­tályát, majd Eperjesen érettségi­zik, a jogi és államigazgatási záró vizsgáit Debrecenben fejezi be. Itthon a legtekintélyesebb ügy­védnél, Bodnár Istvánnál gyakor­nok. 1874-től városi tanácsnok, ár­vaszéki ülnök, az evangélikus egyház presbitere, jegyzője majd az egyháztanács világi elnöke. 1884-től már főjegyző és Bencs László tanácsnokkal sikeresen he­lyettesítik a köztiszteletben álló, de szélütötte polgármestert. 1902- ben pályázta meg és nyerte el a polgármesteri hivatalt: ezt 13 éven át vezette, 1915-ben 70 évesen ment nyugdíjba. Városvezetési si­kereinek elismeréseként kapta 1910-ben az egyébként ritkán osz­togatott királyi tanácsosi címet. Városunk fejlődésének néhány ma is meglévő eredménye az ő „idejében” keletkezett. A város régi központja a mai Kossuth tér. Kellő városrende­zési terv után kerülhetett ide az 1902-4. között épült róm. kát. templom, majd 1912-ben a Kossuth szoboregyüttes. Meglehetősen sok „előversen­gés” után idekerült az új, egyet­len magyar görögkatolikus püs­pökség és a vele járó - állami fenntartású - fíű tanítóképző és kántori előkészítő. Az evangéli­kus egyházkerület 1911-ben a kiemelkedő tehetségű várostörté­nész Geduly Henriket választja püspökének; halála után még jó ideig itt marad a székhelye. - A magánkezdeményezésre indult polgári fiű iskolát Májerszkyék városi kezelésbe vették, helyesen: évtizedekig nagy létszámmal és sikerrel működött ez az iskola, a négyosztályossá emelkedett pol­gári leányiskolával együtt. - A Hatzel téren ma is áll az ipari ta­nulók egykori bennlakásos, eme­letes otthona. - Az államvasutak impozáns állomásépületét építeni kezdik, de a háború indulás miatt az eredeti terv sohasem valósult meg. Az utasokat fogadó Vas- úti=Széchenyi utcát rendezik el­sőként, kiszélesítve, fásítva. 1905- től már egy sínpáros kisvonat jár­hat Dombrád, később Balsa felé, 1911-ben ezen a vonalon már vü- lamos közlekedhet a Sóstóig. Az Érkert - pusztaság Gondos előkészítés után kerülhet sor a Bujtosnak és a vasútállo­mással szemben elterülő „puszta­ság”, és az Érkert szabályozott beépítésére a 900-as évek elején. 1910-ben Májerszky indítványára indulha a Zenekedvelők helyi Egyesülete. Két nagy építkezés: a Takarékpénztár Egyesület bérla­kásos székháza (1912), amelyik éppen napjainkban kapott szép külsőt, és a város első háromeme­letes, felvonós Nyírvíz palota, stb. A Vasgyár utca gyára: vasöntő gyár A város képviselő-testületének is aktív tagja a polgármester testvéröccse, M. Barnabás (1851-1916). A mérnökember 1882-től gépek gyártásával fog­lalkozik, és ér el sikereket az országban és külföldi kiállítá­sokon. Az 1896. évi millenniumi szemlén kiállított szabadalma­zott magasnyomású olaj sajtó­jával ő kap aranyérmet - a me­gyei kiállítók közül egyetlen­ként. Az is figyelemre méltó, hogy a sikeres gép előállításá­ban részt vett munkatársak külön elismerésben részesül­tek egyenként, ahogy azt a Borovszky-féle monográfiában is olvashatjuk. A sikeres üzemet rokonok vezetik tovább a H. világhábo­rúig. A gyárnak a Széche- nyi/Szabolcs, Malom utcán fekvő nagy telkén ma már ide­gen házak emelkednek. A XIX. század végén egy vas­öntő gyár is működött váro­sunkban 1889-től az államosítá­sokig a Vasgyár utcán, a nagy­körút nyugati szakaszában, a mai konzervgyárral szemben. Itt kizárólag vasöntéssel foglal­koztak, utolsó épületrészeit, egy jó évtizeddel ezelőtt, a ben­zinkút előkészítésekor pusztí­tották el. Vagyis: az Irsai (Oberländer) család emlékét őrzi az utca, valamint a még sokfelé, működő öntöttvas „pumpás” kutak és legrégibb utcatáblák... VENDÉGSOROK Mindenkinek jutna egy szoba A statisztika tudománya az elmúlt év­századokban gyenge facse­metéből ha­talmas koro- nájú tölgy­fává terebé­lyesedett. A kiteljesedő lombkorona alatt a társa­dalmi, gazdasági, demográfiai je­lenségek megfigyelésének egész sora indult el. Ilyen volt egyebek között a lakásstatisztikai adat­gyűjtés is, amit Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal több mint 70 éve (1927-ben) szer­vezett meg. Időszakonként változó Közismert, hogy a második vüág- háború hatalmas pusztítást oko­zott az ország lakásállományá­ban. A háború alatt megsérült a lakásállomány csaknem egyne­gyede, aminek felét 1948 végéig teljesen, 45 százalékát részben helyreállították. 1948 után a la­kásépítésben hanyatlás követke­zett be, ami igazi lendületet csak 1960 után vett, amikor megindult a 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Fokozatos emelke­dése után 1975-ben érte el csúcs­pontját, amikor csaknem 100 ezer új lakás épült egy év alatt, amely ezer főre vetítve 9,5 lakást jelen­tett. E mértéket jelenleg is csak néhány ország tudja megközelíte­ni, illetve túlszárnyalni (Írország, Luxemburg, Spanyolország, Cip­rus, Japán). Az 1949-1989 közötti 40 év el­lentmondásos periódusa a ma­A szerző egyetemi docens, a KSH megyei igazgatója gyár lakáshelyzet alakulásának is. Az akkor épült mintegy 2,5 millió lakás a mai magyar lakás- állománynak több mint a felét te­szi ki. Ezek között van az a 2 mil­lió embernek otthont adó, minte­gy 650 ezer lakótelepi, közte csak­nem félmillió panelből készült la­kás is, amely ma a lakásállomány talán legtöbb problémát magában hordozó része. Ebben az időszak­ban a községi lakásviszonyok a lakásnyomorból csaknem az eu­rópai lakásszínvonalat elérő szintre emelkedtek. Erre az idő­szakra a rendkívül kedvezményes lakáskölcsönök elterjedése is jel­lemző, annak összes jövőbeni el­lentmondásával. A nyolcvanas évek végétől a la­kásépítkezések csökkenése egyik jele volt a gazdasági visszaesés­nek. Az ezer főre jutó lakásépíté­sek száma a nyolcvanas-küencve- nes évek fordulóján az ötvenes évek elejének korszakát idézte. A kilencvenes évek közepén a la­kásépítés intenzitása emelkedett, de csak felét tette ki az egyébként sem magas 1986-1990 közötti idő­szak teljesítményének. 2000-ben a lakásépítések száma 12 százalék­kal meghaladta az előző évben felépítettekét. Az építés jövőbeni fellendülésére utal, hogy a kiadott új lakásépítési engedélyek száma egy év alatt 30 ezerről 45 ezerre nőtt. A kilencvenes évek közepére a lakások száma elérte a háztartásokét, tehát a mennyiségi lakáshiány - országos átlagban - megszűnt. Budapesten, a megye- székhelyeken és a gyorsan fejlődő kis- és középvárosokban azonban ma is lakáshiány van, de ezek száma kb. annyi mint a hanyatló falvak üres lakásállománya. Sta­tisztikai átlagban ma minden honfitársunknak önálló szobája van, mert a 100 szobára jutó né­pesség 100 fő körül alakul. A való­ságban e téren is nagy differen­ciálódás figyelhető meg. Egyik pó­lust a 4-5 szobás lakásban élő 1-2 személy, a másikat az egy szobá­ba 8-10 személyt zsúfoló kény­szerhelyzet jelenti. Történelmi érdekesség A mai magyar lakásépítkezést a növekvő szobaszám és a koráb­biaknál lényegesen nagyobb alap­terület határozza meg. A korábbi évtizedekben épült lakások 60-70 m2 közötti alapterületével szem­ben ma megközelíti a 100 m2-t, ami Európában átlagosnak te­kinthető. Áz új építések között hazánkban az átlagos szobaszám már 1990-ben is 3,6 volt, ami az évtized végére 4,2-re emelkedett. A 2001. évi népszámlálás előze­tes eredményei alapján 4 millió 65 ezer lakás, 253 ezer üdülő, 5 ezer intézeti háztartás és 4 ezer lakott egyéb lakóegység van az ország­ban. A lakások mintegy 15 száza­léka egyszobás, de ugyanilyen arányt képviselnek a négy-vagy több szobás lakások is. A legtöbb lakás (40 százalék) két-, illetve 3 szobás (30 százalék). Nincs mesz- sze az az idő, amikor az átlagos lakás hazánkban is 3 szobás lesz. A lakásállomány felszereltségé­ből egy modern ország képe tük­röződik vissza. A lakások 85 szá­zaléka fel van szerelve vízveze­tékkel, 80 százaléka fürdőhelyi­séggel, 76 százaléka vízöblítéses WC-vel, 42 százaléka vezetékes gázzal, de közcsatornával - ami uniós csatlakozásunk egyik feke­te pontja és a magyar lakásellá­tottság legnagyobb problémája - csak 44 százaléka. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a lakásellá­tottságot az országoshoz hasonló tendenciák jellemzik. A háború folyamán 8 ezer lakóház ment tönkre vagy sérült meg, ami az összes lakóház mintegy 8-9 száza­lékát tette ki. 1945 előtt a megyé­ben a falusi házak nagyobb része szalma vagy nádfedeles, falazatuk vályog vagy vertfal, az ablakok kicsik, a padozat földes volt. Az akkori állapotokat jól jelzi, hogy a megye 235 településéből csak 58 rendelkezett villannyal. A faluvil­lamosítás Aporligeten (ma Bátor­liget) 1963-ban fejeződött be, ami nemcsak a megyei, hanem az or­szágos program végét is jelentet­te. Történelmi érdekesség, hogy az első villamosított település is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt, Mátészalkán már 1888-ban villannyal világítottak. Itt több a nagyobb lakás 1970-ben a Szamosközre törő ár­víz 39 település határát borította el, ami mintegy 6 ezer lakás gyors felépítését követelte meg. Az idei árvízben 32 település 2600 lakását érte kár, melynek több mint fele helyreállításra, ötöde-ötöde javí­tásra, illetve teljes felújításra szo­rul, néhány százalékát pedig meg­figyelés alatt tartják. Á megyében a kaláka, az embe­rek hihetetlen szorgalma és lakás utáni vágya az elmúlt évtizedek­ben az ezer lakosra jutó lakásépí­tések számát mindig magasabbra emelte, mint országosan. Ebben a korábbi elavult lakásállomány­nak is szerepe volt, mert itt a felépült lakások mintegy harma­da megszűnt lakást pótolt. Az év­tizedeken át folyó intenzív lakás­építések egyik nagy eredménye-, hogy a 3 és több szobás lakások aránya (36 százalék) megyénkben jóval meghaladja az országos átla­got. Az egyszobás lakások aránya az országos 15 százalékkal meg­egyező, ami 1949-ben 75 százalék 1970-ben mintegy 50 százalék volt. A megye lakásállományának fel­szereltségében (kivéve a közcsa­tornába való bekötést) nincs lé­nyeges különbség az országos arányokhoz viszonyítva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents