Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

Sipeki Péter felvétele KetBtW KÉPES KRÚNIKA 16. oldal 2001. július 12., Kosaras A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium kosárcsapatának játékosa Szu- ronik Katalin (16), aki az idén szeretne megismerkedni a strandröplabdázással is További képek: Marha eset(t) Isztambul (MTI) - Törökországban szo­katlan módon került közelebbi ismeretség­be egy szarvasmarhával a 62 éves Ethem Szahin. A férfi békésen szürcsölte kávéját faluja egyik kávéházában, amikor a ma­gasból tehén pottyant rá. Az ijedtségtől el­vesztette az eszméletét, eltört az egyik lába és a testén keletkezett sebet hét öltéssel kellett bevarrni. Az ok: a szarvasmarha át akart menni a domboldalba épített kávé­ház tetején, de az beszakadt alatta. Holnap Tv Plusz Ismét jelentkezik pénteki számunkban a KM rádió- és televí­zió-melléklete, a Tv Plusz MEGÉR EGY MOSOLYT- Mit kell tenned, ha elalszik melletted az anyósod?- ???- Begyújtod még egyszer! Mobilzavar Prága (MTI) - Potenciálisan veszélyes helyzetet idézett elő egy csehországi légijára­ton egy fegyelmezetlen utas. Hiába szólították fel arra, hogy ne használja mobiltelefonját a Prága és Ostrava között közleke­dő gépen, a nő tovább telefonált, és ennek eredményeként meg­szakadt az összeköttetés a gép és az irányítótorony között. Az ost- ravai rendőrség a héten közölte: előreláthatólag bíróság elé állít­ják a nőt, akiről bővebbet azon kívül, hogy külföldi, nem közöl­tek. Az eset június 22-én történt. Előbb a légikisasszony, majd a kapitány szólította fel a lázas te­lefonálót a csevegés befejezésére, de eredménytelenül. Amennyi­ben bíróság elé állítják, a beszé­des nőt akár egy évi börtönre is ítélhetik, annak ellenére, hogy a légcsavaros gép végül baj nélkül megérkezett Ostravába - jelen­tette a Reuters. Vakmerő nyugdíjasok Egy siklórepülő-klubot alapítottak, és rendszeresen fel is szállnak Angliában egy nyugdíjas-egyesület tagjai. A klub legidősebb tagja a 96 éves Peggy Barrett (jobbról a második hátul) EPA-felvétel Dinoszauruszokra vadászó százlábú Freiberg (MTI) - Nem akármi­lyen őskori szörny felfedezé­séről számolt be egy német geológus. A villámgyors, két és fél méter hosszú, mind a 64 lábán karmok­kal felfegyverzett százlábú na­gyobb volt az embernél, s 300 millió évvel ezelőtt még benépe­sítette a Földet Észak-Amerika és a mai Csehország között. Az őskori százlábúnak a Saar- vidéken, Türingiában és Szász­országban előkerült kövületei alapján Jörg Schneider paleonto­lógus, a freibergi Bányászati Akadémia geológusa már évek­kel ezelőtt leírta az Arthropleura nevű őslényt. Legutóbb állatpreparátorok munkája nyomán a szó szoros értelmében életnagyságban feltá­madt a szörny: mintegy száz más őslény társaságában megtekint­hető a türingiai Schleusingen Természetrajzi Múzeumában. A biológusok mindaddig lehetet­lenségnek tartották ilyen nagy­ságú Ízeltlábú létezését, amíg Schneider rá nem talált egyik példányának 21 centiméteres lábkövületére, s abból ki nem számította az állat testhosszát. Ezt követően amerikai és angol kutatók is megerősítették, hogy hasonló leletekre bukkantak ők is. Az óriás százlábúak kétéltűek­kel, 90 centiméter szárny-fesztá­volságú repülő rovarokkal és ko­rai dinoszauruszokkal együtt né­pesítették be a Földet. Húsz cen­timéternél nem nagyobb, de egyébként hasonló ízeltlábúak ma is találhatók Észak-Afriká- ban és az arab államokban. A paleontológus ezekből a ro­konokból következtetéseket vont le az ős-százlábúak életkörülmé­nyeire vonatkozóan. Biztos benne, hogy az Arthro­pleura üldözőbe vett mai juhász­kutya nagyságú ős-dinoszauru­szokat, mérgezett karmaival megragadta, és megölte őket, majd emésztést elősegítő nedvet juttatott testükbe, s végül fel­szívta őket. Ezek a ragadozó óriás százlá­búak 60-70 millió éven át éltek földünkön. Addig uralkodtak az őskorban, amíg a hüllők nagyob­bak és gyorsabbak nem lettek. Paradicsom volt, ma