Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

2001. június 30., szombat Kelet* HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Ügyfélfogadás A megyei egészségbiz­tosítási pénztár kihelyezett ügyfélszolgálatot tart július 3-án (kedden) 10-től 14 óráig a tiszavasvári polgármesteri hivatalban. Az ügyfélfogadáson a betegségi ellátási ügyek­ben adnak tájékoztatást, felvilágosítást az érdeklődők számára. □ Szalonnasütés A megyei reumaklub következő foglalkozását július 3-án 14.30-tól tartja a mozgáskorlátozottak egyesületének székháza udvarán (Nyíregyháza Körte u. 21.). A programban szalonnasütés és baráti beszélgetés szerepel. □ Lelki segély A telefonos lelki elsősegély­szolgálat június 30-án (szombaton) és július 1-jén (vasárnap) 18-tól 23 óráig a 06- 80/505-505 telefonszámon hívható. A hívá­sok ingyenesek. Tág a közműolló Nyíregyháza (KSH-Malakucziné Póka Má­ria) - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 2000-ben is említésre méltó köz­műfejlesztések voltak. Elsősorban a szennyvízcsatorna-hálózat bővült, amely 140 kilométerrel lett hosz- szabb, és az előzetes adatok szerint az év végén meghaladta az 1300 kilométert. A fejlesztések eredményeként a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt la­kások aránya az 1999. évi 27,2 százalékról 29,4 százalékra emelkedett. A vezetékesgáz-csőhálózat építése is folytatódott, amely 22 km-es szakasszal bő­vült, az év végére közel 5050 km-t tett ki. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztók száma közel 4 ezerrel emelkedett, és 2000-ben a la­kásállománynak már 61 százalékát fűtöt­ték vezetékes gázzal. Az enyhe tél következtében mérséklő­dött a lakosság gázfogyasztása - 170 millió m3 - mintegy 6 százalékkal, ezt azonban az ipari fogyasztás növekedése gyakorlatilag kompenzálta. A közüzemi vízcsőhálózat a nyolcvanas évek végére, a kilencvenes évek elejére teljes kiépítettségűnek tekint­hető a megyében; a 2000. év végén 3840 km hosszú volt. A közüzemi vízcsőhálózatba a lakásállo­mány növekvő részét, a 2000. év végéig 86 százalékát kapcsolták rá. A kilencvenes éveket az ipari-és a lakossági vízfogyasztás visszaesése jellemezte, összefüggésben a gazdasági recesszióval, az életkörülmé­nyek romlásával. 1999-től az ipari és a la­kossági vízfogyasztás egyaránt emelkedik. A lakosság a 2000. év során 16,7 millió m3 vizet használt el, miközben a háztartások­ból elvezetett szennyvíz mennyisége mindössze 6,2 millió m3-t tett ki. A megyében a szennyvízcsatorna-háló­zat az ívóvízvezeték-hálózat 34 százalékát teszi ki. Ez az arány országosan sem több 40 százaléknál. TUSKÉS SAROK Járdányi erő Lefler György Sérült, befáslizott bokával egy hölgy bo­torkált a szerkesztőségig. - Erre nincs szó! - mondta, de végül is talált, és rendesen ki­fakadt a nyíregyházi járdák állapota miatt. Az egyenetlen, csupa lyuk, széltében- hosszában átszabdalt járda többször oko­zott már kellemetlenséget. Neki a kibi­csaklott bokája, lányának a lehorzsolt tér­de utal járdáink siralmas állapotára. Mondhatni; már Járdányi erejük” sincs. De, nemcsak ők panaszkodtak. Ezt tette egy „hivatali” nőismerősöm is, aki a hepe­hupák miatt a cipőtalp gyors kopását (en­nélfogva tárcája gyors fogyását) sérelmez­te. Az elkopott cipőtalp mellett szandálja szalaga szakadt még, s még szerencse, hogy nem a lábában történt e szalagszaka­dás! - mondta. Egy úr a júniusi esőzések idején hívta fel figyelmünket a város legújabb idegen- forgalmi látványosságára: miszerint Nyír­egyháza esőzéskor az ezer tó városa, már ami a járdákat illeti. Nagyon elkelne egy teljes aszfaltozás a városban! - hangzott mindannyiuk szájából az óhaj. Bizony, job­ban járnánk! S nemcsak a járdán. A családban nem idegen a nyelv A müncheni kirándulások mellett a tanítási órák látogatására is lehetőség nyílt Tiszavasvári (KM) - „A világ könyv, s akik nem utaznak, megrekednek egyetlen oldal olvasásánál." Szt. Ágoston gondolatainak szellemében, immáron harmadik alkalom­mal utaztak a tiszavasvári Kabay János Általános Isko­la diákjai a németországi Chiemsee partján fekvő Prien városába. A tiszavasvári Kabay János Ál­talános Iskolának 1996 óta van élő kapcsolata a prieni Franziska Hager Hauptschule­val, így 1997-től kezdve minden évben felváltva egy-egy diákcso­port utazik a partnervárosba, hogy a gyerekek családjánál el- töltsön egy hetet, hogy megis­merje a másik nép szúkebb hazá­ját, életét, kultúráját. Az utazás fő célja a német mint idegen nyelv anyanyelvi környezetben történő gyakorlása. Nyelvgyakorlás 2001. június 18. és 23. között a magyarországi gyerekekre ke­rült a sor, hogy elutazzanak e csodás kisvárosba, a nyugalom és a béke szigetére. A város környéki és a mün­cheni kirándulások mellett a ta­nítási órák látogatására is lehe­tőség nyílt, így a gyerekek megismerkedhettek az ottani is­kolai élettel, a tanulási szoká­sokkal, és az idegennyelv-tudá- sukat az élet egy új területén, egy érdekes, nem mindennapi szituációban is kipróbálhatták. Ez a közös fénykép is bekerül az albumba Amatőr felvétel A munka után, délutánonként a vendéglátó családok nyújtottak gazdag és élménydús programot, esténként pedig a vidámságé volt a főszerep. A bajor néptáncest, a búcsúest mind-mind a kapcsolatok elmé­lyítését szolgálták. Az út szerve­zője: Nyitrai Istvánné tanárnő volt, kísérők: Sáfárné Babják Ágnes, Takács Mihályné tanár­nők és Takács Judit főiskolai hallgató. Alapítványi segítség A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Közoktatási Közalapítvány, a Stúdium Nyelvoktatási Közala­pítvány, a Kabay János Alapít­vány és az Oktatási Miniszté­rium támogatásával olyan gyere­kek is részt vehettek a külföldi nyelvgyakorlaton, akik e segít­ség nélkül nem juthattak volna el a világ más tájára. Ma, amikor egyre többet hal­lunk Magyarország európai uniós csatlakozási szándékairól, amikor az iskolák egyik fő célja tanulóik európai állampolgárrá nevelése, úgy vélem, az élet óriá­si ajándéka egy ilyen kapcsolat. Őrizzük meg, építsük tovább! Illés György kisgépszerelő Nyíregyháza (KM - F. A.) - A mezőgazdasági kisgépek javítá­sa, karbantartása mára már szinte hobbijává vált Illés Györgynek. A mindig vígkedé- lyú szakember nyíregyházi la­kásának udvarán rendezkedett be, ahol szép sorjában sorakoz­nak az „orvoslásra” váró masi­nák, de még többen a már meg­javított fűnyírók, motoroska­pák, vagy éppen permetezőgé­pek. A hozzáértését dicséri, hogy egyes visszatérő kuncsaf­tok a kisgépek „doktoraként” emlegetik. Ahogy mondta, hosszú utat tett meg mostanáig, hogy 55 évesen békés családi környe­zetben dolgozhasson, ami egy­ben a megélhetést is jelenti. Orosi ötgyermekes családban Illés György Fullajtár András felvétele nevelkedett, amikor egyik nap­ról a másikra gyerekként ár­ván maradtak. Ez