Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

Ferter János rajza 2001. július 23., hétfő Kelet« HÁTTÉR 3. oldal PONT Belesántult a szürke Galambos Béla í V égül is eredményes volt a mintegy másfél évtizede folytatott kísérlet első szakasza. Ab­ban az értelemben, ahogyan a kutatók szok­ták érteni, föltétlenül sikeresnek mondható, hiszen a negatív eredmény is eredmény. Az ellenkezője jött be ugyanis annak, ami­hez eleinte nagy reményeket fűztek az egy­mást váltó kísérleti teamfőnökök. Tulajdon­képpen a legkevésbé sem lenne ez baj ab­ban az esetben, ha az egész egy laborató­rium falai között játszódott volna le. Csak­hogy a való életben zajlott! Amin pedig vég­re el kellene gondolkodnia a gigászi program mindenkori felelőseinek, az nem kevesebb, mint hogy a kísérlet alanya: a magyar agrár- gazdaság, enyhén fogalmazva is belerokkan­ni látszik a vele(rajta) hosszú évek óta folyó próbálkozásokba. Pedig a kísérletezés tulajdonképpeni jelsza­va már a 80-as évek vége óta ugyanaz: vagy húz a szürke, vagy belesántul. Ezt persze mindeddig annak a biztos tuda­tában tűzték zászlajukra a különböző gazda­ságpolitikus stratégák, hogy nem lehet itt semmi baj! Elhitették magukkal - mert nyil­ván így volt olcsóbb -, hogy a magyar mező- gazdaság olyan, de olyan adottságokkal, a magyar agrártermékek akkora komparatív előnyökkel rendelkeznek, hogy a köztudomá­súlag hangya szorgalmú magyar agárnépes­ség saját erejéből is megveri a világot a nem­zetközi piacokon. Csakhogy fordítva történt. A magyar pa­rasztot küldték padlóra, mert elaprózott, a határban szétszórt földterületeken, tőke, hi­tel, bizonytalan piac és sokszor még az egy­szerű újratermelést sem biztosító jövedelme­zőség mellett kellett volna európai uniós „versenysúlyba" kerülnie. Mindezt, a kondí­cióba hozáshoz elégtelen, az ellenfelek által kapotthoz mérten pedig egyenesen elenyé­szőnek mondható, ráadásul nem is mindig jól felhasznált állami támogatással. A magyar mezőgazdaság, mostanra vesz­tett legalább ezermilliárd forintnyi tőkét, és úgy mellesleg (ez most a sláger) mintegy 400 ezer hektár földtulajdont, aminek nagy részét egyébként ilyen jövedelmezőség mel­lett úgysem tudta volna tisztességesen megművelni. A kísérlet azonban folytatódik. Ha az új programfelelősök nem állnak meg az általuk elsőként helyzetbe hozandó családi gazdasá­goknál, hanem a magyar agrárium egésze lebeg előttük, akkor a befejező szakaszt akár pozitív eredménnyel is zárhatnánk. Reggeli mozdulat ............~-t ÍREK □ Donorok kerestetnek Várják a véradó­kat a kocsordi polgármesteri hivatalban 8.30-14-ig és a tiszabezdédi védőnői körben 8-12-g. □ Állapotfelmérés A Borbányai Művelődé­si Házban két alkalommal ingyenes egészség- ügyi állapotfelmérést tart Kobzosné Kiss Má­ria. Csütörtökön 14 és 18 óra között várja az érdeklődőket a Margaréta u. 50. szám alatt. Pályázaton szerzett milliók A minőségbiztosítás kulcsfogalommá válik a szociális ellátás különböző területein is Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A minő­ségbiztosítás egyre gyakrabban megjelenő kulcsfogalommá válik a szo­ciális ellátás különböző területein is. Megindultak azok a törekvések, melyek célul tűzték ki a szolgálta­tások minőségbiztosítási rendsze­rének kiépítését, folyamatos fej­lesztését, színvonalának, haté­konyságának növelését. Az Ormos Alapítvány megkere­sésére két évvel ezelőtt a megyei önkormányzatnál is elindult e munka. A minőség a cél- A megyei közgyűlés az ország­ban az elsők között pályázott az alapítványhoz, és nyert közel 20 millió forintot, melyet a minőség­» ....................... A gondozottak hatékonyabb el­látása a cél. Dr. Kovács Árpád biztosítási rendszer kiépítésére költött. A közgyűlés 1999-ben dön­tött a szociális és gyermekvédel­mi intézmények minőségbiztosí­tási rendszerének kiépítéséről. Ennek szellemében kezdtük meg az ISO 9001 nemzetközi szabvány- sorozatnak megfelelően a rend­szer kiépítését a szakolyi, mérki, tiborszállási, győrteleki, kislétai Ápoló-Gondozó Otthonokban, va­lamint a megyei Gyermekvédel­mi Szakszolgálati Intézetben, a balkányi, mátészalkai, cégénydá- nyádi és baktalórántházi gyer­mekotthonokban - mondja dr. Ko­vács Árpád főorvos, a megyei ön­A házimunkában is gyakorlatot szereznek a fiatalok a baktalóránt­házi gyermekotthonban sípeki Péter felvétele kormányzat hivatalának osztály- vezetője. A munka minőségügyi állapotfelméréssel, elemzéssel kezdődött, ezt követően került sor az intézmények vezető munkatár­sainak oktatására, helyszíni in­formációgyűjtésre, az intézmény által használt dokumentumok összegyűjtésére, minden intéz­ményben egy minőségirányítási megbízott kijelölésére a vezető munkatársak közül. A későbbiek­ben differenciáltan folyt az okta­tás, külön a vezetők és a dolgozók számára, testre szabott mintado­kumentációk alapján. Az oktatás tartalmazta a minőségügyi rend­szerek általános leírását, szab­ványkövetelmények bemutatását, bizonyos specifikus elemeket, va­lamint kellő információt a minő­ségbiztosítási rendszerek ellenőr­zéséről. Minden intézményben elké­szült ezzel párhuzamosan a minő­ségügyi kézikönyv, mely a minő­ségügyi rendszer alapdokumentu­ma. E dokumentum tartalmazza általános jelleggel valamennyi fontos minőségelemet, megvilá­gítja az intézmény szervezeti felépítését, stratégiáját, minőség- politikáját. A kézikönyv végleges változata az intézmények vezetői, dolgozói javaslatai, véleménye alapján készült el. Ä felkészítő cég által készített eljárási utasítások szabályozták a kapcsolódási pontokat, a minő­ségügyi kézikönyv elemei és a megfelelő tevékenységek között. E dokumentumokban az érintett intézmény valamennyi, a minő­ségre kiható tevékenységét ponto­san rögzítették, szabályozták az egyes területek működésének előírásait, a minőség-ellenőrzés során elvégzendő vizsgálatok vég­rehajtását is. Ahhoz, hogy a minőségbiztosí­tási rendszer bevezetése sikeres legyen, az intézmények dolgozói­nak gondolkodásában lényeges változásként kellett megjelennie a minőségnek. Közel egy évig tar­tott a felkészülési időszak. Mindenki megfelelt- Nagy örömet jelent számunkra, hogy a tanúsító cég megállapítá­sai szerint mind a tíz intézmé­nyünk megfelelt az auditálás so­rán az ISO 9001 szabvány követel­ményeinek. Arra a kérdésre, hogy milyen haszna lehet egy ilyen besorolás­nak, dr. Kovács Árpád a követke­zőket mondja:- Fegyelmezettebb és ponto­sabb lett a dokumentáció, az in­formációáramlás javult, gyako­ribbak az értekezletek és megbe­szélések. Rendszerezettebb, átlát­hatóbb a működés, tisztázottab- bak a felelősségi és hatásköri kér­dések. Javult a dolgozók szemléle­te, öntudata. Mindez hosszabb tá­von hatékonyabbá teheti a gondo­zottak ellátását. Mindenki tudja, mi a dolga A megyei önkormányzat a mi­nőségbiztosítási rendszer be­vezetésével összefüggésben meghatározta az önkormány­zat minőségpolitikáját, elvá­rásait is. Mára minden foglal­koztatott, illetve alkalmazott előtt világos, egyértelmű fela­dat, felelősség, jogkör, hatás­kör körvonalazódik, így elke­rülhetők a szakmai nézetkü­lönbözőségek, mindenki tud­ja, mi a dolga. Ha pedig ez így lesz, a betegek, gondozottak és hozzátartozóik elégedettsége javul, ezáltal nő az intézmé­nyekben folyó munka iránti bizalmuk is. ÉLETKÉPEK Falmászó verebek Kállai János Immár az ornitológia prole­tárjai is a védettek közé sorol­tattak. A legszaporább, a leg­szürkébb, a legigénytelenebb házi verebekről van szó. Egy- egy példányuk eszmei értéke húszezer forint körül mozog - ha jól tudom. Istenem! Ha most lennék gyerek Balmazon, mil­liomosnak érezhetném maga­mat, mivel ott, a parókia nagy­udvarán, a fáskamra (koráb­ban: istálló) náderesze alatt százszámra termettek a csiripe­lő, csipegető, mindenhová be- szemtelenkedő aprójószágok. Fészkeiket gyakorta megdézs­málták a környékbeli macskák, s mi, vásott suhancok sem átal- lottuk a madárkák apró tojá­sait begyűjteni, pocoscsőrű, re­pülni még nem képes fiókáikat szállni tanítani (ez utóbbi tény­kedésünknek sokszor a földhöz vágódó pusztulás lett a kimene­tele). Véltük: sok van a veréb­ből, minek sajnáljuk őket, ha­szontalanok, semmirekellők, nem volt becsületük faluszerte. Mára fordult a világ. Városi ember tudj* Isten, mikor lát mondjuk fecskét, gólyát, pa­csirtát testközelből? Jó, jó. Nem a lakótelepek betonrenge­tegében van a helyük, de mégis. Olykor szeretnénk rá­csodálkozni egy cikkanó