Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-06 / 156. szám

2001. július 6., péntek Kelet** KULTÚRA 11. oldal HÍREK □ Művészetbarátok Július végén mega­lakul a Sóstófürdői Művészetbaráti Kör. Aki az egyesület alapítója szeretne lenni, július 23-ig igényelhet meghívót (Csorna József, Sóstófürdő, Avar u. 6. vagy dr. Drótos And­rás, Sóstófürdő, Venyige u. 9.). □ Szerzemények A Jósa András Múzeum július 12-én délelőtt 11 órakor bemutatja új szerzeményeit. így a Dessewffy-család XVII.- XIX. századi evőeszközszettjének, az árvízi gátépítéskor előkerült I. századi római érem­kincsnek, Vattay Antal altábornagy köpenyé­nek és a Kovách család adományozta XVII. századi ismeretlen festő képének bemutatá­sára Repül a sárkány Nyírbátor (KM) - A Magyarországon is egyre népszerűbb utcaszínházi műfaj nemzetközi fesztiválja a „Szárnyas Sárkány Hete" Nyírbátorban. A jelentős történelmi múlttal büszkélkedő északkelet-magyarországi kisváros 7 hek­tár területen, műemléki környezetben évente 25-30 együttest és szólistát fogad az utcán vagy szabadtéren működő színhá­ziak, bábosok és zenészek köréből immá­ron 9 éve. A „Szárnyas Sárkány” Hetének különlegessége, hogy a fesztiválhelyszín építészeti- és funkcionális kereteit a min­denkori fellépők igényei szerint alakítja ki, ugyanakkor közönségének az ünnep egyéb találkozási lehetőségeit is igyekszik megteremteni (ökörsütés, népi játékok, mesterségbemutatók, vásár, sárkány-e- resztés, stb...). Együtt dolgoznak a helyi mesterségek képviselői és a színházak. A világ számtalan országából érkező mű­vészeti csoportok produkciói évről évre le­nyűgözik a közönséget. A jelentős részben csak itt látható előadások műfaji gazdagsá­ga, egyedisége és színvonala az ország fi­gyelemre méltó fesztiváljai közé emelte. Sorjáznak a művek a képmutogatótói a mo­rális játékig, a bábjátéktól a vaudewille-ig. A párhuzamosan zajló bemutatók között mindenki találhat kedvére valót. AZ OLVASÁS ÉVE Lovak a ködben Nyíregyháza (KM) - Egy felvidéki kis­lány kalandjai napjaink, az ezredfor­duló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc éve­sen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalál­kozik leendő szerel­mével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerel­mes éveinek króniká­ja ez a könyv. De ak­kor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszoritó és kacagtató emlékképek, nap­sütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre de­rűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. Száraz Miklós György, az Ezüst Macska szerzője ismét va­rázslatos világba kalauzolja el olvasóit. A Lovak a ködben című regényt a Magyar Könyvklub jelentette meg. A könyv borítója KM-reprodukció A jók és a rosszak küzdelme Százhúsz ember a színpadon, kaszkadőrök, lát vány effektusok, hatalmas színpadkép Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Remélhe­tőleg a mai tizenévesek kö­zül is sok diáknak kedvenc olvasmánya az Egri csilla­gok. Sok mindent lehet ta­nulni Gergő és Évi történeté­ből, az egri vár ostromának hétköznapi pillanataiból. A hazához való hűséget minden­képpen. Az önfeláldozást, az em­beri nagyság iránti vágyakozást, és a sors előli megfutamodás fér­fias lehetetlenségét. A hűséget a hazához és a kedveshez. Az aljas­ság elutasítását, bármilyen csábí­tó mezben is jelenjen meg. Klasszikus olvasmány, amelyre rátalált a film is, a színház is. Történelem és valóság De nem kerülhette el a sorsát, s történelmi musical lett belőle, mert Várkonyi Mátyás és Béres Attila színpadra álmodták, a kor divatja szerint dalra fakasztot­ták a hősöket. A Mandala Dal­színház rendezője, dramaturgja, Dobos László, tovább faragta a darabot, egy kicsit a társulat le­hetőségeihez is igazította. Ebből aztán látványos, azt is mondhatnám, hogy megapro­dukció lett belőle. Százhúsz em­ber a színpadon, kaszkadőrök, látványeffektusok, hatalmas színpadkép. Vár, amelyről el le­het hinni, hogy valóban szükség van az ostromára. Szóval min­den együtt van a szabadtéri szín­padon. Csaknem telt ház, felcsat­tanó tapsok, remek hangulat, kedvező idő. S az éjféli éjszaká­ban eltörpülnek az esetlegessé­gek, mert adva van egy társulat, amelyik minden évben már-már hősies erőfeszítést tesz azért, hogy létrejöjjenek a Mandala Nyár produkciói: vendég együt­tesek, opera és tánc, komédia és elmélyültebb színpadi játék. Boldog esküvő A szövegkönyvben (és így a ze­nében is) több végig nem gondolt mozzanat van. Ezek közül az egyik leghangsúlyosabb: amikor éppen három részre szakad az ország, s másfél évszázadig ezt a helyzetet szenvedi, a színpadon éppen boldog esküvő zajlik. Az eseményekben sok a moz­gás, a feszes ritmus, s ilyenkor bizony egy-egy szóló csak lelassít­ja a dinamizmust. Ez is bizonyít­hatja, hogy nem minden történel­mi helyzet alkalmas musicalre, s a zenés játéknak ugyanúgy meg­vannak a maga dramaturgiai tör­vényszerűségei, mint a drámá­nak. A zene és tánc, az ének, a báj és a kedvesség, a közönség ál­lásfoglalásra késztetése önmagá­ban még nem elegendő. Talán még meggondoltabb alkotó mun­kára kényszerít, hiszen a hatás több forrásból táplálkozik, mint a prózai előadások esetében. Ez persze semmit sem von le a játszó személyek érdemeiből, hi­szen mindent megtettek a siker érdekében. Tarczali Krisztián Gergelye kellőképpen ifjúi és szerelmes, míg Beke Éva Évája éppen az a lány, akiért érdemes örök hűséget fogadni. Tarczy Gyula igazi várkapitány volt, míg Bódis Gábor Jumurdzsák szerepében álnok, ravasz és szá­mító volt. Olyanok, amilyenek­nek a regényből megismertük őket. Jóízű humoros színfoltot je­lentett Kovács Attila Sárközi ci­gánya, de Nagy Zoltán Gábor papja elsősorban a szerep megíratlansága miatt volt egy kissé elfogadhatatlan. Szárnyaló énekhang Terjedelmi okok miatt lehetetlen felsorolni mindazokat, akik fon­tos szerepet játszottak az elő­adásban (hiszen mindenki .nél­külözhetetlen): Szinnyei Andrea szárnyaló énekhangja vagy a Nagy Zoltán Szolimánjának ci­nizmusba bújtatott zsarnoksága. Az előadás a jó és a rosszak küz­delméről szólt, s meg nem unha- tatlanul arról, hogy mindig tud­nunk kell, melyik oldalra ál­lunk. Az Egri csillagok sikere azt mutatja, hogy a társulat tag­jai pontosan tudják ezt, s fiatalos tettvágyukkal felmutatják ennek a döntésnek a szépségét is. A megye szobra Opusztaszeren Ópusztaszer (KM) - A honfog­lalás szeri pusztában kialakí­tott emlékhelye 2001-ben, az államalapítás millenniu­mán húsz történelmi szemé­lyiség emlékművével gyara­podott a Megyék Történelmi Szoborparkja. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét Báthory István „képviselte”, aki­nek az alakját Bíró Lajos mintáz­ta meg. Báthory István (1533- 1586) Buda 1541-es török meg­szállása után három részre sza­kadt ország keleti, török hűbéres részének, Erdélynek 1571-től lett választott fejedelme, 1571-től pe­dig Lengyelország királya. A lengyelek egyik legnagyobb uralkodójukat tisztelik szemé­lyében. Mátyás király nyomdo­kain haladva a központi hatalom megerősítésén munkálkodott, majd lengyel királlyá való meg­Báthory István szobra Győrke László felvétele választása után nagyvonalú poli­tikai tervet dolgozott ki Len­gyelország, a királyi Magyaror­szág és Erdély államszövetségé­nek létrehozására, az orosz biro­dalom terjeszkedésének ellensú­lyozására. Művelt államférfi volt, 1581-ben Kolozsváron egye­temi rangú iskolát alapított. Bíró Lajos szobra a fejedelmet korhű öltözékben, zsinóros kö­penyben, alatta díszpáncélban ábrázolja, fején prémből készült tolldíszes föveg látható. A kortársak szerint „a termé­szet a lélek és a test legjelesebb tulajdonságaival ruházta fel a ki­rályt, mintha az lett volna a szándéka, hogy az ő személyé­ben mutassa meg az emberi tökélyt.” Megjelenése tekintélyt sugár­zott, magyarul, latinul, németül és lengyelül is beszélt, mindeh­hez hozzájárult érces, szép orgá­numa, választékos, művelt be­széde. A portrét a király krakkói síremléke ihlette. A tenger­alattjáró Nyíregyháza (KM) - A filmsorozat a Brit Királyi Haditengerészet tenger­alattjáróinak műszaki rész­leteiről, feladatairól, a fe­délzeten folyó életről, mun­káról ad képet. Hogyan élnek s hogyan folytatnak hadgyakorlatot egy korszerű tengeralattjá­ró fedélzetén? Hogyan rea­gálnak a fedélzeten szolgá­latot teljesítő emberek az elzártságra, miközben szol­gálatban töltött életük szin­te minden percét, még pihe­nőidejüket is szigorú szabá­lyok szerint kell tölteniük? (Bemutató: július 6-án pénteken 15.30 ) Csütörtökön megnyílt a Szegedi Szabadtéri Játékok Szeged (KM) - Európa egyik leg­régebbi szabadtéri színháza, a Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 70. születésnapját. A fesztivál ismét a hazai kulturális élet központjává varázsolja jú­lius 5. és augusztus 20. között az alföldi várost. Az idei év egy hosszú távon gondolkodó, válto­zatos programpalettával kecseg­tető, új művészeti koncepció első állomása. A szervezők minden eddiginél színesebb programot kínálnak a Dóm Dixie Gálától, Jósé Cura koncertjéig. „Az elmúlt évek hagyományai alapján lassan el fogja nyerni, ez a kivételes szépségű környezetbe található színház a maga igazi fényét és rangját.” - mondta Korognai Károly, a Szegedi Nem­zeti Színház és Szabadtéri Játé­kok főigazgatója. A Játékok szer­vezői az idei műsorkínálatot úgy állították össze, hogy abban ugyanúgy kedvét lelje a jazz-ze- ne szerelmese, a balettet kedvelő és az operáért rajongó közönség egyaránt. Történelmi rockopera, táncprodukció és musical: a színpadi műfajok széles tárháza mutatkozik be a fesztiválon. Hirdetés Veszi a lapot...? Július 16-tól nyeremények napi 10.000 Ft értékben! fm 102,6 A zene rádiója Legyen mindig Önnel a Keleti* Magyarország, hallgassa mindig az fm102,6-ot! Madala Róbert, Kovács Attila és Jámbor László

Next

/
Thumbnails
Contents