meghatározó volt sorsának további alakulá­sában. Minél előbb szakmát akart szerezni, hogy eltartsa magát. A kezébe került újság­cikk adta az ötletet, hogy Cse­pelen próbálkozzon a továbbta­nulással. A Vas- és Fémmúvek- nél kitanulta a géplakatos szakmát. Ahogy végzett, a szí­ve hazahúzta, így került az ak­kori SZÁÉV-hez, ahol mintegy harminc évet dolgozott egyfoly­tában. Voltak „funkciói”, de mindvégig megmaradt a mun­kapadnál. A szakmáját külföl­dön is tökéletesítette, közel há­rom évet dolgozott Líbiában és ugyanannyit Tengizben. Aztán jött a rendszerváltás és leépült fokozatosan a hatal­mas építőipari cég. így nem maradt más mint elkezdte bütykölni a kisgépeket, siker­rel, hiszen ennek már lassan tíz éve. Közben felnőttek a gye­rekek, a fia autós szakmát választott, míg a lánya gyógy­szerész. Fiatalon aktívan kergette a pettyest. A sportot ma is szere­ti, szabad idejében a feleségé­vel gyakran kirándul a hegyek­be, vagy vív pingpongcsatát a gyerekekkel, barátokkal. Tűzoltó­verseny Nyíregyháza (KM) - Ötödször rendezik meg a Tempó-Loki Kovács Ilo­na tűzoltó emlékver­senyt június 30-án llo- natanyán, az újmajori lovaspályán. A versenyen hivatásos, ön­kéntes és létesítményi tűz­oltók egyaránt részt vehet­nek. A viadalra 22 csapat nevezett be, köztük a ko­rábbi győztes balassagyar­mati, illetve debreceni hi­vatásosok is. Újoncként in­dulnak harcba a serlegért és a 250 ezer forintos fődí­jért a salgótarjáni és ka­zincbarcikai hivatásos, a csákvári (Fejér megye) ön­kéntes, valamint a Duna- vért Kft. (Budapest) létesít­ményi tűzoltók. A megnyitó ma 8.30-kor lesz. Megyénkkel ismerkednek a természetjárók Nyíregyháza (KM - MML)- Hazánk minden részéből érkeztek vendégek a Peda­gógus Természetjárók Orszá­gos Találkozójára, amelyet június 30. és július 1. között Nyíregyházán rendeznek meg. Csütörtök este a városházán Giba Tamás alpolgármester kö­szöntötte a találkozó résztvevőit, majd bemutatta a várost. Szólt többek között Nyíregyháza nagy­mértékű fejlődéséről, és annak további lehetőségeiről. Utána Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára adott tájékoztatást a sportmozgalom­ról, amelynek egyik csúcsa a pe­dagógusok természetjárása, amely szorosan kötődik a hagyo­mányok ápolásához. A találkozó programja este a Bánki Donát Szakközépiskola kollégiumában folytatódott. A házigazdák nevében Haraszti Bé­la, a Nyíregyházi Pedagógus Természetbarát Egyesület elnö­ke üdvözölte a vendégeket, majd bemutatta az idén 15 éves egye­sület történetét, s a túrázási, ki­rándulási lehetőségeket. A ter­mészetjáró pedagógusok végül megtekinthették azokat a filme­ket, amelyeket az egyesülethez tartozó Denevér barlangászcso­port tagjai készítettek a borsodi barlangokban. Pénteken megyénkkel ismer­kedtek meg a találkozó résztve­vői a következő útvonalon: Nagykálló-Bátorliget-Nagyecsed- Nyírbátor-Máriapócs-Harangod- Nyíregyháza. Szombaton Nyír­egyháza és Sóstó nevezetességei­vel ismerkednek a szép tájak szerelmesei, akik egyik napon sem maradtak idegenvezetők nélkül, ugyanis a Sipkay Barna Szakközépiskola idegenforgalmi szakán tanuló diákok minden­ben a segítségükre vannak. Az országos találkozó záróprogram­ja szombaton 18 órakor kezdődik a múzeumfaluban. Haraszti Béla egyesületi elnök szólt a térség kirándulási lehetőségeiről is a vendégeknek a szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents