Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

2001. július 21. szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Elkönyvelt érdemek J Angyal Sándor Nem szeretem eltúlozni érdemeimet. Nem viselkedem úgy, mint Vonza András, aki an­nak idején azt mondta: csupán azért vállalja a megbízatást, mert tudja, milyen kiváló mun­kát végeztem előtte. Most meg ott tart, hogy minden érdememet sajátjaként könyveli el - nyilatkozta a 168 Óra című hetilapban legutóbb Torgyán József, a szerénységéről közismert exföldművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter. Szegény megyénkbéli Vonza András, neki legyen mondva! Megkockáztatom a feltétele­zést, hogy azon az éjszakán, amikor a minisz­terelnök nagykállói lakásán megkereste Vonza doktort, hogy elvállalná-e a földművelésügyi tárcát, valószínű a jelölt sem hitte, hogy mire vállalkozik. Bár nincs okunk kételkedni jó szándékában, hogy tudniillik az ország érde­kében vette nyakába a nyűgöt, de bizonyára, amikor szembe találta magát azzal a mérhe­tetlenül sok „eredménnyel", amit elődje ráha­gyott, talán magának csendesen megvallotta, hogy volt már ennél jobb lépése is. Mert az az úgynevezett kiváló munka, ami a parlamenttel szembeni épületben, a föld­művelésügynél folyt az utóbbi években, szá­mos olyan sikert hozott, amiből nem kér a magyar parasztság. Most nem a legendáriu- mos nagy pazarlásokra gondolunk, hanem arra: miközben csillagászati árakon lehet hoz­zájutni a mezőgazdasági termelés eszközei­hez, anyagaihoz, aközben a bedugult piac nem nyílt ki, tízezrek rettegnek a termékeik eladhatatlansága miatt, vagy azért, hogy nyo­mott áron szabaduljanak tőle. Az a bizonyta­lanság, ami e téren az utóbbi években tapasz­talható, még a mezőgazdálkodástól távolabb élőknek is feltűnő: a kapkodó, összevissza in­tézkedések, a mára már sok irányból megkér­dőjelezett és suba alatt juttatott támogatások a tűz körül ülőknek, vagy a Concordia Közrak­tár előnytelen szerződései éppúgy, mint a Fradi-pénzek, mind, mind fényesen igazolják a fentebb említett „kiváló" munkát, amit az új miniszter, Vonza András - elődje szerint - sa­játjaként akar elkönyvelni. Eközben a hírek meg arról szólnak, hogy egykori megyei főállatorvosunk miniszterként nem győzi eltakarítani a romokat, tisztába tenni a szennyest, meghozni azokat a legele­mibb döntéseket, amelyek nélkül nem hogy európai szintre jutna mezőgazdaságunk, de még az agonizálást is nehezen kerüli el. Vagy beszéljünk a vidékfejlesztés csodála­tos sikereiről? HÍREK □ Külföldön gyakorolnak Hamarosan elutaznak külföldi nyelvgyakorlatra azok a tanárok, akik angolból és németből szerez­hetnek eredeti nyelvi környezetben praxist. A hagyományos kasseli és a wolverhamp- toni kurzust a Megyei Közoktatási Közalapít­vány szervezi. □ Elsősegély a telkeknek A telefonos lelki elsősegély szolgálat ma és holnap 18 órától 23-ig a 06-80/505-555-ös telefonszá­mon ingyenesen hívható. Ipari szövetkezetek vihar után A forint konvertibilissé válása komoly árbevételkiesést jelent az iparszövetség tagjainak A Nyírség Ruházati Szövetkezet tavaly volt 50 éves a szerző felvételei Lefler György Nyíregyháza (KM) - Nem kis részük megérte a fél évszá­zadot, ám az utóbbi tíz év valóságos tüzpróba volt szá­mukra. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Iparszövetség harminc tagszervezetéből épp egy tucat még szövetke­zetként működik.- A többi, jelentős részében kft- ként, kisebb hányadában rész­vénytársasági, illetve betéti tár­sasági formában tevékenykedik- mondta megkeresésünkkor dr. Oláh János, a megyei Iparszövet­ség ügyvezető igazgatója. Átalakulnak- A 2000. év környékén a gazdasá­gi szabályozásban (adó, tb) már kirívó, nagy horderejű változások nem történtek, legfeljebb a mérté­kekben voltak szigorítások - foly­tatta az ügyvezető. - Veszélyt je­lentett viszont a szövetkezeti for­mában működő tagszervezetekre H .............. Veszélyt jelen­tett a szövetke zetekre az ál­landósult tör­vénygyártás. Dr. Oláh János a szinte állandósult törvénygyár­tás. Például az elmúlt évben elfo­gadott szövetkezeti törvény nem ismeri el a termelő típusú szövet­kezeteket, s új elemeket vezetett be a szövetkezés céljait, tartalmát illetően. A szövetkezeteknek öt éven belül át kell alakulniuk az új szövetkezeti törvény szerint, de választhatnak valamely más társasági formát, avagy dönthet­nek a megszűnés mellett is. Az eddigi átalakulások cégbírósági indokában főként az szerepel, hogy az új társasági formában fel­gyorsul a döntési mechanizmus. Ennél is kritikusabb pontot je­lentett az átgondolatlanul, kap­kodva meghozott szövetkezeti üzletrésztörvény, amely a külső üzletrészek rövid határidőn be­lüli, névértéken történő kifizeté­sét írta elő, egyidejűleg pedig a külső üzletrész-tulajdonosokat tagi jogosítványokkal ruházta fel a szövetkezeti státusz változását illetően. Jő, hogy minderről már csak múlt időben beszélünk, mi­vel az Alkotmánybíróság meg­semmisítette e törvény minden rendelkezését, alapelvként elfo­gadva, hogy semmilyen politikai megfontolásból nem lehet a gaz­dálkodó szervezetek vagyoni vi­szonyaiba külső erőszakkal - akár törvénnyel is! - beavatkoz­ni. A törvény azonban pár hóna­pos fennállása ideje alatt is igen komoly gondokat okozott a szö­vetkezeteknél, amelyek tisztázá­sához a szövetség igyekezett hoz­zájárulni. Lényegében e törvény késztette a szövetkezeteket a más társasági forma választásá­ra, gerjesztője volt a külső üzlet­rész-tulajdonosok felbolydulásá­nak, akik egyes helyeken meg­próbálták ellehetetleníteni a szö­vetkezetei. Szerencsére nem így történt. Nem, sőt tagszervezeteinknél az előző évi 1700 foglalkoztatottal szemben 2000-ben már 2115-en dolgoztak, az 1999. évi 9,2 mil­liárd forint nettó árbevétel pedig a kerek évben 11 milliárd fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan az ex­port az előző évi 3,2 milliárd fo­rintról 4,2 milliárd forintra emelkedett. E megnövekedett ex­port azért jelentős, mert a nö­vekmény szinte kizárólag az EU-s tagállamokba irányul. Nőtt a tagszervezetek saját tőkéje is, összességében 868 millióról 1,15 milliárdra. Szépen terebélyese­dik az ISO-minősítéssel rendel­kező tagszervezetek tábora. A szövetkezeti formában működők változatlan névértékű üzletrésze mellett jelentősen megnőtt a kül­ső üzletrésztulajdon visszavásár­lásának mértéke, illetve a visszavásárolt üzletrészek érté­kesítése, vagyis szűkült a tulaj­donosok köre. Főként a nyugdí­jasok, a nyugdíjba vonulók mondtak le üzletrészeikről. A teljes munkaidőben foglalkozta­tottak éves keresetnövekedése 10 és 30 százalék között változott a tagszervezetekben, a jövedelmi viszonyok jellemzően még min­dig a cipő- és konfekcióiparban a legalacsonyabbak. A minimálbér 40 ezer forintra emelése végül is nem okozott akkora problémát, mint azt korábban gondoltuk, ám a jövőre tervezett 50 ezer fo­rint már komoly akadályt jelent majd a tagszervezeteknek, és el­sősorban a fejlesztés sínyli meg. Mindemellett a tagszerveteknek ígéretes évkezdetük volt, remél­hetően az évzárás is hasonló lesz. Homlokráncok Április végén a forint konvert- ibüissé tétele igen mély ráncokat rajzolt az exportáló tagszerveze­tek vezetőinek homlokára. A mű­velet bevezetése ellen nincs ko­molyabb kifogásunk, ám az időzí­téssel már igen: akkorra vala­mennyi szerződés megköttetett, s a számítások szerint a 8-10 száza­lékos árfolyamcsökkenés a tag- szervezetek árbevételében mint­egy 500 millió forint kiesést je­lent. Emiatt az Iparszövetség a Kis- és Középvállalkozások Ér­dekvédelmi Szervezetével (KÉSZ) együtt a Gazdasági Minisztérium­nál kezdeményezte az ellentétele­zést. Az ígéretek szerint az árfo­lyameltérés biztosítás keretében térül majd meg az érdekelt cégek­nek - fejezte be dr. Oláh János. „Garancia" az együttműködéshez Már korábban felvetődött a kü­lönböző OKISZ-fórumokon az Iparszövetségek regionális együttműködésének szükséges­sége. Különösen a statisztikai régiók létrehozása után erősö­dött fel azzal az igénnyel, hogy a regionális formában is létező szervezetek könnyebben lehet­nek partnerei a regionális szervezeteknek. A példaként szolgáló, lazább együttműkö­dést produkáló Veszprém me­gyeitől eltérően Hajdú, Szol­nok és Szabolcs megye megbí­zottai inkább egy jogi szemé­lyiséggel rendelkező, bejegy­zett képviselet létrehozására törekedtek. Az így életre kel­tett Garancia Szövetkezet vi­szont még érdemi munkát ed­dig nem végezhetett. Milliós lefoglalás Nyíregyháza (KM) - Mérleget vont a Vám- és Pénzügyőr­ség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága az elmúlt napok jogsértő cselekmé­nyeiről. A határvámhivatalok százhar­minckét esetben vámszabálysér­tés, három esetben csempészet el­követése miatt kezdeményeztek eljárást. Ezek során hárommillió­háromszázezer forint értékben foglaltak le tizenkétezer doboz ci­garettát, ezerkétszázötven liter üzemanyagot, háromszázhuszon­öt kiló fémhulladékot, hatszázki- lencven csomag rágógumit, öt- százharmincnégy cd-lemezt és hétszázhatvanhárom darab fém- megmunkáló szerszámot. A szabálysértési eljárások so­rán első fokú hatósági jogkörük­ben eljárva összesen küencven- küenc alkalommal, százkilenc- venegyezer forint értékben szab­tak ki pénzbírságot a vámhivata­lok. A belterületi vámhivatalok ötvenegy esetben jövedéki tör­vénysértés elkövetése miatt kez­deményeztek eljárást. A jövedé­ki törvénysértések kapcsán négy esetben derítettek fel adócsalást. Az eljárások révén hatmillió- nyolcszáztizennégyezer forint értékben foglaltak le négyezer­háromszáz doboz cigarettát, két- ezer-nyolcszáz liter szeszes italt, valamint kétezer-egyszáz liter üzemanyagot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents