Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

Ferter János rajza 2001. július 27., péntek Kelet« HÁTTÉR 3. oldal N em kell valakinek egy költő? A bátorta­lan hangú kérdés egy tanácskozáson csú­szott ki a ’szavak megőszült értőjéből akkor, amikor a technokrata papolás, a pénzügyi okoskodás kezdett az egekig érni. Nem kellene egy kicsit több pénz a kultú­rára? Érdeklődöm én is félénken, mert olva­som, hogy egyre kevesebb jut a költségve­tésből erre. A kultúra több mint ágazat - anyagi és szellemi haladás, ráadásul együt­tjár az erkölcsi fejlődéssel. A kulturális kiadá­sok GDP-hez viszonyított aránya igencsak az egy százalék alatt szerénykedik. Miköz­ben egy-egy önkényesen kiválasztott pro­dukcióra csak úgy szórják a pénzt (hogy mi folyik itt? a közpénz), addig kultúrpolitiká­nak se híre, se hamva. Ha csak az intéz­ményrendszer életben tartását nem tartjuk ' stratégiának (márpedig nem). Mit tehet hát az ember? Nem vesz könyvet, mert drága (átlagosan tízszeresre nőttek az árak), nem tanul, mert a tankönyvek sem olcsók (az egyetemiek 57-szeresére emelkedtek tíz év alatt), a színház és a mozi is lassan csak az elit kiváltsága. Igaz ugyan, hogy a kulturális fogyasztás nem ár-rugalmas, azaz sokan nem azért járnak koncertre, múzeumba, mert az olcsó, hanem mert belső igényük van rá. De hát az esélyegyenlőség, könyör­göm! A többség jobb híján a parabolaan­tennán (ha futja rá) át folyó híg, szirupos zselét tömi magába. Ez káros és veszélyes. Agyra, lélekre egyaránt. Csak nem azért nem áldozunk méltó ösz- szeget a kultúrára, mert mégsem vagyunk annyira optimisták? Oktatásba, szellemi élet­be ugyanis, azt tartják, az ruház be, aki derülátó. A sikerpropaganda úgy látszik (van, akit) több hittel tölt fel. Csakhogy ez csalóka. Valódi kultúra nélkül rosszul értel­mezhető a múlt, hamisan ítélhető meg a je­len és akár hiábavalóan reményt keltő a jö­vő. Én azt tanultam: ahogy a kultúrára kell pénz, úgy van a pénzköltésnek is kultúrája. E nélkül olyanná válik a társadalmi valóság, mint egy bebalzsamozott holttest - egészen tetszetős, de egy csöppet sem lelkesítő. Semmit a szemnek HÍREK □ Táborozás A fogyatékkal élő fiatalok számára szervez tábort Pálházán a nyíregy­házi Zöld Kerék Alapítvány. A résztvevők ke­rékpárral eljuthatnak Hollóházára, Füzérrad- ványba, és Szlovákiába is. □ Anna-bál Július 27-én este nyolc órától a szabolcsi Tisza-partra várják a szórakozni vá­gyókat, ahol Anna-bált rendeznek. A talpalá- valóról az Olimpia együttes gondoskodik. □ Ügyfélklub A MÁV Rt. Záhony-Port igaz­gatósága nemrégiben ügyfélklubot alakított, mely célja az export-import tevékenységet, il­letve tranzit és belföldi fuvaroztatást végző társaságok munkájának segítése, ismereteik bővítése. Nyitott falvak, nyitott gazdaságok Az Észak-alföldi Régió három megyéjében júniustól nyolc modellt mutatnak be Nyíregyháza, Debrecen (KM - G.B.) - A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya kezdeményezésé­re június hónapban elkezdő­dött hazánkban a „Nyitott falvak, porták, gazdaságok, műhelyek - vidékfejlesztési modellek" című programso­rozat. E program célja, hogy a vidékfej­lesztés egy-egy részterületén kor­szerű és újszerű, valamint ha­gyományos megoldásokat ismer­tesse meg az érdeklődőkkel.- Az Észak-alföldi Régió há­rom megyéjében júniustól szep­tember közepéig összesen 8 mo­dell kerül bemutatásra - tájékoz­tatta lapunkat Ruha Zsuzsanna az Észak-alföldi Regionális Vi­dékfejlesztési Iroda munkatársa. A vidék boldogulására- A bemutatókat magánszemé­lyek vállalkozók, önkormányza­tok, civil szervezetek és gazdasá­gi társaságok tartják mindabban a témakörben, amelyek a falusi ember és a vidék boldogulását segítik. A mai napig két modellt tekintettek meg szakemberek és az érdeklődők a régiókban. Az elsőt június 23-án Be­rettyóújfaluban Czirják Imre az Agrofort Kft ügyvezető igazgató­ja tartotta, ahol egy példa értékű családi mintagazdaságot tekin­tett meg a 15 vállalkozó szellemű érdeklődő. Másodszor a jászkisé- ri pontyfesztiválra került sor, Borbély Gyula tulajdonos tavai­nál, aminek időpontjához igazí­tották a „Nyitott falvak...” be­mutatót, így közel ezer ember él­vezhette a horgászversenyt, főző­bemutató és az étterem kínálta finomságokat. Az Észak-alföldi Régióban a következő modellek nyitottak a látogatók számára az elkövetke­zendő két hónapban:- Lovas hagyományok a Kőte­leki Lovas Napok keretén belül aug. 18-19-én. 10 órától, Végh Ti­bor, polgármester vezetésével Kőteleken;- Zöldség gyümölcs program Szabó Imre, a Sárándi Hűtő Be­szerző Értékesítő Szolgáltató Szövetkezet ügyvezető elnöke jó­voltából szeptember 6-án. 9-13 óráig Derecskén;- Bio-gyümölcstermesztésre alapozott feldolgozó kisüzem megtekintése, szilvalekvár, bo­dzaszörp kóstoló a Qulatit Bt. te­lepén, a Baktalórántháza mellet­ti Flóra tanyán szeptember 7-én 10-12 óráig.- Hagyományos gyümölcs­aszalás kemencében, gyümölcs­lekvár főzés Penyigén, Körösi Miklósné portáján szept. 8-án 10 órától;- A Nyíregyházi Városüzemel­tetési Kht részéről Miló Mihály és Belinszki Tibor szelektív hul­ladékgyűjtés és műanyagpalac­kok hasznosításának megoldásá­ra mutat jó példát szeptember valamelyik napján- Molnár Imre pedig bio-zöld­ségeket, a terménytárolót és munkaeszközeit kívánja a láto­gatók elé tárni Hajdúböször­ményben, valamikor aug. 20- dika és szept. 10-dike között Információs csatornák- A bemutatók megtekintésére bárki jelentkezhet, aki saját cél­jainak elérése érdekében szíve­sen tanulna, tájékozódna illetve megismerkedne az ötletek gya­korlati megvalósításával. Mivel a program országos szinten mintegy 120 modellt tartalmaz, a bemutatók témáját, címét, idő­pontját megtalálhatják az Inter­neten az FVM honlapján „vidék- fejlesztés” címszó alatt, informá­ciót kérhetnek a kistérségekben dolgozó vidékfejlesztési mene­dzserektől valamint a az Észak- alföldi Regionális Vidékfejleszté­si Iroda munkatársaitól. KET-tábor Kisorosziban Nyíregyháza (KM) - Még ezen a héten lehet jelentkezni a non­profit Keresztény Értelmisé­gi Társaság (KÉT) által szer­vezendő Magyar Ifjúsági és Egyetemista Találkozóra, amely­nek augusztus 3-13-ig Kisoroszi ad otthont. A tizenhét évnél idősebbek összejövetelét az ISM, egyes ön- kormányzatok, alapítványok és a Fővárosi Polgári Védelem tá­mogatják. A költségekhez a diákoknak nyolcezer-ötszáz, a dolgozóknak tizenegyezer forinttal szükséges hozzájárulniuk, akik nem akar­nak végig ott lenni, azok számá­ra ezerháromszáz forint a napi kiadás. A sátortáborral kapcso­latban a 30/355-41-51-es telefon­számon lehet érdeklődni. Aranylakodalom Békés, boldog, 50 együtt töltött évet tud maga mögött a tiszateleki id. Árokszállási Sándor és felesége, Tábori Julianna. Aranylakodalmuk alkalmából az idős házaspárt hét gyermekük, vejeik, menyeik és 17 unokájuk köszöntötte őszinte szeretettel Amatőr felvétel A bevándorlókat kutatták Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - A mozgásszabadság béklyói, a nemzetiségi sérelmek, az asszi- müációs politika, a nemzetközi migráció, a kisebbségi létet vál­lalók nemzeti identitásának megmaradása - ezekről a témák­ról is szól a nemrégiben megje­lent tanulmánykötet. Szászi Ferenc szerkesztésében látott napvilágot a Bevándorlás Romániából, a volt Szovjetunió­ból és Csehszlovákiából Ma­gyarország északkeleti megyéibe (1945-1998) című könyv. A szer­kesztő Reszler Gáborral - mind­ketten a Nyíregyházi Főiskola tanárai - közösen készítették el a kötet túlnyomó részét, amely­ben rajtuk kívül Szászi Ádám és Nádasdi József publikált. „Azt vizsgáljuk, hogy Romá­niából (Erdélyből), a volt Szov­jetunióból (Kárpátaljáról) és a volt Csehszlovákiából (Szlová­kiából) közvetlenül a rendszer- váltás előtt és különösen a rend­szerváltás után milyen tényezők tették lehetővé, ugyanakkor kényszerűvé - elsősorban ma­gyar nemzetiségűek köréből - a lakosság kivándorlását, és Ma­gyarországra, illetve az ország északkeleti megyéibe történő be­vándorlását, letelepedését. Ezzel párhuzamosan kutatjuk a beván­dorlók létszámának alakulását, társadalmi összetételét, orszá­gonkénti speciális jellemzőit.” - írja Szászi Ferenc. A lehetetlenségig leszűkített migráció felélénkülésében ko­moly szerepet játszottak a Hel­sinkiben megfogalmazott gondo­latok. „Az 1980-as évek végén Ro­mániában a felerősödő naciona­lista politika, a kisebbségi jogok semmibe vevése, az életkörülmé­nyek romlása, Kárpátalján a nemzetiségi sérelmek mellett szintén a gazdasági helyzet kilá- tástalanságai fokozták a kiván­dorlási törekvéseket, a volt Csehszlovákiában pedig a szlo­vák asszimilációs politika külön­böző eszközei érintették súlyo­san az itt élő magyarságot.” A szerzők dolgozatukkal kiegészí­tik, kiszélesítik a már országo­san feltárt forrásanyagot. ÉLETKÉPEK Halászkötél Makay Béla Mivel nagy halásznak is tartanak, kaptam a barátom­tól egy narancsszínű, igen fi­noman megfont kötelet az emelőhálómhoz. Szakszerűen fel is kötöttem rá a fogófákat, hogy sok sikerrel és örömmel fogom a segítségével a hala­kat. S ekkor esett le anyám a lábáról, nem is akárhogy. So­kan mások bele is pusztulnak egy ilyen elesésbe. Hazaköltöztem s hónapo­kig emelgettem le az ágyá­ról, miközben álmaimban is azon töprengtem, hogy mint könnyíteném tovább a sor­sát, hogy ismét elindulhas­son járni. Ott volt a finom és puha halászkötél, amellyel még egyetlen egyszer sem halász­tam. Felszegeltem a feje fölé a mennyezetre, hogy abba ka­paszkodva felállhasson. Saj­gó fájdalmakkal vívódva meg is tanulta a felállást, bár aszódó kezeiben úgy remegett a kötél, mint víz felett átfekte­tett gerendán az átkelő lába. Reménykedve álltam mellet­te, biztattam, tápláltam benne az élni akarást, azon a fél éven át elfeledve a halakat, a folyókat. A kötél ma is ott lóg, s már egyedül is el-elcsoszog a kü­szöbig meg vissza. De jól tu­dom, sajnos, hogy egykor majd megüresedik ez a ház, és az a kötél is lekerül onnan. S ha majd felkötném a hálóm­ra, nem a halakért teszem, csak azért, hogy az ő emléke ott is velem legyen. S azt vi­szont érzem, akárhányszor végigtűnődik rajta majd a te­kintetem, homályba lábadt szemeimmel a felugró busá­kat sem igen fogom látni. Holttest balzsamban A jó szatmári szilvalekvárhoz valót szemenként kell gyűjteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents