Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

2001. július 19., csütörtök 3. oldal et m HÁTTÉR NÉZŐPONT Fonó helyett falunap KAllai Krisztina A elmúlt hetekben számos falunapra, köz­ségi rendezvényre invitáló meghívó érkezett szerkesztőségünkbe. Jó néhány település a millenniumi zászló-átadással egybekötött köz­ségi rendezvényre, mások hagyományápoló, hagyományteremtő programokra hívják az érdeklődőket. A rendezvények célja a településen élők szórakoztatása és a látogatók „csalogatá­sa". A helyi kulturális csoportok műsora mel­lett helyt kapnak a programban népművésze­ti kiállítások, a rendezvénnyel kapcsolatos szakmai programok, szabadtéri főzések, táncos mulatságok, de akadnak különleges­ségnek számító programok is, mint a kakas­viadal, a virtusvetélkedő vagy a legnagyobb tökök versenye. Különösen nagy lehetőséget jelentenek ezek a vendégcsalogató rendezvé­nyek azoknak a falvaknak, amelyek - az önmagukban is vonzerőt jelentő - termé­szeti és kultúrtörténeti emlékekben nem bővelkednek. A nagydobosi tökfesztivál, amely a község egykor meghatározó terményére épít, több ezer látogatót vonz a településre. Hasonlóan nagy érdeklődésre tart számot az Ópályiban meghonosított aratási bemutató, vagy a szat- márcsekei szilvalekvár illetve puliszkafőző ver­seny. A közelmúltban első ízben megrende­zett meggyfesztivál is megmozgatta a megye lakosságát s vélhetően a hétvégi nyírcsászári tragacsderbyre is sokan ellátogatnak majd. Fontos megmutatni magunkat ország, vi­lág előtt, de még fontosabb ezeknek a ren­dezvényeknek a közösség-összetartó szerepe. A művelődési házak többsége bezárta kapu­ját, a közösségépítő szereppel is rendelkező fonók, dörzsölök szintén csak az emlékezet­ben élnek már, a helyi rendezvények azon­ban újabb kapukat nyitnak a megszűnőben lévő, hagyományos faluközösségek előtt. A hét végén tehát kalandra fel: tragacsder- by Nyírcsászáriban és kézi aratási bemutató Ópályiban. Lendület Ferter János karikatúrája HÍREK □ Anna-napi búcsú A nyírteleki Szent An- na-templom hagyományos Anna-napi bú­csúja keretében a szentmise vasárnap tizen­egy órakor kezdődik. □ Tiszalöki kiállítás Augusztus első hét végéjén másodízben rendezik meg a tiszalö­ki mezőgazdasági kiállítást, amelyet Szabó János honvédelmi miniszter nyit majd meg. □ Bátrak Bátorligeten A Magyar Vörös- kereszt megyei szervezete ma a bátorligeti védőnői körben 8-11-ig, és a teremi polgár- mesteri hivatalban 12.30-16-ig várja a bátor donorokat. Csábít a csikótűzhelyen sütött pogácsa Aki megszokta, nem tekinti értéknek, másoknak viszont felejthetetlen különlegesség lehet Marik Sándor Vásárosnamény (KM) - „Szilva Út Egyesület" - még csak most ismerkedünk e megne­vezéssel; az Észak-alföldi Ré­gió első olyan szerveződését jelenti, amelyet a gasztronó­mia, a vendéglátás fellendíté­se érdekében hoztak létre egy kistérségben. Bármilyen jó is egy vendégfoga­dó, csupán arra építeni egy terü­let idegenforgalmát reménytelen vállalkozás; változatos progra­mok, látnivalók fűzére, ételek, italok, egyedi kínálatok kellenek, amelyek csak összefogással te­remthetők meg. Ebből indultak ki a Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) szakemberei, amikor hozzáláttak megszervezni Szatmár-Bereg ven­dégfogadással foglalkozó önkor­mányzatait, vállalkozóit. Az ala­kuló ülésre szép számban jöttek el, s nemcsak megalakították az egyesületet, hanem sok ötlettel gazdagították is a lehetőségeket. Friss szemmel- Nem kell mindig újat kitalálni, sokszor elegendő a friss szem is - fogalmazott Katona Ilona, a RIB marketingigazgatója. - A megszo­kott dolgokat nem mindenki te­kinti értéknek, mások számára viszont lehet felejthetetlen külön­legesség. Lehet ez egy szép ház, egy sajátos munkaeszköz, egy egyedi panorámát kínáló kilátó­hely, egy folyó menti csapás csakúgy, mint egy helyben hét­köznapi étel. A lényeg, hogy eze­ket tudatosan fel kell tárni, össze­gyűjteni és - ami a legfontosabb - egy közös kínálatban közkinccsé tenni, másként fogalmazva: tu­risztikai termékké formálni. Az összefogás fontosságát Lós- ka János, a Magyar Lovastu­rizmus Szövetség elnöke szemlé­letesen vüágitotta meg: Szakképzés Nyíregyháza (KM) - Megvál­tozott a szakképzési hozzájáru­lásról és a képzési rendszer fej­lesztéséről szóló törvény, ezután a felsőoktatás is része lesz az elosztási mechanizmusnak. A megyei szakképzési bizottságok jogutódjaként regionális testüle­tek veszik át a feladatokat. Há­rom esztendő alatt több mint 800 millió forint pályázat útján tör­ténő hasznosulásáról gondoskod­tak, a magasan képzett munka­erő a legnagyobb érték alapelv szerint.- A lovasturizmushoz hozzátar­tozik az exkluzivitás; ez egy igé­nyes vendégkört feltételez - mondta. - Önmagában azonban szinte cselekvőképtelen: lovasnak és lónak enni, inni, megszállni kell; csak azért, hogy lovon üljön az ember, nem indul el senki. Új tájak, élmények kellenek, olyan látnivalók, programok, amelye­ken kikapcsolódhat a lovas. Ez so­koldalú infrastruktúrát feltételez, amit nemcsak megteremteni, ha­nem ismertté is kell tenni. A me­gyében már vannak lovasiskolák, lovasudvarok, lovaspanziók. Ilonatanya (Timpex), Nyírkáta, Tiszadob, Nyírbogát már minősí­tett szolgáltatásokat ajánl. Szat­már-Bereg azonban még csak le­hetőség, viszont nem akármilyen. Van például olyan vendégem, aki luxushajókat üzemeltet a Karib- tengeren, de a Felső-Tiszavidékre jön pihenni, immár visszatérően, mert számára egyszerűen lenyű­göző ez a vadregényes táj, különö­sen lóháton, csónakon bejárva. Nagy kérdés persze, miként vé­lekednek a turizmusról a helybe­liek. Van, aki félti a vidék érintet­lenségét, más viszont munkaal­kalmat, jövedelmet lát benne. Ta­lán éppen az egyesülettől várható, hogy okos érveléssel egyezségre hozza az érintetteket. Helyben is akarják- Látjuk a lehetőségeket és szeret­nénk is élni azokkal - jelentette ki Körösi Miklósné penyigei pol­gármester. - Már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni a szerve­zést, mert a szemlélet lassan vál­tozik. Az eddigi legnagyobb len­dületet a tavaly Pesten rendezett Szatmári Gasztroshow adta: amit felvittünk, minden elfogyott. Szat- márcsekei és penyigei asszonyok, férfiak üstben főzték a szilvalek­várt, csikótúzhelyen sütötték a pezsgős pogácsát. Nem győztük hallgatni: ezekért az izekért, a szép látványokért el is mennénk oda... Volt is kínálat, kötött-tész­ta leves, kukoricakásás töltött ká­poszta, mézes-diós sült alma, öt­ven féle szilvalekváros süteményt ajánlottunk. Tavaly a Falusi Tu­rizmus Szövetségével Szatmárcse- kén már kipróbáltuk a szil- valekvárfőző versenyt, jó prog­ram volt, de meg kell tanulni pro­fi módon szervezni. Az idén fo­kozzuk az eseménysort: megren­dezzük a Szenke-parti nagyvásárt is. Augusztus utolsó harmadában érdemes lesz Szatmárba eljönni. Ez azonban még mindig csak né­hány hét - a vendégjárás szezon­ját jócskán meg kellene hosszab­bítani -, és ehhez valóban jól jö­het a Szilva Út Egyesület, a turiz­mus hivatásos szakembereinek közreműködése. Kétségtelen: többek számára váratlan volt a gyors ütemre vál­tott egyesületalapítás. Ám az idő e területen is pénzt ér, nincs mire várni. A tájegység kínálatát is azért próbálják most felépíteni a szüva jegyében, mert almaúttal már mások, másutt léptek nyilvá­nosság elé. Idő kell az adottságok felméréséhez, és érlelni kell még az ötleteket, tippeket, mire való­sággá válhat Szatmár-Bereg egy­séges turisztikai, gasztronómiai megjelenése. Szilvák kertje Beregben? A téma ötletekre serkentette Pethő Ferenc professzort is, aki javaslatot is tett:- Ha már szilváról van szó, vigyünk bele egy kis tudo­mányt is - ajánlotta. - Az új­fehértói kutatóállomás közre­működésével aránylag köny- nyen létre lehetne hozni Szat- márban, Beregben egy alkal­mas helyen egy szüva fajta­gyűjteményt, hadd lássák az érdeklődők együtt a kínálatot, ami varázslatos látvány lehet­ne akár tavasszal, virágzás idején, akár ősszel, gyümölcs­éréskor. Miért ne lehetne egy­fajta szilva génbank Szatmár- ban? - tette fel a kérdést a te­kintélyes szakember. Kínálat Több mint 400 fo lyóiratból válogathatnak kedvükre havonta az olvas­ni vágyók a megyei könyv­tárban Sipeki Péter felvétele A kálócfai kihelyezett kormányülésen, s a szerda reggeli miniszter- elnöki rádióbeszédben is nagy hangsúlyt kapott a téma. Elképzelhető, lesz foganatja azzal, hogy a zsebszerződéssel rendelke­zők büntetlenségét, vala­mint termőföldjeik piaci áron való megvásárlását helyezte kilátásba a kor­mány. Sajnos, tíz évvel ezelőtt, és eddig ezzel sen­ki nem törődött. Simon János, NYUGDÍJAS M indig elszomorít, ha egy-egy mezőgazda- sági telep pusztulását, haldokló gyümölcsöst, műveleüenül hagyott föl­det látok. Csak remélem, hogy átütő sikert hoz majd a kormányintézke­dés ebben a szövevényes világban. Jobban keüene vigyáznunk értékeinkre, mert a szeUemi tőke mel­lett nekünk ennyi ma­radt, a föld. Nem volna szabad elherdálni! Nagyne Répási Éva, TANÁRNŐ N em hiszem, hogy a kormány elgondolása fordulópontot jelentene az úgynevezett zsebszerződé­sek ügyében. Attól sokkal dörzsöltebb ez a vüág. A zsebszerződéssel ren­delkező külföldiek ki fog­ják várni az időt, amikor zöld utat kaphatnak a tu­lajdonláshoz. Nem tudom, ez Szabolcsban müyen mértékben van jelen, de haüottam már egy-két esetről. Margitics Pál, NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS H aüottam már a du­nántúli zsebszerződé­sekről, de igazán nem is érdekel a földkérdés. Ne­kem annyi elegendő, amennyi van. Abban a kis kertben, amit műve­lünk sincs sok örömünk, mert semmit nem lehet eladni. Elég, ha csak a meggyet említem. Minde­nütt csak a felvásárlóké a haszon. Ám azt mondom: a magyar föld maradjon meg a magyarokénak! Laczkó Mihály, SZOBAFESTŐ éleményem szerint hamarabb keüett vol­na ezzel a kérdéssel fog­lalkozni, mert üyenkor már nagyon nehéz a rend- teremtés. Eredmény csak akkor érhető el ezen a te­rületen, ha következete­sen végigviszi a Fidesz az elgondolását. Az pedig nem lesz könnyű. Mert hiszen a zsebszerződések mögött ott voltak eddig is, és ezután is az ügyvé­dek, no és az ő zsebeik. Juhász Barnabás, MATÁV HIBAELHÁRÍTÓ ) Szilvalekvárfőzés Szatmárcsekén

Next

/
Thumbnails
Contents