villás- farkúra, vagy egy méltóságtel­jesen vitorlázó gólyapárra, meglesni harkálydoktor gyó­gyító kopácsolását, elámulni egy messziről jött vendég örö­mét hozó jégmadár színpompás tollazatán. Ők eltűntek virtua­lizált, globalizált, internetes- plazás hétköznapjainkból, ve- rebecskéink viszont - szívós ittmaradni akarásuknak kö­szönhetően - velünk élnek, ha némiképp módosult körülmé­nyek között is. A mellettünk levő toronyház falára látok, ha ki-kinézek a konyhaablakon. Kamikaze módjára panelnek vágódó ve­rébtrióra leszek figyelmes. Úgy tűnik, mintha valami öngyil­kos indulattól fűtve a vesztü­ket keresnék: vibráló röppá- lya, majd egyetlen lendülettel neki a keménységnek. Egy pil­lanat, és eltűnnek. Hová lehet­tek - tépelődöm. És a bom- bázósdi folytatódik. Még egy­szer, másodszor, harmadszor, sokszor. I^ezdek jobban figyelni. Mit csinálhatnak ezek? Színhá­zi látcsövemért futok, hátha ve­le fényt deríthetek a titokra. Igen! A látszólag sértetlen felü­leten, ott, ahol két blokk érint­kezik, repedés tátong. A bemé­lyedésben fészek húzódik. Olyan, amilyet ezek a csiripesek rakni tudnak. Picit kusza, hevenyészett, nem mes­termunka, de fészek. Otthon. Lakható hely, ahol a pihés cső­rösök felnövekedhetnek. Lehet, hogy ők már a repülésen kívül a falmászás csínját-bínját is is­merni fogják? Elképzelhető. Miképpen az is, hogy egyszer, valamikor majd ismét csalo­gányhangra ébredünk, friss ri­gófüttyre, vadgerle turbékolás- ra. Múltba tűnt, természetes örömeinek talán még vissza­hozható maradékaira. Út a világ tetejére Nyíregyháza (DM) - A föl­dünk legmagasabb csúcsa, a Mount Everest (a legújabb mérések szerint 8850 m) a célja annak az ötfős magyar hegymászó csapatnak, mely a napokban indult útnak. A csoport egyik hegymászója és magashegyi operatőre a nyíregyházi Acs Zoltán. Az indulók elmondták: magyar hegymászó még nem járt a világ­nak legmagasabb pontján. Cél az Everest megmászása oxigénpa­lack és magashegyi teherhordók nélkül, a technikailag nehéz Khangsung-falon keresztül. A vá­lasztott útvonal a legnehezebbek közé tartozik, melyen 1988 óta csak háromszor jutottak fel a csúcsra. Ha lehetőség nyílik, ez a csapat lesz az első a világon, akik az Everesttel szomszédos Lhotse (8501 m) csúcsot is megmásszák úgy, hogy nem ereszkednek lej­jebb, mint a két csúcsot elválasz­tó 7950 méter magas Déli-nyereg. Az öt hegymászót elkíséri egy orvos, egy technikus, egy alaptá- bor-vezető is. Csatlakozik hozzá­juk egy 3 fős forgatócsoport és négy helybeliből álló „kötelező ÁCS Zoltán Internet-felvétel személyzet”. Magát az alaptábort 5500 méteren állítják fel, tovább ún. nyugati stílusban mozognak majd a hegyen. Minden tábor az alatta levőtől kapja majd az élel­met, felszerelést. A hegymászók a „csúcstámadás napján” a leg­felső táborból indulnak, és ide is térnek vissza. A fiúk nagyon bíznak maguk­ban, napi háromórás edzéssel készültek a nagy feladatra. A fel­készülést segítették a különböző, köztük a Dél-Amerikai Andokba tett „előtúrák”. A tervek szerint augusztus 20. körül érik el az alaptábort, és szeptember köze­pén jutnak fel a csúcsra. Novem­ber 9-én indulnak haza. A részt vevők szándéka szerint az expe­díciót élőben közvetítik az inter­neten (www. explorers.hu). Gazdatalálkozó Tíszalökön Tiszalök (KM - L. Gy.) - A Tele­ki Blanka Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Kollégium ad ott­hont augusztus 4-5-én a II. Tisza- löki Mezőgazdasági Kiállításnak, amelyet a tervek szerint Szabó János honvédelmi miniszter nyit meg. A kiállításon a mező- gazdasági kisgépek, erő- és mun­kagépek, növényvédő szerek mellett helyet kapnak a nagy­apáink által használt, muzeális mezőgazdasági eszközök, sőt tró­pusi növények és állatok is. A két nap során az érdeklődők megismerkedhetnek a kisterme­lők termékeivel, a finomságokat meg is kóstolhatják. A kiállítás ideje alatt ismert mezőgazdasági szakemberektől kérhető tanács­adás. A palettát számos kulturá­lis program színesíti. Az ínyen­cek szombaton megkóstolhatják a nyárson sült ökröt, míg vasár­nap a halészléfőző-verseny bog­rácsaiból meríthetnek. A hagyo­mány szándékával létrejövő kiál­lítást az önkormányzat rendezi.

Next

/
Thumbnails
Contents