sivatag Párizs (MTI) - Az ókorban még a bőség szimbólumának számí­tott Irak déli része, a Tigris és az Eufrátesz deltavidéke: ám a legújabb műholdképek csak si­vatagot mutatnak az egykori buja növényzet helyén - írja a Science et Avenir című francia tudományos havilap legutóbbi számában. A természeti katasztrófa mér­tékét az ENSZ egyenesen az Aral-tó kiszáradásához, vagy az Amazonas-medence őserdeinek pusztulásához hasonlítja: a delta térségét néhány évtizede még 20 ezer négyzetkilométernyi mo­csár borította, ma viszont ennek 90 százaléka már kiszáradt, s az itt élő félmillió arab túlnyomó többsége, 470 ezer ember a mene­kültek áradatát szaporítja. A lap szerint a térség sivatago­sodása annak köszönhető, hogy az elmúlt 40 évben az iraki kor­mányok óriási gátépítő és vízle­csapoló munkákba kezdtek. A munkák ritmusa az öbölháború óta különösen felgyorsult: a vész­harangot elsőként megkongató társadalmi szervezet, az Amar vezetője szerint Szaddám Hú­széin iraki elnök ezzel az ökoló­giai csapással akarja megbüntet­ni a térség síita, a bagdadi rend­szerrel szembenálló lakosságát. A Kis Herceg a tengerparti strandokon Párizs (MTI) - Tengerparti üdü­lőhelyeken, strandokon és egyéb szabadtéri helyszíneken mutatja be július 23-tól az Északi-tenger­től a Földközi-tengerig egy lille-i színházi társulat Antoine de Saint-Exupéry A Kis Herceg cí­mű művét. A turné, amelyre a város egyik jegyzőjének támogatásával indul a Jean Blondeau-társulat, Touquet város lóversenyterén kezdik, az utolsó előadást pedig a déli, Var megyei Bandol strandján tartják. A mecénás, bi­zonyos Philippe Delattre, azért rendelte meg a darabot, hogy az eredeti helyszínen, a marokkói sivatagban mutassák be barátai előtt a 2000. év és Saint-Éxupéry születése 100. évfordulójának tiszteletére. Filozofikus hajlamú A Stéphane Pézarat rendező kö­ré gyűlt fiatal színészek ez után az élmény után döntöttek úgy, hogy továbbra is a csillagok fé­nyénél adják elő a távoli bolygó­ról érkezett kisfiú történetét. Mi­vel a trupp még arra is figyel, hogy ne sértsék meg a gyermek- munkával kapcsolatos jogszabá­lyokat, összesen négy, tízéves kisherceget szerződtettek a kör­útra, akik váltják egymást az es­ték folyamán. Egy legendás sze­replőt is meg tudtak nyerni az ügynek Pézarat-ék: Sylvie Pela- yót, aki már az 50-es években, a Gérard Philipe-féle előadásban is a Rózsa hangja volt. Az egyko­ri nagyszerű feldolgozásról an­nak idején hangfelvétel készült, ez ma ugyanúgy hozzátartozik a francia gyerekek tananyagához, mint a filozofikus hajlamú repü­lőtiszt, Antoine de Saint-Exu­péry - a világ szinte minden nyelvére lefordított - könyvének írott sorai. Picasso az Ermitázsban * 1900-ban festette Pablo Picasso Moulin de la Gallett című festményét. A kép a New York-i Guddenheim múzeum tulajdona, s most kölcsönadták a szentpétervá­ri Ermitázsnak. Az orosz vá­ros híres képtárában a Vüág Múzeumainak Mesterdarab­jai elnevezésű kiállítás kere­tében mutatják be a nagykö­zönségnek EPA-felvétel k­Ájulás Zágráb (MTI) - Radikális in­tézkedésre szánta el ma­gát Horvátország legna­gyobb szülészeti klinikája. Ezentúl előképzettséget igazoló engedélyhez köti, hogy az apák jelen lehesse­nek gyermekeik vüágra jöt­ténél. Ivan Kuvacic professzor igazgató elmondta: minde­nekelőtt a kispapák gyakori ájulása keltett zavart a szü­lőszobákban, ahol a sze­mélyzetnek igen gyakran a látottaktól eszméletüket vesztett apákat is ápolniuk kellett. Gondot okozott az is, hogy a várható látniva­lóktól tartó, leendő apák egy része már jó előre ala­posan felöntött a garatra, majd patáliát csapott a szü­lőszobában. E problémák miatt a kórház megszavaz­tatta dolgozóit. Az egészség- ügyiek 85 százaléka nem­mel szavazott, arra hivat­kozva, hogy az apák jelenlé­te csak nehezíti a szülészet munkáját. Ezentúl csak kü­lön írásos engedéllyel ve­hetnek részt ebben az apák gyermekeik születésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents